Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
1988. NOVEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon a Rékasi úti transzformátorállomás látja el, magyar energiarendszerekből vételezett villamos energiával, Szolnokot és a megyét. Az állomáson két óriás 160 MVA-es transzformátor működik. A beérkezett nagy feszültséget négy lépcsőben tudják eljuttatni a fogyasztókhoz (Fotó: T. Z.) A talaj kirablása ellen Növényvédős tanácskozás Szolnokon A ©abona és Ipari Növények Termelési Rendszere tegnap délelőtt taggazdaságainak növényvédőseit hívta Szolnokra, egy agrokémiai tanácskozásra. A Technika Házában rendezett tanácskozás napirendje alapvetően egy téma köré csoportosult; a jövő esztendő növényvédelmi újdonságai és a várható kínálati viszonyok köré. Az előadás-ajánlat is eszerint épült fel. Kádár Aurél, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében agrárágazatunk általános viszonyainak és a növényvédelemnek a kapcsolatáról beszélt elsőként. Arról, hogy amennyiben Magyarország be akar törni a tőkés piacokra, igényes termékeket kell produkálnia. Ehhez pedig igényes növény- védelemre van szükség. A jelenlegi folyamatok azonban éppen az ellenkező hatást váltják ki. A mezőgazdaságtól elvont — és jövőre még elvonásra kerülő további — milliárdok nehéz helyzetbe sodorják, kényszertakarékosságra késztetik a nagyüzemeket. Ezt pedig — többek között — a növényvédelem is megsínyli. Kádár Aurél és az őt követő Stanek József — a Magyar Agrokémiai Egyesülés képviselője — a növényvé- dőszer-ellátás javulásával, a választék bővülésével biztatta a jelenlévő termelési szakembereket, bár túlzottan ők maguk sem voltak biztosak ígéretük feltétlen teljesülésében. A magyar mezőgazdaság által felhasznált agrokémiai termékek nagy része ugyanis vagy külföldi — tőkés — eredetű, vagy tőkésimport-alapanyag- ból készül. Azt pedig, hogy a jövő esztendő miféle importpolitikát, s miféle korlátozásokat hoz, ki tudhatná előre pontosan. A termékismertetéseken túl jobbára bizonytalan előrejelzéseket, könnyen visz- szavonható ígéreteket kockáztathattak csak meg az előadók — mert ma ilyen bizonytalanok a gazdaság állapotai is. A tanácskozás a Chemia Linz és a Gyamamid vállalatok fehérjeprogramhoz kapcsolódó kínálatának ismertetésével és a szakemberek rövidebb konzultációjával zárult. alkotmányellenes minisztertanácsi rendelet Az Országgyűlés sajtóirodája közli: az Alkotmányjogi Tanács dr. Korom ML hály elnökletével tegnap ülést tartott. Ezen megtárgyalták a legfőbb ügyész indítványát; ebben annak a minisztertanácsi rendeletnek a felülvizsgálatát kérte, amely" a külföldi tartózkodás idejére az állampolgároknak járó nyugellátást és a baleseti nyugellátást szünetelteti. Az Alkotmányjogi Tanács egyhangú határozatával elfogadta a legfőbb ügyész indítványát: törvénysértőnek és ennek következtében alkotmányellenesnek minősítette a Minisztertanács rendeletének azt a szakaszát, amely 90 napon túli külföldi tartózkodás esetére szünetelteti a nyugellátás folyósítását. Az Alkotmányjogi Tanács megkeresi a Minisztertanácsot, hogy 1989 január 1-ig új, az Alkotmánnyal össz7 hangban lévő jogszabályt alkossa meg és hirdessen ki. A Minisztertanács intézkedéséig felfüggeszti a rendelet kifogásolt szakaszát, és elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. Felvásárlási ár és információhiány Ülést tartott a Broiler GT igazgatótanácsa A hogyan továbbról folytatott eszmecsere hangulatát illetően alighanem az eddigi „legviharosabb” ülését tartotta meg tegnap a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat gesztorságával nyolc évvel ezelőtt alakult Broilertermelő Gazdasági Társaság igazgatótanácsa. A tanácskozás vitájának hevét az az alulinformáltság hevítette, amely napjainkban, az agrárágazatban nem csak a társaság partnereinek — mezőgazda- sági nagyüzemeknek, baromfikeltetőknek, takarmányt gyártó és forgalmazó