Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DECEMBER 8 Jelentős szovjet javaslat a hagyományos haderők csökkentésére motorkerékpáros rendőrök díszkíscretében vonul Mihail Gorbacsov és kíséretének konvoja december 6-án New Yorkba érkezését követően a manhattani kerület második sugárútján (MTI — Telefotó) Várkonyi Péter Pekingben (Folytatás az 1. oldalról) ve is veszélyes következmé­nyekkel járhat. A szovjet vezető sürgette a politikai párbeszéd lendü­letének megnövelését. Nagy­ra értékelte az ilyen párbe­széd eddigi eredményeit. „Nézzék meg, milyen nagy mértékben változott meg kapcsolatunk az Egyesült Államokkal — mondotta. — Lassacskán megalapoztuk egymás megértését, létrejöt­tek a bizalom elemei, ame­lyek nélkül a politikában nagyon nehéz lenne előreha­ladni. Párbeszédre van szükség Még több ilyen elem mu­tatkozik Európában. A hel­sinki folyamat roppant je­lentőségű. Véleményem sze­rint teljes mértékben to­vábbra is érvényes, s min­den Vonatkozásban meg kell őriznünk, el kell mélyíte­nünk azt, — filozófiai, poli­tikai és gyakorlati téren egyaránt, — figyelembe vé­ve persze az új körülménye­ket. A világ realitásai ma megmutatják: a nemzetközi előrehaladás normális és építő jellegű menetét bizto­sító párbeszédre van szük­ség valamennyi ország, a világ valamennyi körzete ál­landó és aktív részvételével, az olyan hatalmas országok bekapcsolásával. mint In­dia, Kína, Japán, Brazília és mások, — legyenek akár nagy, akár közepes, akár kis országok. Támogatom a politikai párbeszéd dinamizálását, azt, hogy a párbeszéd tartalmas legyen, azt, hogy erősítsük a nemzetközi légkör megja­vításához szükséges feltéte­leket. így könnyebbé válik számos probléma gyakorlati megoldása is. Ez nehéz fel- ádat, de arra van szükség, hogy pontosain ezen az úton haladjunk.” A szovjet államfő kifej­tette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör magá­nak az a felismerés, hogy békés időszakra van szük­ség. Ma ez válik az uralko­dó irányzattá, s ennek ered­ményeként lehetségessé vál­tak a nemzetközi helyzet megjavítását, a leszerelést elősegítő első reális lépések is. „Mi következik ebből a gyakorlatban? Természetes és ésszerű lenne, ha nem mondanánk le a már elért pozitív eredményekről, ha toválbblendíltenénk mindazil a pozitívumot, amit az el­múlt években közös erőfe­szítéssel értünk el. Gondolok /itt a nukleáris fegyverek problémájáról, a hagyományos fegyverzetről, a vegyi fegyverekről folyta­tott tárgyalások folyamatá­ra, a regionális konfliktusok felszámolásához vezető po­litikai megoldások keresésé­re. Mindenek előtt pedig a politikai párbeszédre, amely egyre intenzívebb, egyre nyíltabb, egyre lényegre tö- rőbb, nem a konfrontációra irányul, nem vádaskodást szolgál, hanem az alkotó elképzelések megosztását. Politikai párbeszéd nélkül nem lehetséges a tárgyalá- áok folyamata.” Ami a világűr meghódítá­sát illeti. Mihail Gorbacsov véleménye szerint egyre vi­lágosabban rajzolódnak ki a jövő kozmikus iparának körvonalai. A Szovjetunió álláspontja ismert: a világ­űrben végzett tevékenység­ből ki kell zárni azt, hogy fegyverek kenüljenek oda'. Ehhez ugyancsak jogi bázis szükséges. Ennek alapja már létezik — az 1967-es szerződés és más megálla­podások, — húzta alá a szovjet vezető. A beszéd legnagyobb ér­deklődéssel fogadott részé­ben Gorbacsov közölte, a Szovjetunió határozatot