Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 21 IA szerkesztőség postájából i Négy mázsa por volt a szénben Szüleim november 4-én 20 mázsa NDK-brikettet vá­sároltattak a Jászberényi TÜZÉP-telepen. Idős embe­rek lévén, a fuvarost bízták meg a szénhozatallal, aho­gyan évek óta teszik. Hét végén segítettem az udvar­ról behordani a szenet és megdöbbentem, hogy az első osztályú brikettben rengeteg a por. Mondtam anyukám­nak, hogy menjen el a fu­varoshoz, és mondja meg, miért hozta el ezt a szenet, ha látta, mennyi por van benne... A fuvaros el­mondta, hogy mostanában markológéppel öntik a ko­csikra a szenet, ők is csak akkor látják, amikor lerak­ják. A szenet behordtuk, de a töltésnek való port zsá­kokba szedtem, ami körül­belül 4 mázsa volt. Nyugdíjas szüleimnek nincs kidobni való pénze, ők 20 mázsa téli tüzelőre szá­mítottak, és az első osztályú szén árát fizették érte. Ki­hez forduljunk panaszunk­kal, ahol orvosolni tudják? — írta többek között K. L. jászberényi olvasónk. Az ügyben dr. Szalóki Andrást, a Kelet-magyaror­szági TÜZÉP Vállalat me­gyei kirendeltségének igaz­gatóját kerestük meg. Ol­vasónk panaszát soron kívül kivizsgáltatta és a követke­ző tájékoztatást adta: Az el­ső osztályú brikettben nem lehet olyan mennyiségű por, mint amennyit a 20 mázsa szénből zsákba szedtek. (Szabvány szerint 6—9 szá­zalékot tartalmazhatott vol­na.) Az egyéb szénfélesé­gekben — fajtától függően — 12—19 százalék a megen­gedett szénpor mennyisége. Olvasónk reklamálása jogos volt, szüleit kártalanították. utca mindkét végére helyez­tek egy-egy szemétgyűjtő tartályt. A főút melletti tá­rolót kiürítették, viszont a belső végén lévőt elfelejtet­ték. Már annyira tele van Az igen nagy számú ingá­zók táborába tartozom, de úgy is mondhatnám, hogy a buszvezetők és a kalauzok kiszolgáltatottjai közé. Sajnos nagyon rossz a tapasztala­tom a Martfű és Szolnok kö­zött közlekedő Volán autó- buszjáratokkal kapcsolatban. Nem tűrhetjük el. hogy a busz úgy induljon ki a meg­állóból. ahogyan azt a busz­vezető kénye-kedve szerint eldönti. Erre egy példát em­lítek, amikor a sofőr meg­unta a jegyek adogatását, a felszállók előtt becsukta az ajtót és elindult. A megálló­ban legalább tíz embert ha­gyott. A tiszaföldvári 15.55­szeméttel, hogy nem lehet a tetejét lezárni és körülötte gyűlik a hulladék. Szeret­nénk, ha a tél beállta előtt elszállítanák és rendbe len­ne a környékünk. ös busz sorozatosan kima­rad, a 16.10-es járaton dol­gozó kalauz udvariatlanul beszél az utasokkal. Szeret­nénk, ha újból felmérnék a járatok zsúfoltságát, mert elviselhetetlen az a tumul­tus, ami egy-egy járaton van. Pénzünkért kulturáltan, pontosan szeretnénk utazni, ezért kérjük az illetékese« segítségét. Vizsgálják felül a járatokkal kapcsolatos problémákat, és kérjék ki az utasok véleményét. (Olva­sónk pontos neve és címe a szerkesztőségben.) S. S.