Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
Törvényeket módosított az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) hogy módosítsák az adóelőleg-fizetés rendszerét és módszerét, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múlva kapják visz- sza a tőlük levont adóelőleget. Javasolta továbbá, hogy a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes tömegének adómentes sávját 120 ezer forintnál állapítsák meg, s hogy a legalsó sávban 60 ezer forintig ne legyen adó. Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének főaknásza elmondta, hogy az általa ismert iparágakban dolgozók jövedelmének jelentős része pótlékokból származik. Javaslata szerint a pótlékokból származó jövedelem adózása ne progresszíven, hanem egységesen 20 százalékkal történjen. Kifogásolta azt is, hogy az újításért járó anyagi elismerés adóköteles. Kosztolánczi Jánosáé (Somogy m., 2. vk ), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője kedvezőnek ítélte az adósávok módosítását, de az egyenlő teherviselés feltételeit nem ebben jelölte meg. Véleménye szerint igazságosabb lenne az adókulcsok erőteljesebb módosítása; figyelembe véve az idei és a következő évre tervezett inflációs rátát, a legalacsonyabb adómértéknek a 15 százalékot javasolta. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegeseknek. A 6 százalékos reálbér-csökkentést ugyan követi a tervezet, dé teljesen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14—16 százalékos inflációt, így a 0 százalékos (adómentes) sáv devalválódik, holott e sáv értékállóságát a kis jövedelműekre gondolva feltétlenül garantálni kellene. I személyi jövedelemadó vitája Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője rövid hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer számottevő mértékben visszatartja a teljesítményeket, diszkriminatív .elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. Gulyás Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 17. vk.), a be- •regdaróci Barátság Tsz kertészeti ágazatvezetője elismerésre méltónak ítélte azt a kormányzati törekvést, hogy az adótörvény több lépcsőben megvizsgálja, és azt igyekszik az élethez, a gyakorlathoz igazítani. Gasparik János (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapat- vezető vájára — választói nevében — sürgette a pénzügyi kormányzatot, hogy mielőbb dolgozza ki a családi jövedelemadó rendszerét. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napközi otthonos óvoda óvónője utalt az előző ülésszakon feltett kérdésére, amelyre a választ most várja; tervezi-e a kormány olyan alternatívák előterjesztését, amelyekből következne az összes eltartott gyermekre vonatkozó adóalapcsökkentési kedvezmény. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára rendkívüli fontosnak mondotta a törvénynek azt a rendelkezését, hogy minden évben vissza kell térni az adótábla kiigazítására. A bemutatott két változat és a bizottsági javaslatok közül a ,jB” változatot ajánlotta elfogadható kompromisszumként az Országgyűlés figyelmébe. Javasolta, hogy a Parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családi jövedelemadó-rendszert. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: helytelen minden olyan mérlegelés, amely a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Ország- gyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. lEszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B” variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület — 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezerről 7? ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes •családok kedvezményezése •ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra. Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövedelmek, hanem az infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reál- jövedelmek, s így az infláció alakításának az eszköze a kormány, illetve a Parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reál- jövedelmek visszafogására •az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Az inflációhoz •igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. •Ugyancsak nem értett egyet •Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák fel. Ez elvileg is hibás javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaság- irányítási rendszer biztosítja a vállalkozói szabadságot, a, jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadalmi béke fenntartása érdekében elengedhetetlen azonban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelemadó lesz. Iz illetékekről szóló törvény módosítása Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy mennyiben fejti ki teljesítmény-visszatartó hatását a •jelenlegi alkalmazotti rendszer. Mindezt 'kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első felére készül el. Ezt az ígéretet a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett ,,B” •variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével. Ezután határozathozatal •következett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosításra vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határként a 108 ezer forintot fogadták el. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük •kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az ingatlan adásvételénél," a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, illetve az üzletek és a műhelyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csák 5 Önállóan gazdálkodó Ezzel már biztosítható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfelételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Cse- hák Judit. — Nem szabad lebecsülnünk azt a tényt sem — folytatta —, hogy a kifizetések biztonsága garantált; sőt, év végén bizos tartalékalapot is tudunk képezni, még akkor is, ha a járulékbevételek nem biztosítanak többletet. Mód nyílik az önálló gazdálkodásra oly módon is, hogy a társadalombiztosítás jogszabályban meghatározott bevételeivel maga gazdálkodik, az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztető módon átmeneti likviditási többletét a pénzpiacon biztonságos formában befektetheti. Az önálló Alapvmegalko- tásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak -T- nyugdíj, rokkant-betegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik- E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalombiztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. Végezetül a másik előterjesztését megindokolva elmondta: az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérik, mert korlátozó paragrafusoka szeretnének törölni. A térítési díjrendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátáit, az egységes járulékfizetés miatt pedig az egységes ellátást még bizonyos körben akadályozó bekezdéseket szükséges hatályon kívül helyezni. százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek a illetékek alól. 1990-ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az illeték ügyintézés idejét három. hónapra kell csökkenteni. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézés idő előírását egyhangúlag jóvá hagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítási foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális egészségügyi miniszter hangsúlyozta az 1989. január 1- jén megtenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. társadalombiztosítás Dr. Mezey Károly, a téma bizottsági előadója felszólalásában kiemelte, hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet. Dr. Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.), a Fejér Megyei Tanács Kórháza Bicskei Rendelőintézetének igazgatófőorvosa kifejtette, hogy a társadalombiztosításnak a költségvetésitől való leválasztása csak akkor szolgálhatja a reformot, ha érdekeltséget teremt az egészség megőrzésében, helyreállításában, azaz az egészség értékké válik. Koczmann Ferencné (Győr—Sopron m., 7. vk.), a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője hangsúlyozta.: társadalmi igazságot szolgáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban részesülők juttatását, s javasolta a létminimum alatt élők számára a nyugdíj megnövelését, legalább a minimálbér határáig. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk), a balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályvezető főorvosa halaszthatatlan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. Mivel ehhez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II- törvény módosításáról. Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czi- bere Tibor művelődési miniszter kifejtette: A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkás- képzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettség-növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el a gyakorlati oktatásban való részvételt. Ez a megoldás várhatóan arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy ne befizetéssel, hanem közvetlenül a tanulók oktatásával tegyenek eleget kötelezettségüknek. Lényeges az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettsége mértékének megfelelő összegnél többet költ a gyakorlati oktatásra, akkor ezt a többletköltséget a szakképzési alapból visszaigényelheti. Horn Péter, (Somogy m., 1. vk.), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta. hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság és Hellner Károly képviselő javaslatairaA képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Törvény külföldi befektetésekre Ezt követően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvény- könyvről szóló törvényjavaslatokat. Elmondotta: a külföldi befektetők a társasági törvényben rögzített mind a hat társasági formában részt vehetnek a jelenlegi három szervezeti formával szemben: ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföldiek már nem csak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel, kisvállalkozókkal is. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a külföldi részesedése nem éri el az 51 százalékot, úgy a társaság alapításához. illetőleg az ilyen társaságba való belépéshez semmilyen államigazgatási engedélyre, 'így devizahatósági engedélyre sincs szükség; államigazgatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg a cégbírósági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági tarkaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérésében 90 napon belül dönteni kell. Más szóval nem lesz mód az eljárás bürokratikus elhúzására. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló garanciális rendelkezést. Megemlítette, hogy külföldi betársulásnál nemcsak a nyugati beruházókra kell gondolni. Erőteljesen fejleszteni kívánják a KGST- országokkal való közvetlen vállalatközi kapcsolatokat, a gazdasági koopoerációt, amelyek között jelentős szerepet kell kapniuk a multilaterális és bilaterális vegyes vállalatoknak. Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalom-meghatározásának módosítását is szükségessé tette. Tájékoztatta arról is az Országgyűlést, hogy folyamatban van a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok általános felülvizsgálata. Végezetül hangsúlyozta: a gazdasági társaságokról szóló törvény — különösen a részvénytársaságok megalakulása — várhatóan elősegíti az értékpapírpiac fejlődését. Ez egyre erőteljesebben igényli egy értékpapírtörvény, pontosabban az értékpapírok forgalmát szabályozó törvény megalkotását. Dr. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója hangsúlyozta: érdemes nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a már ma is működő, külföldiekkel közösen alapított vegyesvállalatok tevékenységében, egyes alacsonyabb rendű jogforrások, utasítások elsősorban nem polgári jellegű kérdésekben kedvezményeket biztosítottak. Bánáti András (Pest m., 5. vk.), a Nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz elnöke javasolta, hogy a kormány gondoskodjon a társasági és befefektetésvédelmi törvény külföldi bemutatásáról, mert egyébként nem tudunk kellő esélyt adni leendő külhoni partnereinknek. II honvédelmi miniszter előterjesztése Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a törvényjavaslat szellemével összhangban levő szövegkiegészítő, pontosító javaslatokat tett. A vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt, majd Tallóssy Frigyes a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság nevében állást foglalt az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban. Ezután szavazás következett. Végül az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt — általánosságban és részleteiben — ugyancsak egyhangúlag fogadta el az Ország- gyűlés. Az ülésszak harmadik napjának utolsó napirendi pontjaként a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot tárgyalta meg az Országgyűlés Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter előterjesztésében. Hozzászóló nem volt; az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka — időlegesen — befejezte munkáját. Amint azt Stadinger István még korábban bejelentette, az ülést Január 10-én folytatják a'már megszavazott napirend hátralévő pontjainak megtárgyalásával.
