Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-27 / 307. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DEGEMBER 77. IA szerkesztőség postájából \ Beugrottam a VIOM-reklámuak A Néplap november 23-i számában olvastam a VIDIA hirdetését: Megéri vásárolni ETZ-motort 5000 forinttal olcsóbban — 10 százalék előleg befizetése mellett. Kapható: Szolnok, Landler J. u. 31., Széchenyi lakótelep — Az újszászi Takarékszövetkezet területén. Kedvezőnek tartottam az ajánlatot, kértem egy nap szabadságot, és Szolnokra utaztam, a Széchenyi lakótelepen lévő üzletbe. Az eladóval megbeszéltem vásárlási szándékom, adott nyomtatványt, s mivel vidéki vagyok, megállapodtunk az időpontban, amikor ismét jövök a papírokkal. Felírta a nevem, címem. Két nap sza- ladozás után sikerült elintézni az ezzel kapcsolatos dolgokat, is a megbeszélt időben utánfutóval és a kezesemmel együtt érkeztünk a boltba. Akkor mondta az eladó, hogy a részletfizetési ügyeket az Árkádsoron lévő takarékszövetkezetben intézik. Ott viszont közölték, hogy ezt a vásárlási akciót csak a szolnokiak vehetik Igénybe, vidékiekre nem vonatkozik. Udvariasan elnézést kértek, és vigasztalásul annyit mondtak, hogy nem én vagyok az első, aki így járt. No ez engem nem vígasztalt. mert sokba került a „tandíj”, hogy legközelebb ne ugorjak be egy reklámnak. Mindemellett szeretnék választ kapni arra, miért spórolták ki a hirdetésből azt a fontos tudnivalót, hogy kik vásárolhatnak a kedvezményes áruból, és miért nem tudott erről az üzlet dolgozója? Kávást István Tiszaföldvár Czinege Istvánt, a Délma- gyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat (VI- DIA) igazgatóját kérdeztük meg az ügyben, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az általuk közölt hirdetés szövege nem volt pontos, mindenki számára egyértelmű. Magyarázatul elmondta, hogy az Üjszászi Takarékszövetkezet adta az akcióhoz a pénzügyi fedezetet, ezért döntöttek úgy, hogy kizárólag szolnoki és újszászi lakosok számára teszik lehetővé a kedvezményes vásárt. (Mint kiderült, az eladók sem voltak tisztában ezzel az akcióval, ami tetőzte a megye területéről beutazó vásárlók bosszúságát. A szeric.) Karácsonyi meglepetés Majdnem teljes létszámmal megjelentünk azon a kis összejövetelen, amit a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat rendezett számunkra december 15-én. Nyugdíjasait látta vendégül ezen a napon a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága. Molnár Iván igazgató tájékoztatott bennünket az ez évi eredményekről és ismertette a SZÜV előtt álló feladatokat. Ezt követően 3000 forintos vásárlási utalványt nyújtott át valamennyiünknek, végezetül pedig egy- egy ajándékcsomagot kaptunk az szb-titkártól — benne pezsgő, tea és kávé. Nyugdíjas társaim nevében ezúton szeretném megköszönni, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenére ily módon is gondoltak ránk, és emlék eaetes napot, örömet szereztek karácsony előtt. Benke Sándorné Szolnok A csillagszemű menyasszony a vőlegényére vár Művészetben a legmegra- gadóbb, ha az embert örökíti meg, különösen, amikor magunkra, környezetünkre ismerünk a látottakban. Kovács Éva keramikusművész december 16-án Tiszafüreden kiállított népi ihletettsé- gű figurális kerámiái ilyenek. A közönség, amely most is kiváncsi volt a Kiss Pál Múzeum kiállítására, míg körüljárt — cseppet sem múzeumi csendben — apró kacagások, csodálkozó megjegyzésekkel kísérte a kis szobrokba álmodott életképeket. Hallani lehetett, amint címet adtak egy-egy alkotásnak: Málcsi farsangi bálba készül. — Dehogy, veti ellen a barátja. — A csil- lagszemü menyasszony a vőlegényére vár... Beszédesek és mozgástól feszülők a bájos figurák. Szinte minden szereplő az ezerarcú női nemből villant fel egy-egy nem mindennapit. Gyönyörű ruhában pá- váskodnak, majd