ho­zott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. Csapatkivonás Magyarországról „Az elkövetkező két évben fegyveres erőink létszámát 500 ezer fővel csökkentjük — mondotta. — Lényegesen csökkentjük hagyományos fegyverzetünket. Ezt a csök­kentést egyoldalúan hajtjuk végre, nem kötjük össze azt a bécsi utótalálkozón elfoga­dásra kerülő mandátum sze­rint megtartandó tárgyalá­sokkal. A Varsói Szerződésben le­vő szövetségeseinkkel egyet­értésben elhatároztuk, hogy 1991-ig hat harckocsi-had­osztályt vonunk ki az NDK- ból, Csehszlovákiából és Ma­gyarországról. E hadosztá­lyokat feloszlatjuk. A szov­jet fegyveres erők ezen or­szágokban állomásozó hgd- seregcsoportjaiból kivonjuk a deszantegységeket és szá­mos más egységet és alegy­séget, beleértve az; átkelési deszantegységeket, azok fegy­verzetét és haditechnikáját. A három országban állomá­sozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetét 5 ezer harcko­csival csökkentjük. Vala­mennyi olyan szovjet had­osztályt, amely egyelőre még szövetségeseink területén marad, átszervezünk, a mai­tól eltérő szervezetet adunk nekik, amely a harckocsik nagy arányú kivonása után egyértelműen védelmi jelle­gű szervezet lesz. Ezzel egyidőben csökkent­jük a Szovjetunió európai területén állomásozó fegyve­res erők létszámát, fegyver­zetének mennyiségét. Együt­tesen a Szovjetunió e részé­ben és európai szövetsége­seink országai területén a fegyverzetet 10 ezer harcko­csival, 8 és fél ezer tüzérsé­gi eszközzel, 800 harci re­pülőgéppel csökkentjük. E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai területén levő hadse­regcsoportosításokat is. A Mongol Népköztársaság kor­mányával egyetértésben ha­zatér az országból az időle­gesen ott állomásozó szovjet erők jelentős része.” A Szovjetunió a maga ré­széről kész számos lépés megtételére e téren — han­goztatta Gorbacsov, megál­lapítva, az elképzelések kö­zött szerepel a védelmi ipar átalakítási terveinek kidol­gozása, a Szovjetunióban je­lenleg megvalósított gazda­sági reformok keretei kö­zött. 1989-ben kísérletkép­pen két-három üzem ilyen átalakításának előkészítését valósítják meg és közzéte­szik a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogyan helyez­ték el a haditermelésű ipar szakembereit, hogyan hasz­nálják fel a polgári terme­lésben annak gépi berende­zését, épületeit, és felszere­lését. „Kívánatos, hogy minden ország, mindenekelőtt pedig a katonai nagyhatalmak terjesszék elő hasonló ter­veiket az ENSZ-ben” — hangoztatta Gorbacsov. Részletesen foglalkozott végezetül a szovjet vezető a szovjet—amerikai kapcsola­tokkal is. Kijelentette, az Egyesült Államok következő kormányzata, amelyet George Bush, a megválasz­tott elnök alakít meg, olyan partnerre talál a Szovjet­unióban, amely kész hosszú szünetek. kitérők nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellőmében, arra törekszik, hogy konkrét eredményeket érjen el a na­pirenden szereplő kérdések­ben. Ezek a kérdések átfog­ják a szovjet—amerikai vi­szonyt és a nemzetközi poli­tika minden fontos kérdését. Gorbacsov, Reagan, Bush találkozó Szerda este a Kormányzó- szigeten megtartották a szovjet—amerikai találkozót, majd Ronald Reagan, George Bush és Mihail Gorbacsov rövid sétát téve szívélyesen elbeszélgetett. Az amerikai elnök egy külön e célra épí­tett platformról mutatta meg a szovjet államfőnek a ne­vezetes New York-i Szabad­ság-szobrot, amely egy köze­li szigeten magasodik és be­mutatta a Manhattan, a leg­fontosabb New York-i kerü­let jólismert felhőkarcolóit, az üzleti- és banknegyed központját. Közép-európai idő szerint a késő esti órákban Genna- gyij Geraszimov és George Shultz külügyminiszter saj­tótájékoztatót tartott. Új svájci elnök Jean-Pascal Delamurez gazdasági minisztert, jelen­legi alelnököt választotta 1989-re, egyéves időtartam­ra szövetségi elnökké a svájci parlament. Az alel- nök Elisabeth Kopp igaz­ságügyi és rendőrminiszter lesz. A svájci alkotmánynak megfelelően a hét főnyi ka­binet tagjai rotációs alapon töltik be az államfői tisztsé­get, s a mindenkori alelnök törvényszerűen a következő éves időszak alnökjelöltje. így 1990-ben a Svájci Ál­lamszövetség elnöki tisztét első ízben tölti majd be nő. BUKAREST December 6—7-kén Buka­restben tanácskozást tartott a Varsói Szerződés Szerve­zetének katonai költségve­tési szakértői csoportja. A megbeszélésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vették részt. SZÖUL Szin Dong Von, dél-koreai ügyvezető külügyminiszter szerdán fogadta Étre Sán­dort, Magyarország szöuli állandó képviseletének ve­zetőjét, aki átadta megha- talmazási okiratát. Az ál­landó képviselet megkezdte tevékenységét a Koreai Köztársaságban. BERLIN Szerdán délelőtt három­napos hivatalos baráti láto­gatásra Berlinbe érkezett Raif Dizdarevics, a jugosz­láv Államelnökség elnöke. A vendéget a berlin—schö- nefeldi repülőtéren Erich Honecker, az NDK Államta­nácsának elnöke fogadta, s jelen volt az NDK állami vezetésének számos tagja. NEW YORK Kedden, közép-európai idő szerint az éjjeli órákban a kaliforniai Edwards légi- támaszponton sikerrel le­szállt az Atlantisz űrrepü­lőgép. Az űrkomp többna­pos repülésének feladata — elvben — szigorúan titkos volt, de közismertté vált, hogy nagy/ teljesítményű hírszerzési műholdat állí­tott pályára a Szovjetunió felett. BECS Szerdán Bécsben újabb találkozót tartottak a Var­sói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői. A felek az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentésével kap­csolatos tárgyalások mandá­tumának meghatározásáról folytattak megbeszéléseket. Szerdán, helyi idő szerint a kora esti órkban, Peking- be érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter, aki csü­törtökön kezdi meg hivata­los tárgyalásait Csien Csi- csen kínai külügyminiszter­rel. A magyar diplomácia vezetőjét a pekingi repülő­téren Tien Ceng-pej kínai külügyminiszter-helyettes fogadta. Várkonyi és kísérete — Németh Iván pekingi ma­gyar nagykövet, Iván Lász­ló külügyminisztériumi fő­A Közel-Kelettel foglalko­zó prágai modellkonferen- cián eddig négy referátumot hallgattak meg *a résztve­vők. A prágai konferencia, neves közéleti személyisé­gek részvételével, modell értékű megoldást kíván nyújtani a térség problémá­inak átfogó rendezéséhez. Mordehaj Bar on volt tá­bornok, az izraeli baloldal és a Békét most mozgalom képviseletében mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy a palesztin—izraeli konflik­tus megoldásához kölcsönös bizalomra, a biztonság ga­rantálására van szükség. Ki­indulási alapul az ENSZ BT 242-es határozatát jelölte meg, hangoztatta, hogy ki kell vonni az izraeli csapa­tokat a megszállt területek­ről. osztályvezető és Komoróczki István külügyminisztériumi szóvivő — december 4. és 7. között látogatást tett Sang­hajban és