cégeknek — a tervezéssel kapcsolatos gondjait szaporítja. Ne menjünk azonban elébe a dolgoknak, a tanácsülés ugyanis elsőként a gt eddigi tevékenységét értékelte. A tizenkilenc partnergazdaság — közülük tizenöt Szolnok megyei téesz illetve állami gazdaság — az idei pecsenyecsirke-szállítási szerződést időarányosan valamelyest túlteljesítve, október végéig 14 ezer tonna alapanyagot szállított a feldolgozónak. Ennek 56 százaléka a nagyobbrészt a közös gazdaságok által integrált kisüzemekből, háztáji gazdaságokból került ki. Amíg tavaly a gesztorválla- lat egész évi broilerszükség- letének 80 százalékát, idén már tíz hónap alatt a 88 százalékát biztosította a gazdasági társaság. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az ágazat gazdaságossága szempontjából fontos fajlagos mutatónál, a felnevelés közbeni, elhullás! aránynál mutatkozó jelentős — 4,4 és 16,5 százalék közötti — szóródás csak részben írható a szokottnál melegebb nyári időjárás számlájára. A baromfifeldolgozó vállalatnak a jövő évi alap- anyagárakkal, a mezőgazdasági nagyüzemeknek a termelési ráfordítások várható növekedésével és a broiler, felvásárlási árak alakulásával kapcsolatos ismereteinek a hiánya megnehezítette a 'gt-tagok döntését a további munkáról. A vita során nem egyszer kiütközött mindkét fél kiszolgáltatottsága. A feldolgozónak csak a várható belföldi fogyasztásról vannak megközelítően pontos ismeretei, az export- kilátások, az exportszubvenció várható mértéke azonban bizonytalan. A termelők közül azok vannak legnehezebb helyzetben, amelyek a veszteséges broilerterme- lést sem számolhatják fel az állami támogatással épített baromfitelepeken a pénzügyi hatóságok büntető szankciói miatt. Márpedig a keltetőüzemek által a jövő évre megállapított 16 százalékos naposbaromfi-áreme- lésből, valamint a gabonaforgalmi vállalat által prognosztizált 18—20 százalék közötti takarmány-árnövekedésből mindössze alig 13 százalékot kompenzál az ideiglenes felvásárlási áremelés, amelyet a baromfi- feldolgozó vállalat tudott „előlegezni” a gt tagjainak. Az igazgató tanácsülés végül is úgy határozott, hogy a termelés folyamatossága érdekében — mivel a jövő év első hónapjaiban feldolgozásra kerülő csirkékhez a tojásokat már most keltetőgépbe kell rakni — a nagyüzemek megkötik az alapanyagszállítási szerződést 1989-re, de azt a később kialakuló áremelkedések ismeretében, a jövő év első negyedében felülvizsgálják. a pártalapszervezeti munka felértékelődött (Folytatás az 1. oldalról) kelni, hogy az alapszervezetek hogyan töltik be szerepüket, környezetükben milyen a befolyásuk, a kisugárzó'hatásuk. Másként kell foglalkozni az alapszervezetekkel, mint eddig. Minél több formalitástól mentes személyes találkozásra, folyamatos kontaktusra van szükségük. Csak így lehetnek képesek tömegbázison alapuló politizálásra, végső soron feladatuk betöltésére. Gyámkodás nélkül, de.. Az irányító pártszervek és az alapszervezetek kapcsolatát is javítani szükséges. Sem az alapszervezetek magukra hagyása, sem a túlzott gyámkodás nem viselhető el politikai károk nélkül. Az alapszervezetek jogos igénye, hogy idei beszámoló taggyűlésükre úgy készülhessenek fel, hogy az őket közvetlenül irányító pártbizottságok helyzetértékelése, feladatmeghatározása birtokában legyen. Az is természetes. hogy azokba érdemi módon szólhassanak bele, mondhassanak róluk véleményt, tehessenek javaslatokat. Vannak arra utaló ta-. pasztalatok, hogy az irányított terület párttagsága néhány helyen rendkívül csekély információval bír az ott folyó helyzetértékelő munkáról, a helyi megújulási tervekről. Néhány alapszervezet azt is jelezte: zavart okoz a munkájában, hogy a régi módon már nem, új módszerrel pedig még nem kap eligazítást felsőbb párt- szervétől. Jellemző a hagyományos gondolkodás, a felsőbb döntésre várás. Érzékelhető az is, hogy a társadalmi-gazdasági élet változásai, a politikai élet eseményei időnként és helyenként értetlenséget, zavart váltanak ki. A párttagság és az alapszervezetek tehetetlennek érzik magukat az életszínvonal romlásának a közhangulatra gyakorolt hatásával szembeh. Tehetetlennek minősítik az üzemi és a területi irányító pártszerveket is. Nem a kritikai minősítés okoz gondot, hanem az. hogy a tehetetlenség érzete sok helyen bénultságot eredményez. Márpedig mindenki, számára egyértelműnek kell lennie: a nehéz helyzetből, a válságból csak az az út vezet kifelé, melyet magunk építünk és egyengetünk. Senki más nem végzi el helyettünk a munkát. Nem halogatható tovább a cselekvés alapszervezeti szinten sem. Készüljenek úgy a beszámoló taggyűlésekre hogy felmérik saját környezetükre gyakorolt hatásukat. helyüket, szerepüket. befolyásuk alakulását, ebből vezessék le és határozzák meg saját feladataikat. Ezek alapján gondolják végig jövő évi feladataikat. Ez legyen tervező munkájuk alapja is. A tervezés hangsúlya a munkaprogramon, azaz a helyi politikai programon legyen és nem rutinszerű napirendek tervezésén. Az alapszervezetek öntevékenysége nélkülözhetetlen, de a pártban végbemenő folyamatokat látva úgy tűnik, az irányító pártszervek nem háríthatják át a felelősséget a pártalapszerve- zetekre és a 'párttagokra, mert kellő érvanyag hiányában, csupán önmagunkra hagyatkozva nem képesek a felmerülő kérdésekre megfelelő válaszokat találni. Be kell látni, hogy nem teljesültek teljes mértékben azok a várakozásaink, hogy az alapszervezeti önállóság megteremtése a mozgalmi munka színvonalának ugrásszerű javulását eredményezi. Egy testülettel A továbbiakban ä Központi Bizottság november eleji ülésének állásfoglalását elemezte Szabó István, majd arról szólt, hogy a Végrehajtó Bizottság nélkül működő pártbizottságok létrehozása Szolnok megyében június 30-ig megtörtént. így gyakorlatilag az országos pártértekezlettel szinkronban, illetve azt rövid időn belül követve 73 korábbi pártvezetőségből és 65 párt- bizottságból összesen 131 végrehajtó bizottság nélküli pártbizottság alakult. A megyei pártbizottság az országos pártértekezlet szellemében a párton belüli demokratizálódási folyamat fontos mozzanataként kezelte ezt a szervezetinek tűnő átalakulást, ezért három kivételével valamennyi testületnek tagfelvétel-jóváhagyási és fegyelmi jogkört adott. A tapasztalatok szerint e testületek tevékenysége dinamikusabb lett, érdemibbé vált, csökkent a formalizmus és a rutinszerűség. A különböző testületek egyre inkább területük valódi gazdájaként gondolkodnak. Ezután a párttaggá nevelő — tagfelvételi munkát a párt befolyásának tudatos alakítása szemszögéből értékelte Szabó István. Szólt arról, hogy a párttagsági könyvek cseréjét előkészítő beszélgetések eddig nem tapasztalt méretű kilépési hullámot indítottak meg. A párthoz való közeledés csökkent, amit igazol a tagfelvételek számának jelentős visszaesése. Ez elsősorban a párt számára igen értékes területeken, a munkások, a diákok és a 30 éven aluliak körében tapasztalható. Mindez egyértelműen utal e munka áttekintésének szükségességére, a jelenlegi helyzetnek megfelelő módszer és stílus kialakítására. A megyei párt-végrehajtóbizottság szerint az okok ösz- szetettek, részben a helyi és az alapszervezeti pártmunka' gyengeségeire utalnak, részben az általános politikai, társadalmi, gazdasági hatások játszanak szerepet. Mindezt figyelembe véve ma nem a folyamatos növekedés, hanem a taglétszám csökkenésének mérséklése, élő, eleven politizálás eredményeként a párt befolyásának újbóli növelése a reális cél. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan kerüljenek be új erők a pártba. Növelni a párt vonzerejét Változatlan és egyre sürgetőbb feladat a pártélet aktívabbá, színvonalasabbá, nyitottabbá tételével növelni a, párt helyi vonzerejét. Ebben minden egyes párttagnak feladata és felelőssége van. Jobban lehet és kell építeni a személyes példa szerepére. A párttestületeknek és a párttagoknak is végig kell gondolniuk, hogy milyen testületi Vagy személyes befolyással bírnak arra a közegre, amelyben élnek és dolgoznak. A befolyásolás, a valós tekintély összetevőit kell végiggondolni, erősíteni a pozitív elemeket. Ez más-más konkrét feladatot jelenthet minden közösségben. A munkamódszerbeli változtatástól kezdve a személyi konzekvenciák levonásáig széles a mozgástér. Különösen fontos, hogy a párt nyílt, kiszámítható szándékú, mozgósító munkával legyen képes alapszervezeti szinten is megnyerni a környezetét. Legyen képes a különböző érdekek feltárására, megjelenítésére és adjon politikai programot megoldásukra. Teremtsen fórumot a politizáláshoz, biztosítson cselekvési teret minden párttag számára, vetkőzze le merev, megcsontosodott módszereit. Mindezek megvalósítása lehet az alapja az új tartalmú környezetében tekintélyt élvező és ezáltal vonzó pártéletnek. Befejezésül az ifjúságpolitika aktuális kérdéseiről szólt Szabó István. Hangsúlyozta: a párt ifjúságpolitikájának alapvető célja az, hogy az ifjúságot bekapcsolja a társadalmi folyamatokba, cselekvési teret nyisson a fiatalok számára, és körükben erősítse hatását. Az utóbbi évek nehézségei, a felerősödő szociális problémák az ifjúság egészében perspektívátlansághoz, bizalomvesztéshez vezettek. A meginduló reformfolyamat sem ígér gyors változást, sőt egy ideig a lakosság, közte az ifjúság terheinek növekedésével jár. Ezek között a körülmények között a KISZ keresi lehetőségeit, szerepét, az ifjúsági intézményrendszer korszerűsítésének és az ifjúsági szervezel megújulásának irányait is. A KISZ megújulási törekvéseihez nélkülözhetetlen a pártszervezetek értő támogatása, ami csak akkor járhat eredménnyel, ha egymás kölcsönös tiszteletén alapuló partneri viszony alakul ki közöttük. Látnunk kell, hogy az ifjúság problémáinak nagy része nem csupán ifjúsági probléma, hanem a társadalmi gondok generációs ve- tülete, tehát kizárólag ifjúsági szemléletű megközelítése nem vezet eredményre. Megoldásuk csak a társadalmi, gazdasági reform előrehaladásától várható. Az ifjúságpolitikának a társadalompolitika szerves részévé kell válnia, -minden szinten a jelenleginél ifjú- ságcentrikusabb döntésekre van szükség. A párt feladata, hogy az ifjúság helyzetére irányítsa a társadalom figyelmét, és politikai eszközökkel érje el, hogy az állami, tanácsi szervek érdemi intézkedéseket, az ifjúság érdekeit is figyelembe vevő döntéseket hozzanak. Segítséget kell adni az ifjúság képviselőinek ahhoz, hogy hatékonyabban képviselhessék a rétegérdekeket. Létkérdés az ifjúság megnyerése / A párttagság széles köre nem érzékelte azt, hogy az ifjúság körében erőteljes egzisztenciális és politikai differenciálódás ment végbe, hogy ma már egyre több fiatal érzi a perspektíva hiányát, kérdőjelezi meg társadalmi-gazdasági gyakorlatunkat. Ebből adódóan nem tudatosult a párttagságban, hogy az ifjúság megnyerése ma létkérdés a párt számára, és ehhez új szövetség megkötésére van szükség. A pártszervezetek egy része nem nézett szembe azzal a ténnyel, hogy a KISZ taglétszámának nagymérvű csökkenése a párt iránti bizalom csökkenését is jelzi. Hajlamosak csak a KISZ-szervezet hibájának, belső gondjának látni a jelenlegi helyzetet. Befejezésként arról beszélt Szabó István, hogy a megyei pártbizottság október 7-i ülésén elfogadott program jó alapul szolgál a közös cselekvéshez. Az ifjúság és a KISZ számára kínálja a megye társadalmi, gazdasági folyamataiba való beleszólás lehetőségét és cselekvési teret biztosít. Ennek figyelembevételével kellene dolgoznia a megye párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszervezeteinek. Az előadás elhangzása után Szabó István a hallgatóság által feltett kérdésekre válaszolt, majd a résztvevők szekcióüléseken vitatták meg az elhangzottakat.
