Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 1. A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezet Kendercsi Üzeme a hagyományos tevékeny­sége, a gyógyszer-csomagolóanyagok gyártása mellett csomagol egyszer használatos fecs­kendőket és egyszer tölthető szemcseppcntőket. E két termékből október végéig húsz­milliót szállítanak a szövetkezet központjába (Fotó: D. G.) Péntek számít a fekete napnak Nem csökkent a balesetek száma Mezőtúron a városi rend­őrkapitányság adott otthont a megyei közlekedésbizton­sági tanács legutóbbi elnök­ségi ülésének. A rendezvé­nyen először beszámoló hangzott ei a mezőtúri vá­rosi KBT munkájáról, majd az elnökség tagjai jelentest hallgattak meg a megyei baleseti helyzet alakulásáról, okairól, illetve a közúti biz­tonság érdekében tett és tervezett intézkedésekről. A tájékoztatóból kiderült, hogy fél évig az elmúlt - év hasonló időszakához viszo­nyítva részben kedvezően alakult a baleseti statiszti­ka, hiszen például az utakon kevesebben vesztették életü­ket, mint az ezt megelőző év hasonló időszakában. Saj­nos. a háromnegyed évi je­lentés már korántsem eny- nyire biztató: míg tavaly háromnegyed évig harminc­kilenc halálos baleset voit, most negyvenhat. Több a súlyos sérülés is. Igaz, a könnyebben sérültek idei háromnegyedévi száma ke­vesebb az elmúlt év hason­Értékelt a megyei KBT ió időszakánál. összesítés­ben 1988-ban eddig mégis három és fél százalékos az emelkedés, és a balesetet okozók között toronymaga­san a személygépkocsik ve­zetnek. A tragédiák zömét a gyorshajtás és az elsőbbség­adás elmulasztása okozza, amelyek után a szabályta­lan kanyarodás következik. Változatlanul pénteken tör­ténik a legtöbb baleset, majd a szomorú sorban a hétfőé a második hely. A megelőzés érdekében a Szolnoki Közúti Igazgatóság a megyei KBT segítségével közösen elkészítette a legve­szélyesebb helyek statiszti­káját. Kiderült: a csomópon­tokat, azaz a főutakat ke­resztező egyéb utak metszés­pontjait illeti meg ez a cím, amelyekből jelenleg kilenc található megyénkben. A szakemberek ezt követően a terveket, az esetleges módo­sításokat is kidolgozták, amelyek miniszteri jóváha­gyását most várják. Mind­ezeken kívül a balesetek csökkenése érdekében a me­gyei KBT változatlanul tá­mogatja a Közlekedési Mi­nisztérium járdaépítési pá­lyázatát, hiszen szúkebb ha­zánk településein még ma is nem egy helyen az úttestre kényszerül a gyalogos for­galom. Már pedig ez az őszi ködben fokozottan balesetve­szélyes. A megyei és városi KBT-k egyik legfontosabb felada­tuknak tekintik az óvodások valamint az általános és kö­zépiskolás korosztály neve­lését a helyes közlekedési is­meretekre. Éppen ezért nem meglepő, hogy jelenleg már kétezer-négyszáz közlekedési úttörő tevékenykedik me­gyénkben. Az is mond vala­mit, hogy ahol a „mini rend­őrök” ügyködnek, ott az utóbbi tizenöt évben nem történt gvermekbaleset. D. Sz. M. November az egészség hónapja Fő cél a hypertonia elleni küzdelem November évek óta az egészség hónapja. Ilyenkora szokottnál több felvilágosító előadás hangzik el, egészség- védelmi akció születik. Az idei egészség hónap céljait tegnap sajtótájékoztatón is­mertették, amelyet a megyei tanács vb. egészségügyi osz­tálya szervezett. A tájékoztatón Or. Kádár Magdolna, a megyei egész­ségvédelmi tanács elnöke el­mondta, hogy az idei egész­ség hónap céljaival a társa­dalmi egészségmegőrző prog­ramhoz és a hypertónia- programhoz kívánnak csat­lakozni a szervezők. Hogy miért van erre szük­ség? Statisztikával felelt e kérdésre a MET elnöke. Eu­rópában