Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T 1988. NOVEMBER 21 A spanyol- ós franciaországi útról Grósz Károly nyilatkozata Két országot érintő, spanyolországi és franciaországi útjáról hazatérőben a repülőgépen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire. A KISZ országos értekezlete befejezte tanácskozását — ön egy korábbi útjáról úgy nyilatkozott, hogy „pénzt hozott”, vagyis látogatása a konkrét üzleti le- heiőségeket bővítette. Mérhető-e most ugyanígy a spanyol—francia utazás haszna, vagy talán másban kereshetjük-e a látogatás jelentőségét? — Megítélésem szerint pénzben is mérhető a haszna, de most nem én hozom. Most a Nemzeti Bank elnöke és a kereskedelmi miniszterhelyettes hozza: ők tárgyaltak erről Spanyolországban és Franciaországban. Nagyon jó légkörű, jó szellemű eszmecserét folytattak; a francia Gyáriparosok Szövetségében tartott megbeszélés során például hat nagy cég vezetője is bejelentette, hogy rövidesen vegyesvállalatot akar alapítani Magyarországon. Szakembereink egy nagyon gazdag „javaslat-listát” hoztak magukkal, konkrétan megjelölve, hogy milyen területeken lehetne továbblépni. — Mindkét helyszínen hangsúlyozta, hogy sokat tanult, sokat tapasztalt. Mire gondol? — Nem elsősorban a gazdaságszervező munkára gondoltam, de arra is. Hogy ennél maradjak: akikkel most tárgyaltam, ugyanazokat a „típus-problémákat” tették szóvá, mint korábban az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, vagy Nagy-Britanniá- ban'. Azaz: nálunk bonyolult ßs nehézkes az engedélyeztetési rendszer, a vegyesvállalat megszervezésekor annyi partnerrel, hatósággal kell tárgyalniuk, hogy képtelenek áttekinteni ezt a folyamatot. Ide tartozik az is, hogy az import-ellentételezés nincs jól megoldva. — Mit tapasztalt, a két felkeresett ország politikusai, üzleti körei hogyan ítélik meg Magyarországot, helyzetünket, reformtörekvéseinket és gazdasági nehézségeinket egyaránt? — Teljesen tisztában vannak a magyar gazdaság helyzetével, ismerik a magyar reformtörekvéseket, tudják, értik a koncepció irányát, A román hírügynökség szombaton első ízben számolt be a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosával, Győrfi Károly- lyal hétfőn este történtekről. Az Agerpres a román külügyminisztériumnak az események Bukaresti verzióját ismertető közleményét hozta nyilvánosságra. November 15-én reggel a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetét berendelték a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztériumába, s átadták neki a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának címzett jegyzéket azokról a különösen súlyos cselekedetekről, amelyek összeegyeztethetetlenek Győrfi Károly magyar tanácsos diplomáciai státusával! Ugyanakkor — azzal a szándékkal, hogy ezt az esetet az országaink közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére irányuló, következetes román politika szellemében oldják meg — a magyar külügyminisztériumtól követelték, hogy hívja vissza a magyar diplomatát. A követelést azzal pontosították, hogy ha magyar részről elfogadják a javaslatot, akkor a román hatóságok nem tesznek újabb lépéseket, és nem hozzák nyilvánosságra a magyar diplomata által elkövetett cselekedetet. bár részkérdésekben természetesen járatlanok. A korábbi útjaimhoz hasonlítva — ha tapasztalataimat öszszemérem —, mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy néhány hónap alatt sokat csökkentek a magyar gazdasággal, a magyar politikai útkereséssel szembeni fenntartások. Míg korábban, mondjuk egy esztendővel ezelőtt inkább azt éreztem, hogy ránkcsodálkoznak ugyan, de abban azért nem nagyon hisznek, hogy meg is valósítjuk elképzeléseinket, most, úgy érzem, komolyan vesznek bennünket. — Amennyiben tervezett — és korábban bejelentett — lemondását elfogadják, akkor ez volt az utolsó miniszterelnöki útja. Ügy érzi, hogy ezzel politikai pályafutásában, életében új korszak kezdődik? — Nem kezdődhet életemben új korszak. 1945 óta párttá.«» vagyok, s a pártban nagyon sok területen dolgoztam. Egyszerűen folytatom ugyanazt, mint amit eddig is csináltam. Remélem, hogy több időm jut a pártmunka szervezésére is. Az pedig, hogy a miniszter- élnöki felmentésem — ha kérésemet elfogadja a Parlament — jelent-e változást a politikai életben, megítélésem szerint egyáltalán nem — Az MSZMP Központi Bizottsága hogyan tudja majd mindazt előmozdítani, amiben most itt miniszterelnökként megegyezett? — Nem hiszem, hogy a Központi Bizottságnak közvetlenül és direkt módon kellene részt vennie ebben a munkában, de az MSZMP KB, ha eredeti funkcióját — tudniillik, hogy a politika alakításának legfontosabb műhelye legyen — betölti, akkor megteremti azt a szilárd hátországot, amely nélkül egyetlen kormány sem tud végrehajtani semmilyen megállapodást. Arról nem is beszélve — és ez nagyon fontos —, hogy az MSZMP politikai vonala rendkívül nagy mértékben erősítheti azt a bizalmat, amit kibontakozni látok a magyar reformprogram iránt. A magyar külügyminisztérium ahelyett, hogy alaposan elemezte volna Győrfi Károly diplomata súlyos lépését, és tiszteletben tartotta volna a román félnek azt a törekvését, hogy útját állja a két ország kapcsolata romlásának, közölte Románia budapesti nagykövetségével: a magyar diplomata állítólag ártatlan, és nem fogják visz- szahívni őt posztjáról. Tekintettel a magyar diplomata román- és szocialista-ellenes provokatív cselekedeteire és arra, hogy nem hívták vissza őt posztjáról, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma közölte a Magyar Népköz- társaság külügyminisztériumával, hogy Győrfi Károlyt „persona non gratá- nak” nyilvánította, és három napon belül el kell hagynia Románia területét. A Román Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma követelte a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumától : tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ilyen cselekmények ne történjenek meg a jövőben, és érvényesüljenek a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott, a kétoldalú megállapodásokban és a mindkét ország által aláírt nemzetközi szerződésekben rögzített normái. — ön tárgyalópartnereitől Spanyolországban és Franciaországban is több kérdést kapott a magyar— román viszonnyal kapcsolatban. Mit tapasztalt, mennyire fogadják el a magyar álláspontot ebben a kérdésben? — Ez a kérdés nem szerepelt tárgyalási programunkban. Nem azért mentünk, hogy egy harmadik országról folytassunk eszmecserét, hanem azért, hogy a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljunk. Amikor azonban — a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit érintve — elmondták véleményüket, mi is kifejtettük a magunk álláspontját. Ez természetes. Álláspontunk — sokszor megfogalmaztuk már — tiszta, világos, egyértelmű, nem változott. Ügy érzem, hogy a mi elvi álláspontunk iránt mindkét országban rokon- szenv nyilvánult meg. Ha megkérdezték. elmondtuk, hogy mi nem akarunk Románia belügyeibe avatkozni, egyértelműen leszögeztük, hogy a második világháború után kialakult határokat véglegesnek tekintjük. De ugyanakkor arról sem hallgattunk: nyugtalanít bennünket. hogy. a Romániában élő magyar nemzetiségiek nem gyakorolhatják a helsinki záróokmányban is rögzített jogaikat. A legutóbbi esetről szólva: elfogadhatatlannak tartjuk az olyan intézkedéseket, amelyeket a magyar nagykövetség egyik munkatársa ellen tettek. Az esetet érthetetlennek tartjuk. célját és szándékát meg kell fejtenünk. Mert mindaz, amit vádként megfogalmaznak diplomatánkkal szemben. egyszerűen hihetetlen számunkra. Mi pontosan tudjuk, hogy kiket küldtünk diplomáciai szolgálatra, bízunk bennük. Arról az emberről is, akiről szó van, tudjuk, hogy színvonalasan, nagyon igényesen dolgozott korábban idehaza is, és jó szívvel szolgálta a magyar— román gazdasági együttműködést állomáshelyén is. Azt hiszem, nekünk pontosan meg kell még válaszolnunk a magunk számára, hogy milyen szándék vezette azokat, akik megítélésem szerint a magyar—román viszony megrontására törekednek. Tájékoztató Kádár lános operációjáról A Budapesten elterjedt híreszteléseket cáfolva Major László, az MSZMP Központi Bizottságának szóvivője vasárnap este a Magyar Televízió A Hét műsorában elmondotta. hogy Kádár János, az MSZMP elnöke — a szóbeszéddel ellentétben — nem beteg, kisebb műtétet hajtottak végre a kezén, mivel nehezen tudta mozgatni ujjait. A mikrosebészeti beavatkozást követően az MSZMP elnöke pihenésre szorul, így nem tud részt venni a Központi Bizottság kedden kezdődő ülésének munkájában. Gorbacsovnak, Reagannek