Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

1988. NOVEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisztavatás a Killián főiskolán A tisztavatás pillanatai Szombaton délelőtt kine­vezési és tiszti fogadalomté- teli ünnepséget tartottak Szolnokon, a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. A honvédelmi miniszter kép­viseletében Stock János al­tábornagy vett részt az ese­ményen, melyen képviseltet­ték magukat a város politi­kai és állami szervei, vala­mint a csapatzászlót adomá­nyozó Tiszamenti Vegyimű­vek. Ott voltak az új tisztek hozzátartozói is. A tiszti kinevezési okmá­nyokat Stock János altábor­nagy adta át az újonnan elő­léptetett hadnagyoknak, akik mindannyian kiváló repülési minősítést kaptak. Közülük öten vörös diplomát szerez­tek. A Magyar Néphadsereg valóban jól képzett helikop­tervezetőkkel erősödött álta­luk. Ünnepi beszédében a főis­kola parancsnoki állománya nevében Németh Miklós al­ezredes köszöntötte az új tiszteket; szólt a gazdasági, társadalmi reformról, mely­(Fotó: Korányi) nek megvalósításáért sokat tehet a néphadsereg hivatá­sos állománya, hiszen sok­milliós értékek vannak rá­bízva, s amellett a politikai neveléssel is elősegíthetik közéletünk fejlődését. Meg­köszönte a szülők, hozzátar­tozók együttérző támogatá­sát is, amely a biztos hátor­szágot jelentette a hallgatók számára a kiképzés alatt. Az új tisztek a délutánt már szeretteik körében töl­tötték. Rövidesen új állo­máshelyükre utaznak. Kisipari termeltető na H bemutatók kedveztek az üzletkötéseknek Mint már arról lapunkban beszámoltunk, kisipari ter­mékkiállítással egybekötött termeltető napokat tartottak Szolnokon november 16-a és 18-a között. A három napos rendezvénysorozaton 90 ki­állító mintegy 270 terméke mutatkozott be. A rendez­vény kétségkívül elérte cél­ját, hisz bemutatták a gaz­dálkodó szervezeteknek és kereskedelmi vállalatoknak azoknak a műszaki termé­keknek a skáláját, amelyek A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első tíz hónapjában a múlt év azo­nos időszakához és az idő­arányos idei előirányzathoz képest is növelték a lakos­ság saját házainak építésé­hez szükséges betonelemek termelését. Elsősorban szom­bat-vasárnapi munkával alapozták meg a szállítások bővítését. Az épületek ab­lak- és ajtónyílásait áthidaló betongerepdákból a szerző­désekben lekötöttnél 12,5 százalékkal többet szállítot­tak az építőanyag-telepek­nek. A gyáraknál közvet­lenül értékesített termékek­kel együtt pedig 19 százalék­kal, vagyis 145 ezer méter­gyártására a kisiparosok egyre magasabb színvonalon képesek. A kiállított termé­keket minősítve megálla­pítható, hogy azokban a kor­szerű műszaki követelmé­nyek párosulnak az iparosok míves munkájával. A bemu­tatón látott gépek, berende­zések egy része ma még mindig a hiánycikkek köré­be tartozik, s így a kooperá­ciós kapcsolatok kialakítását ez a rendezvény is jól szol­gálta. rel több betongerendához ju­tottak az építkezők. Födémgerendából 561 ezer méter a többlet a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva. Ezen belül lényege­sen növekedett a kereslet a francia licenc alapján gyár­tott korszerű, anyag- és energiatakarékos födémge­renda iránt: az idén már 850 ezer méternyit értékesítenek ebből a termékből, mintegy 300 ezer méterrel többet