Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
Városi pártbizottsági ülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Az ismert gépkocsi kereslet-kínálati viszonyok miatt egyre több autótulajdonos végeztet nagyjavítást használt gépkocsiján. A Fegyverneki Autójavító Kisszövetkezetnél (ahol felvételünk készült) az idén több, mint 30 gépkocsin végeztek karosszériacserével egybekötött nagyjavítást (Fotó: T. K. L.) Reklamáció nélkül Túrkevérül az NSZK-ba pártbizottsági ülést tartja inkább időszerűnek. Érveik szerint az is alkalmas a szükséges elemzések elvégzésére, a feladatok megjelölésére. A párttagok véleményét képes megfelelően hasznosítani. A pártbizottság személyi összetétele pártértekezlet nélkül is jelentősen módosítható. A pártbizottság élén megújult összetételű vezetés áll, ezért abban változást nem kezdeményeztek. Fehér Imre, a káderbizottság vezetője a munkabizottság nevében javasolta: a megüresedett pártbizottsági helyek egyharmadát kooptá- lással, kétharmadát pedig delegálással töltsék be. A két munkabizottság jelentésének meghallgatása után a városi pártbizottság egyhangúan állást foglalt a következőkben: nem tartanak városi pártértekezletet. December 21-én kibővített pártbizottsági ülés lesz, melyen napirendre tűzik a XIII. pártkongresszus óta végzett munka értékelését, meghatározzák az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó főbb feladatokat, és megújítják a városi párt- bizottságot. Döntöttek arról is, hogy a városi pártbizottság nem fogalmaz megajánlásokat az állami szervek és a tömegszervezetek számára, hanem az igényeket saját munkájában érvényesíti. Szükségesnek tartotta a testület megújítását. Két nagyközségük várható kiválásával (közvetlenül megyei irányítás alá kerülnek) arányosan csökkentik a pártbizottság létszámát, a munkabizottságokét pedig két-két taggal. A kooptálás mellett a megüresedő pártbizottsági helyek kétharmadát delegálással töltik be. A decemberi pártbizottsági ülésre az állandó meghívottak mellett meghívják valamennyi közvetlenül irányított, pártszerv titkárát; a községi titkárok mellett még egy-egy helyileg kiválasztott párttagot; néhány párton kívüli vezető személyiséget és a pártbizottság politikai munkatársait. A pártbizottsági ülést videóra veszik fel —, nyíltságát ezzel is demonstrálva. Újszerű lesz az is a munkamódszerek között, hogy a tíz percben maximált felszólalások után egy-egy perc reagálási lehetőséget: kapnak a felszólalók S. B. irányítás alakítson ki szorosabb kapcsolatot az alapszervezetekkel. Vitatkozott a kádermunkáról szóló jelentés egyes megállapításaival Nagy Imre, a Tiszafüredi Kossuth Gimnázium pártalapszervezetének titkára. A vezetők minősítését kifogásolva kifejtette: körükben sok a korrupció, a formailag törvényes, de etikailag kifogásolható cselekedet. Szerinte a káder- utánpótlás bázisa sem szűk, a merítés bátortalan. A jövő vezetője rendelkezzen profi szakértelemmel, legyen makulátlan előéletű — hangsúlyozta. Molnár Lászlóvá, a tisza- szőlősi körzeti VI. számú alapszervezet titkára egyetértett Nagy Imrével. Hozzászólása további érszében felhívta fel a figyelmet arra. hogy az alapszervezetek igénylik a segítséget a felsőbb pártszervektől, az önállóság biztosítása ne jelentsen magárahagyottságot. A helyi politika irányítói legyünk, erre a körülmények is rákényszerítenek bennünket — hangsúlyozta Mucza Andrásné, a Tiszaszentimrei ÄMK igazgatója. A továbbiakban a községi tapasztalatok alapján az egytestületű városi pártbizottság kialakítása mellett érvelt, de szerinte «rre még egy későbbi időben kerülhet sor. A közéletiség rangja Nagy István, a Tiszaburti Lenin Tsz elnöke vitatkozott a vezetők munkáját bíráló hozzászólásokkal, majd a közéletiség rangjának helyzetét elemezte. Ma ott tartunk — mondotta —, hogy senki sem sértődne meg azon, ha közéleti funkciójából visszahívnák. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy rangja legyen a közéletiség- nek — fejezte be felszólalását. Helyes, hogy az alapszervezetek több káderhatáskört kapnak — vélekedett Péntek Piroska, a Gabona és Malomipari Vállalat alapszervi titkára. Az információ szükségességének fontosságát hangsúlyozta Rente Ferenc, a városi tanács elnöke hozzászólása bevezetőjében. Az információhiány dezinformáltságot szül — mutatott rá és erre helyi példát is mondott. Ezen kívül a kritika, önkritika helyes mértékét is szóba hozta: legyünk reálisak, ne csapjunk át önvádaskodásba — mondotta. Ratkai Jánosné a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet elnöke zavarónak érzi az utóbbi évtizedek gyakorlatának egyoldalú minősítését. Mindent rosszul csináltunk? — tette fel a kérdést —, majd így folytatta: nem akarok agitátor lenni, de bűn elhallgatni az eredményeket. Elmondta azt is, hogy az új jelenségek megítélésében nagy a párttagság bizonytalansága, nem tudnak környezetükben az emberek kérdéseire válaszolni. Végezetül az egytestületű pártbizottság kialakítása mellett voksolt. Rajki Imre, a Tiszafüred és Vidéke Áfész elnöke az alapszervezeti politzálás erősítését emelte ki felszólalásában. A pártbizottság ne csak várja az alapszervezetektől az intenzívebb politizálást, hanem önmaga számára is fogalmazza meg követelményként ehhez a feltételek biztosítását — hangsúlyozta. A kádermunka gondjait, a vezetők tevékenységét érintette Szakács Tivadar, a Kuntej Vállalat igazgatója. Az lenne a jó — állapította meg —. ha több vállalkozóból lehetne válogatni, de manapság kötéllel kell fogni az embereket. Kifejtette véleményét a sikeres, jól dolgozó vezetők anyagi elismeréséről is: az igazán hasznos tevékenységet fizessük meg. Az egytestületű pártbizottság létrehozásának feltételei még nincsenek meg — jelentette ki. majd részletesen indokolta állítását Szalai István a Tiszafüredi Alumíni- umárugvár igazgatója. Ezután a tagfelvétel helyzetéről beszélt: ma új módon, személyreszólóan kell foglalkozni az embérekkel, csak ez vezethet eredményhez — emelte ki. Értelmezzük tisztán a fogalmakat Kiss Gyulának, a Ganz Danubius Tiszafüredi Gyárának főművezetője szerint minden helyi hiányosságot nem lehet a korábbi központi elvárásokkal indokolni. Véleménye, hogy pontosabban kellene körvonalazni azt, hogy a párt miben, meddig felelős. Ugyancsak tisztázandó, hogy az új vállalati formák bevezetésével milyen jogosítvánnyal rendelkezik majd a párt — vetette fel. A vitában szót kért Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Bevezetőjében megállapította, hogy a testület vitája utat nyitott, elindított egy folyamatot, amely a politizáló párt kialakulásához vezet. Ehhez arra is szükség van — mondotta —, hogy a fogalmakat tisztán értelmezzük, és azonos tartalmat tudjunk mögötte. A testületek, az apparátus szerepköre, jogköre is legyen világos — hangsúlyozta. A továbbiakban a vitában is felmerült négy évtized értékeléséhez fűzött megjegyzéseket. Nem kell mindent elvetni, de tudomásul kell venni, hogy korábban deklarált elveink nem mindegyike állta ki a gyakorlat próbáját — mutatott rá. A továbbiakban az alternatív szervezetekről, a hozzájuk való viszonyulásról beszélt a megyei- pártbizottság titkára. Meg kell ismerni őket, szándékaikat, ez határozza meg viszonyunkat, szögezte le, majd rámutatott: lehetnek kapcsolódási pontok, talán még hasznos együttműködés is pl. a környezetvédelemben és más területeken. Végezetül a városi egytestületű pártbizottság előnyeinek és hátrányainak körültekintő végiggondolását ajánlotta a pártbizottság figyelmébe. Teróczki László, a Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet dolgozója a gazdaság párt- irányításának gondjait vette számba. A hozzászólók sorát Péntek Józsefné, a NEFAG tiszafüredi üzemének alapszervi titkára zárta egy megjegyzéssel: jó lenne, ha az alapszervezet is képviseltethetné magát a testületben. A vitát Dobrosi György, a városi pártbizottság titkára foglalta össze. Ezután a pártbizottság elfogadta a jelentéseket és a javasolt feladatokat. Külön szavazással döntött abban, hogy kezdeményezi a felsőbb pártszervnél az egytestületű városi pártbizottság kialakítását és a kétszintű pártirányitás bevezetésének meggyorsítását. Befejezésül a pártbizottság tagjai elfogadták a két ülés közötti munkáról szóló tájékoztatót. B. I. A Május 1. Ruhagyár túr- kevei telepének életében, munkájában jelentős változás történt 1988. februárjában. Addig az egység sport- ruházati termékek, dzsekik, kosztümök, télikabátok készítésével foglalkozott. Február 15-e óta a telep négy szalagon bérmunkát végez az NSZK-beli Fuchs vállalat részére. Két szalagon továbbra