elröpülnek a csipkékben, a hajuk fid- res-fodros, koszorúba font, vagy kontybán ágaskodik. A képes meghívó ismertetése szerint a keramikus művész még 10 évvel ezelőtt edényeket tervezett — sikerrel. Azóta „népművészeti érdeklődése bartóki értelemben kutató kötöttségből tevődik össze...” — és ezt már Bihari Józseftől, a Pest megyei múzeumok igazgatója megnyitójából tudjuk. (A kiállítást február 28-ig lehet megtekinteni.) Nagy János Tiszafüred Válaszollak — intézkedtek Cibakházán rendbe hozzák az utcákat öreg ház alá folyik a víz címmel közöltük december 19-én H. L.-né olvasónk levelét, melyre Fekete Géza, a Cibakházi Nagyközségi Tanács elnöke többek között a következőket válaszolta: A levélíró gondja ismert előttünk, mert a tanácsnál tett panasza, kérése alapján intézkedtünk arról, hogy az utcában készüljön egy csapadékvíz-elvezető árok. A cikkben említett traktoros saját erőgépével végezte el a kiárkolálst, segítségéért köszönettel tartozunk, s ez csak a munka kezdete. Ezt követően számítottunk a lakosság társadalmi munkájára, ami sajnos az utóbbi időben egyre kevesebb. Megtekintettem a gondot jelentő útkereszteződést, és az a véleményem, hogy nem rosz- szabb. mint a település más, hasonló részein. Sajnos alakosság tiltásunk ellenére a földutas utcák közepét töltögeti minden olyan anyaggal, amit az udvarában már feleslegesnek tart. A december 15-i tanácsülésen — a tanácstagi beszámolókon tett észrevételek alapján — arról döntöttünk, hogy a helyi termelőszövetkezet segítségét kérve, folyamatosan megkezdjük a magasra töltött utcákon a föld leszedését, elszállítását. Az olvasó által kifogásolt utcarészt az elsők között hozzuk megfelelő állapotba. Hangsúlyozni kívánom, hogy több ilyen utcakereszteződésről van szó, s a termelő- szövetkezet térítésmentes segítsége, valamint a tanács anyagi lehetősége is véges. A levélíró háza melletti utcából — kérésére — ebben az évben már szedettünk le földet . és a végleges megoldásig odafigyelünk arra, hogy lakása csapadékvíz miatt ne kerüljön közvetlen veszélybe. Parkoló a mozgássérülteknek Lapunk december 5-i számában, A rokkantak parkolási nehézségei címmel közöltük Balázs Györgyné szolnoki olvasónk levelét, melyre Tóth Istvánt, a Szolnok Városi Tanács osztályvezető főmérnöke a következőket válaszolta: A mozgássérültek közlekedését könnyítve, építkezéseinknél már több éve alkalmazzuk a járdaszegélyek megdöntését, süllyesztését. A Tófenék utcában, a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál alakítottunk ki részükre megállóhelyeket. Sajnos a gépkocsivezetők az ide helyezett táblákat gyakran figyelmen kívül hagyják. Jövő év első felében a város egészére kiterjedő forgalmi felülvizsgálatot végzünk. A közlekedési szakemberek bevonásával születik meg a döntés, hogy mely közintézmény, üzlet előtt vagy közelében alakítható ki biztonságosan a mozgássérültek részére további parkolóhely. Hozzászilás cikkeinkhez A fiatalokért aggódta Az utolsó futás című, november 26-i cikk, melyet a Néplapban olvastunk, elgondolkoztatott bennünket. Elfogadható és elfogadhatatlan magyarázatok, indokok sorakoztak benne. Az a véleményünk, hogy a sportrendezvényen bekövetkezett haláleset miatt a felelősség alól nem menthet föl senkit az az orvosszakértői megállapítás, hogy a halál oka komplex volt. Az edzetlen gyerekek versenye előtt legyen megfelelő a felkészítés, a szakmai és egészségügyi kontroll, és ne felszínes, amilyen a tragikus eset után kiderült. Az ember egészségénél nem lehet semmi sem fontosabb! Vegyük végre tudomásul, hogy a különböző sportversenyeket nem szabad hórukkra és dömpingszerűen rendezni: indulj tömeg, bele a benzingőzbe, a halálba... A verseny előtt Jóska azt mondta az édesanyjának, hogy muszáj indulnia, mert az osztályból senki sem vállalta a futást. Ezek után nem nehéz