Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 NOVFMRFR 16 Grósz Károly Madridba utazott Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyaló csoport tagjai között. A jó 30 perces „sétáló ismerkedés után” már a palotában csatlakozott a két kormányfőhöz Fracisco Ordonez külügyminiszter és Javier Rubio budapesti spanyol nagykövet, illetve Kovács László külügyminiszterhelyettes és Csejtei István, Magyarország madridi nagykövete. A spanyol gazdasággal való elmélyült ismerkedésre nyújtott lehetőséget a délután folyamán az Állami Ipari Intézetben (INI) tett látogatás. Jorge Mercader Miro, az INI elnöke mutatta be az államilag támogatott Holding társaságot, amely Spanyolország legnagyobb ipari egyesülése és Európában is az első húsz között van. A vállalkozói szervezetek spanyolországi szövetségében Grósz Károlyt az egymillió háromszázezer vállalatot képviselő szervezet nevében Arturo Gil PerezFelSpe González Andujar elnökhelyettes üdvözölte. A magyar vendég „első kézből” származó információval szolgált, amikor kijelentette: nagyon tartalmas eszmecserét folytattunk az önök miniszterelnökével az együttműködés lehetőségeiről. Mindketten megfogalmaztuk azt a szándékunkat, őszinte óhajunkat, hogy minden lehetséges téren együtt kívánunk működni a jövőben. Nem vagyunk elégedettek az eddigi eredményekkel, úgy érezzük, azok az őszinte kapcsolatok, amelyek a politika területén kialakultak a két ország között, hatékonyabb gazdasági együttműködést tesznek lehetővé. Ehhez azonban ismernünk kell egymást, ismerni a lehetőségeket. Grósz Károly ezután szólt arról, hogy Magyarország a múlt esztendőben olyan gazdasági átalakítási programot hirdetett meg, amely azt célozza, hogy korszerűsítsük gazdaságunk struktúráját, a vállalatok újítsák meg termékszerkezetüket, s ez a gazdaság mind több szállal kapcsolódjon a világban végbemenő változásokhoz. Grósz Károly részletesen tájékoztatta a spanyol üzletembereket azokról a jogszabályokról — köztük az adórendszerről. a társasági törvényről —, amelyek már az új törekvések szellemében születtek, majd rámutatott: ahhoz természetesen, hogy a jogi keretek hatékonyan működjenek, vállalkozó szellemű emberekre van szükség, akik élnek is a lehetőségekkel. A Vállalkozói Szervezetek Szövetségének (CEOE) elnökhelyettese válaszában kijelentette: ismeretes volt számunkra a kelet-európai és azon belül a magyar nyitási szándék, s az ön őszintesége most ennek kézzelfogható bizonyítéka. Este a Moncloa palotában Felipe González díszvacsorát adott Grósz Károly tiszteletére. A vacsorán mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. (Folytatás az 1. oldalról) ka alapelveit kell rögzítenie. Tartalmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB- nek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi ' cigányság — amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzetiségnek deklarálhassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtó- törvény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólás- és sajtószabadság, 'a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. * * * Az ülést követően a napirendek előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az első napirendi pont előadója. Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került, dokumentum főbb, megállapításait és a körülötte kialakult, véleményeket. Ennek során elmondotta, hogy a nemzetiségi törvény irányelveit — jelentőségére való tekintettel — a jövő heti központi bizottsági ülés elé terjesztik. A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Radics Katalin megerősítette: a cigányság szervezetei maguk jelezték, hogy számot tartanak a nemzetiségi státuszra, s ezt a szándékot tiszteletben kell tartani. A tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését megvitató második 'napirend előadója, Andics Jenő, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője részletesen tájékoztatta az újságírókat — az őket is érintő — témáról. Külön