Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 NOVEMBER 12Botrányos parlamenti beszélt után Philipp Jenninger lemondott 1989-től: munkanélküli segély Philipp Jenniger, a nyugatnémet Bundestag elnöke péntek délben benyújtotta lemondását Lépésének oka az, hogy a németországi náci pogrom évfordulóján elmondott parlamenti beszédében számos félreérthető kijelentést tett, amikor a hitleri időszakot elemezte, s emiatt bírálatok kereszttüzébe került. Egyebek között kifejtette: meg tudja érteni azt a lelkesedést, amelyet a Hitler hatalomra jutása utáni első években éreztek a németek a „führer” iránt. Jenninger szerint Hitler lényegében visszaadta Németország „önbizalmát” az első világhábo(Folytatás az 1. oldalról) sítanak az európai közös otthon megteremtéséhez. A magyar külpolitika arra törekszik, hogy minél eredményesebben járuljon hozzá a feszültségek csökkentéséhez, a kelet—nyugati . párbeszéd élénkítéséhez, a bizalom megalapozásához. Az összeurópai együttműködés ügyének előmozdításához Magyarország előremutató javaslatokkal, rugalmas nemzetközi szerepvállalással, kezdeményezésekkel járulhat hozzá. Az együttműködési és biztonsági folyamat egyik figyelemre méltó fejleményének nevezte a politikus, hogy a bécsi utótalálkozón az érdeklődés középpontjába kerültek olyan fontos kérdések, mint az emberi jogok, az emberek közötti közvetlen érintkezések, a humanitárius ügyek, valamint a kulturális Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó öntevékeny társadalmi kezdeményezések helyzetét, támogatásuk és ösztönzésük főbb feladatait vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésén. Az Országos Egészségvédelmi Tanács tájékoztatója szerint a politikai, jogi és gazdasági feltételek kedvező irányú változásai hatására az egészségmegőrzést támogató öntevékeny kezdeményezések a várakozást meghaladó mértékben fejlődnek. Különösen nagy lendületet adott a kezdeményezéseknek az Egészségvédelmi Alap pályázata, amely az Országos Egészségvédelmi Tanács döntése alapján 1988—89-ben az öntevékeny közösségek támogatását jelölte meg elsődleges célként. A beérkezett több mint l 200 pályázatból az idén 558 pályamunkát támogattak, összesen 75 millió forinttal. Az utóbbi 3—4 évben a társadalmi megítélés és a jogi feltételek kedvező változása révén jelentősen nőtt az alapítványok és a rúban elszenvedett vereség és a Weimari Köztársaság idején kialakult gazdasági káosz után. A televízió által is közvetített beszéd azonnal botrányt kavart; ötven képviselő kivonult a teremből. Helmut Kohl kancellár és az Uniópártok vezetői éjszakába nyúlóan tanácskoztak Jen- ningerrel, s jelentések szerint meglehetősen élesen bírálták. őt. Az izraeli kormány is elítélte a beszédben elhangzottakat: egy külügyminisztériumi szóvivő szerint „szerencsétlen beszéd volt ez, függetlenül szerzőjének valódi szándékától”. közérdekű felajánlások száma. Ezt követően az egészség- megőrzést támogató öntevékeny közösségek képviselői ' adtak rövid tájékoztatást az egyes kezdeményezésekről. Gyarmati Norbert (Országos Alkoholizmus Elleni Klubmozgalom) elmondta: .a jelenleg működő mintegy 200 klub 6 ezer tagot számlál, a veszélyeztetettek száma azonban sajnos eléri a 600 ezret. Havasi Márton (Magyar Diáksport Szövetség) utalt arra, hogy az MDSZ 300 önálló jogi személyiséggel rendelkező és 2100 tanulói ön- kormányzattal működő klubot tömörít, ezeknek összesen 800 ezer tagja van. Peták István (Magyar Természetbarát Szövetség) kérte az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságát: erősítse meg, hogy a természetbarát mozgalom szervesen és hathatósan kapcsolódik a meghirdetett társadalmi, egészségmegőrzési programhoz, annak megvalósítását segíti elő tevékenységével. Megszállt területek Rendkívüli intézkedések Űjabb rendkívüli intézkedéseket vezetett be a megszállt területeken az izraeli katonai parancsnokság, annak megakadályozására, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács ma kezdődő, s igen fontosnak ígérkező ülése kapcsán tiltakozó megmozdulások robbanjanak ki. Péntek hajnaltól legalább öt napra hermetikusan lezárták Ciszjordániát és Gázát. s az ottani belső útvonalakon is útakadályokat, katonai ellenőrzőpontokat állítottak fel, amelyek feladata, hogy a városok, települések közötti mozgást is meggátolják. A jeruzsálemi rádió szerint péntekre virradóan „tömeges megelőző őrizetbevételek voltak,, elejét veendő az esetleges zavargásoknak”. Az annektált Kelet-. Jeruzsálembe nagy rendőri erőket, valamint a határőrség egységeit vezényelték, s elrendelték a magánkézben lévő palesztin általános iskolák bezárását. Gáza összes, Ciszjordánia két menekült- tábora — mintegy 300 ezer ember lakóhelye — pénteken is kijárási tilalom alatt volt, s az intézkedés feloldásáról egyelőre nincs szó. MSZMP Pest Megyei Bizottsága Hámori Csaba az első titkár Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. A tanácskozás egyebek között foglalkozott a nyilvánosság fejlesztésének kérdéseivel és a pártbizottság hatásköri listájának módosításával. Az'ülésen újjáválasztották a párt- bizottság titkárait. Krasznai Lajost más fontos megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, eddigi munkáját megköszönve a testület felmentette első titkári megbízatása alól, és a Pest Megyei Pártbizottság első titkárának — egy ellen- szavazattal — Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagját választotta meg. A pártbizottság megerősítette titkári tisztében Balogh Pált, Lénárd Lászlót és Nagy Sándornét. Dr. Farkas Ilona, A rák ellen az emberért, a holnapért alapítvány titkára fontosnak tartotta egy olyan szakértői csoport létrehozását, amely segítené az öntevékeny közösségek lábraál- lását. Fekete János („Józan Élet.” Egészség és Családvédő Országos Szövetség) felhívta a figyelmet arra, hogy védnökséget vállaltak az olcsó rostős italok hazai elterjesztése felett, azonban ma még sok érdekütközés akadályozza a program megvalósítását. A tájékoztatókat követő vitában felszólalók közül dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszter- helyettes rámutatott: a frissdiplomás orvosok, ápolónők és a szociális munkások nem kellően felkészülr tek, a kapcsolatteremtésre az önszerveződő mozgalmakkal. Bejelentette, hogy döntés született arról: a jövőben az Országos Egészségvédelmi Alapban nem egy meghatározott összeg lesz, hanem a dohányáruk és az égetett- szeszesitalok adójának költségvetésben rögzített hányadát fordítják erre a célra. (Folytatás az 1. oldalról) veszteség nélkül válhattak alkalmassá új munkakör ellátására. A foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben közel 1 milliárd forint támogatással 10 000 új munkahely létesítése van folyamatban. Azok a munkanélküliek, akik vállalkozásba kezdve maguk gondoskodnak foglalkoztatásukról, kamatmentes kölcsönhöz juthatnak E témában jelentős véleménykülönbségek vannak. A jogosulták körének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a munkanélküli segély nem állampolgári jogon járó juttatás, hanem munkából szerzett jövedelem elvesztésének részleges pótlását célozza. Így alapvetően csak azok kaphatják, akik korábban dolgoztak. Az ÁBMH azt javasolja, hogy munkanélküli segélyre legyen jogosult minden olyan állampolgár, aki: — korábban legalább két évig dolgozott és utolsó munkahelyének elveszítése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el. — nyugdíjra nem jogosult, — más, legalább a mindenkori minimális bért elérő jövedelemmel nem rendelkezik, — bejelenti munkavállalási szándékát a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervezetnek, s azzal elhelyezkedése érdekében együttműködik, — a munkaerő-közvetítő szervezet nem tud számára megfelelő munkahelyet, vagy átképzési lehetőséget felajánlani. A segély folyósításának fontos feltétele a munkavállalási szándék kinyilvánítása, s ennek érdekében a munkaerő-közvetítő szervezettel való kapcsolattartás, az általa felajánlott munkahely felkeresése. A betöltetlen állások még ma is nagy száma (kb. 60 000 állás), egyes ágazatok, területek krónikus létszámhiánya indokolja, hogy a munka nélkül maradók lehetőleg ne Az ÁBMH álláspontja szerint a munkanélküli segély összegét a jogosult előző évben elért bruttó átlagkeresete (átlagos munkadíja) arányában állapítják meg. Száösszege a Következő: Munkáltató kezdeményezésére történt munkaviszony-megszüntetés esetén A munkavállaló kezdeményezésére, illetve közös megegyezéssel történt, vagy határozott idejű szerződés lejárta miatti munkaviszony-megszűnés esetén Fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés esetén A segély 3 éves időtartamon belül legfeljebb 1 évre folyósítható. A segélyre való jogosultság kezdete a munkát keresőnek a közvetítő szervezetnél történt jelentkezését követően: — munkáltatói elbocsátás esetén a 16., — munkavállalói kezdeményezésre történt munkaviszony-megszüntetés esetén a 31.. — fegyelmi elbocsátás és jogellenes kilépés esetén a 61. naptári nap. A segély összegének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy mint kereset- pótló juttatást, indokolt a korábbi keresethez kapcsolni, felső határa a mindenkori minimális bér nú- romszorosa. Ugyanakkor érvényesüljön az állampolgár érdekeltsége a mielőbbi elmeghatározott feltételek esetén. A vállalatok 1988-ban közel 2000 dolgozó korengedményes nyugdíjazásának költségeit vállalták. Vállalati felszámolásnál a korengedményes nyugdíjazás költségeit az állam viseli. Az idén közhasznú munka szervezésével mintegy 3000 állampolgár jut elhelyezkedési, beilleszkedési esélyeit is javító munkalehetőséghez. segélyben részesüljenek, hanem a meglévő álláshelyeket töltsék be. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a sajátjuknál alacsonyabb képzettségi igényű, jelentős keresetveszteséggel járó, a jogszabályban rögzítettnél több, napi utazást igénylő ajánlatokat segélyre jogosultságuk elvesztése nélkül visszautasíthassák. Minderre tekintettel a „megfelelő munkahely” kritériumainak a következőket javasoljuk. — Az állás feleljen meg a munkavállaló képzettségi szintjének, vagy a felajánlott képzési lehetőség igény- bevételével megszerezhető képzettségének (tehát például diplomás esetében felsőfokú végzettséget igénylő minden olyan munkakör, amelynek betöltésére szak- képzettsége megfelelő; középfokú szakképzettséggel rendelkezők esetében hasonlóan. Amennyiben az illető szakmai képzettségének megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni, de számára ugyanolyan képzettségi szintű másik rokonszakmát igénylő munkakört ajánlanak fel, az erre való átképzés lehetőségének biztosításával, ezt is megfelelő munkahelynek kell tekinteni.) — Az állás feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának. — A várható kereset legyen legalább akkora, mint a munkanélküli segély. — A napi munkába járási idő — tömegközlekedési eszköz igénybevételével — a két órát ne haladja meg. zalékos mértéke két tényezőtől függ: az előző munkaviszony megszűnésének körülményeitől, valamint a munkanélküli segély folyósításának időtartamától. A munkanélküli segély összege a bruttó átlagkereset %-ában a folyósítás első második hat hónapjában 70 65 65 60 60 55 helyezkedésben. Ebből az elvből kiindulva javasoljuk a korábbi átlagkereset 55—70 százaléka közötti mértéket és az időbeli degressziót. (Megjegyezzük, hogy a személyi jövedelemadó progresszív jellegéből következően a nettó kereset csökkenése ennél kisebb). A segély összege a legmagasabb a munkáltatói kezdeményezéssel elbocsátottak esetében lenne. Ez szélesebb kör, mint jelenleg a felmondási idő meghosszabbításában, elhelyezkedési támogatásban részesíthetők köre, mivel kiterjed például a szövetkezeti tagokra és a minőségi csere miatt elbocsátottakra is. Ök 15 nappal azután jogosultak segélyre, hogy jelentkeztek a közvetítő irodánál. Erre azért van szükség, hogy legyen idő a megfelelő álláslehetőségek felkutatására. Az egyén számára azonban ez a két hét nem jelent „ellátatlan” időszakot. mivel a felmondást követően már jelentkezhet az irodánál, s amíg a minimálisan két heti (fizetett, de munka alól mentesített) felmondási ideiét tölti, munkáltatójánál átlagkereset illeti meg. fl munkanélküliség munkajogi értelmezése A munkanélküli segély folyósításának időtartama elképzeléseink szerint munkaviszonyban töltött időnek számít és összegét a társadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. E vonatkozásban a dolgozót a munkanélküli segély folyósításának időtartama alatt hátrány nem érheti. Így például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtartamát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Ennek megfelelően viszont a segélyt levonások is terhelik, a segély álapját képezi a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak és a magánszemélyek jövedelemadójának. Ezen kívül — elképzeléseink szerint — csak a bíróság által megítélt gyermektartásdíjat lehet a segélyből levonni. I munkanélküli segély pénzügyi forrásai * li Az elhatározott gazdaság- politikai döntések megvalósulása érdekében a jövőben több foglalkoztatási gondot kell megoldanunk, elsősorban a munkanélküliség megelőzését szolgáló eszközök működtetésével, bővítésével, így az átképzésekkel, munkalehetőségeket teremtő vállalkozások támogatásával, munkahelyteremtő beruházásokhoz való hozzájárulással, stb. Ez az eddiginél több pénzforrást igényel. A javasolt munkanélküli segély rendszer alapján a segélyre jogosultak köre lényegesen bővebb lesz, mint a jelenleg felmondási idő meghosszabbításában, elhelyezkedési támogatásban ré- szesíthétőké. A segélyt a költségvetés finanszírozza 1989-ben. Ez a megoldás azonban átmenetinek tekinthető. Hosszabb távon sem elvileg, sem gyakorlatilag nem képezheti kizárólagos alapját a munkanélküli segélyezésnek. Ezért lehetőség szerint már 1990- től, iletve az ezt követő években — a fejlett ipari országok gyakorlatához hasonlóan — egy biztosítási rendszerben működő önálló Munkanélküli Segély Alap létrehozását tervezi a kormányzat. Ez három forrásra épül:- kötelező munkanélküli biztosítás keretében a munkáltatók és a munkavállalók bérarányos hozzájárulása, valamint az állami költségvetésre. Ezzel a megoldással kifejeződne a segélyezésben megnyilvánuló munkavállalói szolidaritás és a munkáltatói felelősség is. Természetesen a társadalmi szervezetek, igy különösen a szakszervezetek is hozzájárulhatnának a munkanélküliek segélyezéséhez. <«. Az előzőekben a ' segély fontosabb elemeiről volt szó, egy sor további részletkérdést is szabályozni kell. Ehhez is célszerű lenne minél szélesebb körben megismerni a véleményeket. Ezúton is megköszönjük minden szervezet, intézmény, állampolgár segítő közreműködését. A kormány végleges döntéséig továbbra is szívesen vesz minden észrevételt, javaslatot az Állami Bér- és (Munkaügyi Hivatal (Budapest, V., Roosevelt tér 7—8.; Telefon; 128-626). Genf: Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-helyettes (balra) amerikai kollégájával, Chester Crockerrel fog kezet november 10-én, a délnyugat-afrikai helyzet rendezését célzó szovjet—amerikai tárgyalások első napján (MTI — Telefotó) Öntevékenyen az alkoholizmus ellen Ki kapjon munkanélküli segélyt Mekkora a segély és mennyi ideig folyósítható? Nemzetközi béketalálkozó és tudományos értékek, információk kölcsönös cseréje. Az emberi jogoknak, a normális államközi együttműködésnek, a demokrácia érvényesítésének szerves összetevője a földrész államai területén élő nemzetiségi, vallási, etnikai kisebbségek jogainak teljeskörű elismerése és érvényesítése. E kérdések hazánk számára azért különösen fontosak, mert a határainkon túl élő magyarság Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotja. Szűrös Mátyás szólt arról ■ is, hogy hazánkban számos olyan jogszabályt készítenek elő, amelyek szélesítik az emberi szabadságjogokat. A béketalálkozó ma az egyes kérdéscsoportok köré szervezett szekcióvitákkal folytatja munkáját, majd vasárnap záró plenáris ülésen összegzik a résztvevők az eszmecserén elhangzott véleményeket, javaslatokat.
