Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
1988 NOVEMBER 30 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kommunista aktíva a Budapest Sportcsarnokban Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) hogy minden állampolgár a pártban látja-e az ország fejlődésének garanciáját, minden állampolgár a pártban kívánja-e érvényre juttatni politikai ambícióit. Nem! Van, lesz, mert eddig is volt jobboldali, rendszer- ellenes, szélsőséges áramlat; Ne áltassuk magunkat. És azt is meg kell mondani, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nyílt politikai harcot fog folytatni a szélsőséges jobboldali reakciós erőkkel szemben. (Taps.) Feltehetik azonban a kérdést, hogy az elkötelezett kommunisták és a szélsőséges reakciósok között van-e olyan réteg, amellyel reálisan számolni kell minden politikának? Van. Ennek létét nem szabad és nincs jogunk tagadni. Ebben a „közbülső” rétegben nagyon sok jószándékú, tisztességes ember van, aki elbizonytalanodott az utóbbi időszakban. Mit tegyünk? Lehet jogi eszközökkel is kezelni ezt a kérdést, lehet politikai eszközökkel is. Én azt mondom, hogy politikai eszközökkel kezeljük. Ügy gondolom, lehet itt sok párt, nagyon sok párt, de tudniuk kell, hogy nem a Magyar Szocialista Munkáspártnak, hanem a magyar népnek kell elszámolniuk arról, hogy mit csináltak eddig, mit tettek, hogyan politizáltak. Nem hiszem, hogy szükségünk van az ’56-os hetven pártra. Nem hiszem, hogy ez segíthet a kibontakozásban. Sokkal inkább hiszek abban, hogy egypártrendszer viszonyai között a különböző társadalmi lerőkkel szövetségben, ha kell, baloldali blokkban, együtt fogunk tudni dolgozni az ország felemelkedéséért. Mi kell ehhez? Ehhez tennie kell a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Először is és mindenekelőtt korlátoznia kell önmagát. Meghaladta az élet azt a gyakorlatot, hogy a párt teljes egészében, egy az egyben másolja az állami irányítás gyakorlatát és mechanizmusát. Nekünk nem kell minden részkérdésnél ott lennünk, minden részkérdésbe beleszólnunk, nem kell átvállalnunk az állami szervek feladatait, a szakszervezetek érdekvédelmi funkcióját. Nekünk azt kell felvállalnunk, amit egy politikai pártnak a társadalomban,be kell töltenie. Foglalkoznunk kell a politikával. A politika: világos elvi állásfoglalás a társadalom fejlődését alapvetően meghatározó fő kérdésekben. Politikai pártnak politikát kell művelnie, képviselnie, hirdetnie kell azt, és egyre több embert megnyerni a politikának. Pártreform kell. Hirdetjük, de mi ez? — kérdezik sokan. Át kell gondolnunk Mi legyen ma a pártmunka fő iránya? Az egyik levél, amit a 13/10-es körzeti alapszervezetből kaptam, a területi pártszervezetek előtt álló feladatokról vár eligazítást. Már utaltam rá: én a politikai munka új színterét a területben látom. Hogyan képzelem? — kérdezik a levélben. Először is úgy, hogy tisztázzuk az üzemi pártmunka helyét és szerepét. Meg Vagyok arról győződve, hogy Magyarországon egyetlen munkahelyről sem vonulhat ,kiia pártszervezet! (Taps.) De nem kell a pártszervezetnek a termelés napi kérdéseivel foglalkoznia. Erre persze azt kérdi levelében egy üzemi párttitkár, hogy „akkor mit fog csinálni?” (Derültség.) Politizálni fog. És az ott dolgozó emberekkel foglalkozni. Hirdetni fogja a párt törekvéseit és irányát. Megfogalmazza, hogy milyen kérdéNem taszíthatjuk el magunktól őket, ellenkezőleg, ezeket az embereket magunkhoz kell vonzani, jó szóval, higgadt polizálással, nyílt, őszinte eszmecserével. (Taps) Ha ezek az erők különböző tömörülésekben, pártokban látják érdekeik érvényesítésének útját-módját, hosszútávon törvényesen nem zárhatjuk el tőlük ezt a lehetőséget. Van itt egy gyakorlati kérdés is. Bejelentkezett a Kisgazdapárt, hogy megalakul. Bejelentkezett a Nemzeti Parasztpárt, hogy megalakul. Ma hallottam, hogy megalakult a Magyar Kommunisták Pártja, és a múlt héten kaptam egy levelet, hogy lépjek be a Szociáldemokrata Pártba. Kérem, ezek a pártok, a Szociáldemokrata