Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-27 / 307. szám
1988 DECEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP---------á—— 5 A hét filmjeiből Fekete özvegy Meglehetősen szokványos — a krimik világában — a Fekete özvegy alaphelyzete. Egy bfűbájos, csodaszép — mai nyelven — szupemő, Catherine varázsos lényének egyetlen férfi sem tud ellenállni. De Catherine „válogatós”, nem minden hódolóját fogadja kegyeibe, a boldogság révéibe csak jókora vagyonnal evezhetnek be a vá- gyakozók. S ezek a boldog boldogtalanok, többnyire idős milliomosok, — aztán az özvegy legnagyobb sajnálatára rendre meghalnak. Catherine, a csodaszép Catherine azonban nemcsak bűbájos, de igen1 eszes, mondhatni ravasz, mint hét róka együtt. Mindig biztosra megy. Azaz, mégsem. Mert azt nem sejti, hogy a rendőrség memóriaközpontjában valaki a .’ámítógépek segítségével „szagot kap”, s azon kezd spekulálni, miért halnak el oly sűrűn a szépséges Catherine férjei. Netán ezek után abba az irányba tévedhet képzeletünk, hogy ez a valaki, aki előítt Catherine gyanússá vált, esetleg egy krisztusi korban lévő, magas, vállas, markáns nyomozótiszt, aki „civilben” esetleg a nők bálványa. Valószínű, hogy ebből a történetből is jó krimi kerekedne. Nyilván a magas, vállas, markáns arcú nyomozótiszit beleszeretne a szépséges gyanúsítottba, ágyába keveredne, nagy szerelmi viharokat élnének meg kettesben, — de a férfi mégis teljesítené rendőri hivatását, és leleplezné, bíróság elé állítaná ,a szép delnőt. Ha esetleg olyan rendező forgatná a filmet, aki nincs ilyen jó véleménnyel a magas, vállas, markáns arcú rendőrtisztekről, esetleg azt bizonyítaná, mennyire gyengék az igazság bajnokai, — s a szerelmesek az elhalt férjek millióival szépen áttelepülnének a Föld másik felére. Osakihát a filmet Bob Ra- felson rendezte, aki A postás mindig kétszer csenget című fiLmjével bizonyította, nem szereti az olcsó megoldásokat. Addig „stimmel” minden, hogy a rendőrségi szupermemória központban tényleg feltűnt valakinek Catherine különös életpályája. Csakhát ez a valaki éppen egy csúnyácska rendőrnő, akinek szinte a rögeszméjévé válik, hogy leleplezze a töbo- szörös gyilkos szépséget. Köztudott, hogy amiben két, ellentétes érdekű nő van, az már csak bonyolult eset lehet. Az is, bár Bob Rafelson nagyon vigyáz arra, hogy filmjében töretlen maradjon a romantika, a kaland, a gyilkos üldözése, de hozzátesz valamit, amihez nagyon ért: pszichológiai tényezőket. A két nő ugyanis az átlagnál és a kézenfekvőnél jobban hat egymásra, kölcsönösen elfogadják egymás szemléletét, úgy any- nyira köfeöfs hullámhosszon élnek, hogy egy ugyanazon férfibe szeretnek bele... Két nagyszerű színésznő, Debra Winger és Theresa Russel lélektani, szellemi erőpróbája a mesterien felépített krimi. Bob Rafelson „hangszerelésével”, így aztán a néző jól szórakozhat, talán valamicskét még okulhat is: a való életben sem mindig a fekete-fehér, igennem ügyek okozhatják a legnagyobb meglepetéseket. — ti — Őrzik a hagyományokat A Biblia szövegkritikai és értelmezési szakirodaimának repertóriumán munkálkodik az MTA Judaisztikai Kutatócsoportja. Az év elején alakult csoport —amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán működik — kutatásainak legfőbb témája a klasszikus hebraisztika — mindenekelőtt a Biblia — és a judaisztika. Ezért szeretnék megteremteni a Biblia tudományos tanulmányozásának információs