Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
1988. OKTÓBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden más megoldás drágább lenne Grász Károly interjúja a tengizi beruházásról A Vegyépszer Vállalat üzemi újságjában, a Vegyépszer Dolgozók Lapjában tegnap egész oldalas interjú jelent meg Grósz Károllyal. A lap munkatársainak tudomása szerint ez az első alkalom a magyar sajtó történetében, hogy a párt főtitkára, miniszterelnök interjút ad egy vállalati újságnak. A jam'burgi egyezmény elapján hazánkra háruló kötelezettségeknek bő teret szentel az írás, hiszen * a Vegyépszer e munkák fővállalkozója. Grász Károly leszögezi: — Tengiz megítélése nem változott, a vállalkozás kölcsönösen előnyös. Az utólagos számítások szerint is ez a viszonylag leggazdaságosabb módja növekvő gázszükségletünk kielégítésének. Minden más megoldás ennél drágább lenne, csak megismételhetem korábbi kijelentésemet, miszerint sajnálatos, hogy nem tudunk nagyobb részt vállalni ebből a beruházásból — hangsúlyozza az interjúban. A miniszterelnök tudomása szerint a Vegyépszer és a mintegy negyven alvállalkozó magyar vállalat jól szervezetten, jó minőségű munkát végez Tengizben. A nehéz éghajlati feltételek ellenére a termelékenység meghaladja a hazait, s az óriási munkaerőkoncentráció igen komoly szervezési, irányítási feladataival is jól megbirkózik a Vegyépszer. A beruházást bíráló magyarországi megnyilvánulásokat Grósz Károly úgy ítéli meg, hogy azok egy részét jószándékú aggodalom táplálja; az ország nehéz helyzetében helyes-e ilyen nagy összegeket lekötni energetikai beruházásra. Ebben a tájékoztatás hiányai is tükröződnek. Az ellenvetések egy kisébb része a politikával való szembenállásból fakad, s ez esetben Tengizt egyesek csupán ürügyként használják fel. Végezetül Grósz Károly ismételten biztosítja a Tengizben dolgozó mintegy ötezer magyar munkást, hogy tevékenységük rendkívül hasznos, erőfeszítéseikre szükség van, s fegyelmezett munkájukkal egyúttal hazánk jó hírét is öregbítik. Élelmiszerekből Kedvezi! exportkilátások A várakozásnak és a tervezettnek megfelelően alakult az év eddig eltelt időszakában a magyar élelmiszergazdasági kivitel, és az importban is érvényesülnek az előzetes elképzelések. Szeptember végéig az egész esztendőre tervezett 1,3 milliárd dolláros kivitelből mintegy 950 millió valósult meg, az időarányos teljesítés meghaladja a 70 százalékot, ami megfelel a várakozásnak. Az 1988-ra tervezett konvertibilis elszámolású import 78 százalékát hozták be az első háromnegyed évben az élelmiszergazdaság területén. A rübelforgalom a tervezettnek megfelelően alakul, és olyan mértékű, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A MÉM szakemberei szerint az év végéig az előirányzatokat teljesíteni lehet. Tájékoztatták az újságírókat .arról is, hogy a világpiacon emelkedik a gabona ára, ugyanúgy a növényolajipar termékeit is előnyösebben lehet értékesíteni. Üzletkötések, üzleti hírek Pályázat 600 új munkahelyért — Félmilliárd hitel a GMV-nek Pigmentek Délkelet-Azsiába — Foglalkoztatási nehézségekkel küzdő térségekben segíti munkahelyteremtő beruházások megvalósítását az úgynevezett foglalkoztatáspolitikai alap, amelyből a foglalkoztatási lehetőségek bővülését ígérő vállalatok és szövetkezetek pályázat révén juthatnak költségvetési forrásból pénzhez. Szolnok megyében jelenleg kilenc pályázat vár elbírálásra, a pályázó cégek összesen hatszáz ember foglalkoztatásának megoldásához, mintegy 54,5 millió forintot kértek. A Körösmenti Termelőszövetkezet egy rétegeltlemez- gyárhoz, a Jászsági Építőipari Kisszövetkezet faipari termékek gyártásához igényelt pénzt; a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet a zöldségszárítóját, a Tisza- örsi Petőfi Tsz pedig laboreszközöket gyártó üzemét szeretné bővíteni; a Nagyré- vi Tiszazug Tsz cipőgyári részleget tervez Tiszaikürtön, a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz pedig cipőfelsőrész-készítő üzemet saját székhelyén; a Kevisz (Kunmadaras) a hegesztő-áramforrások szerelésének fejlesztéséhez, az öltés kisszö- zetkezet (Budapest) tiszabu- rai varró- és faipari üzem alapításához, a Zsanett Fővárosi Kézműipari Vállalat pedig tiszafüredi ruhaipari üzeméhez vár központi segítséget, vagyis csengő forintokat. » — A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt szolnoki fiókja a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak félmilliárd forintos rövidlejáratú hitelt nyújtott, ezt az összeget a GMV a felvásárlás finanszírozására fordítja. Egy 1988. szeptember 29-én aláírt szerződés alapján az MKB szerepet vállal a megye cukoriparának hitelezésében is. A banktól kölcsön vett pénzből fizet a Cukorgyár a répát termelő gazdaságoknak. — Egy nemrég befejeződött tárgyalássorozat eredményeként a Tiszamenti Vegyiművek a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalattal közösen Indonéziában és Szingapúrban is értékesít a jövőben pigmenteket. Az idei forgalom várhatóan eléri a 300 ezer dollárt. — A Szolnoki Mezőgép szeptember végén több mint 5 millió francia frank értékben kötött szerződést a francia Idass céggel, ennek értelmében mintegy 200 rendfelszedő adaptert szállít partnerének a jövő év márciusáig. Biztató tárgyalásokat folytatott a két vállalat egyéb termékek, részegységek szállításának ^lehetőségeiről is. Ugyancsak szeptember végén fogadták a Mezőgépnél a kanadai székhelyű Massey Ferguson angliai Coventry- ben működő leányvállalatának vezetőit, akik Lady Trumpington, brit mezőgazdasági miniszter delegác'ó- jának tagjaiként tartózkodtak Magyarországon. A neves cég a világ traktorgyártásában meghatározó szerepet játszik, de egyéb mező- gazdasági gépei is elismertek. A „feltáró jellegű” látogatáson a magyar és az angol szakemberek több szolnoki termék és részegység szállításának lehetőségeit vizsgálták meg. A Szolnok és Vidéke Afész szajoli 201-es kis ABC-jének havi forgalma az elmúlt négy hónapban több mint félmillió forinttal nőtt. Jelenleg eléri, sőt túl is lépi a 2 millió forintot. A vevők mintegy 1600 féle áruból válogathatnak. Folyamatosan van tőkehús, hetente egyszer birka, bőrös malac, hétvégeken pedig marhahús. Csaknem duplájára emelkedett a töltelékáruk eladása. A szövetkezeti napok keretében 30—50 százalékos engedménnyel ruházati, 20 százalékossal vegyesiparcikk-, 40 százalékossal pedig élelmiszervásárt rendeztek. A szövetkezeti tagság 30 százalékos árengedménnyel vásárolhatott. A tizenegy tagú kollektíva büszke lehet rá, hogy ilyen rövid időn belül hamar ismertté vált a bolt a község határain kívül is — nzs — II célok élérésére mozgósítani kell minden erőt (Folytatás az 1■ oldalról) A pártbizottság úgy értékeli, hogy az elkövetkező időiben a tömegszervezetek és mozgalmak szerepe a hangulati tényezők alakításában, a politikai és gazdasági feladatok megoldásában növekvő fontosságú és nélkülözhetetlen. Elismeri, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak eddig is alapvetően jól fogadták politikai céljainkat, közreműködtek megvalósításukban. Elvárja azonban azt, hogy munkájuk javítása ér- dékében nálunk is új elemek alkalmazására kerüljön sor, ezért területük problémái pontosabb ismeretével tárják fel mindazon gondokat, amelyek befolyásolják politikai céljaink megvalósítását. Az MSZMP Karcagi Városi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy céljaink megvalósítása érdekében most különösen szükség van a társadalmi összefogásra. Nem elég tehát csak a párttagság mozgósítása, elengedhetetlen az egész lakosság megnyerése. Ehhez szükség van a párt- munka nyíltságára, de szükség van a párttagság kiállására is. A pártmunka nyíltsága A Karcagi Városi Pártbizottság tegnapi kibővített ülését Kocsis Kálmán, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, köszöntötte a pb tagjait és a meghívottakat, majd megállapította, hogy az ülés határozatképes, az 51 tag közül negyvenen jelentek meg. Ezután Nagy Jenő, a városi pártbizottság első titkárának szóbeli be- ajánlása következett. Az első titkár elmondta, hogy a pártbizottság a politikai munkaprogram és a feladatterv kellő megalapozása érdekében úgy határozott, hogy a terület gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéséről készült jelentését, a szélesebb közvélemény elé és vitára bocsátja. Mezőgazdasági, ipari, vállalati szakemberek, a közművelődésben dolgozók, a területi pártszervezetek és Kunmadaras párttagságának, valamint esti egyetemi osztályának a véleményét kérték ki. Az ezeken a fórumokon szerzett tapasztalatok, az anyaggal kapcsolatos 294 észrevétel azt bizonyítja, hogy a társadalom igényli a nyíltságot, kritikai szelleme erős. Különösen bíráló észrevétel szólt a párt ideológiai helyzetéről, az oktatás, a közművelődés kérdéseiről, a városi egészségügyi intézményeinek helyzetéről, a vállalati gazdálkodás romló feltételeinek káros hatásairól. A városi párt-vb ezeket a tapasztalatokat igyekezett figyelembe venni a most a pártbizottság elé terjesztett dokumentumok kidolgozásakor. Előtérben az egészségügy A mezőgazdaságban örvendetesnek mondható, hogy a karcagi nagyüzemek az elvonások növekedése ellenére sem tervezik a foglalkoztatottak számának csökkentését. jó megoldásokat találtak Karcagon és Kunmadarason az alaptevékenységen kívüli ágazatok fejlesztésére. — A gazdaság gondjainak elemzése jól bizonyítja — hangsúlyozta a városi párt- bizottság első titkára —. hogy a gondok felsorolása senkin sem segít, csupán az előretekintő vezetői tevékenység. A dokumentumok előkészítését szolgáló vita is bizonyította. hogy a lakosságot igen élénken foglalkoztatják a város ivóvizével kapcsolatos egészségügyi gondok. Minél előbb meg kell találni a problémát megnyugtatóan rendező megoldást, az eddigi vizsgálatok szerint például a vízműhöz egy arzénmentesítőt is kell építeni. A kérdés eldöntéséhez azonban nemcsak további alapos vizsgálatok kellenek, hanem pénz is. mert ha tényleg arzénmentesítőre van szükség, arra a városnak egymagának nem lesz pénze, feltétlenül központi forrásokból kell „meríteni”. Még a döntésnél is fontosabb azonban, hogy a nehézségekről valós tájékoztatást kapjon a város lakossága. A térség egészség- ügyi ellátását érő jogos kritikába is csak akkor nem keverednek szélsőséges vélemények, ha a lakosságot rendszeresen informálják a gondokról és a megoldásuk érdekében hozott vagy hozandó áldozatokról. Nagy Jenő szólott a városi pártértekezlet összehívásának kérdéséről is. Elmondta. hogy a mostani pártbizottsági ülés előtt minden pártszervezet és alapszervezet titkárának véleményét meghallgatták ebben az ügyben. A hallottak szerint a tagság többsége az értekezlet összehívását kifejezetten sehol nem igényelte, a városi párt-vb-nek is az a véleménye hogy a városi pártértekezlet összehívásának előkészítése újra hónapokra vonná el a tagság energiáit a mind sürgetőbb feladatoktól. A káderutánpótlás gondjai A tanácskozás hozzászólásokkal folytatódott. Elsőként Kovács István, a karcagi HAGE igazgatója, a városi pártbizottság tagja kért szót. Miután azt részletezte, hogy az egyre növekvő központi elvonások miatt az agrárágazatban már az elodázhatatlan fejlesztések mindegyikére jut pénz. a -káderutánpótlás gondjaival foglalkozott. Tapasztalatai szerint a fiatalok szakmai felkészültségére bátran lehet építeni, vezetői ismereteik azonban a legtöbbször hiányosak, amikor a „mély vízbe dobják őket”. Ez azért van így, mert az utolsó pillanatig nem gondolnak megfelelő szintű, széles körű informálásukra, csak szakismeretek birtokában senki nem lehet jó vezető, szükség lenne szervezett keretek között megtanult vezetői ismeretekre is. Nagy Lajos, a KISZ Karcagi Városi Bizottságának titkára azt a véleményét fejtette ki, a fiataloknak a KISZ-ben tapasztalt közömbössége jórészt az if júsági szervezet közvetlen pártirányításának következménye, emiatt nem volt képes a fiatalságot leginkább foglalkoztató kérdésekre elegendő energiát fordítani. Ujj Imréné, a Kunmada- rasi Nagyközségi Pártbizottság el.ső titkára a település