Pártot leszámítva, jogilag Magyarországon nem szűntek meg. Ezek a pártok azonban jogilag meg sem alakultak Magyarországon. az eszmei kelléktárat. Nem Marxot meg Lenint kell megtagadni, hanem azt, amit marxizmus és leniniz- mus címén hirdettünk és tanítottunk. És a kettő nem ugyanaz. (Taps.) Át kell gondolnunk a munkamódszerünket és a munkastílusunkat, mert sok minden elavult. Többet kell találkoznunk az emberekkel, közöttük kell lennünk, sokat kell 'beszélnünk, hogy megértsék törekvéseinket, és mi megértsük, hogy ők hogyan vélekednek rólunk, Végig kell gondolnunk a párt szervezeti felépítését, működési rendszerét, és az állammal és a különböző politikai szervezetekkel való kapcsolatrendszerét. A Központi Bizottság legutóbbi ülése megfogalmazta a Központi Bizottság feladatkörét. Meg kell fogalmaznunk a közbeeső pártszervek, irányító pártszervek feladatát is, és újra kell fogalmaznunk az alapszervezetek .feladatát is. Feltették azt a kérdést is, hogy van-e a pártvezetésben hatalmi harc? Azért válaszolok erre a kérdésre, mert messzebb mutat, mint amit megfogalmaz. Hozzá kell szokni, hogy az egység új formában jelenik meg ma a politikában és a politika vezetésben is. Lejárt az az idő, hogy egy beszédet mondunk el mindenütt egyformán. Most már sok beszédet mondunk, remélem, egyre többféleképpen, de azonos tartalmat képviselünk azonos cél érdekében. Ha pedig ez így van, akkor bizonyára lesznek különbözőségek a részekben és azonosság a lényegben. És ezt meg kell érteni és el kell fogadni. Nincs tehát a Vezetésben hatalmi harc, de vannak politikai viták, szenvedélyes politikai viták és eltérő felfogások a jövőről. sekkel küszködik a gyár vezetése; milyen feladatok állnak a kollektíva előtt. Hogyan tudnak a kommunisták segíteni a gyár vezetésének, például azzal, hogy megértetik: fegyelemre, rendre, szorgalomra van szükség. Elfogadtatják, hogy tanulni kell, hogy már nem lehet egy szakmával egy életen át boldogulni. Elfogadtatják, hogy nem isten csapása, ha munkahelyet kell változtatni. Mindez a termelés — ha úgy tetszik — legkövetkezetesebb támogatása. Tehát nem az üzemből akarunk kivonulni, hanem mást akarunk ott csinálni, mert nem tartható sokáig, hogy sem a tulajdonos pozíciója nem (tisztázott a vállalatnál, sem a munkavállalóé. Így nem lehet termelni, dolgozni. Hogy nehezebb lesz politizálni? Ez biztos. Sokkal nehezebb lesz. Miért? Mert kommunista az igazgató, aki egyben munkaadó. És — mondjuk — kommunista a szakszervezeti titkár is. aki pedig a munkavállalók érdekeit fogja képviselni, és ütközni fognak egymással. Mit tesz a pártszervezet? Hagyja, hogy megvívják a csatát. S nem dönti el sem az igazgató helyett, sem a szak- szervezeti titkár helyett, hogy mit kell csinálni. (Taps.) Ügy gondolom, ha az üzemi pártmunka — kemény munkával, sok vitával a módszerek kicsiszolásával — a helyére kerül, akkor megteremtettük a feltételét a tea'illeti pártmunkának. Gondolkodjunk cl azon, hogy mikor volt a körzetekben aktív, igazán értékes politikai élet. 1945—48, majd 1957—60 között. Hát miért nem tudunk mi a mai viszonyok között is aktív politikai életet teremteni a pártszervezetekben ? Most zajlik, a napokban fog befejeződni a választással kapcsolatos törvény vitája. Tapasztalataink ugyanazok. Kérdem; mi hol fogjuk a véleményünket kinyilvánítani? De kérdezhetném ezt az Alkotmány vitájával kapcsolatban is, ami szintén e területen fog lezajlani. Vagy megint csak a Központi Bizottságban fogalmazzuk meg a véleményünket? Fontos nekünk, hogy megismerjük az emberek véleményét, ám egy párt számára az is lényeges, hogy az ilyen vitákat felhasználja politikai álláspontjának, meggyőződésének ismertetésére, magyarázatára. Nagy lehetőségeket szalasztunk el. Történelmi felelősségünk Fontosnak tartjuk, hogy a párttagok az üzemekben fokozottabban kapcsolódjanak be a szakszervezetek munkájába. A szakszervezeti mozgalom nagy lehetőségeket kínál. A párt nem mondhat le erről a két nagy bázisáról: a Hazafias Népfront-mozgalom