a Sanbszi tarto­mánybeli ősi császárváros­ban, Hszianban. Szerdán este Csien Csi- csen külügyminiszter a kí­nai kormány vendégházában díszvacsorát adott Várkonyi Péter és kísérete tiszteleté­re. A szívélyes és baráti légkörű vacsorán pohárkö­szöntőt mondott a kínai és a magyar külügyminiszter. Halid Hasszán, a Palesz­tin Nemzeti Tanács külügyi bizottságának elnöke s ikra- szállt a palesztin nép ön­rendelkezési jogáért, azért, hogy visszatérhessen az Iz­rael által 1967 óta megszállt területekre és független ál­lamot alapíthasson. Ramsey Clark volt amerikai igazság­ügy-miniszter szintén a megbékélés szükségességéről beszélt, és nemzetközi kon­ferencia összehívását szor­galmazta. Vlagyimir Vi­nogradov volt szovjet kül­ügyminiszter-helyettes sür­gette, hogy minél előbb te­gyenek gyakorlati lépéseket a nemzetközi konferencia megtartására, és hozzanak létre előkészítő bizottságot az érintett felek, valamint a Biztonsági Tanács állandó tagjainak részvételével. Egy bangladesi fiatal nő a ciklon által összedöntött háza előtt várja a szomszédos településről érkező segítséget, azt köve­tően, hogy a természeti csapás ismét hatalmas károkat oko­zott az országnak (MTI — Telefotó) a Kelet „különleges” lánya Benazir Bhutto nevében az előnév urdu nyelven azt jelenti, hogy „különleges”. A sors kifürkészhetetlen útjai keresztezték egymást: az ifjú pakisztáni miniszterelnök­asszony teljes joggal rászolgál az egyedi jelzőre. A világtörténelemben Benazir Bhutto az első nő, aki egy iszlám ország kormány rúd j át — választások eredménye­képp — kezébe vette. Igaz, volt már rá példa, hogy asszony uralkodott egy muzulmán államalakulat­ban. A történelmi feljegyzések szerint Del--- hi trónján Razia Szultana, a „szűz király­nő” ült 1236 és 1240 között. India mogul korszakában Nur Dzsahanról mondták .azt, hogy férje — Dzsahangir — uralkodói trónja mögül valójában ő intézte az állam ügyeit. Ám egyikük_ sem volt választott kormányfő, Még egy világrekord fűződik a harminc­öt éves Benazir Bhutto nevéhez. Egyetlen nő sem jutott még ilyen fiatalon minisz­terelnöki székbe. A Srí Lanka-i Szirivamo Bandaranaike asszony 44 éves, az indiai Indira Gandhi 49, a brit Margaret Thatcher 54, az izraeli Golda Meir pedig már het­venegy éves volt, amikor országának mi­niszterelnöke lett. „Különleges” Benazir Bhutto abban a tekintetben is, hogy korábban semmiféle közhivatalt nem viselt. Ha férfi vetélytársait vesszük sorra, a Kelet „különleges” lánya akkor sem vall szégyent. Radzsiv Gandhit például 40 éve­sen választották meg kormányfőnek Indiá­ban, Franciin Roosevelt negyvenhárom, John Kennedy pedig negyvennégy évesen lett az Egyesült Államok elnöke. A francia Jacques Chirac negyvenkét éves korában (1974-ben) vette át a miniszterelnöki hiva­talt. Az eddigi „legfiatalabb” választott kormányfőként a brit William Pitt-et tart­ják számon: huszonnégy éves volt, amikor — 1783-ban ■— a kormányfői székbe ke­rült. Az uralkodók között persze vannak jó- néhányan, akik a „körversenyben*’ meg­előzik Benazir Bhuttót. A bhutani Zsigme Szingje Vangcsuk király tizenhét évesen jutott trónra, szomszédja, a nepáli uralko­dó pedig huszonhét évesen. II. Erzsébet huszonhat éves volt, amikor megkoronáz­ták. Hirohito császárt pedig huszonöt éves korában ültették trónra. Nemzetközi fárum összehívását sürgetik Konferencia a Közel-Keletről

Next

/
Oldalképek
Tartalom