-né Martfű Ingázók — kiszolgáltatott helyzetben Hiányzik egy „láncszem” Sportnap az iskolában Az adóhivatal szolnoki ki- rendeltségén járva — sor­rendben a második áfa-visz- szaigénylésemmel, a követ­kező történt: Közölték ve­lem, hogy a számlán fel­tüntetett ITJ-számok (ITJ= ipari termékek jegyzéke) nem megfelelőek, javíttas­sam át a vásárlás helyén, s ehhez kaptam a hivataltól egy ITJ-jegyzéket is. Meg­kerestem a Jászapáti TÜ- ZÉP-telepet, ahol a szerel­vényeket vásároltam, de az üggyel kapcsolatban azt vá­laszolták, hogy ilyen papír­ral nem rendelkeznek, s nem javíthatják ki a koráb­ban kitöltött számlákat. (Zá­rójelben jegyzem meg. hogy a házilagosan kigyűjtött November az egészségne­velési hónap, és mi ennek keretében állítottuk össze a jászberényi Kókai László Üttörőház programját. A szeptemberben indult Világ- ablak-expedíció játékai kö­zül a Testünk titkai című témakört választottuk, és november 11-én megnyitot­tuk azt a kiállítást, melyet a Vöröskereszt helyi szerveze­te vándoroltat. Rendezvé­nyeinken dr. Sárközi Mária orvos beszélt a serdülők he­lyes táplálkozásáról, és sok jó egészségügyi tanácsot Levelekből — sorokban cím alatt közöltük novem­ber 14-i számunkban Szász Jánosné törökszentmiklósi olvasónk kérését: Három gyermeke közül a nagyob­bik régóta szeretne egy né­metjuhász kiskutyát, de anyagi helyzetük nem enge­di meg, hogy pénzt adjanak érte. Ha valakitől ajándék­ba kaphatnának egy kutyát, nagyon örülnének neki. Mi is örültünk, amikor az édes­ó be szép, ! végig fényes lámpa ég, / benne probléma csak egy, / hogy a szemét magától el nem megy — kezdte levelét Füleki Fe­renc szolnoki olvasónk, az ismert dal szövegét az utca ITJ-jegyzékükön nem szere­pelt az adóhivatal által elfo­gadhatónak ítélt szám). Ép­pen ezért kérdezem: hogyan ajánlja az eladó az árucik­keket, ha nem tudja, mire van áfa-visszatérítés és mi­re nincs; s mely ITJ-számon futtatott áruféleségei szá­molhatók el? Ügy vélem, hogy a tisztánlátásban egy láncszem hiányzik. Meg kel­lene küldeni a TÜZÉP-tele- pek részére is az ITJ-szá- mok jegyzékét, hogy vi'ágos legyen mindenki előtt, mit fogad el az adóhivatal. Bi­zonyára nem vagyok egyedül ezekkel a problémákkal. Berente Ferenc , Jászkisér adott a résztvevőknek. A gyerekek e témában szer­zett tájékozottságát a kitöl­tött egészségügyi totó bizo­nyította. „Fűben, fában az orvosság” címmel pedig Ha­mar Jenőné gyógyszerész tartott ismertetőt a termé­szetes gyógymódokról — teakóstolóval egybekötve, majd ezt követte a Szolno­ki Tejipari Vállalat ter­mékeiből rendezett ételbe­mutató — írta többek kö­zött Nagy Sándomé, az út­törőház munkatársa, s egy fotót is mellékelt. anya sorainak megjelenése napján már táviratot küld­hettünk: Tompos Gyula rá- kócziújfalui olvasónk tele­fonált, hogy egy tízhetes né­metjuhász kutyát ajándékba ad a családnak, menjenek érte. Lapzártakor kaptuk meg Szászné levelét, aki ar­ról értesített, hogy a kisku­tya már náluk van. A gye­rekek boldogok, a segítségért ezúton is köszönetét monda­nak. képére ferdítve. — A Zrínyi utcáról van szó, és arról, hogy az itt folyó gázosítás, felújítási munkák következ­tében a szemétszállító kocsi nem tudott bejárni. Ezért az A szolnoki Abonyi Üti Ál­talános Iskola tantestülete, úttörőcsapata és diákönkor- mányza*a nevében kaptuk e sorokat: Iskolánkban már hagyománnyá vált, hogy ősszel, október végén meg­rendezzük a KRESZ- és sportnapot. Az idén október 24-én került erre