Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 12. Kisújszálláson randevúztak a nyugdíjasok Városnézés után muzsikálhattak is Szolnok megyei nyugdíjasok randevúztak hétfőn Kisújszálláson. A találkozót az SZMT Szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központja és a Kisújszállási József Attila Művelődési Ház közösen szervezte meg azzal a céllal, hogy megyénk nyugdí- jasklubjainak tagjai megismerkedjenek, barátkozzanak egymással, egy napot tölthessenek el kikapcsolódással és nem utolsó sorban, hogy megismerjék a vendéglátó várost is. Több mint száz érdeklődő idős ember jött el a randevúra, Bánhalmáról, Kenderesről, Túrkevéről. Űj- szászról, a megveszékhely- rul. Karcagról, Törökszent- miklósról. Reggel vidám zene-. énekszó mellett, jó hangulatban svülekeztek a művelődési házban, ahol Kr>- csisné Monoki Julianna igazgatónő köszöntötte és városnéző sétára invitálta őket. Az idő is kedvezett a sétának. így megismerkedhettek a város három fő nevezetességével. A Néprajzi Kiállítóteremben, a régi Morgó korcsmában a házak padlásáról, szérűkből előkerült népi tárgyakat, munkaeszközöket nézhették meg. A következő „állomás” a ?00 éves református templom volt. Papi Lajos szobrászművész egykori műtermében, az Alkotóháziban tizenhárom amatőr művész kiállítása volt a 'harmadik, élményt nyújtó látnivaló. A Kisújszállási Művelődési Ház és a Vasutas nyugdíjas- klub szervezte a programokat, és a százhúsz embernek ebédet is biztosított. A nyugdíjasokat legjobban érdeklő szociális ellátásról, a nyugdíjról, aktuális kérdésekről fórumon beszélgettek délután, amelyen részt vett Dénes Pál és Klun Imre a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa művelődési központjának munkatársa és Deák Sándomé, aki a kisújszállási városi tanácsot képviselte. A résztvevők reggel óta a beszélgetést követő műsorra készülődtek, amelyen azok is felléptek, akik a nyugdíjasok első megyei Ki mit tud-ján sikerrel szerepeltek. Többek között Demeter Kálmán tárogatózott, Kovács Rudolf kanásznótákat énekelt, Koncz Jánosné Kenderesről saját költeményét szavalta el. Azok is boldogan énekeltek, citeráztak, akik a versenyen nem vettek részt, de maguk is szeretnek dalolni, muzsikálni, sőt táncolni is. Akik estig maradtak, meghallgathatták a református templomban rendezett hangversenyt, ahol Lőrincz Katalin orgonaművész orgonáit. A koncerten a Tallinni Művészeti Főiskola kórusa és a kisújszállási szövetkezeti „Phoenix” kórus is fellépett — fb — Öntsünk tiszta vizet... t Mi lesz az EVM tízmilliójával? Ritka pillanat fültanúja az újságíró Szolnokon felröppent a hír, miszerint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tízmillió forinttal segíti a várost, hogy a gázikémények ügyében megoldást találjon. Korábban lapunkban is tájékoztattuk az olvasókat, hogy több száz tanácsi lakásban lezárták a gázkészülékeket, mert a gáz- kémények üzemeltetése élet- veszélyes. Ezekben a lakásokban most nincs melegvíz, és a fürdőszobákban valamint a konyhák és a szobák egy részében fűteni sem lehet. A Néplap-cikk után jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy az ÉVM tízmillió forinttal segíti a várost. Ezután a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat írásban értesítette a lakókat, hogy a sajtóban fogja tájékoztatni őket a fejleményekről. Mivel az IKV nem kereste meg szerkesztőségünket, én kerestem föl László Józsefet, az IKV igazgatóját, hogy: akkor hát tájékoztassuk az embereket. — Miért nem fordultak szerkesztőségünkhöz, ha a lakóknak ezt ígérték? — Végül is nem a sajtó segítségével tájékoztattunk, hanem közvetlenül a lakókhoz fordultunk. — Mi lesz