foglalkozott azzal, hogy a társásági törvény jelentősen bővíti az állampolgárok társulási lehetőségeit, s így időszaki lapok alapítását akár magánszemélyek jogává is kell tenni. Végezetül Thürmer Gyula bejelentette: döntés született arról, hogy a Központi Bizottság november 22-én ülésezik. Ezt megelőzően, 21-én ülést tart a Politikai Bizottság. A SZOT elnökségének előzetes állásfoglalása fl kölcsönös lehetőségek többet nyújthatnak A spanyol kormányfő pohárköszöntőjében szívélyesen üdvözölte vendégeit és biztosította őket országának a Magyar Népköztársaság iránt érzett rokonszenvéről. — Ez a vonzalom — mondotta — nem felszínes jelenség. Gyökerei olyan történelemből erednek, amely nem is egyszer összekötötte sorsunkat, s mindenekelőtt abból a közös földrajzi és kulturális térséghez való tartozásunkból táplálkoznak, amely kétségkívül, meghatározza mindkét ország jellemző vonásait. Ezután többek között arról szólt, hogy napjainkban megannyi olyan jellel, mi több, kézzelfogható ténnyel találkozunk, amelyek reménnyel és derűlátással töltenek el bennünket, az egyetértés és az együttműködés jövőjét illetően nem csupán országaink, hanem mindazok közöt is, akik osztoznak az előbb említett értékekben. Majd megemlítette, hogy Magyarország annak a párbeszédnek egyik úttörője, amely most kezd formálódni az EK és a KGST között, és a nyitás, a párbeszédre való készség félreérthetetlen bizonyítékául szolgál. Az a jelentős és mély átalakítás, amelyet Spanyolország az utóbbi 10 évben valósított meg, abban az irányban hat, hogy országom különlegesen rpély megértést tanúsít Magyarország erőfeszítései iránt, szolidárisnak érzi magát ezekkel, és támogatásáról biztosítja ezeket az erőfeszítéseket. Közvetlen kapcsolataink alig 11 éves múltra tekinthetnek vissza. Ez a magyarázata annak a szerény szintnek, amelynek megfelelően e kapcsolatok egyenlőre alakulnak, noha világos a fejlesztésükre irányuló politikai akarat, őfelségéik, a királyi pár tavalyi magyar- országi látogatása lendületet adott az ön országában a spanyol jelenlétnek, s meghatározott, új együttműködési lehetőségeket tárt fel valamennyi területen. Az ön mostani látogatása jelentsen újabb előrelépést, amely lehetővé teszi, hogy kölcsönös kapcsolataink színvonala a Magyarországéhoz és Spanyolországéhoz illő színvonalra emelkedjék. — Kereskedelmünk és műszaki-tudományos együttműködésünk a beidegzettség és a tehetetlenségi erő miatt igen behatárolt területekre és ágazatokra szűkül, s ily módon néhány maradék jellegű témakör kivételével ki sem ■ alakul, következésképpen csupán .teljesen elégtelen nagyságrendet ért el. Spanyolország komolyan készül az 1992. évi sevillai világkiállítás megrendezésére, ami egybeesik Amerika felfedezésének 500-ik évfordulójával. Ugyanabban az évben Barcelona ad heiyt az olimpiai játékoknak és Madrid lesz Európa kulturális fővárosa. Mindez az európai egységokmány érvénybe lépésével egyidejűleg történik. Magyarország, amely egyike volt azon országoknak, amelyek elsőként biztosították részvételüket a sevillai világkiállításon, azzal büszkélkedhet, hogy 1995-ben Budapest lesz Európa kulturális fővárosa. Magyarország kereskedelmi egyezményt írt alá az EK-val, á kétségkívül ragyogó teljesítményt nyújt majd a barcelonai olimipai játékokon, hasonlóan azokhoz az eredményeihez, amelyeket éppen most ért el Szöulban. Magától értetődik, hogy két ilyen adottságokkal rendelkező országnak nagy lehetőségei vannak az együttműködésre a kereskedelem, a technika, a kultúra, az idegenforgalom és a sport területén. Grósz Károly Készen állunk a kapcsolatok fejlesztésére Munkanélküli segély A SZOT elnöksége, tekintettel a munkaerőhelyzetben jelentkező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának növekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztését, összehangolását a társadalompolitika egész rendszerével, a munkanélküli ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. január 1-jei bevezetését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a munkanélküli-segélyről kidolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásairól a következő állásfoglalást alakította ki, amelyről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. 