által szervezett tömegekről és a szak- szervezetben levő elkötelezett munkásokról. Csaknem százéves a párttá szervezett magyar munkásmozgalom. Most ünnepeltük a kommunista párt megalakulásának 70. évfordulóját. Előbb 1919-ben, majd 1948-ban egyesült a magyar munkásmozgalom két nagy pártja. Mi hisszük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt örököse mindkét párt legjobb hagyományainak, értékeit megőrizzük, valóságos egységbe ötvözzük és tovább akarjuk gyarapítani. Az MSZMP tehát egy párt, és nem koalíciós párt. A Magyar Szocialista Munkáspárt elkötelezett marxista-leninista párt, ezt a pártot közös akarattal kell megőriznünk, és működőképességét javítanunk. Ez megtisztelő kötelességünk és történelmi felelősségünk is. Mert ha ez a párt összeomlik, összeomlik az ország is. Küszöbön a harmadik évezred. Hiszem, hogy minden rosszindulatú rágalom és gáncsoskodás, átmeneti megtorpanás ellenére is a Magyar Szocialista Munkáspárt alkotó közreműködésével jut el boldogulásához, az új évezredbe a magyar nép. Az aktívaülés befejezéseként a résztvevők közösen elénekelték az Internacioná- lét. * * * A budapesti aktíva megnyitó rendezvénye volt annak a programsorozatnak, amelynek során az MSZMP első számú vezetője közvetlen kapcsolatot kíván kialakítani a párt tagjaival. Hasonló fórumnak legközelebb Borsod megye ad otthont. Politikai eszközökkel Üzemi és területi pártmunka (Folytatás az 1. oldalról) Központi Bizottság szóvivője tájékoztatta a sajtó nagy számban megjelent képviselőit az ott elhangzottakról. A sajtótájékoztató vendége volt Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A napirendi pontokhoz fűzött rövid értékelésében Ma- jar László mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy bár a Politikai Bizottság megfogalmazta a párt álláspontját a Hazafias Népfront megújulási törekvéseivel, illetve a munkaerő-gazdálkodás alakulásával kapcsolatban, ez nem jelenti a párt beavatkozását. Mindössze arról van szó, hogy egy politikai pártnak szükségszerűen ki kell alakítania a maga programját e fontos kérdésekben. A szerkezetátalakítás óhatatlan következményeként számos munkahely megszűnik, ugyanakkor számos olyan új munkahely létrehozását ösztönzik, amelyek felszívják a másutt felszabaduló munkaerőt. A központi szabályozás tehát egyrészt a kereslet növelésével, másrészt a kínálat szűkítésével vehet részt a piaci egyensúly fenntartásában. Az utóbbira példa lehet a részmunkaidős foglalkoztatás, a nyugdíjkorhatár rugalmas kezelése, a betegek gondozásának, illetve a gyermekek nevelésének valamiféle munkaviszonykénti elismerése, összességében ez a koncepció egy, a korábbinál jóval aktívabb — ugyanakkor indirekt — foglalkoztatáspolitikával i gv eks zi k mindenki számára megélhetést biztosítani. Arra azonban fel kell készülni, hogy növekedni fog a munkahelyüket elvesztők száma. — A párt. tudomásul veszi — mondotta Kovács Imre —. hogy a munkanélküliség létező intézmény lesz a jövőben a szocialista társadalomban is. Ezt el kel! fogadnia a pártnak. De a tartós és tömeges munkanélküliség elfogadhatatlan. A cél az, hogy a teljes foglalkoztatásra törekedve hatékony foglalkoztatás valósuljon meg a következő években. Tömeges mun kanéi kü 1 i - ség az lenne, ha az aktív foglalkoztatottak több mint 2 százaléka — megközelítően százezer ember — válna munkanélkülivé hazánkban. A tartós munkanélküliség fogalma még vitatott, egyesek 1 évben, mások fél évben szabják meg ennek határát. A munkanélküliség egyébként ma a munkaerőgazdálkodásnak igen aktuális kérdése, ennek részleteivel azonban a politikai bizottság nem foglalkozott, mert ez nem tartozik a koncepcionális kérdések közé. A részletek kidolgozása az érintettekre, mindenekelőtt a kormányra, a szak- szervezetekre, a KISZ-re vár. A Képes 7 főszerkesztője azt kérdezte, a munkanélküliséggel kapcsolatos elképzelések mennyire vannak összhangban a SZOT véleményével. A szóvivő elmondta: mind a SZOT, mind a KISZ egyetért azzal az elvvel, hogv a