is a belkereskedelem számára és szovjet exportra varrják a ruhagyár modelljeit. Az elmúlt időszak alatta dolgozók jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Az NSZK-beli partner magasabb minőségi követleményeket támaszt mint a belkereskedelem, a munka intenzitása is megnövekedett. A dolgozók a kezdeti nehézségeken túlvannak — eleinte hétvégeken is műszakban voltak, hogy a szerződés szerinti mennyiséget határidőre elkészítsék. Hetente 1200— 1400 darabot szállít a telep, Az ú’ szolnoki telefonközpontnak november 21-én fejeződött be a harminc napig tartó üzempróbája. Ez idő alatt kiderült, hogy a központ — amely a közhiedelemmel ellentétben vadonatúj egységekből áll — szinte hibátlan, viszont a hálózatra sok a panasz. Olyannyira, hogy az üzempróba elején napi 3—400 lakossági bejelentés érkezett, amely azóta nagymértékben mérséklődött. Jelenleg naponta hatvan—hetven jogos észrevételt kell a szerelőknek orvosolniuk. A panaszok csökkenése lehetővé tette, hogy a mintegy nyolcszáz, szak- nyelven fogalmazva előszerelt telefont — amelyek tulajdonosai .kivétel nélkül kötvényesek folyamatosan kössék a központra, így a készülékkel végre telefonálni lehessen. Ezek a munkák november 22-én a Széchenyi városrészben elkezdődtek, amelyek eredményeképpen az első napon hatvan készülék vált „élővé”. A bekötéseket tovább folytatják, és mivel időközben újabb esetleges hibákkal is számolnak az elképzelések szerint reggeltől estig húsz—száz készüléktulajdonosnál, végeznek ezzel a feladattal. Azt év végére mindenképpen szeretnék elérni, hogy az új központhoz már 6 ezer 500 élő vonal csatlakozzék. Egyébként az első napon hatvannál többet is be tudtak volna kötni, dehát sok tulajdonos készüléke néma lett, mivel az illető az. előszeremelyet jövőre 1500-ra terveznek n övein i. A szállító vállalat és a gyáregység között jó munkakapcsolat alakult ki az elmúlt időszakban. Ez annak köszönhető, hogy a szerződő felek között még nem volt vita a szállítási határidő be nem tartása miatt, minőségi és mennyiségi kifogás sem történt. A megnövekedett követelmények mellett javultak a bérezési feltételek is. Az elmúlt félév alatt két esetben került sor fizetésemelésre, a dolgozók alapbére átlagosan 10 százalékkal növekedett az elmúlt évihez képest. A telep tervei között szerepel a közeljövőben szabászat kialakítása, ugyanis a már meglévő befejező részleg és a szabászat üzemeltetése jelentős költségcsökkenést erdeményezne. A megvalósításhoz a tárgyi feltételek biztosítottak, a személyi feltételek megteremtése — francia—angol női szabók képzése — is folyamatban van. lés után kapott telefonját az aljazatból kihúzva szekrényben, vitrinben tárolta. Akár az előszerelésről, a bekötés pontos idejéről is értesítést kapnak a kötvénytulajdonosok, és a küldeményben egy csekk is található. Ezen kell befizetni a hatezer forint belépési díjat. Az összeg előteremtése nem okoz gondot, mivel az értesítés és a kötvény együttes bemutatása esetén a postán kifizetik az első visszajáró részletet, amelyik hétezer forint. Ebből biztosítható az ezerrel kevesebb befizetés. (A kötvényesek november 1-től már kaptak pénzbeli visszatérítést, ez azonban a kamat volt.) Ide tartozik, hogy valamennyi kötvényes legkésőbb a vásárlástól számított két év múlva megkapja várva várt készülékét, ámbár szerencsés esetben ez az idő alaposan lerövidülhet. Az is tény, hogy a hatezer forinton kívül még lesz egy úgy nevezett építési, szerelési díj, ezt azonban az új készülék-tulajdonosoknak majd külön számlázzák a posta illetékesei. Jelenleg Szolnok, Üjszász és Martfű területén 2 ezer 578 egyéni és 150 közületi telefonkötvényt vásároltak eddig. Korlátozott számban még jegyezhető kötvény. A vásárlás feltételeiről az érdeklődőknek a szolnoki, Beloiannisz úti ügyfélszolgálati iroda dolgozói nyújtanak részletes tájékoztatást. D. Sz. M. Kritikus önvizsgálat a megújulás érdekében Tiszafüreden Tegnap ülésezett a Tiszafüredi Városi Pártbizottság is. Külön előterjesztések alapján együttesen tárgyalta meg politikai irányító munkájának, káderhatásköre gyakorlásának tapasztalatait és felülvizsgálta az érvényben levő testületi határozatokat. Az ülésen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A politikai irányítás helyzete Az előterjesztés vitája A