az előző évinél. A kiterjedtebb felhasználáshoz az is hozzá­járult, hogy a gyártók se­gítséget nyújtanak az építte­tőknek az újfajta födémszer­kezet megtervezéséhez. A rendező szerveket — a KIOSZ Szolnok Megyei Tit­kárságát, a Kisipari Termel­tető Vállalatot, a NOVIKI Kisüzemi Innovációs Irodát, valamint a Szolnok Megyei Tanács ipari osztályát — el­sősorban ez a cél vezette, mert mint hangsúlyozták: a. háttéripari termelés vonalán megyénkben még mindig nem alakult ki a mezőgaz­dasághoz hasonló kapcsolat- rendszer a gazdálkodó egy­ségek és a kisiparosok kö­zött, holott ez minden szem­pontból kívánatos lenne. Ép­pen ezért a termékkiállítás és termeltető napok megren­dezésével a szervezők a ki­alakult kooperációs és keres­kedelmi kapcsolatokon ke­resztül azt szerették volna tudatosítani, hogy a kisvál­lalkozásoknak milyen nagy a szerepe, s hogy a társadal­mi munkamegosztásban mi­lyen jelentős helyet foglal­nak el a kisiparosok. Erre talán az is bizonyíték, hogy a szerdán kezdődő és tegnap záruló rendezvényt több vál­lalat képviselője felkereste és együttműködési szerződé­seket írtak alá, sőt konkrét üzletkötésekre is sor került. KERMI-döntés Árusítási tilalom A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet ellenőrzései során megállapította, hogy a csehszlovák importból szár­mazó, ME—1 típusú elektro­mos karácsonyfaégő-sor nem a szabványban előírt tájé­koztatóval került forgalom­ba, s nem látták el a kötele­ző magyar nyelvű használa­ti utasítással. A termék nem rendelkezik a Magyar Elekt­rotechnikai Ellenőrző Inté­zet minősítő iratával sem. Ezért az ME—1 típusú kará­csonyfaégő-sor további áru­sítását a KERMI megtiltja. Képünkön a kiállított termékek egy része (Fotó: T. Z.) Az év első tíz hónapjában Bővült a betonelem-termelés Beszéljünk róla/ Fegyvert, s Baloghnét éneklek Végre vásárolhat özv. Balogh Béláné ta­karítónő magának egy pisztolyt. Igaz, ez csupán gázpisztoly lesz, amint megtudtuk küllemében ugyanaz, mint egy valódi, s működtetésével elérhető, hogy bizonyos ideig cselekvőképtelen lesz az, akire özv. Baloghné ráfogja majd. Merthogy megve­szi kis fizetéséből ebben én egy pillanatig nem kételkedem. Baloghné ugyanis taka­rítás után, este nyolc elteltével egy hosszú és legalább annyira sötét utcácskán caplat végig amíg hazaér. Védtelen, kiszolgálta­tott, és most már ő is tudja, a kopott, fe­kete esernyő nyelén túl másra is számít­hat, ha netán támadás érné. Elképzelem, ahogyan özv. Baloghné azt mondja: most nem lesz Mikulás, nem lesz karácsony, helyette viszont lesz pisztoly több ezerért, s esténként a hideg fegyver markolatán nyugszik majd a keze. Vígan ballag hazafelé, bár jobban nem, de biz­tonságosabban él, legalábbis halad. Baloghné, talán arra gondol majd, aho­gyan maga elé rántotta két kezét a tele­vízió Hét című műsorának vezetője, ami­kor a hirtelen rögtönzött kis bemutatón láthatta a néző is, mit tud ez a fegyver. De elhessegeti magától e jelenetet és bal­lag tovább az Elnöki Tanács 1988. 