sor és az volt a célunk, hogy a gyer­mekeknek alapvető elméleti és gyakorlati közlekedési is­mereteket nyújtsunk, a sporthoz való vonzódásukat tovább erősítsük. Áz iskola Csalódtunk a gyümölcsfa­vásárban címmel közöltük november 8-án Kiss László Jászberényi olvasónk leve­lét. Szóvá tette, hogy a la­punkban beharangozott tá­jékoztatóból az derült ki, hogy jobb a kínálat, a minő­ség mint korábban, (70-től 120 forintig kapható cseme­te) ezzel szemben 100 és 105 forintért tudtak vásárol­ni facsemetét. Tekintettel a gyümölcsfák iránti nagy ér­deklődésire, körültekintőb­ben kellene megszervezni az árusítást, mert ez így megy évről évre — írta többek között. Levelére Lengyel Ti­bor, az Egyesült Jászsági Áfész kereskedelmi osztá'y- vezetője válaszolt. Arról tá­jékoztatott, hogy a jászbe­rényi telepükön az I. osztá­lyú gyümölcsfacsemeték 105. a II. osztályú 90, az I. osztályú suháng 100 és a „Névtelen szülő” jeligére, Szolnok: Panaszával érdem­ben csak akkor tudunk fog­lalkozni, ha pontos nevét és címét is megírja. Horváth Jánosné. Karcag: Október 1-jétől a táppénzről szóló rendelkezések kiegé­szültek azzal, hogy az év vé­gi részesedés és a jutalom után — ideértve a bányásza­ti hűségjutalmat is — táp­pénz a megszakítás nélkü­li keresőképtelenség har­mincegyedik napjától jár. Ezt a kiegészítő szabályt — a rendelet értelmében — a terhességi-gyermekágyi se­gély és a gyermekgondozási díj kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Tovább­ra is érvényes az a koráb­bi előírás, amely szerint a terhességi-gyermekágyi se­gélynél és a gyermekgondo­vezetése, kollektívája, a ta­nuló ifjúság lelkesen ké­szült, hogy e nap minden résztvevő számára jól sike­rüljön. Délelőtt elméleti és gyakorlati közlekedési ver­senyt rendeztünk, délután pedig fergeteges sportprog­ramok zajlottak. Mindenki megtalálta a neki megfelelő szórakozást, elfoglaltságot. A sportnap megszervezésé­ben nagy részt vállalt intéz­ményünk diákönkormány­zata. II. osztályú pedig 75 forint. Ezek az árak a szezonális nyitástól érvényesek, nem emelték időközben az árat, ahogyan ezt az olvasó fel­tételezte. Viszont a telepen lévő készlet 90 százaléka I. osztályú, ezért a csemeték döntő többsége 100 és 105 forintért kapható. A kiszol­gálást illetően elmondta: A telepen korábban egy alkal­mazott volt, jelenleg ket­ten dolgoznak. Ennek elle­nére — az árusítás megkez­désének első napjaiban — előfordult, hogy sokan vá­rakoztak, csúcskereslet volt. A telepen dolgozók facseme­te-értékesítéshez szükséges szaktudását, tájékozottságát megfelelőnek tartják. Emel­lett hangsúlyozta, hogy sa­ját készítésű, színes pros­pektussal a vevők rendelke­zésére állnak. zási díjnál a táppénzre vo­natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. K. Analné, Kunhegyes: A gyermekgondozási sza­badságról visszatérők mun­kabérének emeléséről a 17/1979. (XII. 1.) MŰM S2. rendelet tartalmaz intézke­dést. Ez a rendelet kimond­ja: ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anya bérezése — képessége és tel­jesítménye alapján — nem felel meg az ugyanolyan munkakörben dolgozók ke­resetének, törekedni kell az elmaradás mielőbbi felszá­molására. Ez