Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 22.. Válaszoltak a neszűri gazdák Veszélyes hulladék a kertek mellett Túróreform Karcagon Hárommillió—a szükséges korszerűsítésekre Biztosan sokan emlékeznek még rá, hogy megyénkben tavaly ősszel Shigella Dysenteriae baktérium okozta járvány volt. A kórokozót izolálták, de csak közvetett bizonyítékokat találtak arra, hogy a megbetegedéseket a karcagi tejüzemben előállított túró okozhatta. A túró a megye nagy részébe eljutott. A megbetegedések legmarkánsabban a Jászságban jelentkeztek. Süvít a szél a határban, fázósan dideregnek a hulladéktároló csenevész fái. A Neszűr felől közelítő bekö- tőúton rég nem járt senki, legfeljebb a szántóföld szélén elszórt vegyihulladék- kupacok árulkodnak arról, hogy mégsem teljesen elhagyott terület az. A kapu mögött tábla figyelmezteti azt, aki mégis arra vetődne: Hűtőgépgyár vegyihulladék tároló területe, idegeneknek belépni veszélyes és szigorúan tilos. Jászberény határában drótháló veszi körül a fel— Hiába, engem mégis nyugtalanít ez az egész — mondja Szegedi Szilveszter növényvédő szakmérnök a látvány hatása alatt. — Először ráhagytam, végül kihúztam a nevem az aláírók közül. A Hűtőgépgyár nem tartja meg a jogszabályokat, mégis úgy tesz, mintha nagylelkűen viselkedne a gazdákkal szemben. Mérgekkel dolgozom, tudom, milyen veszéllyel járhatnak, ha felszívódnak a növénybe, már pedig itt a közelben több száz intenzíven gondozott szőlő, gyümölcsös parcella van. Innen hordom én is a zöldséget haza.. A neszűri gazdákat is nyugtalanította ott a közelben a veszélyes hulladék. Évek óta sürgették a megszüntetését, míg végül idén ősszel lakossági fórumot hívott össze a gyár. (Október 4-i számunkban számoltunk be erről.) A jelenlévők között lényegében már ott megszületett az egyezség, a szőlőtulajdonosok azonban haladékot kértek a válasszal, hogy a meg nem jelent tár— Megfigyelő kutakat ígért a gyár a telep közvetlen közelében — mondja a képviselő —, és ha ott szeny- nyezés nem észlelhető, akkor nincs szükség azonnal, beavatkozásra. A kétpói méregtemető elkészülte után azonban ragaszkodunk az ideiglenes telep felszámolásához. Ügy gondoltuk, erre fél év elegendő lesz a gyárnak, de 1992 nyarára mindenképpen meg kell azt szüntetni. A rendszeres talaj- és talajvízminták vizsgálatának eredményéről és a légszennyezés méréséről tájékoztatást kértünk, ami elől nem is zárkóztak el. A gyár elismerte, ha lesz, a kártérítési igényünket is. hagyott homokbányát melyben egy évtizede már, hogy gyűlik a veszélyes hulladék. A mérgező vegyi folyamatok nehézfém iszapja (cink, ólom, kadmium, réz ...) fedetlenül terpeszkedik a körben emelkedő töltések között, ahonnan olyan, mint holdbéli táj a tárolóteret csaknem megtöltő kietlen domborzat. Egyik irányban, messze túl a Zagyván, emelkedik a gyár irodaépülete, másik irányban, onnan néhány száz méterre, a város gyümölcsöskertje, a neszűri szőlők. saikat is tájékoztassák a Hűtőgépgyár lehetőségeiről, szándékáról, a megoldás várható kimeneteléről. A gazdák egyik szószólója Ko- váts-Megyesi János, a Hűtőgépgyár nyugdíjas vegyész- mérnöke volt, aki legálhata- tosabban szorgalmazta az ideiglenes telep felszámolását. A gyár vezetői ezért a közvetítés