Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
1988. DECEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás a 2. oldalról) Puskás Sándor, az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadója rámutatott, hogy szinte minden bizottságban elfogadták, helyesnek ítélték az oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadások növelését. Bírálták viszont, hogy nem elegendő mértékű a honvédelmi kiadások csökkentése, és a rendőrség költségvetésének növelését is túlzottnak ítélték. A bizottság véleményét összegezve Puskás Sándor kifejtette, hogy ne fogadják el az 1989. évi költségvetés 20 milliárdot meghaladó hiányának megszüntetésére kidolgozott három kormány- javaslatot. Ehelyett a terv- és költségvetési bizottság egy negyedik változatot ajánl, amely a második változatban szereplő kiadás- és támogatáscsökkentést tovább folytatja, és a különadó mértékét egyszeri alkalomra, 1989-re négy százaRámutatott, hogy a tanácstörvény és más, jogszabályok által meghatározott feladatok ellátása további milliók illetve milliárdok elvonásával megoldhatatlan. Végezetül elfogadásra ajánlotta a költségvetést. Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.). a Budapest Fővárosi Tanács Kórház Rendelőintézetének csoport- vezető főorvosa szerint elismerés illeti azt a törekvést, hogy jövőre a szociális és egészségügyi kiadásokra nagyobb összeget szán a költségvetés. A képviselőnő szerint a hirdetett és várt reformoknak ellentmond a bemutatott költségvetés. Változatlanul azt a kevésbé igazolt és megalapozott reménykedést sugallja, hogy majd a termelés megélénkülése biztosít nagyobb jövedelmet, és több tőkét a szolgáltatás és a szellemi ágazat számára isJavasolta egységes, átfogó szociálpolitikai törvény kidolgozását. Deák Géza (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.), a Földesi Rákóczi Tsz elnöke javasolta, hogy nagyító alá kellene venni — a takarékosság jegyében — az államháztartást, az apparátust, különböző bürokratikus képződményeikkel együtt. Társadalmi ellenőrzés mellett — szakértők bevonásával — alternatív költségvetést kell készíteni. Slzigethy Dezső (Győr- Sopron megye, 14. vk.), a sopron-kőszeghegyaljai intéző bizottság főtitkára önálló idegenforgalmi törvény megalkotásának gondolatát ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Tóth László (Csongrád m., 12. vk-), a Szegvári Puskin Tsz elnökhelyettese hangot adott annak a véleményének, hogy a lakásalapról szóló Fehqr Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyára tstechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy vizsgálja felül az oktatásra előirányzott jövő évi költségkeretet, s növelje meg az oktatás fejlesztésére szánt összeget. Olyan megoldást is elfogadhatónak tartott a képviselő, hogy a költségvetés átdolgozásának elkerülése érdekében a kormány a költségvetési tartalékból különítsen el erre a célra pénzt. Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese szerint az értelmiségen belül a pedagógusok helyzete a legrosszabb. A költségvetési tervezet ugyan célul tűzi ki az úgynevezett maradvány- elv felszámolását, de így is csak a felsőoktatásban és a tudomány támogatásában lékban határozza meg. Ugyanakkor módosító indítványként megfogalmazták, hogy a központi költségvetési tervtől és a tanácsi támogatási céloktól minisztertanácsi felhatalmazással el lehessen térni egy százalékkal, ennél nagyobb mértékű eltéréshez pedig az Országgyűlés felhatalmazása legyen szükséges. Kérte az Országgyűlést, hogy az 1989. évi költségvetésként a terv- és költségvetési bizottság által javasolt négyes változatot fogadja el. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m-, 13. vk.), a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnöke felszólalásában helyesnek minősítette azt a célt, hogy csökkenjenek a közkiadások. Ugyanakkor helytelennek ítélte, hogy az állam a visszavonulását ott fokozza, ahol már ez a folyamat legalább egy évtizede tart. A továbbiakban vázolta az alap- és középfokú ellátásban nyújtott tanácsi szolgáltatásokat. törvényjavaslat a költségvetési törvénytervezetnek sem az egyes, sem a hármas változatában nem felel meg a társadalmi igazságosságnak. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára felszólalásában kiemelté: a legfontosabb követelmény a költségvetési egyensúly fenntartása, mert ellenkező esetben ellenőrizhetetlen infláció alakulhat ki, s ezt senki sem kívánja. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtárvezetője ismertette a választói által hozzá eljuttatott levelet amelyben tiltakoznak a kormány lakbéremelési terve ellen- Vélémé- nyük szerint alapvetően elhibázott a házkezelés jelenlegi rendszere, s ennek terheit most a kormány a bérlakásokban élőkre akarja hárítani. A továbbiakban elmondotta, hogy a beterjesztett költségvetési változatok közül a másodikat javasolja elfogadásra. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a Szentesi Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója emlékeztetett arra, hogy már a bizottsági ülésen kifogásolta az elvonás mértékét, s az ott kapott válaszokat példákkal alátámasztva cáfolta, ezérjt a Terv- és Költségvetési Bizottság kompromisszumos javaslatát támogatja. Péter Szigfrid (Tolna megye, 1. vk.), az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára megállapította, hogy a költségvetési kiadások csökkentésére tett kezdeményezések még mindig bátortalanok, s az állami háttérintézmények támogatásának további csökkentését javasolta. szán elég pénzt a reálérték megőrzésére. Csakhogy a bajok igazi gyökere az alapoknál van. Az általános iskolák csupán -3 százalékkal részesednek a költségvetésből, és egy általános iskolásra mindössze 10 ezer forint jut évente. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi kamatpolitikát, amely az egyik legnagyobb inflációgerjesztő hatású tényező. Kedvezőtlen hatásai a többi között érezhetőek a vállalkozási kedv csökkenésében. Szorgalmazta a kamatpolitika mielőbbi felülvizsgálatát: a lakossági betétek utáni kamatprémiumok, felárak és egyéb kompenzációs intézkedések megszüntetését. Varga János (Tolna m., 6. vk.). az Iregszemcsei Egyetértés MGTSZ elnöke a költségvetéssel kapcsolatban megállapította, hogy nagyon kevés az új elem, igazi előrelépésről nem lehet beszélni. Felvetette a képviselő, hogy egyre csökkennek a mezőgazdaság számára nyújtott költségvetési támogatások. Végre már tiszta képet kellene kapni arról — szorgalmazta —, hogy mit nyújt a népgazdaság a mezőgazdaságnak, s az mit tesz le a költségvetés asztalára. Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.), pomázi körzeti orvos elöljáróban bejelentette, hogy — elfogadhatóbb nem lévén — a terv- és költség- vetési bizottság által javasolt negyedik variációt támogatja. Ezután a képviselői munkáról szólva szinte lehetetlennek ítélte, hogy egy országgyűlési ülésszakra két hét alatt felkészüljenek. Dr. Velkey László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.) a Borsod Megyei Kórház gyermekegészségügyi központ igazgatója, megyei szakfőorvos az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni deficitcsökkentő forrásokat. Hangoztatta: nem elsősorban a félelmetes mértékű korrupcióra gondol, hanem arra a mindennapos gyakorlatra, hqgy — központi vagy intézményi keretekből — nagyfokú pazarlást folytatnak. A képviselő szóvá tette az indokolatlan reprezentációs kiadásokat, a díszvacsorákat, a közpénzen való italozást, a luxusüdültetéseket és a tanulmányutak. konferenciák nyakló nélküli szervezését. Csökkenteni a kiadásokat is Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. kerületi Bizottságának titkára úgy vélte, hogy a beterjesztett három költségvetési va- óriáció egyike sem megfelelő. A terv- és költségvetési bizottság javaslata azonban már tárgyalási alapot jelent- ■ hét, s hajlik arra, hogy ezt elfogadja. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), a magyar úttörők szövetsége XX. kerületi elnökségének elnöke az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának véleményét tolmácsolta felszólalásában. Szólt arról, hogy a központi lakásalap létrehozását nem fogadta jó szívvel az ifjúsági és sportbizottság, mert tagjai úgy vélik: ez a megoldás nem segíti a fiatalok lakáshoz jutását, viszont szélesíti az elvonások körét. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun megye, 5. vk.), a Népszabadság főszerkesztőhelyettese szerint a költség- vetési kényszerpályáról kivezető utat, a jelenlegi parlament cselekvési szabadságát erősen korlátozzák az ország külföldi kötelezettségei. Kifogásolta, hogy az államháztartás jövő évi terve nem eléggé radikálisan csökkenti azokat a kiadásokat, amelyek a gazdaság jelenlegi állapotában luxusnak minősülnek. Javasolta: a jövő év első negyedében — a választó- polgárokkal konzultálva — írásban nevezzék mega kormányzat számára, mely intézménytípusokat tartanak feleslegesnek, túl drágán működnek. S a listát ismerhesse meg az ország közvéleménye is. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának első munkanapja befejeződött. A parlament szerda reggel folytatja a költségvetési törvénytervezet vitáját. * * * Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulásának 44. évfordulója alkalmából, kedden délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tisztelet- adással, ünnepi külsőségek között felvonták az Állami Zászlót. Javaslat szociálpolitikai törvényre Elfogadhatatlan kamatpolitika Városi pártbizottsági ülés Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) rekre és a pártbizottság megújítására is. Befejezésül azt hangsúlyozta Kovács Miklós, hogy a fő figyelmet az anyagi javak termelésére, nem pedig azok felosztására kell fordítani. A pártbizottsági tagokhoz írásban eljuttatott beszámoló pontos helyzetértékelést adott a Jászság életéről. Élénk eszmecsere A szóbeli beajánlást követő élénk vitában tizenheten vettek részt. Először Du- rucz Zoltán, a Hűtőgépgyár dolgozója kapott szót. Annak a véleményének adott hangot, hogy,jónéhányan a sok túlmunka miatt hanyagolják el a pártéletet- Dr. Bük János, a jászberényi kórház részlegvezető főorvosa a kórház fejlesztéséről és arról beszélt, hogy az egészségügy nemcsak orvosi feladat. Nagy Kálmánnak, a Jászberényi Kossuth Tsz elnökének véleménye szerint a múlthoz képest már sok, a szükségeshez mérten még kevés a társadalmi-gazdasági változás. Aláhúzta: céljaink elérése érdekében minden becsületes emberre számítani kell, bizalmat és megértést tanúsítva irántuk. Farkas László, a Kókai László Munkásőregység parancsnoka testületük életéről adott számot. Dr. Farkas Ferenc, a Tanítóképző Főiskola pártonkívüli tanára a hallgatók politikai érettségét azza-1 bizonygatta, hogy náluk nem volt sztrájk, a tudományos gyűjtőmunkába szünet idején is bekapcsolódnak, érdeklődnek politikai kérdések iránt. Zachar Ferehc, a jászladányi községi pártbizottság titkára arról szólt, hogy a városi pártbizottság elé kerülő beszámoló széleskörű véleményezési lehetősége kedvező visszhangot váltott ki községük párttagjai között. Oláh János nyugdíjas nyomdász arra kérte a pártbizottság tagjait, hogy alkotó erejükhöz mérten vegyenek részt a reformfolyamatok megoldásában. Pádárné Kiss Éva, a HNF városi bizottságának titkára felszólalásának középpontjába a lakóterületen folyó politikai munka erősítését helyezte. Kiss János, az Orion gyáregységének osztályvezetője azt tartotta fontosnak, hogy mindenki a saját munkaterületén dolgozzon jól. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára bevezetőül azt hangsúlyozta,. hogy örömmel és várakozással jött a pártbizottsági ülésre- A Jászság helyzetéről szólva elismeréssel említette, hogy az itteni gazdasági egységek nyereségesen, javuló hatékonysággal dolgoznak. A kulturális élet színes, változatos. Jelentős értéket hordozó, élénk a pártélet. Gazdagok a települések — tehát sok érték halmozódott itt fel. Igaz, a gondokat is lehetne sorolni, de meghatározóak mégis az eredmények. Más tehát a helyzet a Jászságban, mint ott, ahol a talponmaradásért kell küzdeni. Változásokra, a lépések szaporítására azopban a Jászságban is szükség van. Ennek a pártbizottsági ülésnek a feladata, hogy fejlődési irányt szabjon. A továbbiakban azt fejtegette, hogy okos érvek felsorakoztatásával, meggyőződéssel keli mozgósítani a párttagokat a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, valamint a saját határozataik végrehajtására. A pártélet egyik fő gondjának azt tartotta, hogy a párthatározatokat nem mindig egyformán értelmezik a párttagok. Arra van szükség, hogy a legfontosabb kérdésekben az alapszervezetek számára eligazítást nyújtó „cövekeket verjenek le'’. Kifejtette azt a meggyőződését is. hogy az alapszervezetek önállósága mellett szükség van támogatásukra is, de mintha a szükségesnél gyakrabban volna szó ennek a segítségnek a hiányáról- Az önálló munkához ugyanis minden információ az alapszervezetek rendelkezésére áll, ha azok vezetői olvassák, tanulmányozzák a nyilvánosságra hozott párthatározatokat és alkotó módon alkalmazzák őket. Az alternatív szervezetekhez és politikai irányzatokhoz való viszony kialakításáról szólva azt mondta, hogy a pártszervezetek nincsenek . késésben, mivel az alternatív szervezeteknek ma még csak a kereteit látni, politikai céljaikat még teljesen nem. Figyelembe "kell venni azt is, hogy ezek nemcsak a jobb, hanem a bal oldalról is szerveződnek. Felhívta a pártbizottsági tagok figyelmét arra, hogy az alternatív szervezetekhez való viszony kialakításához politikai rugalmasságra, toleranciára, nagyfokú türelemre van szükség. Közmegegyezés, egység Építőmunkánkhoz szükség van alternatív véleményekre is. Nem kell tehát mindenáron fellépni az alternatív törekvésekkel