23. tör­vényerejű rendeletének jóvoltából, bár le­het, hogy kissé éhesen, de biztonságosan. S akkor talán újabb gondolat merül fel benne, egy emlékkép néhány sorról éppen lapunk egyik írása ötlik fel fejében — ritka dolog ez — amely azt taglalta, hogy a megyeszékhely belvárosában nagyob­bacska gyerekek kint felejtett légpuskával járókelőkre, játszótéren botladozó aprósá­gokra lövöldöztek. Egy pisztoly is kerül­het illetéktelen kezébe, villanhat fel Ba­loghné kendője alatt, de tudja, fő a biz­tonság. (És más feje a rendelet miatt.) El­hessegeti ezt a gondolatot, és még örül is annak, hogy a korábban illegálisan beho­zott riasztó-, gáz- és légfegyverek tulajdo­nosai megnyugodhatnak. (Adhatnak egy sorozatot kezükkel mellükre, döngetve azt — lám az idő őket igazolta. Bár ma már egészen sokan vannak olyanok, kiknek valamilyen ok miatt az idő adott igazo­lást.) Szóval akkor megalapíthatják a KIBFTE-t, vagyis a Korábban Illegálisan Behozott Fegyverek Tulajdonosainak Egyesületét — saját érdekeiket képvise­lendő.) özv. Baloghné az utca közepén koráb­ban mindig megállt pár pillanatra, mert a nagy loholásban elfáradt. Most is ezt te­szi, de tudja ez úton állás és nem útonál- lás, bár vannak olyan vélemények misze­rint az utóbbi volumene ugrásszerűen, megnő a törvényerejű rendelet hatására. Most mondják azt, hogy ez a Baloghné nagyot hall. Nem azért mert egyik füle még gyerekkorában szövődményt kapott, hanem mert nem hallja lelkiismerete hangját. Pedig állítom ez nem igaz, mert éppen Baloghné hívta fel a figyelmemet egy megyeszékhelyi gimnázium kezdemé­nyezésére: küldjék be véleményüket de­cember 1-ig címükre a pedagógusok, ők azokat összesítik, és eljuttatják a rendelet alkotóihoz. Nos, jómagam nem vagyok pedagógus, mégis bátorkodom egyik elődömre hivat­kozni, aki azt mondta, a toliforgatók cik­keikkel tanítják, ismeretekhez juttatják az embereket, s bár nem állnak katedrán, ténykedésük nagyon hasonlatos a pedagó­gusokéhoz. Ilyenformán engedtessék meg egy vélemény, amely nem ért egyet a ren­delet teljes érvényű, mindenféle előírá­soktól mentes vásárolhatósággal. Teszi ezt azért, mert szép számmal látott alkotója popkoncerteken italozó fiatalokat, mécs­esekről hazatérő randalírozókat, homo ludensi erényekkel megáldott, egyébként ostoba apukát, aki belvárosi erkélyéről légpuskával irtotta a vadgalambokat, s lá­tott szilveszteri petárdáktól félholtra ijedt embereket. S látta totyogni haza Balogh­nét, aki nemhogy fegyvert fogna kezében, de ha ilyenje lenne, ijedtében még azt is átadná az úton álló bűnözőnek. S lehet, hogy Baloghné nem látta, de igen sokan láthattuk még azt is, amikor az elmúlt héten Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter többek között azt mondta, nem szabad az ilyesfajta rendeletet sem tabunak tekinteni — természetesen amíg érvényben van, addig minden törvényt és törvényerejű rendeletet köteles az állam minden polgára betartani — de azt lehet értékelni, lehet elemezni, lehet bírálni. Hát tessék. Hajnal József MDF-rendezvény Szolnokon Eszmecsere a vidéki társadalomról Október 2-án Szolnokon is megalakult a Magyar De­mokrata Fórum megyei koordinációs központja. A ma már mintegy száz tagot számláló tömörülés — amely in­tézményes megyei szervezetté az MDF I. kongresszusát követően kíván válni — tegnap tartotta második rendez­vényét a Hazafias Népfront megyei bizottságának szék- házában. Az összejövetelen részt vett és felszólalt Für La­jos történész és Czakó Gábor író, az MDF Ideiglenes El­nökségének tagjai. A megyei koordinációs központ eddigi tevékenysé­gének ismertetése után a közel százötven érdeklődő „Vidéki társadalom — vidé­ki hatalom” címmel Varga Csaba és Köles Sándor szo­ciológusok előadását hallgatta meg, amelyet élénk vita kö­vetett. Az előadók abból in­dultak ki, hogy a korábbi hagyományos társadalmi ré­tegződés átalakulóban van. Szerintük ma az emberek elsősorban anyagi helyzetük, és a kultúrához való „hozzá­férés” lehetőségei alapján csoportosíthatók. Ezt a „mes­terkélt” rétegződést kell megszüntetni, mert külön­ben a társadalmi változások nem bontakozhatnak ki szé­les körűen. Szóltak a társadalmi-gaz­dasági reformutak történel­mi formáiról is. Megítélé­sük szerint ma nálunk a fe­lülről és alulról egyaránt építkező reform lassú, meg­megtörő kibontakozás a jellemző, mert a szándékok és a helyesnek tartott mód­szerek több tekintetben még különböznek. A vitában tisztázatlan ma­radt a vidékiség fogalma. Egyesek változatlanul a fő­városon vagy a megyeszék­helyen kívüli településeket értik ez alatt; mások viszont az egzisztenciális, kulturális és infrastrukturális szem­pontból többszörösen hátrá­nyos helyzetben lévő telepü­lés- és embercsoportok meg­jelöléseként értelmezik. A véleményt nyilvánítók — többek között — a ma­gyar nyelv, a magyarságtu­dat ápolásának és a törté­nelmi jelképek használatá­nak fontosságát, a demokra­tikus nyilvánosság szélesíté­sének szükségességét, a sza­badságjogok alkotmányos garanciái bűvölésének jelen­tőségét hangsúlyozták. A vé­lemények egy része nélkü­lözte a tudományos megala­pozottságot és egyoldalúan szubjektív álláspontot tük­rözött. • • * Az eszmecsere szünetében rövid nyilatkozatot kértünk a rendezvénynek helyet adó Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárhelyettesé­től. Tóth Lajostól és az MDF megyei koordinációs központja egyik vezetőjétől, Tóth Istvántól — a két moz­galom együttműködésének lehetőségeiről. Tóth Lajos: A népfront mindig is nyitott volt; prog­ramjában együttműködést kínált és kínál minden tisz­tességes törekvésű, a társa­dalmi megújulást — alkot­mányos keretek között, a szocializmus érdekeinek megfelelő módon — szorgal­mazó mozgalom, csoport számára. Az a célunk, hogy politikai munkánk tartal­mát, szervezeti kereteinket, módszereinket a vátozó tár­sadalmi szükségletekhez igazítsuk, ezzel is szolgál­va a kibontakozást. Meg­győződésünk, hogy az együttműködési alapul kí­nált helyi programunk a megye minden felelősséggel gondolkodó állampolgára számára elfogadható. Van­nak ugyanis közös teendő­ink, többet között a környe­zet megóvásában, a lakó­hely szépítésében vagy az anyanyelv ápolásában. Szí­vesen adunk helyet felújí­tott székházunkban a külön­böző, a velünk együttmű­ködni akaró, velünk együtt­működni képes mozgalmak és közösségek rendezvényei­nek. Tóth István: A mi törek­véseink is hasonlóan nyi­tottak. örömmel vettük a népfront megyei szerveinek együttműködési készségét. Ügy gondolom, hogy a két mozgalom céljaiban vannak olyan közös találkozási pon­tok, amelyek lehetővé teszik az együttműködést; hogy most csak egyet említsek, például a környezetvédelem­terén. Ügy gondoljuk, hogy mozgalmunknak minden olyan párbeszédre képesnek kell lennie, amely nem sérti függetlenségünket, nem el­lentétes az MDF alapítóle­velében megfogalmazott el­vekkel, és a társadalom megújulását szolgálja. — I. gy- —

Next

/
Oldalképek
Tartalom