Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 2. Autós bevásárlóközpont nyílt a Heves megyei Kcrccscnd határában, a 3-as számú főút mentén. A diszkont áruházat az Egri ÁFÉSZ szervezésében hal nagykereskedelmi vállalat összefogásával hozták létre és mintegy 30 milliós árukészlettel nyitották meg. A 900 négyzetméteres elárusítótér mellett 2000 négyzetméter fedett és ugyanennyi szabad raktárterület van. A csaknem ezer négyzetméteres eladótér kulturált vásárlást tesz lehetővé (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) Bekopogtattunk! Dr ^ AZ EGÉSZSÉGÜGYIEK SEM EGÉSZSÉGESEK Dr. Pintér Sándor profesz- szort. a megyei kórház gyermek és ifjúságvédelmi osztályának vezető főorvosát kerestem fel néhány napja, és feltűnt, hogy gondterhel- tebb, mint megszoktam. — Fáradtnak látszik. .. — Több olyan kérdés foglalkoztat mostanában, amelyre nincs megnyugtató válasz és megoldás. — Például? — A szakmai gondok mellett számolni kell azzal is, hogy az egészségügyi dolgozók helyzete, egészsége sincs rendben. Azt szeretnénk, és joggal yárják is tőlünk, hogy mindig frissek legyünk, bármikor a betegek rendelkezésére álljunk és mindig tudásunk. képességünk maximumát nyújtsuk. Ennek azonban — véleményem szerint — nincsenek meg az optimális feltételei. — Mondana tényeket? — Mostanában volt egy országos konferencia egészségügyi szakdolgozók részére. .Ez a tanácskozás csak megerősítette az aggodalmamat. Ismertették többek között például egy felmérés adatait, és ezek nagyon elszomorítóak. Kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók több mint 43 százalékának nincs önálló lakása, és 59 százaléka egyedülálló. Az utóbbi években emelkedett körükben az alkoholfogyasztás és a gyógyszerszedés. Egy intézeti felmérés szerint a pszichiátriai osztályokon fekvő, egészségügyben dolgozó betegek száma az elmúlt néhány évben háromszorosára nőtt. — ön szerint mi ennek az oka? — Sokan, ha bezárják az irodájuk ajtaját, az ajtó mögött hagyják a gondokat is. Mi nem tehetjük meg. Otthon is foglalkoztat bennünket, hogy mi történt például azzal a beteggel, akit ma operáltak, és sokszor nem tudjuk, mire megyünk be reggel, mi történt az éjszaka. Nagy a stressz, amelyet el kell viselnünk nap mint nap. — Ehhez jönnek a mindennapi élet konfliktusai... — Az egészségügyi dolgozók fizetése 30 százalékkal alacsonyabb a magyarországi átlagfizetésnél. Sok konfliktus forrása az is, hogy három műszakban dolgozunk, és ezt nem mindenki tudja hosszabb távon vállalni. Magyarul: elmennek a nővérek. Aki marad, arra pedig 40— 50 beteg is jut. — A stresszhatások között szerepel az is. hogy kevés a műszer, a gyógyszer? — Előfordul, hogy az orvos, a nővér tudja, mit lehetne tenni a betegért, de nincs hozzá megfelelő készülék. Vagy ha van. régi és kevés. A megyei kórháznak például mindössze egy ultrahangja van, az is több éves, holott háromra, négyre lenne szükség. — ön szerint hogyan lehetne változtatni az egészségügyben dolgozók helyzetén? — Javítani kellene a betegellátás feltételeit és az egészségügyiek körülményeit. — Erre viszont mostanában nemigen van pénz. Mit lehet tenni pénz nélkül? — Például jó munkahelyi légkört kialakítani. Én azt a „receptet"’ tudom elmondani, amelyet a mi osztályunk alkalmaz. Minden reggel, amikor a legfontosabb szakmai eseményeket, tennivalókat megbeszéljük., arra is lehetőség van, hogy a résztvevők elmondják, milyen problémák jelentenek a legnagyobb gondot számukra. Hiszem, hogy a „kibeszálés”, a gondolatok kicserélése sokat segít a bajok elviselésében. Ezt a néhány percet úgy hívom., hogy „lelki karbantartás". Arra is jók e beszélgetések, hogy fölmérjük, ki milyen lelkiállapotban kezdi a napot. Ha tudjuk valakiről. hogy fáradt vagy gondjai vannak, és másképp szólunk hozzá, mint máskor, ezzel már elkerülhetünk egy konfliktust. Paulina Éva A Néplap megkérdezte: “Hogyan vált be az új szolnoki telefonközpont? — Mik a közeljövő teenImmáron lassan két hete helyezték üzembe a megye- székhely új telefonközpontját. Két dolgot tapasztalnak azóta a szolnokiak: egyrészt azt, hogy lehet telefonálni — távhívással is —, másrészt, sokan jelezték szerkesztőségünkben is. hogy rengeteg a hiba. Különösen azok a telefontulajdonosok panaszkodnak, akik úgynevezett ikerkészülékkel rendelkeznek. Hogyan vált be az új telefonközpont, illetve, hogy haladnak a hibák kijavításával? — kérdeztük Balogh Imrétől, a Megyei Távközlési Üzem fenntartási osztály- vezetőiétől. — El kell mondanom, hogy az új telefonközpont üzembe helyezése zökkenőmentesen, huszon-egynéhány perc alatt megtörtént. A hibákra számítottunk. — Na de ennyire? — Nézze, ezt előre nemigen lehet kiszámítani. Tény, hogy a pénteki üzembehelyezést követő szombaton és vasárnapon 300—400 hibabejelentés volt. Megerősített szolgálattal azonnal hozzáláttunk a kijavításukhoz. Amilyen gyakran jelentkeztek ezek a hibák, olyan gyorsan el is lehetett őket hárítani. Apró elkötések, póluscserék fordulhattak elő. Aztán még hétfőn, majd kedden is 250—300 bejelentés érkezett. — Mindez a telefonközpont vagy az átállás hibája? — A központban hiba nem fordult elő. Az átterheléskor azonban több mint kétszáz embernek kellett vezényszóra dolgoznia. Tették a dolgukat, ám hibák nyilvánvalóan előfordultak. — Különösen azok az előfizetők panaszkodnak, akik úgynevezett ikresített készülékkel, telefonvonallal rendelkeznek. — Való igaz, hogy az ikerpárok különösen érzékenyek. Mindenesetre az eltelt idő alatt, ahogyan folyamatosan javítjuk a hibákat, úgy csökken napról napra a bejelentések száma. Manapság mintegy 50—60 hibabejelentés érkezik. Az új telefonközpont eddigi tapasztalatairól is kérdezett. Nos. érezhetően fellélegzett a város. Az előfizetők kihasználják, hogy most már tudnak telefonálni. A távhívások legnagyobb többsége Budapestre irányul. dői? — Az új telefonközpont egyhónapos próbaüzemét követően november végén megkezdjük több száz előszerelt telefonvonal rákötését a központra. Körülbelül hétszáz úí telefont fogunk így hamarosan felszerelni. Természetesen csak a kötvényesek jöhetnek számításba. Annyi még föltétlenül ehhez tartozik, hogy az idén valószínűleg nem jutunk el minden előszerelt telefonvonal előfizetőjéhez! — Sok a hiba az új telefonkönyvben. És mi lesz azokkal, akiknek a neve és száma ebben a könyvben még nem szerepel, ám hamarosan telefonhoz jutnak? — El kell ismerni, jó néhány hiba csúszott az új telefonkönyvbe. Névelírások, téves számkiírások bosszantják az embereket. Mivel a jövőben valóban számos telefonigénylő megkapja a készülékét Szolnokon, körülbelül két év múlva aktuálissá válik egy újabb szolnoki telefonkönyv kinyomtatása. — E — Újabb öt évre Elnökséget választott az ügyvédi kamara Földvári méhecskés akció Gyerekek serkentenek takarékosságra A takarékos életszemlélet minél szélesebb körű elterjesztése érdekében pályázatot hirdetett a Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet a működési területén lévő iskolák tanulóközösségei körében. A gyerekek szüleik és ismerőseik körében okos, meggyőző érvekkel buzdíthatnak a megtakarított forintok takarékszövetkezeti betétben elhelyezésére. Méhecskés szervező- íkártyákat kapnak, átadják a beszervezett felnőtteknek, akik majd a pénzzel együtt leadják a takarékszövetkezet pénztáránál. Az egyéni takarékbetét titkosságát semmiképpen nem sérti meg a bank, ám a kártyán feltüntetett iskola és osztály alapján összesíteni tudják a gyerekek által szervezett betéteket. Meghatározott betétnövekedés elérése esetén az iskola tízezer forintos pályadíjban