teljességre törekedve, hatékony foglalkoztatást kell megvalósítani. Eltérnek viszont a vélemények abban, hogy ki kapjon munkanélküli segélyt. A Népszava újságírójának kérdése nyomán Kovács Imre elmondta azt is, hogy jelenleg mintegy lü—15 ezerre tehető azok száma, akik egy hónapon belül nem találnak munkát. Jövőre sem fenyeget annak veszélye. hogy a munkanélküliség eléri a százezres nagyságot; a prognózisok szerint 30—50 ezres szám valószínűsíthető. Végezetül a fiatalok első munkahelyhez jutásának lehetőségei kerültek szóba. Kovács Imre tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a nemzet közi tapasztalatok szerint valamilyen formában mindenütt támogatják a fiatalok elhelyezkedését. A munkanélküli segély azonban csak a munkaviszony elvesztésekor jár. A hazai kormányzati elképzelések szerint sem juthatna munkanélküli segélyhez az a fiatal pályakezdő, aki iskolái elvégzése után nem talált állást magának. Viszont a koncepciók állami feladatként jelölik meg az úgynevezett munkaerőpiaci képzést. Ennek részeként különösen nagy figyelmet fordítanak a pályakezdő fiatalokra. akik az iskola elvégzése után szakmát kívánnak tanulni. Felmerült annak lehetősége is, hogy úgynevezett nonprofit munkahelyeket létesítsenek. Még mindig gend a váltott tanítás Tanácsülés Tiszafüreden (Tudósítónktól') Két fő témát tárgyalt Tiszafüred Város Tanácsa idei utolsó, tegnap délelőtti ülésén. Egyik a művelődési osztály beszámoló jelentése az oktatási törvényből adódó feladatok végrehajtásáról. Az írásban kiadott anyaghoz . tízen szóltak hozzá. A kérdések, felvetések elsősorban anyagi gondokat tükröztek, mindemellett elismerték, hogy a tanács sokat tett az oktatásügy fejlesztéséért (új iskola, sport- csarnok építése). Igaz, a teremgondok nincsenek teljesen megoldva. Továbbiakban a pedagógusok letelepítését tartanák fontosnak, éhhez viszont lakás szükséges, ami újabb feladatokat ró a tanácsra. A témához hozzászólt Bugán Mihály országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnökhelyettese is. Elismeréssel nyilatkozott a Tiszafüreden végzett oktató-nevelő munkáról, szorgalmazta az idegennyelv-oktatást az általános iskolákban, és az általános iskolai programok összehangolására hívta fel a figyelmet. A másik fő téma a Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyárának beszámolója volt. Sárközi Imre igazgató az írásos jelentést szóban egészítette ki, amelyben elmondta, hogy az országosan ismert gondjai közepette mit tett a gyár. Ezek közül a legfontosabb a részvény- társasággá alakulás, amely hivatalosan 1989. január 1- jén lép érvénybe. Igaz, hogy az elmúlt időszakban csökkent a füredi gyár létszáma, de elsősorban szakképzetlen munkások léptek ki. A magasan kvalifikált mérnökök száma növekedett, és ez jó, mert a várható új feladatokat velük tudják csak megoldani. Jelenleg is sikerült már nagy összegű, új nyugati exportszerződést kötni. A következő félévre, ’89 első felére, már teljesen lekötötték kapacitásukat és továbbra is törekednek a nyugati export növelésére. Emellett a Szovjetunióba irányuló export sem szűnt meg. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy jelentős mértékű elbocsátás ne legyen a gyárban — hangsúlyozta az igazgató. Nagyon fontosnak tartja, hogy a város lakói megnyugodjanak a gyár helyzetét illetően, hiszen minden ötödik családból dolgozik valaki a darugyárban. A tanácsülés ezt követően korábbi rendeleteket helyezett hatályon kívül, és elfogadta munkatervét az 1989- es évre. Végül Bugán Mihály bejelentette, hogy a város lakossága a KISZ-bizottságon keresztül megkereste őt, több száz aláírással ellátott kérvényben tiltakoztak a gáz- és riasztófegyverek engedélyezése ellen. Elmondta, hogy választói akaratát az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán továbbította. Újabb állomásához érkezett a szolnoki Tisza Szálló rekonstrukciója. Az egykori kádfürdő- szárnyban — két évi szünet után — ismét helyet kapott a megyei Fodrász Szövetkezet szalonja (Fotó: Nagy Zsolt)