bázisát, amely tájékoztat az erre vonatkozó nemzetközi tudományos irodalomról. A repertórium bibliográfiai anyagát kutató kartonokon, illetve számítógépen rögzítik, és bárki használhatja majd. A kutatócsoport célja előmozdítani a magyarországi zsidóság, történelmi és művelődési hagyományainak — a magyarországi kulturális örökség részének — megőrzését. Támogatják a magyarországi zsidó folklór forrásait és irodalmát ismertető bibliográfia elkészítését. Megjelentetik Scheiber Sándor főrabi, professzor hagyatékából a magyarországi zsidó folyóiratok és hírlapok bibliográfiáját. Ez lesz a zsidó folyóiratok anyagát ismertető repertóriumsorozat első kötete. A Magyar Tudományos Akadémia Kulturális és Történelmi Emlékeinek Feltá- rása-alap, és az MTA Sorosalapítvány anyagilag támogatja a kutatócsoport munkáit. Bélyegek között A múlt század közepétől ahogy az első bélyegeket kibocsátották, közvetlen utána a gyűjtők is megjelentek. Ez akkoriban nemcsak hobbi volt, hanem jó pénzbefektetés is. 1945-ig aránylag kevés bélyeg jelent meg. Ma hazánkban nemcsak értékükért, hanem sok érdekes információ tartalmukért is gyűjtik a szebbnél szebb bélyegeket. A megyében jelenleg 52 kör háromezernyolcszáz szervezett filatelistája mellett 46 ifjúsági kör is ezernégyszáz taggal működik. Szolnokon 1937-ben alakult meg a mai kör elődje, a Bélyeggyűjtők Asztaltársasága a Tisza Szállóban, tizenegy taggal. 1970-ben már egyezerhúsz tagja van. Ezután alakultak meg az üzemi körök a városban. Jelenleg négyszázhuszan vannak a városi körben. Emlék-levelezőlap a szolnoki csata emlékkiállltásásoz. Ehhez IStS-ben Patay Mihály szolnoki festőművész Damjanich fametszetét használták fel (Fotó: Tarpal Zoltán) Diákoknak 4 tények tisztelete Verseghy nyelvművelő verseny Verseghy Ferenc nyelvtudós. költő tiszteletére országos nyelvművelő versenyt hirdet meg a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a megyei és a városi tanács, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Magyar Üttörők Szövetségének Szolnok Megyei Elnöksége — a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanács egyetértésével és támogatásával. A versenyt általános iskolások számára az 1988/89-es tanévben két kategóriában — 5—6. osztályosok és 7—8. osztályosok — írják ki. Célja, hogy az általános iskolások körében fokozza az anyanyelv iránti érdeklődést, erősítse bennük nyelvünk szeretetét. A versengés felmenő rendszerű: az első összemé- retés színhelye az iskola, majd a körzeti és a megyei válogatók után kerülnek a legjobbak az országos döntőbe. Ide minden megye, megyei város 1—1 5—6. osztályos, illetve 7—8. osztályos tanulót, Budapest pedig mindkét kategóriában hat-hat versenyzőt küldhet. Az országos verseny színhelye Verseghy szülővárosa: Szolnok. Időpontja: 1989. május 19—21. Az egyes fordulók feladatait a meghirdetők állítják össze és küldik el — módszertani útmutatójukkal együtt — a helyszínre. Ez egyben felkészítés is az országos döntőre, amelyen a tanulók írásban és szóban egyaránt versenyeznek. Az írásbeli nyelvhelyességi, helyesírási, a szókincs gazdagságát és árnyalt kifejező erejét tükröző feladványok szerepelnek. A szóbelin az eltérő kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodva, illetve más-más műfajban kell a résztvevőknek gondolataikat igényesen, szabatosan megfogalmazniuk. Az országos döntő valamennyi résztvevője emléklapot és könyvjutalmat kap, a legjobb öt versenyző — mindkét kategóriában —elnyeri a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár emlékplakettjét. A versenyre bármely általános iskola nevezhet. A részvételi szándékot 1989. január 12-ig kell közölni a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárral (5000 Szolnok. Kossuth-tér 4.). Társadalmi, gazdasági kutatások a megyében Befolyásolják a döntéseket A kecskeméti kutatók elkészültek a Tiszazug sokoldalú vizsgálatával. Tanulmányuk a könyvkötőnél van, hamarosan megérkezik a megrendelőhöz, a megyei tanács tervosztályára. A jövő év elején tanácskozást rendeznek Kun- szentmártonban, hogy a helyiek vessék össze tapasztalataikat a kívülállók kibányászta tényekkel, s levonják a szükséges következtetéseket. A Tiszazug kutatásának eredményéről — a záró tanulmány birtokában — külön cikkben számolunk majd beTelepülések együttműködése Most e kutatás lezárulásának alkalmával annak áttekintésére vállalkoztunk; kik és mit kutatnak a megyében, ugyancsak a megyei tervosztály mebízásá- ból. Tesszük ezt annál inkább, mert nem kevésszer hallani: a megyében nem dolgoznak szociológusok, nincsenek ilyen-olyan társadalomtudományi szakkutatásokkal foglalkozó speciális intézmények, így azután jóval nehezebb nálunk a politikusok, a döntéshozók dolga, mint másutt, mert egzakt tények híján kénytelenek ilyen-olyan megérzéseikre támaszkodva — a pillanatnyi erőviszonyoknak a szükségesnél olykor nagyobb jelentőséget tulajdonítva — határozni egy-egy tájegység, település stb. jövőjéről. Cikkünkben éppen azt szeretnénk bizonyítani, hogy nem így van! Dehát végeznek-e a megyében — a politika számára meghatározó, alapvető jelentőségű — kutatásokat? Milyen irányban és miféléket? Ezúttal Szabó Sándort, a megyei tanács tervosztályának osztályvezető-helyettesét kérdeztük: — Legkorábban a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjával fogtunk össze. Kapcsolataink nem újkeletűek. Már több, nagy jelentőségű vizsgálatot végeztek a megyében. Köztük olyanokat is, amelyek eredményei befolyásolták a VII. ötéves terv megyei célkitűzéseit, vagy alapul szolgáltak a megye közép- illetve hosszútávú terület- és településfejlesztési koncepciójának megfogalmazásakor. Megvizsgáltattuk például néhány nagyközség megyei irányítás alá vonásának feltételét, társadalmi, politikai, gazdasági viszonyait. A Regionális Kutatások Központja Kecskeméti Településkutató Csoportjától rendeltük meg a falvak térkapcsolatainak vizsgálatát. Aztán, az az igazság, hogy egyik kutatási téma a másikból nő ki. A közös tanácsú települések, -a társközségek együttműködése javításának fontos feltétele a jogszabályi lehetőségek föltárása. Hát persze, hogy erre is kíváncsiak voltunk. Legutóbbi témaként a szabálysértési igazgatási társulások alapításának vizsgálata szerepelt. — Mindez az MTA Regionális Kutatások Központja, illetve Településkutató Csoportjának munkálkodása a megyében. — Igen. De adunk megbízást másoknak is! A Város- építési Tudományos és Tervező Intézettel még korábban a megye településeinek szerepkörét, ellátási feladatait vizsgáltattuk meg. Az eredmény tulajdonképpen alapjául szolgált a VII. ötéves tervi úgynevezett „fejkvóta” megállapításának. Ugyancsak a VÁTI-nál most készül a Kunszentmárton és a Szolnok környéki települések együttműködésének vizsgálata. A tanulmány márciusra készül el. Természetesen kíváncsiak vagyunk e városok és a körültöttük lévő települések