Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 1988. DECEMBER 23. KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1988. december 21-i üléséről Mtujfaprogram és feladatterv a jövő esztendőre Ülésezett a megyei tanács apparátusi pártbizottsága Tegnapi kibővített ülésén a megyei tanács apparátusi pártbizottsága megvitatta és elfogadta az 1990-ig szóló politikai munkaprogramját és feladattervét. Az ülésen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Az írásos előterjesztéshez Vass Lajos, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A munkaprogram megvitatásához felidézte a júliusi apparátusi küldöttértekezlet helyzetelemzését, szólt a programot előkészítő munkálatok menetéről, tapasztalatairól. A vitában tizennégyen vettek részt. Többen hangsúlyozták az alapszervezeti munka jelentőségét, a kiscsoportokban történő politizálás szükségességét. Tasná- di Mihály, a VI. sz. alapszervezet tagja szerint a politikai munkának végső soron az egyes párttagokra is ki kell terjednie. Mohácsi Ottó felszólalásában egyebek között kiemelte: a pártbizottság munkájának minősítője az alapszervezetek tevékenységének színvonala. Az alapszervezetekről szólva önbizalmuk erősítését hangsúlyozta Gál Lajosné, a XIV. sz. alapszervezet titkára. A pártbizottság adjon biztos politikai hátteret az igazgatási tevékenységhez — fogalmazódott meg több hozzászólásban is. E főkérdések mellett, szóba került még a pártépítésben esetenként fellelhető merev szemlélet, a tömegszervezetekkel való együttműködés helyzeté, a gyorsabb, alaposabb tájékoztatás igénye, a kádermunka javításának szükségessége. Az összefogás erejéről szólt Fábián Péter. Óriási erő rejlik benne — mondotta, majd így folytatta: a párt iránti bizalom növelésének az is feltétele, hogy önbizalmunkat erősítsük, egyénenként mindenki, sajátmagában. Hogy bátrabban vállalhassuk önmagunkat, nézeteinket, azt, hogy a párt tagjai vagyunk. Az elfogadott politikai munkaprogram szerint a pártbizottság legfontosabb feladata, hogy — működési területe sajátosságaira alapozva — élénkítse a pártéletet, javítsa meggyőző, szervező, ellenőrző munkáját, korszerűtse munkastílusát, munkamódszerét, növelje a pártélet demokratizmusát és nyitottságát. Erősítse az alapszervezetek önállóságát, szüntesse meg a szakigazgatási szervek munkájával való párhuzamosságokat, csökkentse a szakmai elemeket a politikai irányításban. Törekedjék arra, hogy politikai irányító munkájának gyakorlata ösztönző hatással legyen a szakigazgatási szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak tevékenységének megújulására. A politikai munkaprogram hangsúlyozza, hogy a célok csak az apparátusi közvélemény széles körű, cselekvő támogatásával valósíthatók meg. Az apparátusi pártbizottság ülése Vass Lajos összefoglalójával ért véget B. I. —Parlamenti jegyzet_ Üzenet a Kunságból Aligha szerencsés dolog egy ilyen komoly fórumon, mint az Országgyűlés, első „felelőnek” lenni. Szerdán reggel dr. Kádár Magdolna kunhegyes i képviselő azt a terhet vállalta föl hozzászólásában, hogy ha úgy tetszik a nap alaphangulatát adja meg, hiszen elsőként övé volt a szó. A parlamenti véleménynyilvánítása nemcsak a sorrendiségben különbözött a többiektől. Talán a képviselő életkorával magyarázható, hogy félre téve a már-már kötelező kincstári pesszimizmust, bizakodóan ítélte meg az ország kilátásait. Szőkébb hazájáról, a Kunságról a következő képet rajzolta az ország színe előtt: Egyértelműen nem tudom körbehatárolni pénzügyeink sokat emlegetett mozgásterét, a hozzáteszek, elveszek feladványok következményeit sem biztos, hogy csalhatatlanul ítélem meg a számoszlopokból, ám az életviszonyok ■ alakulását választóink körében testközelben érzékelem. Az idei tapasztalataim, hogy meglódult az infláció és a csökkenő reálbér következménye, hogy a kunsági emberek körében is egyre több a védtelenebb, tartalékokkal nem vagy alig rendelkező. A lakosság nagy részénél indukált mindez elszegényedést. Érthető, hogy megkönnyebbülést jelent számomra azt hallani a beszámolóból, hogy 1988 főbb gazdaságpolitikai célja: megvalósulnak. A társadalom áldozatvállalása nem bizonyult hiábavalónak. Az egyensúly labilitásának ismeretében is van esély arra, hogy