részesül. A felnőtt betéteseket gyűjtőmunkában a legtöbb betétet szerző iskolákat rangsorolják, s az I—II—III—IV. helyezést 50, 40, 30 és 20 ezer forintos különdíjjal jutalmazzák. A szervezést október 1- jén kezdték meg a gyerekek, s a december 15-éig beérkezett betétek alapján értékelnek. A pályadíjakat a fenyőfaünnepségeken adják át az iskoláknak, osztályoknak. Egyértelműen versenyről van szó, de a bekapcsolódás a gyerekek és az iskola részéről teljesen önkéntes, semmiféle kötelező jellege nincs. Egyébként az idei év végéig elhelyezett betétek után plusz 4 százalék kamatprémiumot fizet a takarékszövetkezet, az 1988. évi betétkamatok után fizetendő személyi jövedelemadót pedig átvállalja a betétesektől. A Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara éves közgyűlésének programja idén az ötévenként esedékes elnökségvá- lasztássai bővült. A kamara életének jelentős eseményén az 1983. november 17- én kezdődött ötéves időszakról alapos elemzés készült, melyet valamennyi érdeke’t kézhez kapott, így elsősorban az ennek kapcsán felvetődő problémáikat tették szóvá a megjelentek. Dr. Mosonyi Géza például elmondta, hogy nem szólt a beszámoló arról az örvendetes lényről, miszerint a dr. Bathó—dr. Séllei— dr. Korpás trió díjnyertes publikációval állt elő, de ugyancsak rangos irományt tett közzé dr. Pataki Csaba is. és mindez azért jelentős, mert jó tíz év óta nem jelent meg cikk országos fórumon szolnoki ügyvéd •tollából. Dr. Lukács Szilveszter a kunmadarasi kirendeltség siralmas állapotáról szólt: 30 évvel ezelőtt 3600 forintos kezdő beruházással nyílt meg az iroda és azóta elfhez nem sokat tettek hozzá. Dr. Gábor László, az Országos ÜgyKét éve kezdődött és hamarosan befejeződik a Jászapáti Velemi Endre Tsz üzemi konyhájának és kereskedelmi létesítményének építési munkája. A korábbi konyhát a szövetkezeti igények már jóval meghaladták, korszerűségében is elmaradt a kívánalmaktól. A székházzal szemközti területen végül is egy épületben kap helyet a konyha mellett az üzemi étkezde, egy kis védtanács titkára elsősorban arról szólt elismeréssel, hogy a Szolnok megyei kamara volt az egyetlen, amely a fiatalok beilleszkedéséről, életkezdéséről elnökségi szinten tárgyalt. Szót érdemel az az etikai tisztesség is, amellyel a Szolnok megyei ügyvédek végzik munkájukat: az eltelt öt esztendő során mindössze egyetlen fegyelmi eljárást kellett kezdeményezni, az is megszüntetéssel végződött. Erre valamennyi megye büszke lehetne. Dr. Kanizsai Nagy András, az Igazságügyi Minisztérium képviselője azt hangsúlyozta, hogy változó világban az ügyvédség sem lehet változatlan. A törvényesség talán soha nem kapott ilyen hangsúlyt a társadalmi közgondolkodásban, mint napjainkban, így e megnövekedett felelősséggel kell az ügyvédségnek tenni a dolgát. Ezután került sor az elnökség megválasztására. A megyei ügyvédi kamara elnöke újabb öt esztendőre dr. Séllei Imre lett. — pb — ABC, valamint néhány köz- művelődési helyiség (ifjúsági ház, nyugdíjasklub, honismereti szakkör, különböző önképzőkörök) és az irattár. A 20 millió forint beruházási költségű épület saját kivitelezésben készült, ütemét és építőipari kapacitás határozta meg. Az ABC már karácsony előtt megnyílik, az étkezde és a többi helyiség pedig januártól fogadja a tsz-tagokat. Üzemi étkezde, ABC, klubhelyiségek Befejeződött az építés a Velemi Tsz-ben Fogas kérdések A kormány szójavivöje Ismerősöm középkorú hölgy, s mi tagadás, reformpárti. Az estéken kívül a reformpárti reggelek sőt a délutánok is a nevéhez fűződnek. Mielőtt bárki valamilyen vaskos politikai pletykát várna tőlem, nos máris ki kell ábrándítanom. Az illető reggel, délben és este a konyhai reformokat pártolja. Az ő igazi politikai hangulatán legfeljebb az változtathat