az ÉVM tízmilliójával? Megérkezett már a pénz? Azt beszélik, hogy az a tízmillió már nem is tízmillió. .. — Szó van róla. hogy megkapjuk, de a pénz még nincs itt. — Úgy tudom, hogy a kémények javítását mégis elkezdték ... — A megyei tanács négymillió forint előleget adott, ebből a Kolozsvári utca 22— 24-es számú valamint a Vosztok út 7—8—9-es számú házakban tudjuk megjavítani a kéményeket. A városi tanács pénzéből pedis a Gutenberg tér 4-es számú házában javítunk. Ez összesen 94 lakás. — Miért épp rájuk esett a választás? — Mert ezekben zártuk le a legrégebben a készülékeket. — Mi lesz a többi lakással, amelyekre nem futja a négymillióból? — Amikor a Fogyasztók Országos Tanácsának szakértői itt voltak, ők is megállapították, hogy azonnali, gyors megoldás nincs, mert ahhoz több mint százmillió forint kellene. — Az IKV viszont arról értesítette a lakókat, hogy fölmentést kér a szabvány alól az ÉVM-től. és újra bekapcsolják a gázkészülékeket. A lakásokban pedig gázriasztókat szerelnek föl, amelyek jeleznek, ha a kémény rosszul működik. — Az ÉVM nem járult hozzá, hogy használjuk azokat a kéményeket, amelyek nem felelnek meg a szabványnak. — Mi lesz tehát ezekkel a lakásokkal? — Amíg nem lesz pénz a javításra, nem lehet használni a fürdőszobát. Megoldás az is, ha a lakók megveszik a lakást és megjavíttat- ják a kéményt. — Mi lesz az ÉVM tízmilliójával. ha mégis megkapja a város? — A Vosztok út 14-es számú házban és a Kolozsvári utca 26—28-as számú házakban javíttatjuk meg a kéményeket. Amikor idáig érünk a beszélgetésben. csöng az igazgató telefonja. A vonalban az építésügyi minisztérium: intézkedtek, hogy átutalják Szolnok városnak a tízmillió forintot! Paulina Éva A Ságváriban Újabb baráti kör született Számos rétegklubot működtet Szolnokon az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központja, alkalmat ad a találkozásokra,. tartalmas együttlétekre, eszmecserékre a munkásmozgalom veteránjainak, a vállalati művelődési bizottságok tagjainak, a szakmunkástanulóknak. A közelmúltban megalakult a Dalénekesek és Előadóművészek Baráti Köre is, a megyében élő, működési engedéllyel rendelkező művészekből, akik bemutatkozásra készülnek. November 11-én este 6 órakor nyilvános főpróbát rendeznek a színházteremben, amelyen szívesen látnak minden érdeklődőt. A találkozó lehetőséget teremt arra. hogy a baráti kör tagjait, szórakoztató műsorukat megismerjék, esetleg meg is rendeljék. Külföldiek a használtcikk* piacon Nem vámkezelt áru — csempészáru A szolnoki használtéi kk- piac 1987 szeptemberéig a Csákiya utcában volt, ahol a feltételrendszer nem felelt meg az igényeknek, így a városi tanács termelési és ellátásfelüigyeleti osztálya áthelyezte a volt téglagyár területére. Azt a kétezernégyszáz négyzetméter alapterületet 12 millió forintért építette ki a használtcikk-, és a nagybani piac részére. (Vásárcentrumot szerveznek majd, oda kerül az autópiac, és hagyományteremtő nagyvásárt szeretnének rendezni. Ezekhez az elképzelésekhez a meglévőnél nagyobb burkolt felület, parkoló létesítése szükséges, amihez egyelőre a tanácsnak nincs elég pénze). A lengyel és román állampolgárok már a régi helyen is megjelentek olcsó, kelendő áruikkal, a nyár közepétől a téglagyár telepén is üzletelni kezdtek. Az eladók és a vásárlók száma olykor az -ezer- ötszázat is megközelítette. A piac körül, kihelyezett több nyelvű táblák figyelmeztetik a külföldieket, hogy nem árusíthatnak. A rendőrség gyakran ellenőrzi a piacot, olyankor a külföldieket értékesítés céljából nem engedik be a területre. Sokszor így az utcákon, kapualjakban láthatjuk a jellegzetesen öltözött, nagy