Magyarországon a legalacsonyabb a férfiak születéskor várható életkora. Hogy mi áll ennek a szomo­rú statisztikának a hátteré­ben. arról több szakember is beszélt a sajtótájékozta­tón. Elmondták, hogy hazánk­ban a halálokok listáján a szív- és érrendszeri betegsé­gek vezetnek. E betegségek kialakulásában pedig nagy szerepe van a magas vér­nyomásnak. Az összes halá­lozások mintegy negyven százalékának a magas vér­nyomás vagy ennek szövőd­ménye az oka. Az iparilag fejlett országokban a lakos­ság 10—15 százaléka szenved magas vérnyomásban, ha­zánkban körülbelül 20 szá­zaléka. Ez azt jelenti, hogy csak Szolnok megyében mintegy százezer hypertóoi- ás beteg lehet. Magyarorszá­gon évente 75 ezer új magas vérnyomásos betegről sze­reznek tudomást. A hypertonia elleni küzde­lem tehát fontos feladata az egészség hónapjának. A hy- pertónia-program — amely több évre szól — egyébként már megkezdődött az or­szágban, megyénkben is. Ez év végéig a lakosság szűré­se történik meg, aztán a gondozásba vétel követke­zik, végül a megelőzésre for­dítanak nagy figyelmet. Az egészség hónapjában — e programhoz csatlakozva — olyan felvilágosító és pro­pagandamunka kezdődik, amely a magas vérnyomás megelőzését illetve e beteg­ség elleni küzdelmet szol­gálja. A sajtótájékoztatón részt­vevő szakemberek elmond­ták. hogy a hypertonia mel­lett súlyos szövődmények léphetnek fel; érbetegségek, szívelégtelenség, tüdővizenyő stb. De nemcsak ezért kell a lakosságnak jól ismernie a magas vérnyomást és okait, hanem azért, is mert a gyó­gyítható, megelőzhető beteg­ségek közé tartozik. Befo­lyásolni lehet ugyanis a táp­lálkozással. az életmóddal és gyógyszerekkel. Magyarul: sok-sok haláleset elkerülhe­tő volna, ha jobban vigyáz­nánk magunkra. A helyte­len életmód — a kevés moz­gás, a túlhajszoltság, a stressz — ugyanúgy a magas vérnyomás előidézője lehet, mint a helytelen táplálko­zás: sok zsírt, cukrot és sót fogyasztunk, kevés zöldsé­get, gyümölcsöt. Az egészség hónapjának további céljai, feladatai: küzdelem a daganatos be­tegségek ellen, felvilágosí­tás az AIDS-rői, a személyi higiénia kérdéseinek hang­súlyozása. Az egészség hó­napjának megyei szintű szer­vezésében részt vesz a me­gyei Köjál egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt me­gyei vezetősége, a HNF me­gyei bizottsága is. Az üze­mekben. munkahelyeken, különböző klubokban szűré­seket, előadásokat, filmvetí­téseket rendeznek. P. É. ÉVM-tájékoztató lakások átadásáról Októberig csaknem tízezer otthon Némi lemaradás Szolnok megyében Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint az év első kilenc hónapjában a tervezett 5 százalékos visz- szaeséssel szemben csak egy százalékkal csökkent az épí­tőipari termelés. Ezen belül lényeges különbség alakult ki a nagy kivitelezők, a vál­lalatok, szövetkezetek és a kisszervezetek, a leányválla­latok, kisszövetkezetek kö­zött. Az utóbbiak termelése ugyanis — jórészt a kis­szervezetek számának gyors növekedése révén — 44 szá­zalékkal emelkedett, ugyan­akkor a vállalatoké és szö­vetkezeteké 8 százalékkal csökkent. A beruházók az első há­romnegyed évben 727 léte­sítmény építésére hirdettek versenytárgyalást, s ennek kétharmada zárult mindjárt szerződéskötéssel. A ver­senytárgyalások kiírásának új jogszabályai egyelőre a beruházók óvatos tartózko­dását váltották ki, s ezért a korábbinál százzal kevesebb építmény létesítésére hir­dettek versenyt. Jelenleg a kivitelezők érvényes szer­ződéseinek egynegyede szü­letik versenytárgyalás alap­ján. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az idén 20 500 új lakás építésére készültek fel, de csak 18 ezerre kap­tak fizetőképes építési meg­bízást. Ebbel szeptember végéig 9500 új otthont adtak át. Az időarányos átadások teljesítésében a Baranya, Békés, Somogy és Veszprém megyei kivitelezők járnak az élen, s a legtöbb pótolni­valója a Pest, a Szolnok és a Vas megyei építőknek marad. A fővárosban a 43- as Számú Állami Építőipari Vállalat a tervezett 3228-ból 1521, a Budapesti Lakásépí­tő Vállalat pedig az idén vállalt 579-ből 339 új otthont adott át szeptember végéig. Az ÉVM felmérése szerint jó ütemben haladnak a kisipa­rosok és a kalákások szerve­zésében lebonyolított ma­gánlakás-építkezések, s így számolni lehet azzal, hogy az idei népgazdasági terv­nek megfelelően felépül az összességében előirányzott 55 ezer lakás. LEVELEK A HAZÁBÓL A HONBA 0 fogadtatás szívélyességéről Kedves komám, Árpi, nyilván ilyen hamar nem vála­szolhattál, hiszen legalább két hét kell, míg megkapod (ha megkapod) a levelem innen, alig négyszáz kilo­méterről és mégis milyen óriási tá­volságból. Sebaj, én hetente eleresz­tek egyet, hátha valamelyik célhoz ér. Azért hátha, mert mint hallom, mostanság egyszerűen nem kézbesí­tik a leveleket, hadd szakadozzanak szét a kapcsolatok. Azért a hírek jönnek és mennek, ez biztos, hoz­zám is eljutott, hogy a legilletéke­sebb erdei száraz gallynak minősí­tett minket, szökevényeket, akiktől jobb is minél hamarabb szabadulni. Namármost... Ideát, másfél évvel ezelőtti ér­kezésemkor ugyancsak el-elmarasz- taltak gyávaságom miatt, és tudod, hogy legfőképp kicsodák? Akik szintén onnan jöttek át vagy tíz-ti­zenöt esztendővel ezelőtt, amikor még nem is volt ennyire büdös a helyzet. De azok is tettek elgondol­koztató megjegyzéseket és kérdez­tek okos dolgokat, akik még kíván­csiságból sem jártak azon a vidé­ken, amelyik évszázados hódoltsá­gok idején maradt egyként magyar­nak. Szóval, azt kérdi az egyik (ame­lyik értelmiséginek nézett): mi lesz a nyájjal, ha a pásztorok eljönnek? Mondom, a hasonlat annyiban jó, hogy a nyáj, sajnos valóban nyáj, én viszont már régóta nem számítok ott pásztornak, hiszen négy éve tar­tó közlési tilalmam legalább azt jelenti, mintha az asztalostól elve­szik a gyalupadját, a sebésztől a szikét-műtőasztalt vagy, hogy a pél­dánál maradjunk, a pásztortól a botját-kutyáját. Különben is, a pásztornak ott jó ideje csobán a neve, s ha a magamfajtából valaki mégis pásztornak kiáltja (vagy kiál­tatja ) ki magát, az nem legelni vi­szi a nyájat, hanem — a munkaadó elvárása szerint — a vágóhídra, ne­tán éppen a farkasok szája felé te­relgeti. Ilyen csodálatos szimbólu­mokban csevegünk, illetve cseveg­tünk még akkor... A másik meg — öt perces értekezésem után (címe: Indoklás a maradásra) — kijelen­tette: mindez még nem ok arra. hogy ne térjek vissza. Válaszolhat­tam volna neki, hogy bár félévet próbálna meg ott magyarként élni, de nem mondtam semmit, már csak azért sem. mert a sorsunk nem tőle függött. Akitől függött, az másként vélekedett. Akkor, a tavaly július­ban még nem tudta, mihez kezdjen velünk, de egy dologról biztosított: nem kell visszamennünk. Aztán sze­rencsén kre ( szerencsétlenségünkre) sok ezren utánoztak, özönlöttek a menekülők ezrei, s az itteni legille­tékesebb döntött: ha már így esett, ki máshoz fordulhatnánk... A közösség jelentős része „az ügy” mellé állt. Meg a különböző csopor­tok, egyesületek, társaságok — hit­re, felekezetre való tekintet nélkül. (Tudod, komám, itt vannak ilyes­mik, hogy másként gondolkodók, egészen másként gondolkodók, ugyanúgy nem