Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
így latjak az alapszervezetek Gazdálkodó szervezetben a politikai hangulat változásait az tudja leginkább érzékelni, aki hosszabb ideje együtt dolgozik az adott kollektívával. Az Újszászi Szabadság Tsz pártalapszer- vezetének titkári teendőit két év óta ellátó Lukács Já- nosné egy esztendő híján negyedszázada dolgozik a közös gazdaságban. A politikai munkából is már több mint tizenöt éve veszi ki részét. Ügy véltem, van tehát hasonlítási alapja a kérdésem megválaszolásához: milyenek ma a pártmunka feltételei egy mezőgazda sági nagyüzemben? — A jelenlegi, országos gazdasági és politikai helyzetben alapszervezeti, üzemi szinten sem könnyű eredményes pártmunkát végezni, a párt politikája, a kormány programjai mellett érvelni — szögezi le a beszélgetésünk elején. — Sokszor hallottunk olyan véleményt, hogy könnyű a vidékieknek, kezetesebbé vált a pártalap- szervezetek véleményezési jogkörének gyakorlása, ami elősegítette a kádermunka nyíltságát, demokratizmusát. Beigazolódott, hogy a párttagok támogatják a rendet, fegyelmet megkövetelő gazdasági vezetőket. Bár az alapszervezetek önállóságának növekedése segítette a pártmunka mozgalmi jellegének erősítését, a pártbizottsági ülés előkészítésekor kitűnt: az önállóság nem jelenti a segítség- nyújtás felesleges voltát. A felsőbb pártszervek határozatainak adaptálásában például nincs még kellő gyakorlatuk az alapszervezeteknek. A gazdasági munka segítésében végzett tevékenységük színvonala sem emelkedett még kellően. Nem vizsgálják még elég alaposan azt, hogy a politikai munka eszközeivel hogyan segíthetnék a gazdasági célok elérését. Ennek érdekében kevés az esetenkénti pártmegbízatás. A vállalaton belüli kooperációs gondok esetén nem tájékoztatják egymást az alapszervezetek. A szemlélet alakításában is bőven van még tennivaló. Az alapszervezetek többségében létrehozták ugyan az agitációs propaganda csoportokat, de létezésük — néhány kivételtől eltekintve — formális. A politikai vitakör is kevés helyen tölti be funkcióját. A propagandista klub segítségét kevés alapszervezet igényli. Az alapszervezetek munkájában talán az jelenti a legnagyobb visszahúzó erőt, hogy nem látják tisztán azt, hogy meddig és milyen módszerekkel avatkozhatnak be az adott terület gazdasági munkájába. Ilyen tekintetben is Várják a felsőbb pártszervek határozott állásfoglalását. — S. B. — a gazdálkodóknak, ők maguk állítják elő a megélhetésükhöz szükséges javak egyrészét. Az igazság az, hogy a szövetkezeti parasztság ugyanúgy érzékeli a kedvezőtlen tendenciákat. Az árak emelkedését például, meg a növekvő adóterheket, az inflációt. — Jelenleg milyen a politikai hangulat a szövetkezetben és a pártalapszerve- zetben? Jónak mondható, vagy kedvezőtlen ? — Ha már így, alternatívan tette föl a kérdést, azt kell mondjam: is is. A kéthavonta rendszeresen megtartott taggyűléseinken nagyobbrészt gazdasági, gazdálkodási témák szerepelnek a napirenden. Sokszor felvetődik a párttagok körében, hogy már a tűrőképesség határán vagyunk a különböző elvonásokat illetően. A tagok egyéni gondjain kívül nem jobbítják a. politikai hangulatot a gazdaság égészét érintő, a jöveviselő objektumra. Ugyanakkor viszont a nyereségünket sem apaszthatja tovább. A gazdaságvezetés olyan megoldást keres és fog is találni — és ebben a pártvezetőségünk minden igényelt segítséget megad —, ami biztosítékot jelent, majd arra, hogy továbbra is lesz értelmes elfogadható megélhetést adó munkája az ágazatban dolgozó harmincegyné- hány asszonynak. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára kisújszállási üzemében egy mindössze harminctagú pártalapszervezet dolgozik. A párttitkár Deme Istvánná. Nem függetlenített, a varrodai részleg művezetője. Közel húsz éve áll az alapszervezet élén, gyakorlati tapasztalata hiányáról tehán nem lehet beszélni, annál inkább nem, mert városi párt- bizottsági tagként is jártasságot szerzett a politikai munkában. Mégis azt mondja: — Ügy vélem, még nem kristályosodott ki az, hogy a pártalapszervezeteknek mit kellene csinálni, hogyan újuljunk meg. Azt hiszem ennek előfeltétele az alapos önvizsgálat. Az útkeresést ezért tűzzük decemberi taggyűlésünk napirendjére. — Tapasztalatok eddig is adódtak. . . — Természetesen, hiszen ki sem térhetünk különböző politikai ' meggondolások, eszmecserék elől. Felvetődött például az a javaslat, hogy próbáljunk együtt politizálni a pártonkívüliek- kel. Eddig is volt ilyen gyakorlat, de inkább csak a beszámoló taggyűlések előtt kértük ki véleményüket. Mostanában egyre csökkennek a felsőbb szervek által előírt napirendek, mindinkább arra szorítkozunk, hogy helyi dolgokkal foglalkozzunk. Ezért is erősíteni akarjuk kapcsolatunkat a pár- tonkívüliekkel. Tervezzük azt is, hogy közülük taggyűléseinkre is meghívunk néhányat, elsősorban azokat, akikét sorainkban szertnénk látni. Egyébként most is jelentkezett párttagnak két dolgozónk. A pártélet nyitottságának növelése érdekében tervezzük azt is, hogy taggyűléseink állásfoglalásait kitesszük az üzemi hirdetőtáblánkra. Szorgalmazzuk azt, hogy aki a termelésben való helytállás mellett sok társadalmi munkát, végez azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt jobban ismerjék el. Rájöttünk arra is, hogy a A megyeszékhely egyik legrégibb oktatási intézményében, a Beloiannisz Üti Általános Iskolában negyvennégy felnőtt — tanárok és technikai dolgozók — munkája szolgálja más-más módon ugyanazt a célt, a 6—14 éves gyerekek színvonalas oktatását és „emberré" nevelését. Közülük tizenhár— És ami a pártalapszcr- vezeten belüli megújulást illeti ? — A nyíltság erősítését tartjuk nagyon fontosnak a párttagjaink körében is, meg azokban a munkahelyi kollektívákban is. amelyekben a kommunista téeszta- gok dolgoznak. Ne csak a párttitkárnak. Lukács Já- nosnénak, vagy aki húszon éve ismer Barta Jucinak mondják el a problémáikat, az országos és helyi pruolé- mákkal, tervekkel kapcsolatos véleményüket. Aktívabb, nyíltabb politizálást szeretnénk mielőbb megvalósítani az alapszervezetben, a té- eszben. Tudom jól. ez is bizalom kérdése. Ha bej írja az újszászi határt, láthatja: több mint ezer hektáron földben az őszi búza. Néhány hektárnyi kukorica, cukorrépa vár már csak betakarításra. és jól halad tak a talajmunkákkal is. Szóval idejében. jó minőségben megalapoztuk a jövő évet. Ez pedig maga a bizonyosság: a jövőt illetően azért nem hitevesztett a Szabadság Tsz kollektívája. T. F. politikai munkában mindinkább előtérbe kell helyeznünk az indirekt módszereket. Égy szabás-várrás tanfolyamon folytatott beszélgetéssel például lehet, hogy jobban tudunk politizálni, mint a sikeresnek nem mondható vitakörön. A mostani helyzetben nehéz politizálni, a kellő érvanyag megszerzése mellett a módszerek megválasztása is fontos. — Miben látja a párt- alapszervezet feladatát a termelés segítésében? — Egy ilyen kislétszámú üzemi alapszervezetben nehezen választható el a politikai és a gazdasági élettel való foglalkozás. Tapasztalataink kellő előrelátásra serkentenek bennünket. Az idén üzemünknek rendelés hiánnyal kellett megküzdenie. Nem voltunk kellően felkészülve arra, hogy egy termékünk kimegy a divatból. Elküldeni ugyan nem kellett senkit, belső átcsoportosítással segítettünk gondjainkon, de több dolgozónak csökkent a keresete. Megoldást keresve született az a gazdasági vezetői döntés, hogy bébiruhákkal törjünk be a piacra. Ehhez viszont speciális gépek kellenek, de jó, ha 90-ben megkapjuk azokat. Addig ócskákkal boldogulunk. Az első tízezer fiú alsót már ki is szállítottuk. Rendesek voltak dolgozóink, két műszakot vállaltak, hogy idejében meglegyünk ezzel a munkával, pedig sok asszonynak vannak gondozásra váró gyermekei. — Egy mondatba sűrítve: miben várnak változást az alapszervezet tagjai? — Nemcsak végrehajtói, hanem aktív alakítói akarnak lenni a párt politikájának. — S. B. — man tagjai az MSZMP-nek, a Dolgozók Általános Iskolájából hárman tartoznak még az itteni pártalapszervezet- hez. Lencse János hét éve áll a szervezet tevékenységét irányító vezetőség élén. nemcsak jól ismeri tehát e közösség mindennapjait, örömeit és gondjait, de végig is követhette etekintetA párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pártdemokrácia erősítése, minél teljesebb kibontakoztatása. A központi irányítás javításával egyidejűleg biztosítani kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszervezetek, a párttagok részvételét a politika alakításában, növelni önállóságukat és felelősségüket a párt politikájának képviseletében, a politikai tevékenység megszervezésében és ellenőrzésében.Az alapszervezetek hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési területükön levő állami szervek, vállalatok, intézmények önállóságával. Kapják meg a munkájukhoz szükséges információkat. Erősödjön az élőszó szerepe, az emberi, elvtársi kapcsolat. /Részlet az MSZMP méjual országos értekezletének állásfoglalásából/ Hűtőgépgyár—Jászberény Erősíteni a mozgalmi jelleget delmezőséget csorbító központi intézkedések sem. Az agrárolló további, folyamatos nyílására gondolok'.. . A szövetkezet kibontakozási, a párta lapszer vezet megújulási elképzeléseiből hallhatnánk valamit? — Ami az előzőt illeti, egyik legégetőbb prooié- mánkról, a baromfiágazat tevékenységéről kell szólnom. Évek óta öt-nyolcmillió forint közötti veszteséget produkál ez az ágazat. Joggal foglalkoztatja élénkén a további sorsa a párttagságot is, a téesztagságot is. Nyilvánvalóan nem tene- tünk lakatot a közös vagyonunk jelentős részét, mintegy 60 milliós értéket képSzabadság Termelőszövetkezet Bizonyosság kell a bizalomhoz Gyógyászati Segédeszközök Gyára — Kisújszállás Önvizsgálat és felkészülés Beloiannisz Úti Általános Iskola—Szolnok A tekintélyt a munka minősége alapozza meg ben az elmúlt évek politikai gyakorlatúnak módosulásait. —■ Az alapszervezet kezdettől fogva azokat a pontokat keresi, ahol politikai eszközökkel segíteni tud az iskola előtt álló feladatok, a gondok megoldásában. A hét év alatt nem volt olyan, az iskola életét érintő jelentős kérdés. amelyben ne foglaltunk volna állást vagy melyet ne vitattunk volna meg. Az iskolavezetéssel tat- ló együttműködést persze jócskán megkönnyítette, hogy 19111-ben csaknem teljes vezetőváltás volt az intézményben. tehát a közös munka módszereit együtt, a gyakorlatban dolgoztuk ki. — Mennyiben érzékelte az alapszervezet u' part- és társadalmi élet: közelmúltban bekövetkezett változásait? — Azzal kezdem, hogy az országos pártértekezletet és a megyei pártbizottság októberi ülését, nálunk is nagy érdeklődés kísérte. Egyetértésre talált köztünk az, hogy igen nagy lendülettel indult meg a társadalmi reformfolyamat. Ezzel szemben úgy látjuk, hogy a gazdasági szférában — és ez vonatkozik a megyére is —, a lendület megtört. Ami a mi munkánkat illeti, a pártélet belső demokratizmusának kiszélesítését, az al a pszervezetek önállóságának növekedését tartjuk a legfontosabb — presztízsnövelő — tényezőnek, hisz így minden párttag azt érezheti, hogy szavának súlya van. döntéseivel valóban részt vehet saját környezete alakításában. Példaként említem meg azt, hogy az iskola igazgatóhelyettese kinevezésének jóváhagyása ma már a mi pártalapszervezetünk joga. — Milyen a pártszervezet tekintélye az iskolában? — Nézze, a párt szerepének. munkájának megbecsülése elsősorban azon múlik, hogy hogyan dolgoznak tisztségviselői, tagjai. Számomra ez elsősorban abban mérhető, hogy az elmúlt években a legtehetségesebb fiatalokat sikerült megnyernünk: hat év alatt négyen léptek be az iskolában az MSZMP tagjai sorába. A párttagság körében tapasztalható elbizonytalanodás persze az utánpótlás nevelésére is hatással van: a pedagógus pártbizottság pártépítési munkabizottságában szerzett tapasztalataim szerint is ma egyre nehezebb feladat a fiatalok bevonása a pártmunkába. — Gondolom, ez azzal is összefügg, hogy egyre több tehetséges fiatal hagyja# el a pályát . . . — ... Igen, pedig a pedagógiai problémák megoldásában soha nem volt ennyire szükség rájuk, mint ma. A hiányos vagy rossz tárgyi feltételek miatt még senki nem akart elmenni, az erős mozgást az határozza meg, hogy anyagilag nem tudjuk őket ösztönözni. Ennek ellenére a mi iskolánk megtartó ereje igen nagy, még sem távozott senki olyan okok miatt, hogy itt nem találja meg a számítását. — Nem hiszem, hogy az életük gondtalan . . . — Nem is az. Sok a túlóra. a túlmunka, a három férfi melleit a testületben sok a kisgyermekes családanya, akiket, gyakran kell helyettesíteni. Három épületben tanítunk, a napközi és az udvari épület állaga rossz, nemsokára belekezdünk egv új tornaterem építésébe- felerészben társadalmi munkában. Szakmai problémáink is vannak, egyre nehezebb lépést tartani a követelményekkel. az állampolgári ismeretek és a történelem tanításában például lassan ott tartunk, hogy naponta változik az oktatható anyag. Ennek megfelelően tehát jócskán akad mit csinálnunk „holnap". — B Ju — Városi Tanács — Karcag Kötelező témák helyett —saját problémákról A Karcagi Városi Tanács pártalapszervezetéhez nemcsak tanácsi dolgozók tartoznak. Az ötvenhét párttag összesen tizenhét munkahelyen dolgozik, csak mintegy ötven százalékuk a tanács dolgozója. A nagy létszám és a sokféle munkahely alapvetően befolyásolja a pártmunkát, és nem éppen kedvezően. Mint Simon Pál, az alapszervezet titkára joggal mondta, nehéz így politizálni, hiszen a többféle érdekeltség mellett gondot okoz az erők összehangolása. E kedvezőtlen feltételek azonban már nem sokáig nehezítik a munkát. A tagság maga is fölvetette, hogy célszerű volna megosztani az alapszervezetet. A jövő évi értékelés után három részre oszlik, az egyikben a városi tanácsnál, a másikban a tanácsi intézményeknél dolgozók, a harmadikban az igazságügyi dolgozók végeznék pártmunkájukat, hárman pedig átkerülnek a kórház alapszervezetébe. Bár a gondok és a megoldás felsorolásával kezdtük, hiba lenne arra gondolni, hogy eddig rosszul ment a munka Karcagon a városi tanács pártalapszervezeté- ben. A munkaterv igényes programot írt elő az 198-3-as évre. Csupán mutatóba néhány „testre szabott” téma: az önállóság növelése a tanácsi munkában; az ügyintézés gyorsaságának, szak- szerűségének növelése; a városfejlesztési munkák fokozott támogatása; az állampolgárokkal kialakított kapcsolatok javítása. De említhetnénk a kishitűség, a helyenként bénító pesszimizmus elleni határozottabb föllépés szándékát vagy a pártcsoportmunka folyjma- tos segítését is. Egy ilyen nagy és heterogén alapszervezet csak akkor tud eredményesen működni, ha a pártcsoportok jó munkát végeznek. Erre a karcagi városi tanács alapszervezetében nem lehet panasz. A hat pártcsoport többségéhez egy vagy egykét munkahelyen dolgozók tartoznak, de az élet kivételeket is produkál, így az egyik pártcsoport tizenhárom tagja kilenc munkahelyről verbuválódott. Erősítették és erősítik a pártcsoportok önállóságát, ezekben a közös témák mellett rendszeresen foglalkoznak saját dolgaikkal, olyan részkérdésekkel, amelyekhez az alapszervezet más tagjai nehezen tudnának hozzászólni, számukra azonban fontosak. Említettük, hogy az alapszervezet tagjainak fele a tanács dolgozóiból áll. Számukra az alapszervezet külön is kötelességgé tette, hogy erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, erősítsék a szolgálattudatot munkájukban. A nehezebb helyzetben feszültebbek, érzékenyebbek az emberek, ez ellen csak nagyobb türelemmel lehet tenni valamit. Alá posabb, közérthetőbb tájékoztatásra van szükség hogy az emberek az esetle ges elutasítást is megértés sei fogadják. A helyi ügyek mellett a: alapszervezet tagjait természetesen foglalkoztatják ; nagy, országos kérdések is Van némi bizonytalanság ; párttagok körében. Az idő sebbeknél ez megtorpanás sál, olykor bezárkózássá jár, .a fiatalabbaknál határozottabb törekvések mutat koznak a változásra, azonban azok iránya nem min dig egyértelmű számukra. A felsőbb pártszerv mész szemenően biztosítja a alapszervezet szükséges ön állóságát. Nincsenek kötele zően előírt témák a munka tervben, ez kezdetben szó katlan volt. A segítség mos ajánlások, javaslatok forrná jában érkezik, s ezek közű választják -ki a nekik meg felelőeket. Így került be i munkatervbe a politikai in tézményrendszer reformjá nak a tanácsot érintő eddi gi tapasztalatait összegző té ma, amely igencsak testr szabott a tanácsnál dolgoz- kommunisták számára. — BA — A jászberényi Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságához tartozó huszonnégy alapszervezet a Jászság párttagságának mintegy tíz százalékát tömöríti. Munkájuk tehát nemcsak a gyár pártéletére meghatározó, hanem jelentős befolyást gyakorol az egész térségre. A közelmúltban az üzemi pártbizottsági ülésen rendhagyó módon — két ideiglenes munkabizottság jelentése alapján — tűzték napirendre az alapszervezetek életét. Az egyik munkabizottság a pártbizottsági tagokból, a másik alapszervezeti tisztségviselőikből alakult. Bár egymástól függetlenül dolgoztak, lényegében azonos megállapításokat tettek. Több tapasztalatuk máshol is hasznosítható. Beigazolódott pédául annak az álláspontjuknak helyessége, hogy a káderhelyzetet két pártértekezlet között nem kell változtathatat- lannak tekinteni az alapszervezetek vezetőségében sem. Az a tény, hogy a párt- kongresszus óta tizenhárom alapszervezeti titkárcsere volt, nem gátolta a pártmunkát. Nem a stabilitás, •hanem a változó helyzethez való alkalmazkodási képesség a követendő elv az alapszervezeti titkárok és a vezetőségi tagok megítélésénél. Az üzemrészek gazdasági átszervezését követően módosítottak az alapszervezetek működési területét. A nagy létszámú alapszervezeteket decentralizálták. Ezek az átszervezések természetesen nemcsak előnyökkel jártak, hanem új feladatokat is eredményeztek. Megduplázódott például azoknak a pártvezetőségi tagoknak a száma, akiknek nincs kellő politikai képzettségük. Megszerzéséről gondoskodni kell az üzemig pártbizottságnak. Az utóbbi időkben követ-
