Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évi. 270. sz., 1988. nov. 12., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Emlegessük-e a múltat ? A kérdés meglehetősen furcsának tűnhet az életraj­zok és önéletrajzok, törté­nelmi eszmék és a múltról szóló újságcikkek jelenlegi áradata mellett. Kétségtelen, hogy néhány évtizednyi (kényszerű? látszólagos?) ér­dektelenség után az embe­rekből elemi erővel tört ki a vágy a múlt, múltunk meg­ismerése iránt, vaskos törté­nelmi monográfiák bestsel­lerként kelnek el órák alatt. Baráti társaságokban úgy beszélnek egy-egy sztár tör­ténész legújabb művéről, ahogyan régen sikeres fil­mekről, divatos regényekről beszéltek. Emlegetjük a múltat, ha úgy tetszik divatba jött a múlt, miért hát a címben» jelzett kérdés? Azért, mert elég marttán- san jelentkezik egy véle­mény, amely szerint ne fe­szegessük a múltat, ne emle­gessük a múltban elkövetett hibákat, helyette inkább fog­junk össze a jövő érdekében. Kétségtelen, hogy a múlt vizsgálata elkerülhetetlenné teszi a hibákkal, bizonyos időszakokban bűnökkel való szembesülést. Akinek a lel­kiismeretét terheli valami, annak a részéről természetes reakció a múlt vizsgálatának elutasítása a történelem iránti érdeklődés növekedése közepette. De valamiféle „Borítsunk rá fátylat!” jóté­kony nagyvonalúság olyanok részéről is mutatkozik, akik személy szerint nem felelő­sek semmiért. Nem is voltak olyan hely­zetben, hogy a közösségre káros következményekkel járó hibákat kövessenek el az elmúlt évtizedekben. Ök valóban azt hiszik, hogy a múlt vizsgálata helyett lehet összefog­ni a jövő építésére, holott a kettő nemcsak elválasztha­tatlan, de kölcsönösen felté­telezik is egymást. Közmegegyezéssel tisztá­zott, „kibeszélt” múlt (a kö­zelmúltról van szó) nélkül homokra épült ház lenne a jelen és még inkább a jövő, védtelenek lennénk egyszer már elkövetett hibák újbóli elkövetésével szemben. A múlt feltárása nem min­dig örömteli munka, nem kellemes dolog szembenézni saját hibáinkkal, kimondani, hogy ki miért felelős, de mégis szükséges. Nem a megbélyegzés, a bűnbakke­resés miatt, nem a megtorlás érdekében, hanem azért, hogy ne ismétlődjenek meg a hibák. A szocialista országok na­gyobbik része a reformok lázában ég, s hazánk e re­formfolyamat élvonalában halad. Változtatni akarunk, de mit és főleg miért változ­tatunk, ha nem vetünk szá­mot a múlt hibáival? Énei­kül a változtatás tartalmat­lan, divatos jelszó marad, amit mindenki lelkesen is­mételget egy darabig, miköz­ben a dolgok nem vagy alig változnak, hiszen azt sem tudjuk, abban sem értünk egyet, hogy hol kellene vál­toztatnunk. Ha pedig mégis rászánjuk magunkat, megfe­lelő elvi alapok, a múlt vizs­gálatából levont tanulságok nélkül, fennáll a veszély, hogy a valóság kihívására adott válaszaink megalapo­zatlan rögtönzések lesznek. Emlegessük hát nyugod­tan a múltat, idézzük fel. tisztázzuk, jussunk egyetér­tésre tágabb és szőkébb kör­nyezetünk elmúlt évtizedei­nek eseményeiről. S ez nem­hogy csökkenti majd jövőt építő elszántságunkat, de erősíti a sokféle akarat egy mederbe terelésével. Budapesten Nemzetközi béketalálkozó Szűrös Mátyás felszólalása Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel nem­zetközi béketalálkozó nyílt meg Budapesten az Élelme­zésipari Dolgozók Szakszer­vezetének székházában. A rendezvény magyar há­zigazdája, az Országos Béke­tanács meghívására Európa 30 országából érkeztek kü­lönféle mozgalmakhoz, cso­portokhoz, társadalmi közös­ségekhez tartozó békeaktivis­ták, akiket — mint azt Szta- nyik B. László, az OBT elnö­ke megnyitó beszédében megfogalmazta — a konti­nens sorsáért érzett felelős­ség vállalása kapcsol össze. A nagyszabású nemzetközi eseményre szóló meghívókat egyébként a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország mindegyikéhez eljuttatta az OBT; a szocialista országok közül Románia nem kívánt részt venni a budapesti nem­zetközi béketalálkozón. A nemzetközi találkozó nyitóülésén tegnap felszólalt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki hazánknak az összeurópai fo­lyamat sikeréhez fűződő alapvető érdekeiről tájékoz­tatta a kontinens minden tá­járól összesereglett békeak­tivistákat. Az együttműkö­dés elmélyítéséhez nélkülöz­hetetlen a bizalom légköré­nek kialakítása — mutatott rá a politikus —, ami pedig megkívánja, hogy az európai államok az előítéleteket köl­csönösen félretéve, egymás megismerésének őszinte szándékától vezéreltetve ke­ressék mindazokat a közös érdekeket, amelyek sorskö­zösségük alapján összekötik őket, s egyben együttes cse­lekvésüknek is alapot bizto­(Folytatás a 2. oldalon) MA: Miért nem lett Tiszakürtön varroda ? 3. oldal Fizetik a káestét 4. oldal Japántól az Egyesült Államokig 5. oldal Macska a botvégen 7. oldal Politizáló hétvége Szervezeti megújulás és kibontakozás Tegnap délután a megyei KISZ-bizottság politikai képzési központjában Politi­záló hétvége címmel kétna­pos rendezvény kezdődött. A nyitópapon Iváncsik Im­re, a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte a megyéből érkezett alapszer­vezetek küldötteit, majd rö­viden ismertette a hétvége programját, illetve az első napi plenáris ülés menetét. Mint elmondta, azért ren­dezték meg ezt a rendhagyó politikai gyűlést, hogy a no­vember 18—20-i országos KlSZ-értekezlet előtt össze­gezzék a megyében lezajlott sokszínű viták tapasztalatait. (Tudniillik a KISZ Közpon­ti Bizottsága korábban olyan vitaanyagot bocsátott közre, amelynek központi témája az ifjúsági szervezet megúju­lása. illetve a társadalmi ki­bontakozás programja.) A központi vitaanyag je­lentősen megmozgatta a Szolnok megyei KlSZ-szer- vezeteket is. A programot al­kalmasnak találták arra, hogy közös gondolkodásra serkentsen. A vitafórumo­kon elhangzott javaslatokat, észrevételeket a megyei KISZ-bizottság munkatársai összegyűjtötték, s vitaösszeg­zés címmel a tegnapi plená­ris ülés elé terjesztették. A rendezvény egyik célja vol­taképp a KISZ KB doku­mentumának megvitatása volt, míg a másik célja: a Szolnok megyei varasok ki­lenc küldöttje mellé megvá­lasztani azt a hat küldöttet, aki az országos KlSZ-érte- kezleten szűkebb pátriánk fiataljainak érdekeit képvi­seli. A plenáris ülés két szekci­óban zajlott; az egyikben a diákok, míg a másikban a dolgozó fiatalok KlSZ-szer- vezeteinek képviselői vitat­koztak. (A meglehetősen ol­dott légkörű üléseken a fel­szólalók egységesen öt per­cet kaptak, a kérdezők csu­pán egyet.) A parázs viták során egyebek mellett szó esett a párt és a KISZ kap­csolatáról, amely az „alá­rendeltség”, illetve a „mellé- rendeltség” kérdése körül bontakozott ki, a szervezeti megújulásról, az érdekvéde­lem fontosságáról, valamint konkrétan a fiatalok égető lakásproblémájáról és más aktuális szociálpolitikai kér­désekről. A mai napón politikai pár­beszéddel folytatódik a po­litikai hétvége programja. Az előző napi viták összefog­lalása után a KISZ-es fiata­lok lehetőséget kapnak a megyei pártbizottság és ta­nács vezetőivel való beszél­getésre. Az ülésen részt vesz Szabó István, a megyei párt- bizottság első titkára, Fábi­án Péter, a megyei pártbi­zottság titkára. Mohácsi Ot­tó. a megyei tanács elnöke és Bólint Ferenc, a városi tanács elnöke, illetve a fia­talok részéről Nagy Imre, a KISZ KB titkára. A vita lapzártakor még tartott, így a megválasztott küldöttek névsorát a hétfői számunkban közöljük. J. J. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat martfűi gázüzeme több mint egy éve dől» gozik. Jelenleg 500 ezer köbméter gázt és 150 mázsa gazolint termel naponta. Emellett napi 20 köbméter vizet, melyet visszasajtolnak az erre a célra kijelölt kútba. Ebben az üzemben a gáznak részleges előkészítése történik, innen a gáz a gazolinnal együtt közvetlenül az Endrőd III-as gázüzembe kerül, ahol előkészítés után a kecskeméti távvezetéken keresztül csatlakozik az országos hálózatba. Képünkön a 25 kilométeres távvezeték nullpontja me­lyen keresztül az Endrőd III. gázüzembe távozik a termelt gáz és gazolin. Képünkön Polgár István indítónyomást ellenőriz — nzs __ A z Abádszalóki Lenin Tsz lakatosüzeme évente 10—11 millió forint értékben gyárt víz, permetlé, folyékony műtrágya és üzemanyag szállítására alkalmas, különböző méretű tartá­lyokat az Agroker és a Tszker részére. Ez év őszétől a hazai megrendelők igényeinek kielégítése mellett az NDK-beli IFA cég részére is készítenek a megrendelő tervei alapján víz- és üzemanyagtartályokat. A termékekből az idén hetvennyol­cat, jövőre pedig várhatóan kétszázhetvenet szállítanak a partner részére. Az új üzlet jelentős árbevétel-növekedést je­lent az üzem számára (Fotó: D. G.) Kádár János fogadta Alekszandr Jakovlevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke tegnap a KB székházá­ban fogadta Alekszandr Ja­kovlevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát. Kádár János és Alek­szandr Jakovlev megelége­déssel állapította meg, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogú­ság, az internacionalista szo­lidaritás és a közös felelős­ség alapján az utóbbi évek­ben minőségileg új szintre emelkedett tartalmában gazdagabbá vált. A megbeszélésen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. Szokai Imre, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának osztályvezető-he­lyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Tegnap délelőtt Alekszandr Jakovlev ellátogatott az MMG Automatika Művek­hez és a Novotrade Rész­vénytársasághoz. Kíséreté­ben volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Berecz Fri­gyes ipari miniszter, vala­mint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Vita a párton belüli választási rendszerről Tegnap Lukács Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága titkárának elnökletével ülést tartott az a munkabi­zottság, amelyet a Központi Bizottság a párt szervezeti szabályzata átdolgozásának elkészítésével bízott meg. A párt májusi országos ér­tekezlete óta folyó munka részeként, egyebek között megvitatta a párt belső vá­lasztási rendszerének de­mokratizálására vonatkozó javaslatot, amelyet a mun­kabizottság rövidesen nyil­vánosságra hoz, és pártvitá­ra bocsát. 1989. január 1-jétöl: munkanélküli segély Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a következő tá­jékoztatást adta a Magyar Távirati Irodának: A gazdasági szerkezetvál­tás elhatározott gyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek fennmaradásához nyújtott költségvetési támogatások csökkentése, illetve megvo­nása gyökeresen új helyzetet teremt a munkaerőpiacon. A várható feszültségek megelő­zésére, enyhítésére, a dolgo­zók, és családtagjaik szociális biztonságának garantálására a kormány a jövő év január 1-jétől munkanélküli segély bevezetését tervezi. A munkanélküliség meg­előzését, kezelését szolgáló eszközrendszer finanszírozá­sára a kormány ez évtől Foglalkoztatási Alapot ho­zott létre. Az alap az ezévi 1,2 milliárd forintról jövőre a duplájára, 2,4 milliárd fo­rintra emelkedik. Mindemel­lett, ha az álláskeresőket ily módon sikerül hosszabb-rö- videbb ideig megfelelő mun­kakörhöz juttatni, akkor át­meneti munkanélküliségük idejére — létbiztonságuk ér-, dekében — kielégítő színvo­nalú ellátással szükséges gondoskodni. Ezért dolgozta ki az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a munkanélküli segélyezés rendszerét. Az állam számos, a mun­kanélküliség kialakulását megelőző gazdaságpolitiitai, foglalkoztatáspolitikai intéz­kedéssel igyekszik az állásu­kat elveszítő állampolgárok újraelhelyezkedési feltételeit javítani, a munkanélküliek számát és a munkanélküliség időtartamát a minimálisra csökkenteni. A munkaerőszolgálati iro­dák kialakítása, működteté­se, a munkaerőpiaci szolgál­tatások kifejlesztése is segíti a munkavállalók és munkál­tatók egymásra találását. Az állam az elmúlt és az idei évben mintegy 10 ezer ember átképzéséhez nyújtott támogatást, ami azt jelenti, hogy az érintettek kereset­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom