Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
(Folytatás a 2. oldalról) van, jól tükrözi a gazdaság jövedelemtermelésben és újraelosztásban kialakult feszültségeit. A több mint három hónapja folyó intenzív munka eredményeként — amely az egyensúly javítására irányult — a következő helyzet alakult ki: a gazdálkodó szervezetek támogatása az ez évi várhatónál 24 százalékkal lesz kisebb. A mérséklés főként az élelmiszer- gazdaságra, a szénbányászatra, a rubelelszámolású export árkiegyenlítésére, az ivóvíz-, csatorna . szolgáltatatásra koncentrálódik. A fogyasztói árkiegészítés előirányzata megegyezik az ez évi várhatóval. Az 1989. évi támogatáscsökkentési javaslatok a fogyasztói árszintnövekedés korlátái és a szociálpolitikai ellentételezési kötelezettségek miatt az eredetileg elképzelt nagyobb összeggel szemben csak 25 milliárd fo- 'rintot tesznek ki. A kormány korábbi ígéretének megfelelően a felsőoktatásban és a központi kutatásban a támogatás növekedése a folyó kiadások reálértékének megtartásán túl fejlesztést is lehetővé tesz, az egészésgügyi és szociális ellátásban, a közoktatásban a pénzügyi források együttesen megközelítik a működés szinten tartását. Az összes többi területen — különösen a központi igazgatásban és a védelemnél — a kiadások reálértéke csökken. A vállalkozási nyereségadó bevezetésével a kereseti adó és a termelési adó megszűnése, valamint a beruházásokat terhelő forgalmi- adó-befizetés csökkenése miatt a központi állami költségvetés bevételei a jövő évben körülbelül 20 milli- árddal csökkennek. A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett a költségvetés hiánya mintegy 70 milliárd forint lenne. Ezzel szemben a gazdaság- politikai célok megvalósítása, a belső folyamatok kézben tartása, a belső és külső egyensúly 20—25 milliárd forint hiány kialakulását engedi meg. Ez az a szint, amely mellett még az ország hitelképessége fenntartható. Ezért a kormány javasolni fogja a központi lakásfinanszírozási alaphoz való hozzájárulást — jelentette be Villányi Miklós, majd azt indítványozta: a biztonságosabb bevétel és a jobb áttekinthetőség érdekében — az osztalék helyett — 55 százalék általános nyereségadót fogadjanak el. Az állami költségvetés hiányának 1986 óta tartó mérséklődésében így is megtorpanás következik be. A következetes és szigorú monetáris politika a költségvetési politika szigorát is megköveteli. Így olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik az 1989. évi gazdasági célok elérését, ugyanakkor a társadalom számára még elfogadhatóak. Meg kell teremteni az előfeltételeit az elvonás mérséklődésének. A költségvetési reform és ezzel összehangoltan az ár-, bér- és szociálpolitikai reform gyorsított ütemű végrehajtása, a költségvetés jövedelem újraelosztó szerepének csökkentése, a kiadások valóban radikális mérséklése ad erre lehetőséget. Ehhez kérte Villányi Miklós a Parlament hatékony támogatását. A képviselők — mondotta — Írásos anyagot kaptak az ülésszak megkezdése előtt, az úgynevezett „csengőszámokról”. Az idei állami költségvetésről szóló törvény néhány költségvetési előirányzat és a költségvetési tartalék felhasználását külön szabályokhoz kötötte. Felhatalmazás béremelésre A képviselőkhöz eljuttatott anyag az Országgyűléstől arra kért felhatalmazást, hogy a költségvetési tartalék terhére terven felül az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának fölemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot használhassanak fel. Ugyancsak felhatalmazást kért arra, hogy a Kereskedelmi Minisztériumnál, a Külügyminisztériumnál, valamint Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal növeljék a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. Annak jóváhagyását is kérte, hogy a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forintot fordítsanak. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság újabb módosító javaslatokat fűzött a törvénytervezethez. Az újraszerkesztés eredményeként megszűnt a három- lépcsős szabályozás, az új törvényjavaslat ugyanis a korábbi végrehajtási rendelet minden lényeges elemét magába foglalja, míg az átmeneti rendelkezéseket törvényerejű rendelet helyett ugyancsak a törvény szabályozza majd. Érdemi változás, hogy a gazdálkodók a veszteséget legfeljebb két évre elhatárolhatják és kiegészült az adókedvezményben részesülők köre is az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységgel. A továbbiakban Kovács András beszámolt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság november 17-i együttes ülésének főbb megállapításairól. A legélesebb vitát az adó kulcsának mértéke váltotta ki. A terv- és költségvetési bizottság az eredeti 50 százalékos adókulccsal javasolja a parlamentnek elfogadásra a törvényjavaslatot. Ennél magasabb adókulcs bevezetése nem indokolt, hiszen a vállalkozások többségét megfosztaná a szerkezet- változtatás esélyétől. A terv- és költségvetési bizottság úgy értékelte, hogy fő elemeiben a törvényjavaslat előnyeire változott, a törvényerejű rendelet és a végrehajtási utasítás elmaradásával pedig példa értékű munka. Ezért a törvényjavaslatot a terv- és költség- vetési bizottság nevében — a bizottsági jelentésbe foglalt módosító javaslatok figyelembe vételével, az 50 százalékos adókulccsal — elfogadásra javasolta. Lákai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) a tiszántúli gázszolgáltató vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatban furcsállotta, hogy az első olvasathoz képest az adó mértéke alig két hét alatt 5 százalékos „minisztériumi infláción” ment keresztül: azaz mintegy 12,5 .milliárd forint többletilevonási igény jelentkezett. Javasolta: a terv- és költségvetési bizottság álláspontjával egyezően a vállalkozási nyereségadó mérté-; két a parlament 50 százalékban hagyja jóvá. Dr. Talóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a ferroké- ,mia ipari szövetkezet jogtanácsosa elmondta: egyike volt azoknak, akik egy hónappal ezelőtt javasolták, hogy a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetének tárgyalását napolja el az országgyűlés. Az egy hónapos munkával átdolgozott új törvénytervezet lényegesen megváltozott, és a kitűzött cél elérésére alkalmas is lehet — mondotta. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója megállapította'; a vállalkozási nyereségadó törvény elsődleges célja a vállalkozási magatartás ösztönzése, a piaci alkalmazkodóképesség fokozása. A kialakult morális állapotból azonban nehéz arra következtetni, hogy a törvény valóban megfelel-e a követelményeknek. Azt érezni, hogy a jelenlegi monetáris politika nem igazán teszi érdekeltté a vállalkozókat a struktúra- átlakítást eredményező fej lesztésekben. Az új vállalkozási nyereségadó törvénytervezet több szempontból előrelépést tartalmaz, vannak azonban nem kívánatos átmeneti elemei is — mutatott rá, majd bejelentette: a törvénytervezetnek megfelelően a vállalatok esetében az 50 százalékos adókulccsal ért egyet. A sokirányú egyéb elvonást figyelembe véve ez ma a tűrőképesség határa. Az osztalék bevezetése nem reform-konform, nem felel meg a társasági törvény kri téri urnái naik, a tulajdonformák átalakulását veszélyezteti. Ezért javasolta az országgyűlésnek: ne legyen az adószabályozás kiegészítő eleme a vállalati vagyon utáni osztalék. Javasolta továbbá, hogy a hárommillió forintot meg nem haladó adóalap legyen megbontva: az egymillió forint adóalapig 30 százalékos adókulcsot alkalmazzanak. Ezzel elérhető, hogy a legnagyobb részt képviselő egyéni illetve kiscsoportos vállalkozók köre nem szűkül, hanem bővülni fog. A lakásalap létesítésével egyetértve indítványozta, hogy ennek központosított hányada ne legyen több 50 százaléknál. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a kertészeti és élelmiszeripari egyetem testnevelési tanszékének vezetője arra a javaslatra reagált, amely szerint csökkenteni kell a sporttevékenység alapján adókedvezménybe részesülők körét. Javasolta: Óvjuk meg a sportot attól, hogy kizárólag a pénz logikája, törvényei szerint alakuljon sorsa. Kállai Ferenc színművész (országos lista) sajátos hangvételű felszólalásában utalt arra, hogy az ország népe 40 évig élt a szocialista gazdaság viszonyai között, és szidta, megvetette a kapitalista gazdaságot. A szerkezetváltással egyidőben azonban tisztázni kell a két gazdaság közötti különbözőségeket. Ezután arroi szavaziaK, hogy valamennyi sporttevékenységre kiterjedjen-e az adókedvezmény, vagy a szabadidősport kivétel legyen ez alól. A szavazás előtt Tal- lóssy Frigyes annyiban pontosította javaslatát, hogy ő a kedvezmény megvonását a vállalkozásszerűen űzött sporttevékenység esetén látja indokoltnak. Villányi Miklós továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy neki mindkét képviselői álláspont elfogadható. Géczi István pedig azt hangoztatta, hogy a hazai sportkultúra és sportlétesítmények fejlesztése szempontjából lényeges. hogy ez a kedvezmény kiterjedjen a szabadidősport-tevékenységre is. A szavazás során a képviselők 137 szavazattal — 28 tartózkodás és 127 nemleges szavazat ellenében — Tallóssy Frigyes indítványát fogadták el. A következőkben a tervFolytatta munkáját a« Országgyűlés Szolnok megyei képviselők az ülésteremben Azért javasolt a pénzügyi kormányzat 55 százalékos nyereségadót, mert csak ebben az esetben lehet biztosítani a költségvetés-tervezet bevételeit. Alacsonyabb mérték esetén viszont más elvonási formára, az osztalékfizetés alkalmazására lenne szükség, amely kedvezőtlenül érinti a vállalati gazdálkodást. A továbbiakban azzal foglalkozott, vajon magas-e a jelenlegi kamatszint. A kamatszint megítélésénél figyelembe kell venni az infláció magas mértékét. Emellett a vállalatok hitelkereslete még mindig nagyobb, mint a kínálat. Ez azt bizonyítja, hogy ilyen kamatok mellett is megéri nekik a kölcsönforrásokat igénybe venni. Ezután határozathozatal következett. Elsőként a képviselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terv- és költségvetési bizottság javaslatát fogadták el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett, 50 százalék. Tallóssy Frigyes javaslatát viszont, hogy a 3 millió forintos küszöbértéket emeljék fel 10 millió forintra — 26 tartózkodással és 26 igenlő szavazat mellett — elvetették. es Költségvetési bizottság módosító indítványát — amellyel a kormány egyetértett — a képviselők 15 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadták. törvényjavaslatot (az előzőleg két tartózkodással elfogadott módosítással) négy ellenszavazat és tizenöt tartózkodás mellett elfogadta. Űjabb napirendi pont megtárgyalása következett: a kormány nevében Tétényi Pál, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke terjesztette a képviselők elé a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot, amelyhez írásos indoklást és részletes háttéranyagot is csatoltak. Bevezetőben elmondta: — a magyar gazdaság műszaki fejlődésének meggyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor kibontakoztatásának lehetőségei mind az állami funkciók ellátásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerűsítése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fejlesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb részben az állami költség- vetés, nagyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alao biztosítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása nem új elem a nálja fel. A másik részt a kutatóintézetek és egyetemek, de konkrét, mégpedig általában olyan célokhoz kapcsolódóan, amelyek realizálásához vállalati érdekeltség kapcsolódik. A most formálódó eredmények megfelelő alapját képezhetik a következő időszak gyorsabb ütemű fejlődésének. A műszaki fejlesztés sajátosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad, de elhatározott szándékunk az innovációk finanszírozásába történő — lényegében közvetett jellegű — bekapcsolódás kiszélesítése, a kockázati tőke-kihelyezés bővítése. — Az Országgyűlés öt bizottsága foglalkozott a napirenden lévő törvényjavaslattal. A javaslatokat a terv- és költségvetési bizottság összegezte, és azokat a tisztelt képviselők megkapták. Ezekkel a javaslatokkal egyetértek. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli. A tárcák közötti kapcsolatok szakmapolitikai összefüggéseire és a források elosztására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ebből a szempontból — de az alap működtetésének egésze szempontjából is — munkánknak még nagyobb nyilvánosságot kívánunk adni — mondotta végezetül Tétényi Pál, s kérte a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását. Ezzel az Országgyűlés novemberi ülésszakának második napja — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. A képviselők ma reggel a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatják munkájukat. Pozsgay Imre áUamminiszter sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák gépészeti szakosztály- vezetője — utalva az ügyrend adta lehetőségre — még a vita lezárása előtt szót kért. Kifogásolta, hogy a legépelt, írásban szétosztott módosító javaslat pontatlan: nem tartalmazza, hogy a kulturális értékű videofelvételek készítésére és kiadására is vonatkozni fog az adóvisszafizetési lehetőség, holott erről a terv- és költség- vetési bizottság pénteki ülésén megállapodás született a pénzügyminiszter és a bizottság tagjainak egyetértésével. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos Sziráki Andráshoz fordult, megkérdezvén, hogy fenntartja-e felszólalásában kifejtett indítványát, mert ez esetben az ügyrend szerint a terv- és költségvetési bizottságnak újra meg kellene ezt tárgyalni. Sziráki András — az idő előrehaladottságára tekintettel — elállt javaslatától. A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Elmondotta, hogy kormányzati döntés született a vállalkozásokat érintő összes jogszabály felülvizsgálatáról. Ezt három ütemben kívánják elvégezni. A korlátozó jogszabályok egy részét még az idén, a többit jövőre, illetve az utána következő évben fogják kiiktatni. Villányi Miklós hangsúlyozta: a tervezett nyereségadó törvény fontos része a reformfolyamatnak. Az új adó bevezetésével négy-öt más adóformát lehet megszüntetni, és 20 milliárd forinttal csökken a vállalkozók terhelése. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az új törvény nagyban csökkenti a leirati úton történő szabályozás lehetőségét. Végül a vállalkozási nyereségadó törvényt általánosságban és a már elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellen- szavazat mellett — elfogadták a képviselők. Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mivel a parlament nem fogadta el a vállalkozási törvény eredeti mértékére vonatkozó javaslatot, ezért ki kell dolgozni az osztalékról szóló törvényt, s átformálni a lakásalapra vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel a javaslatokat 30 nappal a parlamenti ülésszak előtt be kellene nyújtani az Országgyűlésnek, a pénzügyminiszter felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy ezúttal négy-ötnapos késéssel nyújthassák be a jogszabály-tervezeteket. Ezután Benjámin Edit (Budapest, 21. vk.) tett rövid megjegyzést, bírálva a módszert, hogy egy képviselőt — csak azért, mert későre jár az idő — az Országgyűlés al- elnöke lebeszél módosító indítványának fenntartásáról. Erre reagálva az elnöklő Horváth Lajos emlékeztetett: a házszabályok szerint a módosító indítványokat legkésőbb nyolc nappal az ülésszak előtt be kell nyújtani, s a szóban forgó esetben ez nem történt meg. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló gazdaságban, már hosszú ideje összességében rendeltetésének megfelelően működik. — a törvényjavaslatban kifejeződő leglényegesebb változás, hogy a hozzájárulás mértéke szektor- és szervezetsemlegessé váliik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az eddigi szabályozás azon ellentmondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás képzéshez, egyes ágazatok viszont —elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák — aránytalanul sokat fizettek. Az alaphoz történő hozzájárulás nem adó, de adójellegű: azt a gazdálkodó szervezetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyereségadó 4,5 százaléka a VII. ötéves tervben előirányzott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8—8,5 milliárd forintot fog kitenni. A vállalatok összességének befizetése lényegében azonos mértékű marad, ám a befizetők köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldolgozóipari szakmáknak a hozzájárulása csökken. A központi műszaki fejlesztési alap meghatározó sajátossága, hogy abból nem intézményeket, hanem feladatokat finanszíroznak. Az eddig megkötött szerződések értelmében az alap nagyobb hányadát közvetlenül a vállalati szféra haszTörvény az osztalékról