vagy mozgalmakkal szemben. Ha A szocializmust akarják építeni és nem sértik az Alkotmány előírásait, akkor van tere a velük való együttműködésnek. Ezen az alapon meg lehet találni az új közmegegyezést, melyre most nagy szükség lenne. A továbbiakban kiemelte a pártegység fontosságát. Aláhúzta, hogy sorainkat nem engedjük szétzilálni. A pártbizottság elé terjesztett beszámolóról az volt a véleménye, hogy alapos, okfeltáró, az összefüggéseket is megmutató munkát végzett a szerkesztő bizottság. a politikai, társadalmi fejlődés legfontosabb céljainak és a fejlődés irányának megjelölésére azonban nem vállalkozott. Felmentést adhat ez alól az, ha kinyilvánítja a városi párt- bizottság, hogy további munkájában tekintettel lesz a megyei pártbizottság politikai programjára, irányadónak, hasznosíthatónak tartja azt. Tóth Andor a fegyelmi bizottság munkájáról számolt be. Utána Búzás Sándor, a városi tanács elnöke szólalt fel. Fontosnak tartotta, hogy tényszerű, objektív legyen az önmagunkról festett kép. Ribár András körzeti pártszervezeti titkár azt fejtegette, hogy a körzeti pártszervezetek nehezen felelnek meg az' élet által irántuk támasztott követelményeknek. Horváth István, a szak- szervezetek városi bizottsága titkára a szakszervezeti mozgalom megújulását ecsetelte. Bethlendy Béla, a KISZ városi titkára a párt elvi-politikai irányítását elemezte. Papp Imre, a Déryné Művelődési Központ vezetője a .beszámoló ellentmondásaira, a vitakultúra fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Mosonyi . Sándor, a városi rendőrkapitányság vezetője a pártegység erősítésével, majd a rendőrség munkáját is érintő új feladatokkal foglalkozott. Megújuló testület A vitát Kovács Miklós zárta le. Utolsó napirendi pontként a városi pártbizottság összetételének megújítására került sor. A testület saját kérésére hat pártbizottsági tagot mentett fel tisztsége alól. A párttagokkal való beszélgetés, valamint a pártszervek, alapszervezetek javaslatai alapján hét pártbizottsági tagot ugyancsak felmentettek. Mjvel Jászapáti és Jászárokszállás pártbizottsága közvetlenül megyei pártirányítás alá került, ezért az ottani városi pártbizottsági tagok közül ötöt szintén felmentettek. Titkos szavazással három új pártbizottsági tagot választottak, ugyanakkor főleg üzemi pártbizottságoknak és alapszervezeteknek tizenegy pártbizottsági tag delegálására lehetőséget biztosítottak. Azok január 20-áig élnek delegálási lehetőségükkel. A városi párt-végrehajtóbizottság soraiból történt felmentést követően három új tagot — Horváth Istvánt, a Hűtőgépgyár biztonságtechnikai osztályának vezetőjét; Szemánné Barkóczi Juditot, a Lehel Vezér Gimnázium igazgatóhelyettesét és Szöginé Káplár Zsuzsannát, Já- noshida gyógyszerészét, az ottani községi pártbizottság tagját — választott a testület. A városi pártbizottság ülése a testület megújításával véget ért. S. B. Vita a pártértekezlet dokumentumairól Ülést tartott a Szolnoki Városi Pártbizottság Tegnap ülésezett a Szolnoki Városi Pártbizottság, melyen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület megvitatta működési területének politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről szóló — a városi pártértekezletre készülő — beszámoló-tervezetet, munkaprogram-javaslatot és feladattervet. A kiegészítések, módosítások, pontosítások után úgy döntött, hogy az anyagokat a párttagság széles körében, minden alapszervezetre kiterjedően vitára bocsátja. A beszámoló, a munkaprogram és a fel- adatterv a viták tapasztalatait figyelembe véve ölt majd végleges formát és kerül a februárban összehívott városi pártértekezlet elé. A pártbizottság ezután intézkedési tervet fogadott el a pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokra. Létrehozta a jelölést előkészítő, az előkészítő — és szervezési, a technikai és tájékoztatási munkabizottságokat. Úgy döntött, hogy további öt pártszerv delegálhat városi pártbizottsági tagot —- ezzel az első lépcsőben megválasztottakkal együtt huszonhat lesz a közvetlen delegált testületi tagok száma. A testület a továbbiakban áttekintette a fegyelmi bizottság ez évi tevékenységét, és meghatározta jövő évi feladatait. Módosította káderhatásköri listáját is, a decentralizálást folytatva a közvetlen irányítású alapszervezetek közel felének hatásköri jogot adott — melyek működési területén ön- ,álló döntési joggal rendelkező állami, gazdasági, intézményi vezető a partner. A városi pártbizottság végezetül elfogadta a két ülés között végzett munkáról szóló jelentést. BI. A költségvetési előterjesztés vitája