itt és most nem füstbe ment tervek gyártása zajlik. Szűkebben vett szakmájáról, az egészségügy területéről a következő gondokat hozta magával: — Kérem mondandómat ne rossz ízű provincializmusnak tekintsék. Megyénk iparának és mező- gazdaságának szerkezete kedvező, gazdálkodásuk jó színvonalú, fejlődésük az országos átlagot meghaladó. Ugyanakkor a már- már irigylésre méltónak tűnő megállapítás a valóságban egy csökkenő népességű, közepesen urbani- zálódó. elmaradott infrastruktúrájú térségben igaz. A foglalkoztatás, a jövedelemszerzés, az életminőség feloldatlan gondjaira adott válaszlépései napjainkra a jelentős hanyatlás megakadályozására is alig elégségesek. Hogy mi lehet a kiút? Csalhatatlan receptet dr. Kádár Magdolna sem tudott „felírni”, ám neki is szemet szúrt az épülő bankok — mit bankok, bankpaloták építése, melyekre felhalmozási adó kivetését javasolta. És ha már spórolni kell, akkor takarékoskodjunk az égetett szeszes italokon, luxus minőségű fogyasztási cikkeken. Palágyi Béla Szakszervezetek 4- Gazdasági Kamara Ajánlás a ’89-es alapbér emelésére A megyei pártbizottság 1988. december 21-én ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a megyei pártbizottság két ülése között végzett munkáról szóló jelentést és a Központi Bizottság 1988. november 22-i és december 15-i üléséről történő tájékoztatást, az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést valamint a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira a gazdaságban végzett pártmunka megszervezésére és ellenőrzésére vonatkozó javaslatot. Megvitatta és elfogadta ezenkívül a megyei tanács 1988. évi költségvetésének és az 1989. évi költségvetés irányelveire vonatkozó tájékoztatót, a megyei pártbizottság tervezőmunkájának korszerűsítésével kapcsolatos valamint a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testület létrehozására irányuló javaslatot. Ezt követően a megyei pái;tbizottság személyi kérdésben döntött. A tanácskozásról a testület az alábbi közleményt adta kiA Magyar Gazdasági Kamaránál tartott ülést csütörtökön az Országos Érdekegyeztető Tanács. A szakszervezetek és a Magyar Gazdasági Kamara a jövő évi vállalati kollektív szerződések megkötéséhez (áldja, hogy a do gozók alapbérét mindé- miuikaue- :yen igalább .1 százalékos mértékben növeljék. Az átlagbér-növekedés felső határát 10 százalékban ajánlják megállapítani. Ezek a mértékek nem kötelezőek, az eltérés mindenhol indokolt, ahol a gazdaság eredményei magasa' 'b .szint elérését : Iciie- őv teszik. A korm.ny ezt a közös ajánl--át tudomásul vette. I. 1-A megyei pártbizottság az 1988. évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtásának értékelése alapján megállapította, hogy várhatóan a megye gazdasági folyamatai a vállalatok előzetes várakozásainál kedvezőbben alakulnak. A megye szocialista iparának termelése kedvezően, várhatóan 0—1 százalék közötti mértékben bővül. Az ipar külkereskedelmi tevékenysége továbbra is folyamatosan erősödik. Kedvező, hogy az exporton belül jelentősen bővül a konvertibilis kivitel, ugyanakkor a rubel vi- szonylatú export csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek adottságainak megfelelően a termelési értéküket mintegy 2—3 százalékkal növelik, ezen belül az alap- tevékenység 6—8 százalékkal bővül. A növénytermesztés szerkezete kedvezően változott, emelkedett a gabona és fehérjenövények vetésterülete, csökkent a napraforgóé. Az építőipari szervezeteink a jelentkező igényeket összességében kielégítették. A jelentős létszámcsökkenés mellett a hatékonyság javításával növekedett a tevékenység volumene és eredményessége. A kiskereskedelmi árbevétel visszaesése a lakosság vásárlásból történő fogyasztásának csökkenését jelzi. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből, a helyi, időközönként meglévő hiányok mellett is kiegyensúlyozott volt az ellátás. A kereskedelemben jelentős hiány alakult ki a vegyesiparcikkek kínálatában. Ezek közül is az építőanyag-hiány okozta a legerősebb vásárlói elégedetlenséget. A vendéglátós értékesítésében jelentős meny- nyiségi visszaesést okoz az életszínvonal csökkenése. A vállalatok az új helyzethez (nehezen tudnak alkalmazkodni. Az anyagi ágakban képződő nyereség — a szabályozó- változások várt hatásaival szemben — összességében kedvezően alakul. A mező- gazdaságban csaknem eléri az 1987-es szintet, a gépipar területén viszont jelentős a csökkenés. A megye gazdaságára a környezeti hatások változásai és a belső adottságok nem kellő kihasználása kedvezőtlen hatást is gyakoroltak. A központi hitelszűkítés hatására jelentkező pénzhiány az év elején kritikussá tette a gazdálkodók egy jelentős részének fizetőképességét. Különösen nagy gondot okozott a tavaszi mezőgazdasági munkák finanszírozásában és a felvásárlás során. Az általános forgalmi adó bevezetése és az alapanyaggyártóknál jelentkező tervezi termelői árak isszr.mdeződése megyénk gaz- laságának jövedelmezőségét, a döntően feldolgozóipari jelleg miatt, hátrányosan érintette. Az ipari termelés és termékek korszerűsítése folyamatosnak minősíthető, de a szerkezetváltás mértéke lassú. A mezőgazdaságban az alacsony jövedelmezőség miatt a szarvasmarha-ágazatban változatlan állatlétszám mellett mérséklődött a tehénállomány és visszaesett az anyakoca- és juhállomány is. Az eddigi tendencia folytatásaként tovább csökkent az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma. Ennek ellenére a foglalkoztatási helyzet lényegesen nem romlott. Kis mértékben növekedett az álláskeresők és a munkahellyel nem rendelkezők száma. A középiskolával vagy szakképzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedése az év végéig biztosítható- Nagy gondot jelent az áll talán os iskolát, vagy még azt sem végzett, szakképzet- len 200 fiatal elhelyezkedése. A lakosság nettó pénzbevétele 1988-ban várhatóan 8—9 százalékkal bővül. A személyi jövedelmeket meghaladó mértékben növekszik a társadalombiztosítási kifizetés, részben a táppénz, részben a kiegészítések hatására. A megélhetési költségek változása miatt az alacsony jövedelemmel rendelkező családok megélhetése nehezebbé vált. Az építőanyag- és az építőipari szolgáltatások árainak ugrásszerű növekedése, az építőanyag-piacon tapasztalható hiányhelyzet, valamint a lakossági reáljövedelmek csökkenése kedvezőtlenül hatott az építkezési kedvre. Ennek, és a tanácsi lakásépítési pénzeszközök mérséklődésének hatására 1988-ban tovább nehezült a lakáshozjutás. 2. A megyei pártbizottság határozatot fogadott el a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira, a gazdaságban végzett párt- munka megszervezésére és ellenőrzésére. A határozatot a megyei pártbizottság a későbbiekben közzéteszi. 3* A testület ülésén meghatározták a megyei párt- bizottság és szervei feladatát a határozat végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében. 4. a pártbizottság ajánlásokat és felkéréseket fogalmazott meg a megye állami és társadalmi szervezeti felé a határozat érvényesülése érdekében. II. I- A megyei pártbizott- ""g tudomásul vélte a megyei tanács 1988. évi ölt- ségvtlésének várható teljesítéséről szóló ,á jékozta tr Megállapította, hogy a tett erőfeszítések ellenére sem valósíthatók meg a középtávú terv eredeti célkitűzései. Egyes feladatok végrehajtását el kellett halasztani, vagy alacsonyabb színvonalon megvalósítani. A központilag szabályozott bevételek megközelítően a Itervszinten realizálódnak. 2. Az 1989. évi költségvetés irányelve a népgazdasági terv változataihoz igazodóan került kialakításra, és alapoz a megyei pártbizottság 1988. október 7-ei munka- programjában megfogalmazottakra. A tanácsi területen alapvetően az idei évben kialakult pénzügyi feltételek határozzák meg az 1989. évi tervezés kereteit. A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a megyei tanács 1989. évi költségvetése irányelveire és a helyi tanácsok költségveiési szabályozóira, valamint kötelező előirányzataira vonatkozó javaslat az 1989. januári soron kívüli megyei tanácsülésen kerüljön megtárgyalásra és jóváhagyásra. III. A megyei pártbizottság 1988. október 7-ei ülésén döntött arról, hogy lényeges módosításokat, változtatásokat kíván végrehajtani munkájának gyakorlatában, felfogásában. A politikai tervező munka olyan eleme a pártmunkának, amely funkciójánál fogva egy-egy időszakra előre meghatározhatja a párttestületek munkájának felfogását, illőivé a döntési folyamatok menetét. Ezért a testület szükségesnek ítélte meg, hogy munka- módszere korszerűsítésének részeként, külön foglalkozzon ezzel a kérdéssel. 1 • A megyei pártbizottság politikai tervező munkájának fő célként azt kell elősegítenie, hogy a megyei pártbizottság — mint a megye páftmozgalmának irányító szerve — a társadalmi, gazdasági változásokra gyorsan, tudatosan és aktívan reagáló szervezetként lássa el feladatait. Eredményesen és hatékonyan töltse be szerepét a megyei politikai, társadalmi, gazdasági folyamatainak alakításában, befolyásolásában. A tervezés és a munkaterv nem lehet merev keret, a kezdeményezések ellen ható korlátok forrása. Ezért e funkció megvalósítása, nagyfokú — változatos munkaformákban kifejeződő — rugalmasságot feltételez. Ebből adódóan a megyei párt- bizottság és szervei tevékenységének meghatározása az év során folyamatos tevékenységet kell, hogy jelentsen. Ennek csupán egyik — bár igen fontos mozzanata — az éves munkaterv. 2. A folyamatos és hatékony politikai munka legfontosabb feltétele, hogy a politikai tervezés a társadalmi valóságból építkezzen. A feladatok folyamatos meghatározásában a centrális szerepet a testületeknek kell e területen is betöltenie. Ezért a megyei pártbizottság kiemelten fontosnak ítéli meg, hogy a testületek üléseiken rendszeresen elemezzék egy-egy időszak politikai változásait, felhasználva az inform»'•jós jelentéseket, a rn .n ^bizottságok és má tervek jelzéseit, beleértve a tomegszerve ('etekkel, -mozgalmakkal és más társszervezetekkel folytatott konzultációk tapasztalatait is. 3. A megyei pártbizottság az irányított pártszervek, illetve az állami és társadalmi szervek munkájának összehangolásában a tervelőkészítő konzultációknak, az október 7-én elfogadott politikai munka- programjának szán meghatározó szerepet, szemben a korábbi munkatervi előírásokkal. IV. A megyei pártbizottság és szervei döntéselőkészítő és döntési mechanizmusának korszerűsítése érdekében állást foglalt a tanácsadó testület létrehozásának szükségességéről, működési módjáról, összetételének főbb elveiről. I- A tanácsadó testület segítse elő, hogy a megyei pártbizottság a döntések meghozatala előtt megismerje és mérlegelhesse döntései politikai hatását, a végrehajtást esetlegesen gátló tényezőket. A tanácsadó testület feladata az is, hogy feltárja és megismertesse a megyei pártbizottság tagjaival a társadalomban felmerült ellentétes véleményeket, alternatív javaslatokat. Segítse elő, hogy a többségi álláspont szakszerűség szempontjából is helyes legyen. A megyei pártbizottság éves munkatervében megjelöli azokat a kérdéseket, melyekhez tanácsadást igényel, de a tanácsadó testület is kezdeményezheti az általa fontosnak ítélt kérdések megtárgyalását. 2. A tanácsadó testület munkáját önállóan szervezi, véleménye kialakításához igényli a megyében működő tudományos szervezetek, intézmények, a társadalmi szervezetek és lehetőség szerint az autonóm társadalmi mozgalmak közreműködését. 3. A 15 fős tanácsadó testület tagjai a gazdaság- és társadalompolitika, a párt belső élete, a közművelődés és közoktatás, az államigazgatás és jogpolitika kérdéseivel foglalkozó párttag és pártonkívüli szakemberek legyenek. A testület vezetőjének a megyei pártbizottság egy tagját kell megbízni. A személyi összetételről januári ülésén dönt a megyei pártbizottság. V. 1 -A megyei pártbizottság zárt ülésen behívta tagjai sorába, és 64 igenlő. 1 ellenszavazattal megválasztotta a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárának Zelenyánszki Andrást, a megyei tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya vezetőjét. 2. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy a megújult végrehajtó bizottság a következő soros ülésen adjon tájékoztatást a megye politikai életének főbb jellemzőiről, az 1988. október 7-én elfogadott politikai munkaprogram és feladatterv végrehajtásának tartalmi, szervezési tapasztalatairól. A napirend célja, hogy a párttagság, az alapszervezetek, a közvélemény időközönként összefüggő politikai tájékoztatást kapjon a megyei párttestületek tevékenységéről politikai tapasztalatairól és azokat munkában hasznosítsa. A tájékoztató ezúttal a megye1 ^art- bdzott' ág és szervei i989. évi munkatervének kialakítását is szolgálja.