bőrön- dös, cipekedő külföldieket. Persze nincs minden nap ellenőrzés, ezért bizonyos időközönként újból megjelennek nagy pakkokkal, és árusítanak. Rengeteg vásárlót vonzanak oda, akik gépkocsijaikat út mellett, a tilosban hagyják, nagy gondot okoznak ezzel a környék lakóinak és a közúton közlekedőknek. Egyébként a külföldi állampolgárok hazánkba behozott áruinak értékesítését különböző rendeletek szabályozzák. Csempészáruknak minősülnek azok az áruk, melyeket nem vámkezeltek illetve devizahatóságnál nem jelentették be. Akik így értékesítenek — és azok is akik csemnészárut vásárolnak — a devizajogszabályokat sértik meg. Ezért tilos „a lengyel piac”. — fb — Tartalékosaink országosan is „aranyosak” A tartalékosok honvédelmi versenyének országos döntőjét az idén Somogyország egyik szép táján. Nagybajom környékén rendezték. Nyílt titoknak számított, hogy megyénk csapata: a 42 éves Serfőző Imre, a 39 éves Kézér Gyula, a 35 éves Urbán László és a 30 éves Bagi László dobogós helyezés reményében indult a hosszú útnak. Éppen ezért a legnagyobb ellenfelek titokban abban bizakodtak, hogy a szolnokiak előző délután a környező erdőkben szedett gombái között — amelyeket este tejfölösen, farkasétvágy - gyal elfogyasztott a négyes — csak akad néhány példány. amelyik közelebb áll a galócához, vagy bolondgombához, mint a csiperkéhez. Éjfél után többen is elelsuhantak, pár pillanatig hallgatóztak az ajtójuk előtt, ámbár semmi olyan zörej nem szivárgott ki. amiért tárcsázni lehetett volna a kaposvári mentőket. Sőt, másnap olyannyira kipihenten, üdén ébredt a négy szolnoki. hogy ez a tény már önmagában is remegésre késztette az ellenfeleket a sokrétű megméretés valamelyik számában. Mert hogy érthető legyen a cikk. a tartalékosok minden szintű, így az országos döntője is három részből: elméleti kérdésekből. tereptani járőrversenyből, ami nem más. mint hat-hétezer méteres, akadályokkal ..színesített” futás és pisztolylövészetből áll. Az esélyesség terhét a tizenkilenc megye közül a mieink viselték el legjobban, és egyenletes versenyzéssel mind a három számban harmadikok, összesítésben pedig országos bajnokok lettek. (Csak példaként: legszívósabb ellenfelük Bács-Kiskun négyese hiába nyerte meg a terenfutást és az elméletet, a lőtéren úgy remegett a kezük, hogy az ottani MHSZ pályát azóta messze ívben elkerülik a csókák, meg a varjak. így az ott szerzett kilencedik hely összesítésben csak a dobogó második fokára volt elégj Vajon kik is ők. a győztesek? A korelnök, meg a csa- oatkapitánv Serfőző Imre a Vegyiművek üzemmérnöke, a gyári honvédelmi klub titkára. Egyszer korábban, 1982-ben már volt országos bajnok azután meg bronzérmes, és megyei elsősége is tíz van eddig. Ma sem értik a tinédzserek 42 évesen hogyan bíria még ennyire magát. A többiek szerint a szakállábán. meg kaekiás halászában keresendő az ereié, noha ő ezt határozottan cáfol ia. Két lánva viszont inkább lelkes nézőié, mint követője sportágának. Az ország négy legjobb tartalékosa. Állnak: Urbán László és Bagi László; a vándordíjjal guggol: Serfőző Imre és Kézér Gyula (Fotó: Csekő) Kézér Gyula harminckilenc múlt, és szintén a Vegyiművek műszerésze. Már önmagában az is kisebbfajta csoda, ahogyan 92 kilóját röpíti árkon-bokron keresztül. Harmincévesen kóstolt bele ebbe a versenyformába, és a vitrinjében otthon a kétszeres magyar bajnoki címen kívül, országosan harmadik negyedik, ötödik és hatodik helyekért járó érmek, díszek, kerámiák is akadnak. Jól lő, nagyon ért a rádiózáshoz, bár véleménye szerint a futást nem kimondottan neki találták fel. Tizenegy éves lánya és ötesztendős fia él hal a honvédelmi