kitalálni, az osztálytársak hozzáállását, s akkor hogyan készülhetnek az ilyen versenyekre? E tények ismeretében érdemes lenne felmérést végezni, hogy a város iskoláiból hány tanuló készült fel a 15 kilométeres futásra; hogyan merünk elvárni irreális teljesítményt? Nem lehet senki számára közömbös, hogy miért és mennyi árat fizetünk az életben! Lám, az eset után még az is felmerült bennünk, hogy mennyire indokolt lenne a körültekintő, differenciált pedagógus fizetés. .. Számos reményteljes, becsületesen helytálló, a felnőttekben, intézkedéseikben bízó fiatal él megyénkben. Értük és mindenkiért szólunk — tanulságként. S mivel a felnőttek mulaszthatnak, tévedhetnek, a fiatalok is legyenek magukkal szemben igényesebbek, felelősebbek. — E rövidítve közreadott hozzászólást „A fiatalokért aggódó nevelőtestület” aláírással kaptuk. Nem ősziem a véleményét Olvastam a Néplap december 7-i számában a Kabaré humor nélkül? című tv- jegyzetet. A szerző véleményével nem értek egyet — kezdte levelét Barta János negyedikes gimnazista, martfűi olvasónk. — Szerintem ez a műsor igazi belpolitikai kabaré volt. Feketehumora azt bizonyítja, hogy a közönség nem egy nevetőgép, és ha kap egy parabolát, amiben magát is láthatja, nem biztos, hogy nevetni fog. Persze ez így nem kikapcsolódás, de talán nem is annak szánták, ezért sugározták oly későn. Egyébként erről is szólt az a „csacska csevegés” a műsor elején — Verebes István és Sándor György között. Miért baj az, ha egy kis önfeledt „bohóckodást” lát a néző a Markos—Nádas—Boncz trió előadásában? Sándor Györgynek miért kellett volna olcsón adnia magát? Az, hogy végre a televízióképernyőjén is láthatjuk, óriási eredmény. Szerintem nem érthetetlen, amit csinált, nevezetesen az Elnöki családlátogatás című, mivel itt is a kisember volt a főszereplő, mint többnyire a műsor egészében. Összeállította: CsankO Mtklósoé Vandál pusztítók, tolvajok a Szolnok Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság épülete előtt lévő fenyőfák közül a legszebbiket december 20-án este kivágták. A szomszéd házban lakók egyike fölfigyelt a zajra és közbelépett, mire a fiatalokból álló banda — otthagyva baltát és fenyőfát — elmenekült. Elképesztő, hogy a város egyik központi helyén, az esti órákban ez megtörténhetett... (Fotó: H. L.) Záróráig ; mert Jó volt a zene Azzal az elhatározással indult el Budapestről — ahol munkásszálláson lakott — Jászárokszállásra. hogy meglátogassa nevelőszüleit. Akkor még nem sejtette, hogy Árokszálláson a tervezett látogatás helyett egy emlékezetes görbe estnek lesz a résztvevője, majd egy durva rablótámadásnak a szenvedő alanya. Téglási Tivadar — a sértett — szerencsésen meg is érkezett Árokszállásra. A nevelőszülőkhöz is odaért volna, ha az útba eső egyik fogadóban nem szól olyan hívogatóan a zene. Engedett a hívásnak, és mint később ezt elmondta, természetes volt. A zenét nagyon szereti, az italt se veti meg, de — és erre nagyon is büszke — a munkát se kerülte soha. Ezt bizonyítja, hogy 49 évesen is stabil tagja egy kubikosbrigádnak. Annyira ízlett az ital, és olyan kedvére való volt a zene, hogy észre se vette: záróráig mulatott. Azt se, hogy valaki kitartóan figyeli. Öt és a fülére szorított fejhallgatót, amin keresztül hallgatta a zsebében lapuló zsebrádióból szűrődő zenét, amikor a zenekar éppen szünetet tartott. Az italtól kábultan távozott a fogadóból, de nem egyedül, mert aki eddig figyelte. most követte. Az ivóban szórakozó Szénási János Budapest, VII. kerület Klauzál tér 7. szám alatti lakos eredt utána azzal a szándékkal, hogy újból elkövessen egy olyan bűncselekményt, — rablótámadást — amiért 2 év és 6 hónapig már vendégeskedett a börtönben. Téglási még örült is, hogy követője utolérte, hiszen éppen keresett valakit, akitől megtudja, hogy merre van a vasútállomás. Az