érdekében, őt kérték fel közös képviselőnek. Érdekes, vagy éppen jellemző az ügyek intézésére, hogy öt évvel ezelőtt még választ se kapott a kérésére, az pedig az országos közállapotokra, hogy tíz évvel ezelőtt nem volt az országban senki, aki megmondta volna, mi a veszélyes hulladékok kezelési módja. így a gyár akkor nem sértett törvényt, később pedig egyszerűen lehetősége nem volt más megoldásra. A közelmúltban elkészült aszódi méregtemetőbe, regionális okok miatt, nem szállíthat, Kétpón pedig legfeljebb másfél-két év múlva lesz fogadóképes a tároló. Addig kértek türelmet, megértést a gazdáktól. Az egyik hét végén végigjárta a közeli dűlőket, és akit kint talált, aláíratta vele a választ. A gazdák egyetértettek a leselkedő veszély megszüntetésével, és méltányolták a Hűtőgépgyár igyekezetét. Ha ugyanis a vállalat a neszűri veszélyes hulladék tárolására költi millióit, akkor kimarad a kétpói építkezésből, de még az ottani tárolás lehetőségéből is. Szegedi Szilveszter azonban nem fogadta el az ajánlatot, mert éppen a legfontosabbról, a növények vizsgálatáról feledkeztek meg. Nem titkolja, hogy ebben bizonyos szándékosságot is feltételez a gyár és a hatóságok részéről. Sőt a képviselő kiválasztását is a tájékozatlan gazdák félrevezetésének tartja, mert Kováts- Megyesi Jánosnak nincs is szőlője a Neszűrben, néhány hete kapott jól fizető nyugdíjas ^állást a gyárban, hogy elcsititsák, ezért volt az is, hogy az azonnali felszámolás helyett még egy fél évvel ki is tolta a határidőt. A képviselő hatásosan cáfolja a vádakat: — öt éve vetettem fel a hulladéktároló témát, és azért, mert a hozzá legközelebbi részen van, igaz nem az én nevemen, a családom hobbi kertje. A műanyag üzemben pedig tavaly ősz óta dolgozom egy gépnél, egyébként fáraszt már a munka, jövőre, azt hiszem, nem is folytatom tovább. De ha félrevezetésről van szó, akkor inkább én panaszkodhatnék Szegedi Szilveszterre. Hozzá jutottak az aláírások, melyet a szöveghez csatolva akartam a gyárnak átadni. Nem adta vissza, hogy felhasználja a jóhiszemű gazdák aláírásait a Hűtőgépgyár ellen. Szerencsére volt másolatom, de az eredetivel még így is megmozgathat minden követ. Elfogadom, hogy más véleményen van, de menjen járja össze a Neszűrt és gyűjtsön támogatókat, ha talál, a saját elképzeléséhez, és hagyja azt a 48 embert, aki egyezséget kötött a hűtővel. Tartja az ígéretét A gyár a furcsa fejleményekről mit sem tudva, (de mi mást is tehetne) megrendelte a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által kijelölt új megfigyelő kutak megfúrását, és készül a részvénytársaság formában megvalósítandó kétpói tároló közös építésére. Emellett tapogatózik más megoldások után is, hogy az ígéretének mindenképpen meg tudjon felelni. A növényvédő karanténfelügyelő pedig járja tovább a külön útját. Nem bízik a gyárban, a hatóságokban, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól kér állásfoglalást — saját nevében. Igaz, az aláírások valóban nála heteinek, de nem szándékozik visszaélni a szőlősgazdák nevével. Szerette volna az egyezséget megakadályozni, mert az nem számol kellő komolysággal a veszéllyel. Öt legfeljebb a minisztéri- um tudja megnyugtatni, ám lehet, hogy az se, mert az ördög nem alszik — a mérgeknek nem lehet hinni. Lukácsi Pál Egy évvel a járvány után dr. Pazsa Jelenával, a Szolnok Megyei Köjál élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi osztályának vezetőjével a Szolnoki Tejipari Vállalat Karcagi Tejüzemébe látogattunk. Amikor a tavalyi járvány idején a megyei Köjál bezáratta az üzemet, 26 pontban rögzítették a taKása Csaba, az üzem vezetője és Ochtinszky Gábor főművezető kalauzol bennünket. Közben dr- Pazsa Jelena elmondja, hogy tavaly a vizsgálatok minden kétséget kizáróan kimutatták, hogy a járványt okozó Shigella Dysenteriae baktérium hordozója a karcagi üzemből származó túró volt, csak az nem tisztázódhatott egyértelműen, hol került bele: a tejüzemben? Szállítás közben? A Jászságban ugyanis három, egymástól független, közétkeztetést szolgáló konyhán történt fertőzés. Min kellett változtatniuk? Kása Csaba mutatja a legfontosabbakat: Az átjáró folyosó fala például most lemosható olajfestékkel van lefestve. Másutt csempével borították a falat, hogy tisztítható legyen. A folyosóból nyíló W. C. korábban le volt Az úgynevezett ipari kultúra-főzőbe lépünk, amely tavaly a legtöbb okot adhatta a vizsgálatokra. Itt tenyésztik azt az anyagot, amellyel a túrótejet beoltják. Ez korábban úgy történt, hogy az oltóanyag a tenyésztő üstből egy ládába, majd kannába került. A láda és a kanna a padozaton állt, a szifon nélküli kézmosóból pedig az edények alá folyt a szennyezett víz. A kézmosónál az az asszony is mosta a kezét, aki Shigel- la-pozitívnak bizonyult a szűrésen. Amikor az említett kanna tele lett az oltóanyaggal, felkapták, és átvitték a pasztáit hiányosságokat. Több mint húsz esetben szabtak ki pénzbírságot, és a vállalat valamennyi üzemében soron kívüli műszaki felülvizsgálatot rendeltek el. Ennek hatására néhány nap alatt csoda született: a túrógyártás folyamatában és az üzemben reformszámba menő változások történtek. zárva (rosszul építették meg), és a túrórészleg dolgozói a tej üzemi rész mellékhelyiségeibe jártak át, holott ezt a szabályok tiltják. A mellékhelyiséget azóta rendbe hozták, most újra használható. A központi mosóban vagyunk: korábban itt a vízvezeték a technológiai vezetékkel össze volt kötve, így a szennyezett víz összekeveredhetett az ivóvízzel, amelyet a gyártási folyamatban felhasználtak. Igaz, mondja Kása Csaba, hogy erre ng- gyon kevés esély volt, de előfordulhatott. Most a két vezeték teljesen külön fut. Ochtinszky Gábor a légfertőtlenítő agregátorokra hívja fel figyelmünket- Ezeket nemrég vásárolták (saját ötletük volt). Hét végén, amikor az üzemben nem dolgoznak, fertőtlenítik a levegőt. másik helyiségbe, ahol a nyitott kádban lévő túrótejbe öntötték a tartalmát. Hogy aztán a kanna aljáról még mi minden zúdult a kádba, nem lehet tudni, csak sejteni.. . Ma már az oltóanyag zárt vezetéken keresztül kerül a nagy kádba, teljesen kiiktatták a kézi munkátMég mindig a kultúra-főzőben nézelődünk, hiszen más jelentős változás is történt itt: szúnyogháló van az ablakokon. Korábban nem volt. Hogy miért fontos? Mert a kultúra-főző ablakai egy magánház gazdasági udvarára nyílnak ... Sétánk végén a klórozókamrát nézzük meg. Ez is a járvány óta került ide. Az üzembe beérkező vizet most már fertőtlenítik, hogy