versenyekért, legtöbbször el is kísérik. Ami Kézér Gyűl;i és a csapat mostani országos bajnokságát illeti, neki eddig egy ember, az üzemvezető gratulált csak, elvégre nem foci ez, hogy nagydobra kellene verni. Urbán László is a Vegyiművekben keresi a kenyerét, mint vegyésztechnikus, öt éve volt először pisztoly a kezében és hogyan, hogyan nem. akkor ijedtében 88 kört lőtt. Azóta „befogták” a gyári MHSZ klubba és a családja. meg kisfiái örömére látszatja is akad igyekezetének. A kvartett legfiatalabbja Bagi László, aki a vágóhíd üzemmérnöke. A pisztolyon kívül ő másféle fegyvereket is jól forgat, mert géppisztolylövészetben tavasszal országos első lett. Minden versenyszámot szeret, mivel korábban futó- és dobóatlétakén ü, birkózóként, kézilab- dásként is szerepelt, éppen ezért szinte mindig akad sajgó testrésze, rakoncátlan- kodó porca. A felesége orvos. aki a második apróságukkal gyeden van, így Bagi László zavartalanul járhat edzésekre. De ha letelik a pár év, és havonta hatszor- nyolcszor majd ügyelnie kell, nehezebb lesz időt szakítani a férjének a tréningekre. Ketten már a visszavonulás gondolatával foglalkoznak. bár elmondásuk szerint addig nem sürgős amíg a huszonévesek szó szerint csak a nyomukban járnak. Különben is szinte már bizonyos. hogy a jövő évi országos döntőt valahol Kunhegyes környékén rendezik. Éppen ezért addig Serfőző Imre és Kézér Gyula elnapolja a /„nyugdíjaztatást”. Ugyanis hazai pályán szeretnének ismételni: noha sejtik, az elsőség hasonlít a nőhöz: nehezebb megőrizni, mint megszerezni. iD. Szabó Miklós A tiszai halállomány változásáról adnak képet azok a vizsgálatok, amelyet a Ti- sza-tó tiszafüredi térségében és a környékbeli holtágban, öntöző főcsatornában végeztek a szakemberek a Magyar Tudományos Akadémia Ti- sza-kutató munkacsoportjának a kezdeményezésére. A Tiszafüred környéki vizekből korábban negyvennégy halfajt sikerült kimutatni. A közismert fajok közül jelentős állománnyal szerepelt a dévérkeszeg, a harcsa, a süllő és az igen ízletes húsú, a legjobb tiszai halászlé alapanyagát adó márna. Leggyakoribb fajok közé tartozott a karikakeszeg. a lapos és a bagolykeszeg. A ma már védett fajok a kecsege. a mamagyar és német bucó. továbbá a selymes durbincs sem számított ritkaságnak. A ritkább fajok közül találtak itt angolnát, szilvaorrú keszeget és úgynevezett nyuldomoJykót is. Az utóbbi azért volt figyelemre méltó mert a Tiszában eddig csak a Tokaj feletti folyószakaszon fordult elő. A kiskörei tározótó duzzasztása óta megváltozott a halállomány összetétele. A korábban előforduló karikakeszeg mennyisége majdnem a tizedére esett vissza, s a bagolykeszegek száma is hasonlóan csökkent, ezzel szemben rendkívül elszaporodtak az ezüstkárászok, növekedőben van a csuka- és a pontyállomány, ami azzal magyarázható, hogy a lassabban mozgó vízben e fajok kedvező életfeltételeket találtak, továbbá a horgászok pontyot rendszeresen telepítenek. Ami kedvezőtlen, a mederfenéken ívó fajokra, például a kecsegére. mámára komoly veszélyt jelent az iszaplerakódás, a lerakott ikrák általában elpusztulnak. A két bucófaj és a selymes durbincs állománya is csökkenőben van. A magyar halfauna legújabb tagjai a pettyes, a fehér busa, valamint a fehér amur régebben is előfordult de jelentősen a duzzasztás után szaporodott el, állománya gazdaságilag is jelentős. A MOHOSZ figyelmet fordít hazánk e nagy és egyre jobban kiteljesedő horgászparadicsomára, telepítésekkel is segíti a ió életfeltételeket találó halállomány gyarapítását. a pecások kedvező fogási lehetőségét. Jövőre „hazai pályán” akarnak ismételni Változó halállomány a Tisza-tóban