gondolkodók satöb­bik: erről csak ennyit, mert megfo­gadtam, nem politizálok, bár elha­markodott volt a fogadalmam, mert már az is politika, hogy például, pá­rizsit eszem és nem sonkát...) Nos. ebben a kérdésben majdmindenki ugyanúgy kezdett ha nem is gon­dolkodni. de legalább nyilatkozni: hogy egye fene, befogadnak, egye­lőre. .. De a tavaly augusztusban a közér- tes nénink például, még egész más­ként gondolkodott. Tudta, honnan jöttünk (mert ügyetlenül kezeltük a pénzt: ne félj. most már nem ke­verjük össze az egyforintost az ötös­sel). azt is. hogy túristaként maxi­mum harminc napot tartózkodha­tunk itt, s vagy másfél hónap múl­va rápirított a kománédra: mikor mennek már haza, meddig ülnek még a nyakunkon?!... No de aztán, a hivatalos állásfoglalás után az itt tömegkommunikációs eszközként emlegetett sajtó, rádió és televízió is felkarolta a kérdést (vajon, mi­ért nem azelőtt, évekkel ezelőtt? — kérdik itt többen:' hát mi megért­jük miért.. .). röviden: divatba jöt­tünk. Felszólítások, tüntetések és kiadványok (nem merem könyvek­nek nevezni): Erdélyből jöttek. Most jöttek Erdélyből, így jöttek Erdély­ből, Mért jöttek Erdélyből?... Kiag­gatták a tévesen székely himnusz­ként ismert műdal egy-egy sorát: Ki tudja, merre, Porlik, mint a szikla. Ne hagyd elveszni... Mivel az itteni magyarnak is van bőven baja / anyagi főképp, de egyéb is: itt csak most kezdik fektetni a de­mokráciát, és balhék vannak vala­mi vízlépcső körül is, de mint mond­tam, ebbe nekem nem ildomos be­leavatkoznom), már szinte természe­tesnek vettem azt a megjegyzést, hogy menjek abba a jó büdös erdé­lyi. .., és már nem tudtam csodál­kozni azon a kijelentésen, amely másfél évvel ezelőtt igencsak elszo­morított, amikor egy illető fülem hallatára mondta az erdélyiekről (nem sejtette érdekeltségemet): meggyőződésből utálom szegénye­ket! Ugyan miért? lepődtem meg akkor, de most már érthető lenne.. ■ Tehát, igazán szívélyesen fogad­tak, egy szavam nem lehetett... A jó szón kívül a menekültek kaptak még tanácsot, anyagi elsősegélyt, lelki másodsegélyt süteménnyel és teával a templomban, használt ru- hát-bútort-háztartási gépet s egye­beket, ki-ki markolt belőle, ameny- nyit nem szégyellt. Nekünk elsősor­ban nem erre volt szükségünk, ha­nem két állásra (egy nekem, egy a nejemnek), egy helyre a bölcsödé­ben (a keresztfiadnak) s a fejünk fölötti fedélre. Több helyen próbál­tuk, ez a négy alapvető feltétel ah­hoz. hogy dolgozni kezdhessünk, csak Szolnokon jött össze. Hogy mi­ért éppen itt és miként — erről majd egy másik alkalommal számo­lok be, addig is ölel komád, Lajos Megszűnik a kerülő Út épüllászdózsa és Tarnaörs között Régóta szorgalmazták már a lakók, hogy a Jászdózsát a szomszédos Heves megyei Tarnaörssel összekötő utat építsék meg. A két megye határán fekvő települések kérését azonban a Közúti Igazgatóságok nem hallgat­ták meg. Nem is történt ad­dig semmi ígéretes változás, mígnem a két országgyűlési képviselő nem vette gond­jaiba az ügyet. Minisztéri­umokban, főhatóságoknál, az útépítésben érdekelt gaz­dasági egységeknél jártak és végül közös akarattal meg­teremtették az útépítés fe­dezetét. Ez év augusztusában meg­kezdődött a 4 és fél kilo­méter hosszúságú földút burkolása. A 32 millió fo­rint költségű beruházás ki­vitelezője, az Egri Közútépí­tő Vállalat, jövőre fejezi be az összekötő út építését. Ez­által megnyílik a szomszéd megyei községek előtt az út Jászberény felé, és a kerü­lőút lerövidítésével bizonyo­san tágul a város vonzáskör­zete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom