Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
xxxix. évf. 276. sz., 1988. nov., 19., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A TARTALOMBÓL: Gorbacsov Indiában tárgyal Garancia a nyilvánosság A krétától a számítógépig November 22-éro Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 22- ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többek között a Szovjetunió fejlődését meghatározó fő folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvéseiről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredményeiről, valamint hazánk nemzetközi tevékenységéről, külpolitikai kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javaslatot. Az MSZMP májusi pártértekezlete után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepének és működésének korszerűsítésére, a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésére. Ezek sorába illeszkedik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjeszti elő az ülésen. A javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően ajánlja, hogy politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásainak további erősítése érdekében az Országgyűlés alkosson törvényt az országos és a helyi népszavazásról. A Központi Bizottság ülése a Politikai Bizottság javaslata alapján foglalkozik a párttagdíj fizetés egyes kérdéseinek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevételeit, s ennek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják. Egy következő napirend keretében a Központi Bizottság megtárgyalja a saját, 1989. évi munkatervére vonatkozó javaslatot is. Mindkét napirendi pont előterjesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi javaslatot is megtárgyal. Grósz Károly párizsi programja Koszorúzás — Tárgyalások — Találkozók Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Grósz Károly második. pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A kora délelőtti órákban megbeszélések, tárgyalások újabb sorozata kezdődött: a főtitkár—miniszterelnök szálláshelyén, a Marigny- palotában elsőként Jacques Chirac volt miniszterelnököt, Párizs polgármesterét fogadta. Chirac egyben a Tömörülés a Köztársaságért (RPR), a legnagyobb ellenzéki párt alapítója és elnöke. Jacques Chirac és Grósz Károly találkozóján elsősorban a kulturális kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről esett szó. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarország szeretné hasznosítani Párizs jövő évi tapasztalatait az „Európa kulturális fővárosa” rendezvényekkel kapcsolatban, mert a cím — s a vele járó számos teendő — 1995-ben Budapesté lesz. A polgármester megígérte segítségét, sőt, amikor Grósz Károly megköszönte a két főváros kapcsolatainak ápolásában kifejtett tevékenységét, hozzátette: nemcsak a két főváros, hanem a két ország között is szeretne közvetíteni”. Chirac megítélésé szerint van jövője a gazdasági együttműködésnek is. Grósz Károly ezután a Lassay-palotába hajtatott, ahol találkozott Laurent Fa- biusszal, a francia nemzetgyűlés elnökével. Délben Ala'in Poher, a szenátus elnöke fogadta a Luxembourg- palotában Grósz Károlyt. Poher a beszélgetés után ebéden látta vendégül a magyar pártfőtitkár-miniszter- elnököt. Pohárköszöntőjében támogatásáról biztosította Magyarország és az Európai Közösség közeledését, és javasolta, hogy Magyarország építsen ki kapcsolatokat az Európai Parlamenttel is. Végül a két ország kapcsolatainak elmélyítésére ürítette poharát. Grósz Károly válaszában hangoztatta, hogy Magyarország kapcsolatrendszere Nyugat-Európával történelmi okok folytán, elég egyoldalúan alakult. Most változatosabbá igyekszünk tenni gazdasági kapcsolatainkat. A magyar pártfőtitkár-mi- niszterelnök a Francia Gyáriparosok Szövetségének (CNPF) székházában kerek- asztal-megbeszélést tartott a francia gazdasági és pénzügyi körök legmértékadóbb képviselőivel, azokkal, akik a politika teremtette lehetőségeket a napi gyakorlat „aprópénzére váltják”, az ipar, a kereskedelem irányítóival. A kunhegyesi vízmüvet ez év márciusában adták át rendeltetésének. A 67 millió forintos beruházás kivitelezője és üzemeltetője a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat karcagi üzemmérnöksége. Hat kútból nyerik a vizet. A gáztalanítás, vastalanítás és klórozás után a víz a földszinti tárolókba kerül, s a község vízfogyasztásától függően egy vagy két szivattyú nyomja a vizet a toronyba. Képünkön a vízmű kezelőépülete, a belső képeken a szivattyúk valamint a vas- és mangántalanító szűrők láthatók (Fotó: N. Zs.) Napirenden a szervezet megújulása Tanácskozik az országos KISZ-értekezlet A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai platformja meghirdetésének, a KISZ XII, kongresszusa előkészítésének és személyi kérdések eldöntésének szándékával kezdte meg munkáját a KISZ országos értekezlete pénteken délután Székesfehérvárott. A KISZ-tagok ezt megelőzően küldöttgyűléseken, rétegtanácskozásokon mondtak véleményt az országos KISZ- értekezletre készített dokumentumokról, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága bocsátott vitára. Az országos KISZ-értekezlet munkájának középpontjában is elsősorban e dokumentumok megvitatása áll. A tanácskozás színhelyén, a Videoton Oktatási Központjában a 625 küldött munkáját több mint 400 meghívott vendég kísérte figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első titkára nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki a párt és a kormány nevében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Jelen volt Lukács János, az MSZMP KB titkára és Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak ott voltak a tanácskozáson az MSZMP megyei bizottságainak, a társadalmi és tömegszervezeteknek a vezető képviselői. „Merészség a politikában csak akkor van helyén, midőn tetemes erőre támaszkodhat” — kezdte mondandóját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc-i idézettel, majd így folytatta: — a mi lázas és túlfűtött közállapotainkban a magyarországi változások megvalósításához nagy szükség van olyan erőre, amelyre támaszkodni lehet, s amelyet felhasználni, de nem kihasználni kellA következőkben az országos KISZ-értekezlet ügyrendjére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabályaira tett javaslatot. A KISZ KB állásfoglalása alapján első napirendi pontként a KISZ megújításának a XII. kongresszus összehívásának, a KISZ platformjának és politikai programjának megvitatását indítványozta. Második napirendi pontként az ifjúságot érintő időszerű társadalmi-gazdasági kérdések, harmadikként pedig a személyi kérdések megtárgyalását — zárt ülésen — javasolta. Az utóbbi előterjesztéssel kapcsolatban többen javasolták, hogy a személyi kérdéseket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vitassák meg. Ezt nagy tetszéssel, tapssal fogadták a résztvevők. Elhangzott olyan indítvány is, hogy az országos értekezlet személyi kérdésekkel egyáltalán ne foglalkozzon, hanem azt bízza (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a megyei pártbizottság Megemlékezés a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága 1988. november 18-án Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői. A megyei pártbizottság megtárgyalta és elfogad tg: — Szabó Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztésében a KB 1988. november 1—2-i üléséről, továbbá a megyei pártbizottság két ülése között végzett munkáról szóló tájékoztatót, illetve jelentést; — Fábián Péternek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság és szervei munkájáról, működéséről történő tájékoztatás rendjére tett javaslatot; — Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján a választási törvény módosításával kapcsolatos javaslatokat; — Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a káderhatáskör gyakorlásának tapasztalatairól szóló jelentést és a megyei pártbizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. A megyei pártbizottság személyi kérdésben döntött: Hegyi Istvánnét, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya vezetőjét munkaköréből és munkabizottsági tagságából — munkaviszonyának fenntartása mellett— felmentette, mivel 1991. október 31-ig a Politikai Főiskola tudományos ösztöndíjasa lett. A vitában a következők szólaltak fel: Boros Ottóné, nyugdíjas, a megyei párt- bizottság tagja, Bozsó Péter, a megyei tanács vb-titkára, Csáki István nyugdíjas, a megyei pártbizottság tagja, Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára, a megyei pártbizottság tagja, Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese, a megyei pártbizottság tagja, Madaras László, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese, a megyei pártbizottság tagja, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a megyei pártbizottság tagja. Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára, Tabák Lajos nyugdíjas, a megyei pártbizottság tagja. Tokár István, a Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke, a megyei pártbizottság tagja, Trázsi József, a Ganz Danubius Tiszafüredi Gyára üzemi pártbizottságának titkára, á megyei párt- bizottság tagja és .Vas Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára. A megyei pártbizottsági ülés napirendjeinek tárgyalása előtt Szabó István emlékezett meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Bevezetőül arról szólt, hogy november 24-éhez közeledve megtisztelő kötelességünk emlékezni azokra a 70 évvel ezelőtti történelmi napokra, melyeken megszületett a magyarországi haladó erők élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja. Hét évtized nem nagy idő, szinte csak egy emberöltőnyi. A magyarság XX. századi történetében a mi életünkben a társadalom építésében azonban olyan mélyreható változtatások történtek e néhány évtizedben, mint korábban legfeljebb csak több évszázad elteltével. Ma a gazdaságot és a társadalmat feszítő gondjaink közepette emlékezünk meg azokról a világtörténelmi léptékben gondolkodó elődeinkről, akik a háborús veszteségektől megnyomorított megcsonkított országunkban a legmélyebb gazdasági és társadalmi válság nyomasztó terhei mellett sem feledkeztek meg tudatosan vállalt kötelezettségükről. Nem futamodtak meg a nehézségek láttán és volt bátorságuk, tehetségük az akkor szinte lehetetlennek tűnő vállalkozásra: tömöríteni a jobbító szándékú erőket és programot adni az akkori értelemben vett kibontakozáshoz. Elszántságuk méltó példa lehet számunkra. A továbbiakban azt fejtegette: tanulságos és értékeit tekintve követendő kell legyen számunkra az a szüntelen megújulási készség, amely a pártot megalakulása óta jellemzi. Gondoljuk csak el: milyen céltudatosságot kívánt a Tanácsköztársaság kivívása, mekkora áldozat- vállalást, elvhűséget és leleményességet igényelt a két világháború közötti illegalitás; milyen erő és elszántság kellett a torzulások leküzdéséhez és a tömegek bizalmának visszaszerzéséhez 1956 után és milyen higgadt előrelátásra, reális helyzettudatra van szükség a stabilizálási és kibontakozási program végigvitelé- hez a szüntelenül és sok tekintetben kiszámíthatatlanul (Folytatás a 2■ oldalon)
