Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Ülést tartott a megyei pártbizottság Beszélgetés két napirend köz ött, előtérben Szabó István (Folytatás az 1. oldalról) nők Megyei Szövetségének elnöke a tapasztalatát osztotta meg a résztvevőkkel, hogy a területi pártszervek időnként az egész szövetkezeti közösség érdekeivel nem számolva támogatják egy-egy kisebb termelő közösség „leválását”, a helyi pártalapszervezetek pedig vezetőváltáskor esetenként a saját véleményüket próbálják a döntésre illetékesekre erőltetni. Berecz- ki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese a gazdasági struktúraváltás meggyorsítása érdekében kiaknázandó tartalékként szólott az átlagos műszakszámnak a megyében igen alacsony — 1,3 — szintjéről, illetve az újítások és találmányok hasznosításának vontatoritságáról. Majd azt hangsúlyozta, hogy politikai szinten hangok kell adni olyan ellentmondásoknak, mint az, hogy a termelő szférában realizálható átlagos nyereség csupán 2—3 százalékos, a bankok esetében viszont ez a szám 18— 20 százalék körül van. Szabó László, a SZÁÉV igazgatója arról beszélt, hogy a termelő szervezeteknél a kezdeményezőkészség gyengeségének legfőbb oka a gazdaságban általános tőkehiány. és ezen a helyzeten az új vállalkozási formák sem enyhítenek eléggé. Z elenyánszki András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének elemzéséből az derült ki, hogy megbomlott az összhang a mezőgazdasági termelési célok és az elérésükhöz szükséges műszaki-technikai háttér között, az üzemek ma már tartalékait élik fel. Az idei hasonló kiugró termelési eredményekre az egyre jobban elhasználódó gépekkel és egyre kevesebb műtrágyával dolgozva, csak különösen kedvező időjárás esetén számíthatunk. Ezt figyelembe kell venni az idei eredményeket is túlszárnyaló 1989-es mezőgazdasági tervek tel jesíüőségénél: elérésükre csak az öntözési lehetőségek jobb kihasználása, a gépi beruházások arányának növelése, a technológiai fegyelem szigorítása esetén lehet remény. Németh László, a Szolnoki Városi Párt- bizottság titkára arról Részéit, hogy a helyi pártszervezetek egyre inkább önállóan politizálnak, de igénylik a felsőbb pártszervek elsősorban módszertani segítségét. Vitatta az egyik előtte felszólaló állítását, véleménye szerint a pártszervezetek és pártszervek nem lépik túl hatáskörüket, amikor napirendre tűzik az üzem gazdasági helyzetének elemzését illetve a vezetői munka értékelését. Csupán a felsőbb pártszervek által biztosított lehetőségükkel élnek ilyenkor. Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetőknek szükségük van a politikai támogatásra is a -bátrabb kockázat- vállaláshoz, Simon F erencnek, a Túr kévéi Városi Pártbizottság első titkárának ugyanez volt a véleménye. Ladányi Sándor, a Szolnok Megyei GMV üzemi pártbizottságának titkára a dokumentum vitája során szerzett tapasztalatairól számolt be, Hakucsák László, a karcagi SZIM meósa az új vállalati formákban — rt, kft — dolgozó kommunisták és pártszervezetek szerepének tisztázását sürgette. Szabó István összefoglalójában kiemelte, a vitában részt vevők megerősítették: a politikai munka a gazdaságban nélkülözhetetlen, az is kiderült azonban, hogy a még nemrégiben korszerűnek számító módszereket is meg kell újítani. A megyei pártbizottság első tikkára a párt és a társadalom viszonyával foglalkozó hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta, a megyében az utóbbi hetekben a párt iránti bizalom erősödésének figyelemre méltó jeleivel találkozóét — ez az egyre tartalmasabbá váló politikai vitáknak köszönhető. A megyei pártbizottság a vita után egyhangú szavazással emelte határozattá a beterjesztett dokumentumot. Harmadik napirendként a megyei tanács 1988. évi költségvetésének várható teljesítését. és a jövő évi költségvetés irányelveire vonatkozó elgondolásokat tartalmazó tájékoztatót mérlegelte a testület. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a terv jóváhagyásakor számítottnál jóval nehezebb körülmények között, nagyobb erőfeszítések árán kellett a tanácsi szerveknek idei feladataiknak elegeit tenniük. A központi támogatások csökkenése mellett növekvő áremelkedéssel kellett számolniuk. Pozitívan hatott viszont az, hogy az idén kiemelkedő eredmények születtek a társadalmi összefogásban. a települések fejlődését elősegítő társadalmi munkában. Ennek értéke eléri az 1,6 milliárd forintot. Ez azt jeleníti, hogy a központilag biztosított forrásokból származó minden forint harminc fillérrel egészül ki. A romló jövedelmi viszonyok ellenére a lakosság .jelentős mértékben anyagilag is hozzájárul a helyi tanácsok beruházásaihoz. Ez a hozzájárulás 170 millió forintot tesz ki. Ami pedig a tanácsok fer leszíési feladatait illeti: azok várhatóan teljesülnek. Több területen az . előirányzatot meghaladó fejlesztésre kerül sor. Megyénkben az idén felépült 2300 lakás. A tanácsok több mint 190 millió forinton; fordítottak zömében a fiatal házasok-, magánlakásépítők támogatására — közel ny.olcszáz család lakáshoz jütását segítve ezzel. A számítottnál több belterületi burkolt út, víz, járda és villanyhálózat épült. Kiemelkedő nagyságrendben bővült a vezetékes földgáz- hálózat. Eredményképpen több mint 4000 háztartást kötöttek be a hálózatba. A terveknek megfelelően gyarapodott a víztermelő és szennyvíztisztító kapacitás. A (tájékoztató szerint a megye tanácsai részére a központilag szabályozott forrásokból működési fenntartásra • 5,8 milliárd forint, fejlesztésre pedig 0.8 milliárd forint áll jövőre rendelkezésre. A tanácsi feladatok megoldásához az érdekeltségi bevételekkel együtt 1989- ben 7,6 milliárd forint fel- használására kerülhet sor. Ez lehetővé teszi, hogy jövőre ha szerény mértékben is, de javuljanak a lakosság életkörülményei, ki lehessen elégíteni a legindokoltabb lakossági igényeket. Az írásban kiadott tájékoztatóhoz többen szóltak hozzá. Tabák Lajos nyugdíjas az Ingatlankezelő Vállalat munkájának fejlesztésére tett javaslatot. Papp Lajos, a Törökszentmiklósi Városi Pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy a helyi tanácsok az igények és a lehetőségek szorító présében szenvednek. Javasolta: ilyen körülmények között a rendelkezésre álló összegek fel- használásáról a lakosság véleményének figyelembe vételével döntsenek. A központi elosztás hibájának tudta be a kistelepülések népesség- megtartó képességének gondját. Ezeken a helyeken ugyanis a fejlesztések jó részét saját erőből kellett és kell előteremteni, míg máshol nem egészen így. Hitel- rontónak tartotta a tanácsok korábbi tervezési gyakorlatát, ami miatt most az elvonásokra kell hivatkozni. Dr. Bényei Magdolna, a megyei kórház főorvosa azt hangsúlyozta, hogy bár az előirányzatok szerint jelentős összegeket fordít a megyei tanács az egészségügyre, a szükségeshez képest ez nagyon kevés. Szóvá tette az egészségügy szponzorálásánál tapasztalható és a béremelésben központilag elkövetett hibákat, majd javasolta, hogy az egészség-megőrzési programra biztosítsanak kellő összeget. Felszólalására reagálva Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy van már egy ilyen, erre a célra elkülönített alap. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára szintén dr. Bényei Magdolna felszólalására reagálva azt hangsúlyozta, hogy a vállalatok által az egészségügynek nyújtott segítség ne egyéni célokat szolgáljon, hanem a gyógyító munka egészét segítse. Bethlendy Béla, a jászberényi Szakmunkásképző Intézet igazgatója az oktató-nevelőmunka gondjait elemezte. Dr. Zsembeli József, a karcagi kórház igazgatója országos kísérletbe való bekapcsolódásukról szólt. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese azt fejtegette, hogy a települések népességmegtartó ereje nemcsak munkalehetőség, hanem az ellátás és kulturális lehetőség kérdése is. A testület az 1988. évi költségvetés várható teljesítéséről és a jövő évi irányelvekről azért nem foglalt állást, mert azok részletes kimunkálása és valóra váltása a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Negyedik napirendi pontként Szűcs Jánosnak a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében javaslat került a testület elé a megyei pártbizottság politikai tervezőmunkájának korszerűsítésére. Fő célként azt kell szolgálnia, hogy a megyei pártbizottság a társadalmi, gazdasági, politikai változásokra gyorsan, tudatosan és aktívan reagáló politikai, mozgalmi szervezetként működjön. A testület egyetértett a javaslatban - megfogalmazottakkal. A pártbizottság mellett működő tanácsadó testület létrehozására tett írásos javaslathoz Szűcs János fűzött rövid, szóbeli kiegészítést. Már az országos pártértekezlet előtt felvetődött .a döntés- hozatali mechanizmus korszerűsítésének igénye — mondotta — amit az október 7-i határozatban a testület meg is fogalmazott. A továbbiakban a tanácsadó testület életrehívásának szükségességét indokolta. A párt- bizottság nem lehet birtokában valamennyi szakismeretnek. A döntések demokratizmusát növeli, ha mások, és a kisebbség véleményét is megismerjük — hangsúlyozta végezetül a megyei pártbizottság titkára. A jelentősebb politikai döntések, a feladatok elméletileg igényes, szakszerű megalapozása és megoldása érdekében hoz létre tanácsadó testületet a megyei párt- bizottság. A tanácsadó testület segítséget ad a döntéselőkészítés és megvalósítás során jelentkező politikai, gazdasági és réteghatások felméréséhez, jelzi a nem kívánatos hatásokat, a különféle felfogásokat, kisebbségi, ellenzéki véleményeket. A testület a pártbizottság felkérése alapján tevékenykedik. önállóan is kezdeményezheti általa fontosnak ítélt kérdések testületi megvitatását. Maga dönt arról, hogy egyes témakörök kapcsán véleménye kialakításakor kiktől és milyen szervektől igényel közreműködést. A javaslat elfogadása előtt Madaras László, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese javasolta, hogy a tanácsadó testület által készített anyagok közvetlenül kerüljenek a pártbizottság elé. Botka Lajosné, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója szükségét látta annak, hogy a végrehajtó bizottság előzetesen megismerje azokat. A pártbizottság e kérdésben úgy döntött, hogy a tanácsadó testület által készített anyagokat a végrehajtó bizottság előzetesen ismerje meg, saját álláspontjának kialakításában vegye figyelembe, de változatlan formában terjessze a pártbizottság elé. Ezután a tanácsadó testület létrehozására tett javaslatot elfogadta. A tizenöt tagú tanácsadó testület személyi összetételét — párton kívüli tagjai is lehetnek — a párt- bizottság a következő ülésén hagyja jóvá. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárának megválasztotta Zelenyánszki Andrást, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjét. Kötetlen eszmecsere S. B.—V. Sz- J. Fotó: T. K. L. Válaszol Zelenyánszki András — Mindenek előtt gratulálok megválasztásához. Ki is Zelenyánszki András? — Harminckilenc éves vagyok, Békéscsabán születtem. Az Ukrán Mezőgazdasági Akadémia növényvédő szakán szereztem agrármérnöki diplomát 1972-ben, később — már itthon — talajerőgazdálkodási szakmérnöki képesítést. Az akadémia után a Békés Megyei Növényvédő Állomáson dolgoztam, majd 1978—1985-ig a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója voltam, ezután pedig — mostanáig — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. 1974 óta vagyok párttag. Jelenleg a Politikai Főiskola II. évfolyamát végzem levelező • tagozaton. Még annyit: feleségemmel a Szovjetunióban ismerkedtem meg, két gyermekünk van. — Megtudhatjuk, hány szavazatot kapott ma a választáson? — Azt hiszem, ez nem titok, a 65 szavazóból hatvannégyen rám voksoltak. — Tehát majdnem egyhangúlag választották titkárrá. A jelölőlistán is egyedül szerepelt. — Nagy felelősséget parancsoló bizalomnak tekintem ezt. Meghívottként már részt vettem a pártbizottság október 7-i ülésén. Ügy ismertem meg a pártbizottságot, hogy szókimondó, nem rejti véka alá a véleményét. Biztos vagyok benne, ha mást akart volna megválasztani, úgy is cselekszik. Egyébként korábbi beosztásomból eredően a testület tagjai közül sokan ismernek. — Üj arc a vezetésben. Valószínű, hogy tevékenységét fokozott figyelem kíséri majd. — Természetesen a fokozott figyelem csak növeli felelősségemet. Az az igazság, hogy még most sem érzem igazán, mire vállalkoztam. Üj funkciómat szolgálatnak tekintem — ezt nem a kötelező illendőség mondatja velem. — Van politikai előgyakor- lata? — Ha pártapparátusi munkára gondol, akkor nincs. De szélesebb értelemben igen, én az állami munkát is politikai tevékenységnek tekintem. Természetesen a pártpolitikai műhelymunka titkait minél hamarabb meg kell ismernem, ezt tekintem elsődleges feladatnak. — Mezőgazdasági szakember, ezt az ágazatot ismeri. Ezután viszont a többi ágazattal is foglalkoznia kell. — Sok a pótolnivaló ismeret? — Igen, sok. Bár a fő gazdasági jellemzőket, irányokat látom, de persze kevés á konkrét ismeretem. Ezt sürgősen pótolnom kell. Talán könnyít az, hogy a mezőgazdaság jó iskola. Nagy ágazat, sok szervezet és széles körű kapcsolódásokkal rendelkezik. Megtanít közelíteni a folyamatokhoz. Ezenkívül nyilván számítok a munkatársak és mások segítségére is a tájékozódásban. — A mai ülésen mint' leendő titkár vett részt. Milyen gondolatok foglalkoztatták? — A testület munkáját, stílusát, az ülés hangulatát figyeltem. A szókimondó hozzászólásokból kiéreztem a májusi pártértekezlet szellemét, a gazdasági kérdések újszerű kezelését. — Köszönöm az interjút. Berki Imre Fenyvesi József és Sándor László Túri Sándor és Ivancsik lm re