majd, ha egyszer nem kapja meg a kedvenc szójáját. Hát istenem, kinek mi a fogára való. Néhány napja találkoztunk és beszélgettünk. Előadást tartott nekem azoknak az ételkülönlegességeknek a receptjeiről, amelyek az ő háztartásvezetését is forradalmasították. — A férjem éppen csipkebogyót szed, mire hazajön, várja a finom lencse. — Jó is az — lódítottam —, ha van benne egy jó nagy darab füstölt oldalas. — Isten ments, az a legnagyobb méreg — mondta. Arra gondoltam, hogy miiven erős is a szervezetem, hiszen eddig mérhetetlenül sokat mérgeztem magam, s lám, itt vagyok. — Tudod — folytatta —, ha húsra vágyunk, akkor olt a szója. Ha tudnád, milyen finom az fasírtnak vagv a töltött káposztába. A kormány kétezerig szóló egészségmegőrzési programja is jobban szuperálna, ha értelmesebben táplálkoznánk. Ahogy magyarázott, mindinkább belelendült. Egyre jobban hinni kezdtem, hogv olyasmiről van szó. aminek komoly alapjai lehetnek. A kormányprogram teljesedjen ki a konyhában is. Reformokat a .táplálkozásban. Amikor a töltött káposztánál tartott, akkor dagadóval (mármint kebellel) követelte: szóját minden töltelékbe. Egy hosszú távú program zászlóvivője állt előttem. Sőt utóbb úgy tűnt nekem: nem más ő, mint a kormány szójavivöje. A krém Nem tudom, észrevették -e, hogy a fogkrém, ami egyébként bárhol kapható, nálunk négy alapvető részből áll. Ezek: a tubus, a csavaros zárókupak (nejem ezt nem csavarja vissza soha rendesen, de erről majd egy más alkalommal), maga a krém, és ... a levegő. Nem tudom, hogyan csinálják, de én még olyan tubust nem láttam, amely az első néhány könnyed nyomásra ne úgy viselkedett volna, mint egy éppen leereszteni készülő léggömb. A dolog azért megfoghatatlan, mert a töltéskor tele nyomott tubusban csak olyan mennyiségű hasznos anyag (ez a fogkrém — a szerző megj.) halmozódik fel. ami szakaszos távozáskor, azaz rendszeres fogmosás esetén, először nagy mennyiségű levegő formájában hajlandó csak testet ölteni. Ez a jelenség természetesen tökéletesen kielégíti az anyagmegmaradás elvének azt a tételét, miszerint anyag nem vész el, csak átalakul. A dologban viszont bosszantó, hogy a pénzem nem alakul át — praktikusan fogkrémmé — hanem csak elvész. Sőt egyre inkább, mivel a gyakori áremelkedések a tubus teljes tartalmára vonatkoznak. S ez így van a mustárral, sőt a bagarollal meg sok minden mással is. Az ellen persze semmi kifogásom nincs, hogy egv alakuló piacgazdaságban még a levegőért is fizetni kell majd. Egyhez azonban ragaszkodom. Csomagolják külön göngyölegbe. A kefe A kefe olyan használati tárgy, amely — mint tudjuk — emberi táplálkozásra nem különösebben alkalmas. Egy ideje mégis eszem a kefét. Oka, hogy nem lehet fogkefét kapni. Ez így persze nem egészen igaz, mert olyan kefélő eszköz, amivel fogat szoktak mosni, van. Csakhogy ami van, az mind műszálas. Márpedig nekem az iskolaorvosom huszonöt évvel ezelőtt azt mondta, hogy a műszálas fogkefe nem egészséges. A szőrtö- mésű az igazi, mert az felfrissíti, de nem sebzi meg az ínyemet. Fogékony gyerek voltam, így azóta sincs ínyemre a műszálas fogkefe. Kerestem, kutattam azt a másik fajtát, de már-már arra kellett gondolnom Murphy után szabadon, hogy csak akkor lesz a boltokban, ha majd végleg letettem arról, hogy kaphatok. S tényleg, a hitem már lan-, kadni kezdett, amikor az ország keleti részén (közelebbit nem árulhatok el) rábukkantam a természetes szőrrel készült fogkefére. Rögtön vettem negvven darabot, ami egy darabig maid eltart. Az üzlet Dénztárosnő- je jól megbámult, vajon ki ez a csodabogár, aki felvásárolja az elfekvő készletet. Széles mosollval lenleztem zavaromat, midőn elővillantak (még saját) fogaim. — Ja, önnek kell! — nyugtázta a bolti dolgozó — azt hittem, viszonteladó. Szilas Péter