elfogyasztott szesz ugyanis kitörölte emlékezetéből a sokszor megjárt utat. Szénási boldogan vállalta a kísérő szerepét, és első javaslata az volt, hogy a rövidebb utat válasszák. Amikor pedig egy kihalt, sötét utcába ért „pártfogoltjával” elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Először pénzt kért kölcsön, másodszor már követelt. Azután mást gondolt és ököllel Téglási arcába vágott olyan erővel, hogy az eszméletét vesztve a földre zuhant. A támadó akkor munkához látott, levette az eszméletlen ember fejéről a fülhallgatót, zsebéből a rádiót és — a már az ivóban megirigyelt zsákmánnyal — elsietett a helyszínről. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa hozott ítéletet a gátlástalan rabló ügyében. Szénási Jánost rablás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 3 év 10 hónap börtön- büntetésre ítélte. A közügyek gyakorlásától 4 évre tiltotta el. Az ítélet nem jogerős. Jogi tanácsadó A családi otthonok biztosításáról Mindnyájunkat érintő sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban az Állami Biztosító a családi otthonok lakásbiztosításával kapcsolatban. Ez a biztosítási forma természetesen nem egyedül az ÁB monopóliuma lesz. de mivel a lakásbiztosítási állomány legnagyobb részével ez a cég rendelkezik, a feltételek átdolgozását érdemes nyomon követnünk. Miért van szükség egyáltalán a biztosítási szerződések átdolgozására? Az Állami Biztosító számára a lakossági vagyonbiztosítási üzletág egyértelműen veszteségessé vált a régi feltételek között. A mostanáig érvényben lévő lakásbiztosítási fajtákat az ötvenes évek átlagemberére szabták, kinek átlagos otthona kétszobás, berendezése átlagos, bére is alig tér el a népgazdasági átlagtól; no meg az árszínvonal és az életszínvonal szinkronban volt. A szobaszám szerint megállapított díj egyformán fedezte az összes szerződésben vállalt kockázatot. Ma már nagyon nagy eltérés mutatkozik lakás és lakás között. Komfortfokozat, állapot, kulturáltsági és felszereltségi foka szerint is. Az alacsony díj már régen nem fedezi a kifizetendő kártérítéseket. Másrészt a biztosítottak a biztosító által fizetett pénzből nem tudják pótolni, helyreállítani az ellopott, tönkrement értéktárgyakat. Ezért vált szükségessé, hogy emelt díjtétellel ugyan, de az ügyfél kívánsága szerint legyen mód az új szerződés megkötésére. A legalapvetőbb változások: a csa 1 ád i ott h on -bi ztosítás modul-rendszerű, vagyis az alapbiztosításhoz különböző kiegészítő biztosítások köthetők. Az alapbiztosítások közé tartozik az épületre, illetve bérlakásokra és külön a benne lévő ingóságokra köthető biztosítás, valamint a felelősségbiztosítás. Kiegészítő biztosítás lehet például a vízkár-. az üvegkár-, a baleset- és a mezőgazdasági kistermelői biztosítás. Továbbra sem biztosítják a lakásban táróit készpénzt, valutát, értékpapírokat, kéziratokat, dokumentumokat. Néhány szó a díjakról. Mivel a díjak az új rendszerben a lakás és az ingóságok értékétől, illetve a kért kiegészítő biztosítások számától is függenek, pontos, mindenkire általánosan használható összegeket nem lehet felsorolni. Nézzünk meg egy 50 négyzetméteres bérlakást, amelynek eddigi biztosítása havonta 24 forint volt. Ha a bérlő megköti a családiott- hon-biztosítást, az ingóságbiztosítást, amelyhez 100 ezer forint értékben műér- tékbiztosítást is köt, és a felelősségbiztosítása mellé vízkár-, üveg- és balesetbiztosításokat is kér. akkor összesen 98 forintot fizet havonta. Akik a régi szerződésüket 1988. szeptember 1. és 1989. december 31-e között újra átdolgoztatják, díjengedményt kapnák. Ez az engedmény az alap és kiegészítő biztosítások számától függően 10 és 30 százalék között lesz. Az átmeneti időszakra lehetőség van a jelenleg érvényben lévő biztosítások emelt díjú fenntartására. Dr. Kertész Cn