Békedij Az amerikai közvélemény és 31 ország diplomáciai képviselőinek részvételével vasárnap San Franciscóban ünnepi rendezvényt tartottak abból az alkalomból, hogy egy amerikai társadalmi szervezet Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek ítélte oda idei nemzetközi békedíját. A Háború Nélküli Világ elnevezésű társadalmi szervezet évről évre olyan személyiségeket, illetve államokat tüntet ki, akik, illetve amelyek a legtöbbet tették a béke erősítése, a háborús veszély elhárítása érdekében. (Folytatás az 1. oldalról) vétség költségvetésének függvényében a közeljövőben döntenek majd. Az összefoglaló után határozathozatal következett. Az alternatív javaslatokat is tartalmazó dokumentumról részleteiben, illetve általánosságban szavaztak a küldöttek, azonban a döntéshozatalt némileg megzavarta, hogy mindjárt az első kérdés kapcsán — a KISZ és a párt viszonya — éles ellenvetését fogalmazta meg az értelmiségi küldöttek mintegy húsztagú csoportja. Kifogásolták: a soros elnök, Hámori Csaba megelégedett azzal, hogy „szemmértékkel”, a nyilvánvaló többség deklarálásával mondhassák ki a határozatot. Nehezményezték: kérésük ellenére az elnök elzárkózott, attól, hogy a vokso- kat összeszámlálják, bár ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben — például a szünet kérdésében — is szavazatszámlálás volt. A tiltakozó csoport elhagyta az üléstermet, s e napirendi pont további szavazásában nem vett részt. Az intermezzo után gyorsan megszülető döntésekben az országos értekezlet határozott arról, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként az MSZMP-vei stratégiai szövetségben, közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan tevékenykedik. Deklarálta, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, közösségeikkel, szervezeteikkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyenjogú és érdemi párbeszédre, érdek- és akciószövetségre törekszik, miközben nem tér ki a politikai viták, ütközések elől sem. Döntés született arról is, hogy a KISZ kongresszusát április közepére hívják össze; az akkora elkészülő új szervezeti szabályzat kidolgozására a KISZ KB bizottságot hív életre. A kongresszusig terjedő átmeneti időszakban — a küldöttek döntése értelmében — egy fiatal egyszerre csak egy szervezetnek lehet a tagja. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a magyar diplomata elleni bukaresti provokációval kapcsolatban a KISZ Központi Bizottsága útján megfelelő formában hangot, adnak tiltakozásuknak. A kormány és a KISZ december 7-ei találkozójára készülve az ifjúsági szövetség kidolgozta álláspontját, s több, a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetének javíHazánk alapvető nemzeti érdekeit szolgálják azok a megbeszélések, amelyeket az elmúlt napokban Madridban, Párizsban és Lisszabonban folytattunk — mondotta Várkonyi Péter az MTI lisz- szaboni tudósítójának. A külügyminiszter — utalva Grósz Károly pártfőtitkár- kormányfő tárgyalásaira és a portugál—magyar külügyminiszteri megbeszélésekre — hangsúlyozta: az a reformprogram, amelyet elhatároztunk és amelynek végrehajtásán most munkálkodunk, feltételezi és szükségessé teszi a most megvalósuló nyitást Európa irányában és az egész világ felé. A külügyminiszteri látogatás mérlegét megvonva elmondotta, hogy az több szempontból is jelentős. Jelentős nemzetközi szempontból abban az értelemben, hogy jelzi érdekeltségünket az össz-európai együttműködés fejlesztése irányában és jelentős a kétoldalú kapcsolatok tekintetében. hiszen minden ilyen látogatás újabb tását szolgáló javaslatot kíván a Minisztertanács elé terjeszteni. Javasolja egyebek között a munkába állás, a lakáshoz jutás és az otthonteremtés feltételeinek javítását, a munkanélküli- segély-rendszer, néhány, az ifjúságot kedvezőtlenül érintő elemének megváltoztatását, az oktatási, képzési rendszer korszerűsítését. Az országos értekezlettől azt kérték az ifjúsági szövetség vezetői és a javaslat kidolgozói, hogy a küldöttek adjanak mandátumot a tárgyalóküldöttségnek ahhoz, mely kérdéseket milyen súllyal és hogyan képviseljen. Szombaton a késő esti órákban kezdődött meg a személyi kérdések tárgyalása a KISZ országos értekezletén. A soros elnök mindenekelőtt vizsgálatot kért és ennek alapján megállapította, hogy 611 küldött van jelen, tehát az értekezlet határozatképes. Ezt követően javaslatot tett arra, hogy az értekezlet Hámori Csabát, KISZ központi bizottsági, intézőbizottsági és titkársági tagságából, valamint első titkári funkciójábó mentse fel, amit Hámori Csaba maga is kért. Az országos KlSZ-érte- kezlet Hámori Csabát e tisztségeiből 3 ellenszavazattal és 10 tartózkodással felmentette. A küldöttek hosszan tartó tapssal kölendületet ad az együttműködésnek. Mindez fontos nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból. Közelebb viszi egymáshoz az országokat és a megfelelően tartalmas tárgyalások elősegítik, hogy további eredmények szülessenek a kétoldalú kapcsolatok bővítésében. Az MTI tudósítója megkérdezte: az elmúlt napokban a magyar pártfőtitkár- kormányfő Madridban és Párizsban folytatott tárgyalásain és most Lisszabonban a portugál külügyminiszterrel való megbeszéléseken hangsúlyozottan esett szó 1992-ről! Vajon ennyire közeli már az EGK tagországok egységes piacának létrejötte? Válaszában Várkonyi Péter elmondta: Mindenkit foglalkoztat ez a dátum. Több nyugat-európai miniszter kollégámmal beszéltünk már erről, s számomra világos, hogy 1992 olyan fordulópont, amely főként politikai tartalmú. Ügy vélem, szönték meg Hámori Csaba eddigi tevékenységét. A szavazást követően Hámori Csaba a személyi kérdéseket előkészítő bizottság elnökeként tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a bizottság munkájáról, és a személyi kérdésekkel kapcsolatos javaslatokról. A bizottságnak az volt a javaslata, hogy kettős jelölés legyen az első titkári funkcióra. Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára és Nagy Imre, a KISZ KB titkára egyaránt felkerült a jelölő listára. Mivel újabb javaslatot senki nem tett, ezt követően megtartották a titkos szavazást. Az eredményt este 11 órakor hirdették ki: 386 szavazattal Nagy Imrét választották meg a KISZ KB első titkárának. A szavazáson már 620 küldött vett részt, s 605-en adtak le érvényes szavazatot. A másik jelölt, Kiss Péter 205 szavazatot kapott. Mindkettőjüket nagy tapssal köszöntötték. A szavazás eredményének kihirdetése után Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára meleg szavakkal mondott köszönetét Hámori Csabának munkájáért, majd sok sikert, eredményes munkát kívánt Nagy Imrének, az új első titkárnak. hogy még maguk a tagországok sem mérték fel teljesen azt, hogy ez milyen következményekkel jár majd saját belső fejlődésükre. Ugyanakkor számunkra rendkívül izgalmas, hogy az 1992 után létrejövő integrált piac vajon elszigeteli-e Nyu- gat-Európa államait Európa többi részétől vagy pedig lehetőséget nyit-e a jobb és hatékonyabb együttműködés megvalósulására. Ahogy mondják, kettőn áll a vásár. Egyrészt tehát rajtunk, hogy megfelelő módon alkalmazkodjunk az új helyzethez, s erre már most fel kell készülnünk, nem lehet ölhetett kézzel várnunk 1992-re. Kell az akarat és a kívánság ugyanakkor a nyugati fél részéről, annak felismerésére, hogy megvan az elzárkózás, a protekcionizmus veszélye, és már most el kell kezdeniük beépíteni azokat az elemeket ebbe a leendő integrált piacba, amelyek megakadályozhatják az elszigetelődést, Európa megosztottságát. A magyar diplomatának el kell hagynia Romániát Bukaresti közlemény Nagy Imre 31 éves, 1976-ban érettségizett, majd 11 hónapos sorkatonai szolgálat után kezdte meg tanulmányait az EL TE Természettudományi Karának matematika szakán, ahol 1982-ben szerzett diplomát. Az ifjúsági mozgalomba a középiskolában kapcsolódott be, ahol KISZ alapszerveze- ti titkár volt. Az egyetemen alapszervezeti vezetőségi tagként, majd a Budaörsi úti kollégium központi kollégiumi bizottsága titkáraként tevékenykedett. 1980-tól tagja volt az MSZMP ELTE Bizottságának. 1982-ben az ELTE KISZ-bizottsága titkárává választották. 1984- ben a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa Titkársága osztályvezetőhelyettesévé, majd 1985 februárjában az osztályvezetőjévé nevezték ki. 1985. november 1-je óta a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottsága és Titkársága tagja, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP országos értekezletén megválasztották az MSZMP KB tagjának. Érdekeltek vagyunk az össz-európai együttműködésben Interjú Várkonyi Péterrel
