Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
1988. NOVEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé képernyője előtt Különös könyvet írt Vámos Miklós, feltűnő a címe is, sőt felszólító; egy talán még nem túl népszerű sport művelésére szólítja olvasóját — Teniszezz velem! Személyes hangvételű írásban játszótársnak hívja mindazokat riportkönyvével, akik közelmúltban megjelent munkáját a kezükbe veszik. r így teniszeznek ők! Különös műsorra vállalkozott a televízió Űj nyitott könyv sorozata is, amikor „belelapozott” e rendhagyó könyvbe, hisz ezúttal nem az írottak drámai megjelenítésére kellett kísérletet tennie, hanem egy sportág szépségeit kellett „megénekelnie” riportok segítségével a képernyőn. Az ihlet és az alapgondolat a könyv szerzőjétől, Vámos Miklóstól származik. A riportokat pedig Vitray Tamás készítette feldúsítva némileg a könyv tartalmát és láthatóan azzal a határozott céllal, hogy megszerettesse velünk, nézőkkel a teniszt. A színhely sem lehetett más természetesen, mint a teniszpálya, ahol „éppen” közismert színészek és más jeles személyiségek ütötték a labdát, s közben pedig néhány pillanatnyi szusszanásnyi időre megállva Vitray bírta őket szóra, hogy megfogalmazhassák a játék nyújtotta örömöket. Stílusosan maga a riporter is a helyhez és a sporthoz illő öltözékben szerepelt, így is kifejezvén, hogy nem külső szemlélője, de maga is beavatott gyakorlója a sokak szerint még ma is úri sportnak tartott tenisznek. A riportok során is nemegyszer került szóba a sportág „megbélyegzésének” kérdése, aminek bizonyos mértékig van is történelmi alapja, hisz a felszabadulás előtti időkben valóban a jómódúak kivételes szórakozásának körébe tartozott. De ma már... Ma már egészen más a helyzet. Konkrét tapasztalataink lehetnek rá, s a sportág egyre növekvő népszerűsége is a változásokat igazolja. Sajnos, erre azonban nem volt egyetlen „labdamenete”, azaz gondolata sem a teniszt propagáló műsornak; hogy mit is jelenthet jó értelemben vett népszerűségének erősödése — jóllehet ma is a költségesebb sportok közé tartozik. A megszólaltatott riportalanyok, művészek, írók sem szolgálhattak ehhez poénokkal, így ez a kérdés, hogy tudniillik a tenisz immáron nem a kiváltságosak sportja, a „levegőben” maradt. Láthattuk Karinthy Ferencet mackósán ütögetni, hallhattuk őt arról szólani, hogy neki milyen felüdülés e sport. Töredékesen, néhány mondattal. Vagy Peterdi Pált, aki már az unokája teniszeredményeire is büszke lehet, avagy Sunyovszky Szilviát, aki egy kapott szerep miatt vette kezébe hajdan az ütőt, s úgy lett hódolója a tenisznek. Vagy akár Tahi Tóth Lászlót, aki magas színvonalon műveli e sportot, s Bárdi Györgyöt, aki túl a hatvanon is igazolt játékosa a sportágnak. Érdekes embereket vonultatott fel e teniszcsalogató, mégsem volt igazán érdekes műsor. Hiába uralta kötetlen kedélyesség, lelki öröm nem áradt belőle. Talán egy másik pályára is ellátogathattak volna a kamerák, .amelyen például egy kerület vagy egy város, netán vidéki, egyszerű polgárai, fiatalabbak és idősebbek egyaránt ütik a labdát, akkor nem tűnt volna feltűnően exkluzívnak a Vámos könyve alapján készült, a sportág megbecsüléséért is síkra szálló Teniszezz velem! Így azonban jobban illett volna rá, mármint erre a programra az eredeti cím helyett az így teniszeznek ők! Hétpróbások Furcsamód a sporthoz kapcsolódott témájában a hét egyik televíziós bemutatója is, csütörtök este a Hétpróbások. Szerzője észt, Enn Vetemaa, aki egyébként hazájában közismert költő, de nálunk főképp prózájáról nevezetes, több kisregénye látott napvilágot magyarul. A szerzőt a ma kérdései izgatják, a Hétpróbások is keserűen időszerű problémát feszeget, a sportot is megfertőző ajzószerek következményeivel foglalkozik, a kérdés emberi oldaláról közelítve a tragédiához vezető jelenséghez. „Egy fiatal észt sportolónő miután csúcsot javított, extázisba esik és az orvosi vizsgálat doppingszerre utaló eredményt mutat ki” — s mint kiderül a csúcsjavító sportolónő, Eeva oly módon kerül az erősítő „gyógyszer” hatása alá, hogy végül kétségbeesetten, akárcsak a beteg drogosok követeli magának a szükséges adagot a teljes lelki és fizikai összeomlás küszöbén. Nem akarom ismételten hangsúlyozni a téma időszerűségét — lásd a legfrissebb szöuli tapasztalatokat —, inkább elismeréssel szólok arról az írói lelkiismeretességről, amellyel a szerző ábrázolja az emberi tragédia összetevőit: a könnyű sikerek utáni vágyat, az önmagunkkal és másokkal szembeni bűnös felelőtlenséget, a károkat okozó bürokratikus szemléletet, az ostoba közömbösséget és sorolhatnám a bűnöket, melyek nemcsak a sport világában lelhetők fel, megtaláljuk őket a társadalom más területein is. így a Hétpróbások a legszigorúbban vett társadalmi drámának mondható, ha kiemelkedő drámai erényekkel nem is rendelkezik, Félix László jó színvonalú rendezésében elgondolkodásra alkalmas televíziós játék, méghozzá korekt színészi kivitelben, említhetem Szilágyi Tibor és Udvaros Dorottya játékát, bár a forgatókönyv bizonyos vázlatosságait ők sem tudták a figurák rajzában tehetségükkel pótolni. Röviden És egy furcsa pillanat! Ha valaki vasárnap este a kettesről pontban 7 órakor átkapcsolt az egyesre, azaz a Gondolkodó után a HÉT-re volt kíváncsi, igencsak meglepődhetett. Hisz itt, mármint a televízió politikai hetilapjában ugyanaz köszöntötte, aki az imént a Gondolkodóban elbúcsúzott tőle, azaz; Pálfy itt, Pálfy ott. Szinte gombnyomásra, persze nincs ebben semmi rendkívüli, hisz az egyik előregyártott program, a másik élő adás, mégis mindez valahogy furcsának tűnt, mintha egy csak egy ember volna talpon a vidéken. Talán jobban kellene ügyelnie a műsorszerkesztésnek az efféle „furcsaságok” elkerülésére. A lényeg természetesen az, hogy Pálfy István vezérletével a televízió tudományos folyóiratában egészen kitűnő portrét kaptunk. A magyar tudomány kiemelkedő egyénisége, az analitikai kémia nemzetközileg is elismert professzora került vonzóan közelképbe. Pungor Ernőt akár órákig ellehetett volna hallgatni, szavaiból a gondolat méltósága áradt. Sajnálom, hogv ezt az arcképet nem önállóan az egyes csatorna műsorában sugározta a televízió, ahogy régebben volt szokás. Valkó Mihály Szovjet filmhetek A Szolnoki Vörös Csillag Filmszínházban holnap délután 4 órakor dr. Dajka Miklós, a Megvei Moziüzemi Vállalat igazgatója nyitja meg a szovjet filmheteket. A hatóság messzi van, s legfeljebb tanácsot ad Falusi műemlékvédelem a Jászságban Ezt követően dr. Veres József kandidátus, a Magyar Filmintézet tudományos igazgatója Űj törekvések a szovjet filmművészetben címmel tart előadást. A megnyitón bemutatják Jurij Kara Másnap háború volt című szovjet filmjét. A filmhetek keretében kerül a közönség elé Alek- szandr Proskin '53 hideg nyara című filmje és Kira Muratova Rövid találkozások című alkotása. Kiállítás Szolnokon Ma nyílik Szolnokon a Képcsarnok Vállalat Aba Novák termében Illár Erzsébet kerámi- kus művész alkotásaiból rendezett bemutató. Képünk a művésznő műtermében készült — nzs — A nyáron országos műemléki versenyt rendezett középiskolások részére a műemléki felügyelőség. A feladatok között műemlékeket is fel kell keresniük lakóhelyük közelében a diákoknak. A jászberényi gimnazisták az alábbiakat jegyezték meg a jászjákóhalmi műemlék jellegű népi lakóházról: „Környezete rendkívül rendezetlen piszkos. Jelenlegi gazdái a házat kívül-belül teljesen átalakították, ezáltal népi jellegét teljesen elvesztette. Javasoljuk a lakóház műemlékjegyzékből való törlését!" Jásztelken pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcában meg sem találtak egy hasonló műemlék jellegű népi lakóházat, mert életveszélyessége miatt három éve lebontották. A szobor ledőlt, összetört Jászjákóhalmán a Zrínyi utca egy eldugott zugában az egykori csőszházat alig lehet már ma építészeti vagy kulturális értéknek tekinteni. Másról vallanak a falak, a tetők, mint jó két évtizede, mikor a jegyzékbe vételét kezdeményezték. Az eredetileg nádtetős, két helyiségből álló csőszház a Tárná mellett, melyben a mestergerenda előtt meg kellett hajolni, olyan alacsony volt, nem a korabeli életmódról tanúskodik.. A lakói nem is tudnak róla, hogy hajlékukat milyen szellemiség hordozójának szánták. A megvásárolt házat bővítették, alakítgatták. A nádat cserépre cserélték a mestergerendát kivették a ház földjét lebetonozták, fehér falait színesre meszelték, lehengerezték. El csak azért nem bontották az egymást váltogató tulajdonosok. mert annyi pénzük nem volt. hogy újat építsenek helyébe. Jászjákóhalmán négy műemlék jellegű építményt tart nyilván a megyei műemléki jegyzék. Az 1761-ben állított rokokó Mária-szobor környéke az öreg iskola A TIT Szolnok Megyei Szervezete november 1-jétől a megyei KISZ-bizottság Vörös Csillag úti székházéban a megyei úttörőelnökség helyén várja vendégeit s az érdeklődőket. Átmenetileg lesz a megyei szervezet otthona a KISZ-székházban, hiszen 1990. december 31-ig szól a szerződés, s azt követően a tervek szerint végleges otthonba kerül majd. Mint ismeretes, a Kossuth téren lévő épületet, amelyben a múzeum, s a könyvtár mellett a TIT is dolgozott, az intézmények igen csak „kinőtték”. A társulat megyei szervezete harminc év után szedte föl a sátorfáját, hogy a másik két intézmény nagyobb lélegzetvételhez jusson. A szervezet ügyvezető elnöksége döntése alapján vállalták a költözést a Vörös Csillag úti átmeneti otthonukba. Az épület bejáratánál már néhány hete hirdeti a tábla, hogy a házban dolgozik a társulat megyei szervezete is. de a szobákban még ki- csomagolatlan dobozok jelzik, épp hogy csak beköltöztek az úi lakók. — Hogy tetszik az új helyen? — kérdezem Nyáry Lászlótól, a társulat megyei szervezetének titkárától. — A régi helyünkhöz képest jobbak a munkakörülJászjákóhalma, Zrínyi utca 28 — egykori csőszház, amely átalakítva, jellegét veszítve is megőrzött valamit a múltból előtti téren gyerekek búvóhelye, alkalmi illemhely. Az oszlopról ledőlt, összetört Mária-szobor a honismereti szakkör gyűjteményét gazdagítja, az oszlopot pedig utólag a kerítéshez kötötték ki, hogy az eldőléstőL megóvják. Szomorú látvány a templom közelében, amely pedig szemléletesen hirdeti a műemlékfelújítás, -megőrzés jó példáját. Az egykori kertes település utolsó emlékeként listára vett és védett farazatos istálló a Petőfi utcában szintén a jó példákat erősíti. Környezete gondozott, rendszeres karbantartását nem mulasztja a gazdája. Szépség és szellemi érték A műemlékek helyzete és és a műemlékvédelem más jászsági községben is hasonló. a gyakran gótikus alapokon nyugvó és a XVIII. század második felében barokk stílusban bővített, átépített templomokat az elmúlt években vagy éppen napjainkban újították fel. A több milliós költségek jelentős részét a hívek adták össze, ez egészült ki külföldi egyházi szervezetek adóintézményekben a városi szervezetnél, a Technika Házában stb. van. A régi helyünkön mindössze egy információs irodánk maradt. Ügy tervezzük, hogy öt-hat tanfolyam foglalkozásait tartjuk majd a kistermünkben. Remélhetőleg a megnövekedett távolság nem tartja majd vissza az érdeklődőket. — Bizonyára nem, hiszen a városközponttól tulajdonképpen nincs messze a Vörös Csillag út. — Abból a tényből kiindulva. hogy a városi szervezetnek sincs igazán megfelelő helye, s a megyei szervezet városi feladatokat is ellát, természetesen eddig is igénybe vettük más intézmények helyiségeit. Az intézmények, szervezetek közötti koordinációt, együttműködést igen fontosnak tartjuk, a szükség mellett ésszerűségi okok miatt is. — Az új helyzet befolyásolja-e a megyei szervezet eddigi munkáját? — Nem tervezzük a tanfolyamok számának csökkentését. Továbbra is várjuk a jelentkezőket, az érdeklődőket a különböző tanfolyamainkra, rendezvényeinkre az új átmeneti otthonunkban. T. G. mán.vaival, az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács támogatásával. A községek védett építményei közül kétség kívül a templomok a • legértékesebbek, még akkor is, ha a listán szereplő 37 épület, szobor között csak kettő (a jászapáti és a jánoshidai templom) éri el a „műemlék” minősítést. A többi mű emlék jellegű építmény háromnegyed része egyházi, és csak 9 tartozik a világi kategóriába. Nehéz idők járnak manapság a műemlékvédelemre, a községekben pedig a pénzgondokat még mások is tetézik. Hiányzik a szakember, a hatóság pedig messzi van. Különben is legfeljebb csak tanácsokat tud adni, ha nem kötelez. Éppen ezért a műemlék nyűg a településen, amit körülményes használni, költséges felújítani, nem lehet hirtelen ötletekkel toldozgatni, átalakítani. A szépség és a szellemi érték pedig csak gyenge érv egy szentháromság-szobor vagy egy boltíves fogadó megmentése mellett. A honismereti szakkörök próbálkozásai is többnyire a könyörtelen anyagiakon búk-, nak meg. Ahol a műemlék hasznosítását sikerült megtalálni, ott az elpusztulástól már megmenekült a múltbéli örökség. Jászapátin a Beöthy-kúriában előbb kollégium volt, most hivatalt rendeztek be, a régi községházába a könyvtár költözött, a jászjákóhalmi tüzelős istállóban pedig a gazdája továbbra is jószágot tart. Jászdózsán, bár néhány éve megépült a falut megkerülő Tarnaág, a központban álló 160—170 éves kőhíd nélkülözhetetlen, karbantartásáról eddig rendszeresen gondoskodott a közúti igazgatóság. Gazdátlanságba rokkant bele Nem vonható kétségbe a jászárokszállási háziipari szövetkezet jó szándéka sem, mert megvásárolta és magára vállalta a külső fogadó felújítási gondjait, amely szállást adott a 30 éves háború egyik legnagyobb hadvezérének, Gusztáv Adolf svéd királynak is. Amikor azonban a szűkösség miatt egy új üzemet, irodaházat építettek, a lapostetős, kockatömböt minden további nélkül odaállították az egykori fogadó mellé. Hasonló sorsra jutott a múlt század első feléből való (ugyan nem védett, de jellegzetes klasz- szicista jegyeket viselő) jász- fényszarui tanácsháza is. A kerekudvari kastély nedig, miután kiköltözött belőle a tsz-iroda, a gazdátlanságba rokkant bele. LP mények, már persze ami a munkatársakét illeti. Nem kell átjárni egymás szobáján, a környék csendesebb, kétszázhúsz négyzetméter alap- területű helyen dolgozunk — körülbelül 20 négyzetméterrel kisebb, mint az előző épületben — hét irodánk van. mellettük egy a folyosón kialakított kisebb helyiség és egy 25 személyes terem áll a rendelkezésünkre. Illetve a szerződés szerint évente 25 alkalommal igénybe vehetjük a KISZ-bi- zottság nagytermét is. A bérleti díjat és az üzemeltetési költségeket két évig a megyei tanács fizeti. A költözködést pedig a megyei tanács ellátó és szolgáltató szervezete segítette, valamint a Szolnoki Papírgyár azzal, hogy a régi bútoraink egy részét raktározza. Mivel itt csak egy foglalkoztatótermünk van a régi három helyett. vagy száz széket, tizenöt-húsz asztalt, fotelokat nem tudtunk magunkkal hozni, ezeket a berendezési tárgyakat egyébként kiárusítjuk. — Gondolom, jiemcsak a foglalkoztató termek, hanem a foglalkozások, tanfolyamok is a város más intézményeiben maradtak... — Jelenleg mindössze két tanfolyamot tartunk a kisteremben, a többi valóban más November l-jétől Új helyen a TIT megyei szervezete