Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
KÖZLEMÉNY Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munka- közösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1« A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. 2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottságot, társadalompolitikai bizottságot, pártpolitikai bizottságot, valamint gazdaság- és szociálpolitikai bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. 3. A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma .további 8—10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusának az eddigi nyolc osztályt megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan ePvüttműködő munka- csoportok látják el a köziponti apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munka- szervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. I- A Központi Bizottság megtárgyalta az Alkotmány néhány rendelkezésének módosításária előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az Alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új Alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az alkotmányoíróság létrehozása, valamint az országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Ország- gyűlésnél az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állam- polgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Ország- gyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az Alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköz- társaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűn- cselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt, A politikai pártnak és társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika) t o v á b bí ej lepztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségpolitikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a tő rvé n y tervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknek a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíj- fizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. • * * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a titkári tájékoztatóban közzéteszi. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 22-i üléséről, az ott lezajlott vitáról és az elfogadott döntésekről. Ismertette a Központi Bizottságnak az Elnöki Tanácshoz, illetve az Ország- gyűléshez eljuttatott egyhangú javaslatát, miszerint Várkonyi Péter külügyminiszter partnerei meghívására november 27. és december 10. között hivatalos látogatást tesz Malaysiában, a Fülöp-szigeteken és Kínában — jelentette be szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője. Várkonyi Péter kínai útja megkülönböztetett figyelmet érdemel azért is, mert ez az első önálló, hivatalos magyar külügyminiszteri látogatás a távol-kelefi országba. A látogatás eredményeként várhatóan számos új kezdeményezéssel gazdagodhatnak a magyar—kínai kapcsolatok. A szóvivő nyilatkozott Várkonyi Péter november 18. és 20. között tett hivatalos portugáliai látogatásáról is. A magyar külügyminisztert fogadta Mário Soares köztársasági elnök és Eurico de Meló miniszterelnök-helyettes, hadügyminiszter. A tárgyalások alkalmával a portugál vezetők megerősítették szándékukat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A portugál államfő elmondta azt is, hogy 1989-re tervezi hivatalos magyarországi látogatását, amelyre a kormány néhány tagja és üzletemberek egy csoportja is elkíséri. A magyar és a nemzetközi sajtó képviselői számos kérdést tettek fel a szóvivőknek; a legtöbben a magyar—román viszony legújabb fejleményeiről a bukaresti provokációra várható magyar válaszlépésekről érdeklődtek. A Magyar Hírlap munkatársának kérdésére válaszolEgyetemi demonstráció Országszerte nyilvános demonstrációt tartottak szerdán az egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek radikális javítását, az intézmények autonómiáját, belső demokráciáját, valamint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi József Attila Tudományegyetem felhívására szerveződött, és a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok társadalmi szervezetei is csatlakoztak a megmozduláshoz. Valamennyi egyetemi demonstráción elhangzott a tanszabadság követelése. Ennek értelmében — az adott tudományterület és képzési ág sajátosságait figyelembe véve — az oktatók maguk választotta tárgyakat, kollégiumokat hirdethetnének meg, a hallgatóknak pedig jogukban állna a szabad tanár- illetve tantárgyválasztás. Valóságos intézményi autonómiára van szükség — hangoztatták az egyetemi gyűlések résztvevői. Ezzel összefüggésben szorgalmazták, hogy az intézményi tanácsok önállóan döntsenek a személyi kérdésekben, a felvételi követelményekben és keretszámokban, valamint a képzési rend meghatározásában. Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát — saját kérésére — mentsék fel a Miniszter- tanács elnöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát válasszák meg a Minisztertanács elnökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig államminiszterré. Beható vita után, amelyben a testület 15 tagja fejtette ki véleményét, a Hazafias Népfront Országos Tava Komoróczki István elmondta: magyar részről figyelmesen vizsgálják, mi válthatta ki a Varsói Szerződés tagállamainak kapcsolataiban példátlan cselekményt. Megerősítette: hazánk nem hagyja válasz nélkül a kereskedelmi tanácsos ellen elkövetett provokációt; a hivatalos magyar választ hamarosan közzéteszik. Elmondta azt is, hogy a Romániából kiutasított magyar diplomata, Győrfi Károly autóval hazafelé tart Bulgárián és Jugoszlávián át. A Külügyminisztérium csütörtökre sajtótájékoztatót szervez, amelyen Györfi Károly- lyal személyesen találkozhatnak az újságírók. A Financial Times tudósítója arról érdeklődött, vannak-e a Külügyminisztériumnak értesülései arról, hogy Romániában lassítják a falurombolási terv végrehajtását. A szóvivő utalt arra, hogy a tervekkel kapcsolatos dokumentumokat román részről nem juttatták el Magyarországra. A Külügyminisztérium ezért alapvetően romániai forrásokból — köztük külügyi állásfoglalásokból, tömegtájékoztatási jelentésekből — ismeri a tervet. A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Románia csökkentené az úgynevezett településrendezési terv ütemét, netán elnapolná annak végrehajtását. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a terv megvalósítása a Ceausescu elnök által meghirdetett ütemben folytatódik. Magyarország — szögezte le — határozottan fellép a falurombolás ellen. (Folytatás az 1. oldalról) Országgyűlés miatt a megszokottól eltérő napon és időpontban, szerda délután 14 órakor kezdődött a kormány ülése. A testület meghallgatta az utoljára elnöklő Grósz Károly szóbeli tájékoztatóját Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. Ezután egymással szorosan összefüggő előterjesztésekből álló hármasblokk került a kormány elé. A jövő évi állami költségvetésről, a következő évek költségvetési bérpolitikájáról volt szó. Az előzőhöz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is véleményt fűzött. A költségvetés előirányzatai hűen tükrözik azokat a feszültségeket, amelyek az ország gazdasági helyzetét jellemzik. Ebből következnek azok a feladatok, amelyek végrehajtása az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket követel. A tervezett költségvetési hiány 1989-ben csaknem 25 milliárd forint lesz. Ez jelentősen meghaladja az idén várható deficit összegét, azaz a 15 milliárd forintot. A hiány további növekedésének megakadályozására számos további intézkedés szükséges. A KNEB előterjesztéséből azt a véleményt emelném ki — mondta Marosán György — miszerint a költségvetési nácsának elnöksége három ellenszavazattal és két tartózkodással miniszterelnöknek javasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pedig államminiszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös ajánlását eljuttatta a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez, Kiáll azért, hogy az Európa kulturális örökségéhez tartozó, pusztulásra ítélt települések fennmaradjanak. A BBC tudósítja a szófiai magyar nagykövetségen tartózkodó 12, romániai magyar menekült sorsáról érdeklődött. A szóvivő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ügyben továbbra is tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel, és sorsuk rendezéséért magyar részről mindent megtesznek. Sajnos a legújabb román provokáció nem segíti a tárgyalások megnyugtató lezárását. Az MTI munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, gondot okoz-e az egyébként példás magyar—osztrák kapcsolatokban a rendkívül megnőtt magyar turistaforgalom. A hazai sajtóhoz ugyanis mind gyakrabban érkeznek olyan jelzések, hogy az osztrák hatóságok vélt vagy valós szabályszegések miatt néha a kelleténél is szigorúbban járnak el a magyar utazókkal szemben. Komoróczki István maga is megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a több százezres magyar turistafolyam osztrák fogadtatása nem éppen egyértelmű. Míg a bécsi kiskereskedők általában a boltot fellendítő vásárlót látják honfitársainkban, addig a lakosság gyakorta elégedetlen a parkolási gondokat szaporító, zsúfoltságot okozó turistarohammal. A kezdeti turistaroham egyébként várhatóan magától is mérséklődni fog, s a két ország is megtalália a módját annak, hogy kulturáltan lebonyolítsa a megélénkülő utasforgalmat. egyensúly javulása hosszú távon csak a termelési szerkezet átalakításától várható. Ezt a jelentést a kormány megküldi a képviselőknek. A Minisztertanács a következő évek költségvetési bérpolitikájával is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbelül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. Bár rövid távon itt sem lehet jelentős eredményt felmutatni, mindazonáltal már jövőre is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani erre a területre. A kormány indokoltnak tartja, hogy a jövő heti SZOT—kormány találkozón napirendre tűzzék a kérdést. A Minisztertanács végül a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről kapott tájékoztatást. A kormány tudomásul vette az elemzést, de indokoltnak tartja, hogy a konkrét lépéseket az érintettekkel egyeztessék. Mint, ahogy a kommünikében is szerepel, a kormány korábbi határozatának megfelelően a jövő évi nyugdíjintézkedésekkel is foglalkozott. A részletekről a végleges döntésről a szak- szervezetekkel sorra kerülő megbeszélés után a közeljövőben adnak tájékoztatást. Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban Úton van hazafelé a magyar diplomata Tanácskozott a kormány