0 munkanélküli ellátás rendszere Pohárköszöntőjében Grósz Károly megköszönte a baráti fogadtatást, a gazdag programot, majd kijelentette: — Diplomáciai kapcsolataink csupán 11 évre tekintenek vissza. Ám a rövid idő alatt jelentős utat tettünk meg. Együttműködésünk ma már átfogja az élet szinte valamennyi területét, s a kölcsönös érdekeknek megfelelően. közös erőfeszítéseink eredményeként lendületesen fejlődik. Különösen nagy jelentőségű eseménynek tekintjük őfelsége János Károly király múlt évi magyarországi látogatását. Belpolitikai életünkről a párt főtitkára többek között ezt mondta: A Magyar Népköztársaság visszavonhatatlanul elkötelezte magát a társadalmigazdasági reformfolyamat felgyorsítása és következetes megvalósulása mellett. Vállaljuk az ezzel járó nem kevés nehézséget is. Sok tekintetben járatlan útra léptünk. Olyan demokratikus és hatékonyan működő, minden tekintetben versenyképes szocialista társadalmat kívánunk építeni, amely elméletileg sincs teljesen megalapozva, s amelyre empirikus történelmi tapasztalatok sem állnak rendelkezésre. Ezért is fordulunk nagy érdeklődéssel más népek tapasztalatai felé és vesszük át mindazt, amit nálunk is alkalmazhatónak ítélünk. Ezután Grósz Károly a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozott pohárköszöntőjében. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy aktív részt vállaljon a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés bővítésében. Mint kis európai állam, különös fontosságot tulajdonít a helsinki folyamat előrehaladásának. A magyar külpolitika annak érdekében tevékenykedik. hogy e folyamat bécsi utótalálkozóján mielőbb az európai biztonságot még jobban megszilárdító, a bizalmat építő, a gazdasági, a műszaki-tudományos, a környezetvédelmi, a kulturális és tájékoztatási együttműködést, az emberi kapcsolatokat és a humanitárius együttműködést ösztönző, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítését segítő megállapodások szülessenek. Meggyőződésem, hogy a spanyol gazdaság lendületes fejlődése, a magyar reform- program megvalósulása és a kedvező nemzetközi környezet jó lehetőségeket teremt a magyar—spanyol kapcsolatok széles körű fejlesztéséhez. Szeretném megerősíteni, hogy a Magyar Népköztársaság minden területen készen áll a kapcsolatok fejlesztésére Spanyolországgal. Érdekeltek vagyunk a politikai ^párbeszéd fenntartásában, a gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében, az egymás jobb megismerését elősegítő idegen- forgalom növelésében. Szeretném biztosítani házigazdáinkat, hogy a Magyar Népköztársaság részt kíván venni a sevillai világkiállításon és a barcelonai olimpián, és készen áll arra, hogy közreműködjék a szükséges létesítmények megvalósításában is. Ugyancsak örömmel vennénk részt Madridban az „Európa Kulturális Fővárosa” rendezvényein. 1. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapokra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve (a megfelelő kereset meghatározásának kivételével) több pontosítással, és a szervezeti feltételek megteremtésével fő vonalaiban megfelelne az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslatainak. 2. Az átképzésben résztvevő munkanélkülieknek felemelt ellátást kell biztosítani. 3. A biztosítási rendszert már 1989-től egészítse ki szociális segélyezési rendszer, amely — mérlegelés alapján — kiegészítheti a munkanélküli ellátás normál mértékeit, anyagi táA SZOT Elnöksége — állásfoglalása kialakításakor — a munkanélküli ellátás rendszerére vonatkozó hosz- szú távú elképzelésekből indult ki. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai — bár hosszú távon állampolgár? joggá kívánja tenni a munkanélküli segélyt, és biztosítási alapra helyezni — csak részben illeszthetők e hosszú távú elgondoláshoz. A SZOT Elnökségének az a véleménye, hogy az ellátás módjában hosszú távon is különbséget lehet és kell -tenni annak megfelelően/ hogy a munkanélkülinek volt-e korábban munkaviszonya. Ennek alapjáh az ellátás különböző szintjeit kell kiépíteni: a munkanélküli biztosítás, a munkanélküli segély rendszerét, és a szociális segély ezeken túlnyúló, a munkanélküli ellátásokat adott esetben kiegészítő rendszerét. 1989. január 1-jétől — bár most jelzi Pontosan ki kell munkálni a megfelelő munkahely kritériumait, amelynek elmogatást nyújthat az egyéves időtartam után, illetve a biztosítási rendszerből kiszoruló munkát kereső más rétegeknek (pl. pályakezdők). 4. A bérminimumot szükséges 4000 forintra felemelni annak érdekében is, hogy a munkanélküliek minimális ellátása megközelíthesse a létminimumot. 5. Az 1989. évi kollektív szerződések kötésekor a munkavállalók és a -munkáltatók állapodjanak meg vég- kielégítés fizetésében, annak mértékében és az érintettek körében is. A magyar államnak valamennyi polgára számára biztosítani kell a megélhetést, alapvetően és elsősorban munkával, annak hiányában pedig más eszközökkel. a különböző formák egymáshoz kapcsolódását — még nem javasolja mindhárom forma megvalósítását, a munkanélküli segély rendszerének bevezetését később tartja lehetségesnek. A SZOT Elnöksége javasolja a kormánynak, hogy első lépésben — készíttessen alternatív számításokat a munkaviszonyban állók munkanélküli biztosítási rendszerére (pl. különböző — 75, illetve 70 százalékos — induló összegeket figyelembe véve), azok költségeire, és ezen alternatívákról döntsön a Minisztertanács vagy a Parlament; — terjessze ki a szociális segélyezésre való jogosultságot a munkaképesekre is abban az esetben* ha biztosítással nem rendelkező munkanélküliek megélhetése nem biztosított, és — igazolt szándékaik ellenére — nem találnak maguknak munkát. fogadása a munkanélküli ellátás folyósításának feltétele, meg kell határozni a képzettségi szint, átlagkereset fogalmát, tartalmát. A SZOT elnöksége nem fogadja el azt a feltételt, mely szerint a munkanélküli ellátás megtagadható attól, aki nem fogadja el a felajánlott, a munkanélküli pénz — idővel csökkenő — összegével azonos átlagkeresetet kínáló állást. A várható keresetnek a munka- nélküli segély összegét érzékelhetően meg kell haladnia. A SZOT elnöksége javasolja' a kormánynak, hogy a munkanélküliek, ellátására •vonatkozó elgondolásokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közös előterjesztésében tárgyalja. A kérdés jelentőségére való tekintettel indokoltnak tartaná a széles körű társadalmi vitát és a munkanélküli ellátás rendszerének törvényszintű szabályozását. Egyetért azonban azzal, hogy a rendszer bevezetése sürgető, így támogatja azt 1989. január 1- jével, amennyiben lehetséges a jelenlegi elgondolások olyan átalakítása, amely figyelembe veszi a szakszervezetek javaslatait és a vita során felmerülő egyéb észrevételeket, a társadalom- biztosítási, munkaügyi, az OTP-kölcsön átütemezésére vonatkozó szabályok megalkotása, a munkaügyi és szociális szervezetek felkészítése kérdéseit. A SZOT elnöksége egyetért azzal, hogy a munkavállalóknak ki kell nyilvánítaniuk szolidaritásukat munkanélküli társaikkal szemben. Ennek azonban nem az állami költségekhez való hozzájárulásokban kell kifejeződnie, sem azoknak — akárcsak részbeni átvállalásában, hanem külön alap létrehozásával fogják segíteni a szakszervezetek munkanélküli tagjaikat, amely a biztosítási és állami ellátásoknál nem vehető figyelembe. * * * A SZOT Elnöksége kéri az iparági-ágazati szakszervezeteket és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsait, hogy a munkanélküli se- gélyrendszerről kialakult tervezetet, illetve előzetes állásfoglalást a tagság minél szélesebb körével vitassa meg, és december 10-ig tűzze vezető testületi ülés napirendjére. B munkanélküli ellátás feltételei