vitában elsőként Szabó Zoltán, a városi KISZ-bi- zottság titkára kért szót. Hangsúlyozta, hogy a jövőben jobban figyelembe kell venni az alsóbb kezdeményezéseket a politikai munkában, ez feltétele a demokratizmus kibontakozásának. Változást sürget a tömegszervezetek pártirányítalható bizonytalanságokról szólt. A napirenden szereplő témákkal kapcsolatban megjegyezte: új módon, a legfontosabbnak tartott kérdések központba helyezésével adunk elemző helyzetképet az 1985-ös pártértekezlet óta végzett munkánkról — élve az önállósággal, vállalva ezért a felelősséget. E területek kiemelését az előkészítés során összegyűlt vélemények, javaslatok is indokolják. vált. de a bevontak köre továbbra is viszonylag szűk maradt. Ritkán került sor az irányított pártszervek és -szervezetek, a tömegszervezetek, mozgalmak bekapcsolására. A munkabizottságok tevékenysége bár javult, még sok kívánnivalót hagy maga után. A javaslat meglepő alternatívát vetett fel a városi pártbizottság szervezeti felépítésével kapcsolatban: az üzemi, községi kedvező tapasztalatok alapján kezdeményezze az egytestületű városi pártbizottság kialakítását, vagy maradjon a jelenlegi szervezeti forma, személyileg megújulva. A döntés függvényében dolgozandó ki a pártbizottság munkamódszere, ügyrendje — az új politikai követelmények és hangsúlyok alapján. Az előterjesztés szerint a pártbizottság működési területén a káder- és személyzeti munka alapvetően a határozatokban megjelölt követelmények szerint folyt. A vezetők többsége megfelelő szakmai, politikai képzettséggel rendelkezik. Képesek a váltásra, tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a magasabb követelményekhez. Előfordultak azonban a vezetők részéről jogi, etikai normasértések, ezek ártottak a párt tekintélyének, csökkentették a bizalmat. Vannak megoldatlan, elodázott káderügyek is. A városi pártbizottságon 142 határozatot tartanak nyilván. Ez óriási szám — állapította meg a jelentés, majd tételesen felsorolja a visszavonásra, módosításra javasolt és a végrehajtó bizottság által már visszavont, illetve módosított határozatokat. tása is — emelte ki. Befejezésül az egytestületű párt- bizottság kialakítása mellett érvelt. Pesti Tiborc, az Abádsza- lóki Községi Pártbizottság titkára bírálta a testületi munkát. Egyik legnagyobb gondként említette az egyes tagok passzivitását. Végezetül szorgalmazta, hogy az Jó hír a telefonkötvényeseknek Hatvan készülék már üzemel Folytatják a bekötéseket Gáspár József, a városi pártbizottság első titkára megemlékezett a KMP 70. évfordulójáról, majd megnyitotta a tanácskozást. Az írásban kiküldött jelentésekhez a végrehajtó bizottság nevében Dobrosi György, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében a közhangulat romlásáról, a párt iránti bizalom csökkenéséről, - a A jelentés megállapította, hogy a városi párttes.tületek a pártértekezlet óta nem foglalkoztak átfogóan a politikai irányítás, a munkamódszer kérdéseivel. Energiáik jelentős részét a gazdasági kérdések kötötték le, eközben olyan feladatok megoldására is vállalkoztak, amelyet másoknak, állami, gazdasági szerveknek kellett volna elvégezniük. Ez azért is kifogásolható — hangsúlyozta az értékelés — mert ezáltal csorbult az érintettek önállósága, csökkent felelősségük és háttérbe szorultak az illetékes alapszervezetek. Az irányító tevékenység elsősorban a felsőbb pártszervek igényeinek igyekezett megfelelni, a helyi szempontok gyakran másodlagossá váltak. A munkát gyengítette a bátortalanság is, valamint az események, folyamatok sokszor csak követése, utólagos regisztrálása. Ennek okai összetettek, több a pártbizottság hatáskörén túlmutató — ugyanakkor a kifejezetten helyi kérdéseket megnyugtatóan sikerült rendezni. A testületi munka színvonalának emelésére történtek kezdeményezések, ezek azonban csak részeredményeket hoztak — állapítja meg a jelentés. Bár a döntések egyhangúlag születtek, nem tudták a párttagságot cselekvésre késztetni, módosításra mégsem került sor. Valóságos vita csak ritkán bontakozott ki. Ebben az is szerepet játszott, hogy az előterjesztések nem tartalmaztak igazi alternatívákat, de az a felfogás is, hogy a testületi üléseken való részvétel már önmagában is elegendő politizálást jelent. A döntéselőkészítés demokratikusabbá