társadalmi, gazdasági helyzetét elemezte, felmondta például, hogy — a karcagi ,'képpel” ellentétben — náluk nem anyagi gondok nehezítik leginkább az oktatást, hanem a személyi feltételek romlása, a szakképzetlen nevelők nagy - száma, az az. hogy egyre több már nyugdíjág pedagógust kell foglalkoztatniuk. Kun András, a karcagi 1. számú területi pártalapszervezet titkára tapasztalatait közreadva úgy vélekedett, hogy a hatvanévesek korosztálya (alapszervezetének 80 százaléka nyugdíjas) nehezen érti meg, hogy miként került az ország a mai helyzetbe. Bár látja, hogy a párt és a kormányzat keresi a kiutat (ennek a jele a KB-ülések nyilvánossága. nemzetközi szereplésünk élénkülése), a 2000— 4000 forintos nyugdíjból élők azonban joggal türelmetlenek, és már félnek az 1989- es évtől bejelentett áremelésektől. De nemcsak a gazdasági problémák nyugtalanítóak, a demokratikus szocializmusról ma úgy beszélünk mind többet, mintha itt 40 éve nem szocializmus épülne. Nagy András, a Május 1 Tsz üzemi pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a termelés során rengeteg ipari terméket fogyasztó mező- gazdasági üzemek helyzete egyre romlik, mert az ipari árak. költségeik növekedésével nem tarthat lépést bevételeik gyarapodása. Zagyi János, a városi pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában arról is beszélt, hogy a politikai küzdőtéren a párt szervei ég szervezetei rövid időre sem szorulhatnak deffenzí- vába, mert az így keletkező hatalmi űrt más erők azonnal kitöltik és a párt nehezen szerezheti csak vissza irányító szerepét a társadalomban. Fodor Károly, a SZIM üzemi pártbizottság titkárának véleménye szerint a párt csak akkor biztosíthatja utánpótlását a fiatalok soraiból, ha fenntartja az ifjúsági szervezet közvetlen irányítását. Több lehetőséget az alapszervezetek nek Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára többek között az alapszervezetek szerepének fontosságával foglalkozott felszólalásában. Az alapszervezeteket kell „felfedezni”, hisz a konfliktusokkal ők találkoznak először. A korábbinál több lehetőséget kell nekik biztosítani, hogy önállóan gondolkodjanak, cselekedjenek, hogy nagyobb szerepe legyen az alapszervezeti pártéletben a konkrét helyi problémákra adott politikai válasznak. Az ilyen önálló politizálás a ma kikerülhetetlen politikai harc újra megtanulásához is hozzásegíti a párttagságot. Nagy Istvánná, a szakmunkásképző intézet igazgatója, a városi párt-vb tagja szerint természetes, hogy az iskolai önállóság oktatási törvénybe foglalt követelményeinek ma még nehéz megfelelni. Kurucz Jánosné, a HNF városi bizottságának titkára azt a véleményét hangoztatta, hogy a népfront érdekegyeztető szerepét a mind összetettebb politikai viszonyok között erősíteni kéll, nem szabad csak transzmisz- sziós feladataival foglalkozni. Molnár Ferenc, a városi tanács elnöke arról beszélt, hogy a tanácsi gazdálkodás romló vfeltételeit csak akkor lehet megértetni, valameny- nyire elfogadtatni a lakossággal, ha a tájékoztatásra több gondot fordítanak. Kocsis Kálmán, a városi párt- vb tagja, a pártbizottság titkára szerint a hibák, az út- tévesztések kutatásának csak addig van haszna, amíg ezzel az új feladatokat alapozzuk meg. Véleménye szerint az apparátusoknak a jövőben jobban kell függeniük a testületektől. A pártbizottsági ülés vitájának összefoglalóját Nagy Jenő tartotta, majd az MSZMP Karcagi Városi Bizottsága egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Külön szavazást tartottak a városi - pártértekezlet megtartásának kérdésében, illetve arról, hogy a pártbizottság kooptálással újítsa meg sorait. A pártbizottság (egyhangú szavazással) nem támogatta a városi pártértekezlet összehívását, egv tartózkodással. ellen* nélkül döntött a ' mellett. Az ülésen 7 i . ú ká- derbizottsáeot választottak a koootálás előkészítésére és 3 tagú szerkesztő bizottságot., hogv a tegnapi vita során felmerült véleményekkel és javaslatokkal egészítsék ki az elfogadott dokumentumokat.