együttműködése fejlesztésének lehetőségeire is. Az ajánlatok egy részét a kutatóktól várjuk. Népesedési előrejelzés Még mindig a tudományos intézeteknél maradva: az Építésgazdasági és Szervezési Intézet Lakás- és Településfejlesztési Főosztálya 1987-ben fejezte be Kunhegyes és Tiszafüred telepü- léspolitikai koncepcióját megalapozó elemzését. Nem árulok el titkot, hiszen már közismert, hogy Kunhegyes várossá nyilvánítását kértük. Indoklásul az említett településpolitikai- elemzés megállapításait jól tudtuk hasznosítani. És a tervosztály osztályvezető-helyettese folytatja: — A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajzi és Szociológiai Tanszékei is találnak tanulmányozni valót Szolnok megyében. A Gazdaságföldrajzi Tanszék például már 1985-ben elkészítette a megye hosszútávú népességi — azaz demokráfiai — prognózisát, valamint a megye iparának távlati stratégiai fejlesztési elképzeléseit. Ügy vélem haszonnal forgathatják a tanulmányt a megye munkaerőhelyzetével foglalkozó szakemberek is! — Hallhatnánk valamit a most folyó kutatásokról is? — A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológiai Tanszékének munkatársai, hallgatói éppen ezekben a napokban járják Tiszabő utcáit. A Tisza-menti település sajátos helyzetét igyekeznek feltárni, és természetesen javaslatokat várunk a fejlődés, a fejlesztés lehetőségeire is. Az MTA Regionális Kutatások Központja vezetőivel a tavasszal váltottunk szót további igényeinkről. Elvállalták, hogy szemügyre veszik a nagykun városok településfejlesztési problémáit, megvizsgálják azokat az új elemeket, amelyek a megye településeinek kapcsolatait jellemzik. Külön-külön kutatási téma lesz a szolnoki aglome- ráció fejlesztése, Tiszaföld- vár és Martfű településfejlesztési stratégiája, illetve Jászapáti és Kunhegyes kisvárosi szakigazgatási szervezeti struktúrájának kialakítása. Nem kidobott pénz/ — Amellett, hogy a kutatók, a tanszékek saját munkájukban kitűnően felhasználhatják a megyében végzett kutatások eredményeit — a hallgatók szakdolgozatot, diplomamunkát készítenek, a kutatók disszertációkat írnak belőlük — természetesen nem elégszenek meg A városi bélyeggyűjtő kiírnék Jelenleg a Tallinn Nemzeti étterem belső terme ad otthont vasárnaponként Gondos kezek, szemek ellenőrzik a fogazatot ennyivel. Magyarul: a kutatás pénzt visz el, nem is keveset. Mennyit? — Amikor fölsoroltam, milyen intézetek, kutatócsoportok, tanszékek kutatnak a megyében, azt is érzékeltetni akartam, hogy van lehetőségünk válogatni, s — csúnya szóval, ha úgy tetszik — alkudni. Nyilván azzal dolgozunk együtt szívesen, aki minőségi munkát szállít határidőre, megfizethető áron. Az idén 1 millió 163 ezer forintot fizettünk ki kutatásokra, a jövő év költségvetésében másfélmilSzolnok város bélyegzőinek lenyomata Az egyesület 10 éves Jubileumára egy gumi bélyegzőt készített, amellyel az újjáépítés 3000 P-s értékéből S ívet 500 darabot felülnyomtak. Ezt természetesen meg kellett semmisíteni, Illetve a Postamúzeum néhány darabra Igényt tartott lió szerepel erre a célra. Említettem, milyen munkák vannak folyamatban, illetve miket teívezünk. Nos, 1990-ben már szerényebb összeget szánunk kutatásokra: végeredményben 1988— 89—90-ben mintegy hárommillió-kétszázezer forintot fordítunk erre a célra. — Köszönjük a tájékoztatást, és várjuk a meghívót a Tiszazug kutatását értékelő kunszentmártoni tanácskozásra! Egri Sándor