véletlenül se fordulhasson elő, hogy a gyártási folyamatban felhasznált víz gondot okozzon. Persze olyan változtatások is történtek az üzemben, amelyek nem ennyire látványosak, de reformszámba mennek még akkor is, ha nem kerültek sok pénzbe. Miről van szó? Például arról, hogy gumicsizmát hordanak, gumikesztyűt és köpenyt váltanak ott, ahol korábban ezt mellőzték. Például arról, hogy a járvány óta fertőtlenítő folyadékban is lehet kezet mosni. Például arról, hogy nem ugyanazon törölközőbe törli a kezét az egész üzem, mint korábban, hanem elektromos kézszárítókat szereltek fölAz érvényben lévő higiéniai előírásokon túlmenően néhány szigorító intézkedést is hoztak: a Víz- és Csatornaművek fertőtleníti a vizet, a dolgozóknak kötelezővé tették az időszakos egészségügyi vizsgálatot és tanfolyamokat szerveztek. Mi lesz a többi üzemmel ? Már az irodában kérdezem az üzemvezetőt, hogy menynyibe kerültek a változtatások. Számol és a végeredmény több mint hárommillió forint. Hogy ez milyen sokat jelent nekik, mi se bizonyítja jobban, mint hogy tavaly az üzem és a tejgyűjtők fenntartási költsége nem érte el az ötmillió forintot. A hárommilliót a Szolnoki Tejipari Vállalattól kapták, hiszen a tejüzemnek nincs pénze fejlesztésre, csak fenntartásra. Egyébként két évvel ezelőtt adták át a karcagi üzemet, és már a beruházásnál korszerűbb eljárásokra (például zárt vezetékes rendszer) kellett volna törekedni, de hát nem volt rá pénz ... Átmeneti megoldásnak tartották a kifogásolható eljárásokat azzal a kitétellel, hogy ha lesz rá pénz, változtatnak. Akkor ez a járvány tulajdonképpen jól jött az üzemnek, mert így előrehozhatták a fejlesztéseket, jegyzem meg, de az üzemvezető tiltakozik. Beszélgetésünk közben érkeznek meg a Szolnoki Tejipari Vállalat képviselői. Kovács Imre főmérnök válaszol a kérdésemre: Ha a járványig nem volt pénz a karcagi tejüzemben bizonyos változtatásokra, hogyan lehetséges, hogy amikor a túró gyártását leállították, egyből lett több mint hárommillió forint? A főmérnök elmondja, hogy a hárommilliós plusz kiadás miatt kevesebb lett a dolgozók prémiuma és a bérfejlesztésre felhasználható összeg, a karcagi változtatásra más üzemek fejlesztési pénzéből is el kellett venniElőfordulhat, kockáztatom meg, hogy legközelebb más üzemben történik baj, mert ott elmaradtak a korszerűsítéssel? Igen, válaszolja, előfordulhat, hogy az elmaradt fejlesztés megbosszulja magát... Paulina Éva Könyvszekrények, zsúrkocsik fűzvesszőböl A hagyományos termékek mellett két éve új vesszőbútorokkal, lakberendezési tárgyakkal jelentkezett a külföldi piacokon a Túrkevei Vörös Csillag Tsz fűzüzeme. A hagyományos Nagymama és Unoka elnevezésű fotelokon kívül a vevők kívánalmainak megfelelő termékeket igyekeztek előállítani, így modern vonalú könyvespolcokat, gyermek hintaszékeket, asztalokat, zsúrkocsikat, napozóágyakat, ruhatartókat, stb. gyártottak, amelyek elnyerték a vevők tetszését. Űj termékeikből az idén több mint 6 millió forintos bevételre tesznek szert. Ügyes kezek fonják a vesszőket (Fotó: T. K. L.) Néhány darab az új termékekből Népszerű a gyermek hintaszék is Öt éve még választ se kapott Kit vezetnek orránál fogva? Hol fertőződött meg a túró? Oltóanyag zárt vezetéken