a rendelkezés tehát nem kötelezi a mun­káltatót a gyesen lévő anya bérének emelésére. Ezért a béremelést kérni lehet, kö­vetelni azonban nem. Összeállította; Csankó Miklósné Egészségünk megérzéséért Hozzászólás cikkünkhöz üzért drága, mert elsé osztályú Örülhetnek a kiskutyának fl mi utcánk. Szerkesztői üzenetek IA tárgyalóteremből I „Mlegleckeztette” a uömhíuatalt Fogalmam sincsen, mikor kezdődhetett ez a harag, de tény, hogy a szolnoki Nagy János (Bocskai út 18.) ala­posan megorrolt a vámhi­vatalra. Mint a bírósági tár­gyalás jegyzőkönyvéből ki­derült; valószínűleg azért nem kedvelte ezt a céget, mert véleménye szerint a vámosok esetenként „ki­fosztják az utasokat”. Az állítás magyarra fordítva azt jelenti, hogy egyes, a tör­vény szerint behozni tilos­nak minősítet tárgyakat va­lóban el-elkoboznak a nyu­gatról visszaérkezőktől. A leírt néhány sor csak adalék, ha úgy tetszik előze­tes eme fura bűnügyhöz, amely — mitagadás — né­hányszor még a jog szigorú és legtöbbször komoly tudo­rait is megmosolyogtatta a tárgyalóteremben. Ugyanis hősünk nem afféle falurosz- sza alak, nagyon is jámbor, jól öltözött emberke, aki­nek egyetlen gyengéje adó­dott, az iszonyatos harag. Mindezek bizonyítására alkalom is kínálkozott. Ugyanis János a kérdéses estén az Aranyiakat diszkó­ban ropta a táncot, majd a cimborák társaságában ha­zafelé tartott, de végül a belvárosban másfelé vette az irányt. A buszpályaudvar környékén andalgott, és hogy ezután mi jutott az eszébe, arról így vallott: „Amikor a pénzügyőrség kő­kerítéséhez értem, önkénte­lenül is benéztem az udvar­ra. Megláttam, hogy az egyik első emeleti kétszár- nyas ablak tárva-nyitva. Én akkor rögtön arra gondol­tam, hogy milyen felelőtle­nek ezek a pénzügyőrök, és úgy voltam vele, hogy meg­leckéztetem őket. Átmász­tam a kerítésen, és az abla­kon át könnyen bejutottam az épületbe.” Könnyen, hiszen a komo­lyabb őrzést egy szúnyoghá­ló jelentette, amit vállalko­zó kedvű hősünk benyo­mott, és beléphetett a hőn áhított helyiségbe. Meg­fontolt bosszúálló módjára nem tört-zúzott, hanem a rendhagyó akció után úgy­mond kifújni magát, helyet foglalt egy fotelben. Közben azon gondolkozott, hogyan is leckéztethetné meg a pénzügyőröket. Az egyik fiókból végül előkotort 14 viedókazettát, amelyekről eldöntötte: ezeket kivétel nélkül magával viszi. Előtte azonban még filctollat kere­set, és azzal az alábbi szö­veget kanyarította az ott talált géppaírra: „Ezt azért csináltam, hogy máskor job­ban vigyázzatok az értékre. Ne fosszatok!” Akadt még egy velős kitétel, de ezt most hadd ne idézzük. Mindezek után, mint aki jól végezte a dolgát, aho­gyan érkezett, angolosan távozott. Természetesen az írását, jobban mondva az álláspontját ott hagyó elkö­vető hamarosan kézre ke­rült és néhány hét teltével már a Szolnoki Városi Bí­róság dr. Szentgyörgyi Ildi­kó tanácsa előtt feszengett. (Eayetlen kivétellel megke­rültek a kazetták is.) Itt Nagy Jánost lopás bűntette miatt a bíróság 2 év pró­bára bocsátotta. A büntetés jogerős és nem nagy, elvég­re nem profi besurranóról, inkább egy dühös fiatalem­berről van szó. Viszont lec- kéztetésnek bizonyára meg­felelt, remélve ezzel, hogy a „nemes bosszú” terve vég­leg lezárult nála. Az elköve­tés lehetősége, az egész ügy tanulsága azonban aligha, elvégre az alacsonyan nyit­va felejtett ablak és szú­nyogháló sehol sem nyújt­hat biztonságot az éjszakai kíváncsiskodók ellen. Még a vámhivatalban sem. D. Sz. M. Jogi tanácsadó A munkakönyvről A munkakönyv kiállításá­val, bejegyzésével kapcsola­tos tudnivalókat tartalmaz­za az 1/1988. számú ÁBMH— renedelkezés, amely augusz­tus 1-jén lépett hatályba. Mindenkit érint a következő bekezedés: munkakönyvét annak a tizennegyedik élet­évét betöltött személynek lehet kiállítani, aki a külön jogszabály szerint munka- viszonyt létesíthet, ide nem értve az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatos tanulójá­nak szünidő alatti munka- vállalását. Külföldi állam­polgár vagy hontalan sze­mély részére — ha jogsza­bály másként nem rendel­kezik — munkakönyvét ak­kor lehet kiállítani, ha munkavállalási engedéllyel rendelkezik. A munkakönyv olyan ok­mány, amely nyugdíjba vo­nulásunkig, sőt azon is túl mindaddig elkísér bennün­ket, amíg munkát tudunk és akarunk vállalni. Enél- kül ezt meg sem tehetjük. (Most ne gondoljunk az il­legális munkavégzésekre!) Ha a munkáltató a munka­könyvét visszatartja, a dol­gozó nem tud munkát vál­lalni, és ezzel a dolgozónak kárt okoz. A dolgozó részére legké­sőbb a munkaviszony meg­szűnésekor, ha pedig a mun­ka alól korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a mun­kakönyvét, valamint a mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bályban meghatározott iga­zolásokat. Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnése­kor munkakönyvét szóbeli felhívásra nem veszi át, a munkáltatónak a dolgozót írásban kell szólítania az okmány átvételére. Ha a dolgozó a munkakönyvét felszólítás ellenére sem ve­szi át, a vállalat (illetve a munkáltató) egy évig köte­les azt megőrizni. Az egy esztendő a munkaviszony megszűnésének napjától szá­mítandó. Legalább öt esz­tendő a megőrzési kötele­zettség, ha a dolgozó szabad­ságvesztés büntetését tölti. Ha másodállást, mellékfog­lalkozást betöltő dolgozó munkaviszonya szűnik meg, arról a munkakönyvét őrző vállalatot kell értesíteni. Nem lehet a munkaköny­vét azon a címen sem visz- szatartani, hogy a dolgozó nem tett eleget elszámolási kötelezettségének. A mun­káltató arra sem hivatkoz­hat, hogy a munkakönyv kezelésével megbízott dolgo­zó váratlanul megbetegedett, és így a munkakönyvek őr­zését szolgáló páncélszek­rényhez nem tudott hozzá­férni. A dolgozót kár érheti a munkakönyv visszatartása miatt, mivel őt munkakönyv nélkül nem alkalmazhatják (még azzal az ígérettel sem, hogy majd megérkezik a munkakönyv). Kárát, a ke­resetkiesést, ha bizonyítja, a szabálytalanul eljáró munkáltató köteles megté­ríteni. Ebben a körben is alkalmazható a dolgozó vét­kes közrehatása esetén a kármegosztás elve. A dolgo­zó nem nézheti tétlenül azt, hogy munkakönyvét a volt munkahelyén nem adják ki, ennek érdekében neki is el kell járnia. Ha ennek a kö­telezettségének nem tesz eleget, kárának egy részét viselnie kell. Dr, Kertész Évs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom