Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 31. Véget ért a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának ülése A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének befejeztével, október 29-én a tanácskozás házigazdája, Vár- konyi Péter külügyminiszter a tárgyalások helyszínén a kormány vendégházában találkozott a magyar és a nemzet­közi sajtó képviselőivel (MTI — Telefotó) Hadifoglyok Szovjet petíció Iszlámábád segítse elő az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák kisza­badulását és adjon vízumot a hadifoglyok megmentésé­re alakult Tiemzetközi bi­zottság tagjainak. Ezt tar­talmazza az a közös petíció, amelyet a nemzetközi szer­vezet és a hadifoglyok ki­szabadítására alakult szov­jet társadalmi koordinációs bizottság nyújtott be Pakisz­tán moszkvai nagykövetsé­gén. A hírt Vlagyimir Lomo­noszov, a szovjet bizottság elnöke közölte az Izvesztyi­ja című lapnak adott nyi­latkozatában. Lomonoszov elmondta, hogy a szovjet bizottság november végére Moszkvába hívta a nemzet­közi szervezet képviselőit a további lépések összehan­golása végett. Lomonoszov megismételte: a szovjet bi­zottság kész bárhol és bár­mikor tárgyalni az afgán el­lenzék képviselőivel a hadi­foglyok kiadásának lehetsé­ges feltételeiről. Az eddigi javaslatokra viszont mind­eddig nem érkezett válasz — mondotta Lomonoszov. Afganisztáni rendezés ENSZ-konferencia Nadzsibullah afgán állam­fő felkérte Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, hogy működjék közre az afganisz­táni rendezést célzó ENSZ- konferencia előkészítésében. Az ENSZ égisze alatt tar­tandó konferencián meg kel­lene vitatni az Afganisztán semleges és el nem kötele­zett státusának megteremté­sével összefüggő kérdéseket. Az értekezlet feladata lenne az Afganisztánnak nyújtandó gazdasági és humanitárius segítség nemzetközi prog­ramjának és a megvalósítás mechanizmusának kidolgozá­sa. A konferencián ki kel­lene dolgozni az emberi jo­gok afganisztáni érvényesü­lésének nemzetközi szava­tosságait is — hangsúlyoz­ta Nadzsibullah. (Folytatás az 1. oldalról) függetlenség és szuvereni­tás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzet­közi jog minden más általá­nosan elismert elvének és normájának tiszteletben tar­tása alapján. Kifejezték készségükét, hogy e célok elérés» érdeké­ben készek párbeszédet foly­tatni minden állammal, min­den politikai és társadalmi erővel. A határok sérthetetlensége és a fennálló területi-politi­kai realitások alapján az ülésen kiemelt figyelmet szenteltek az európai béke és együttműködés erősítésé­vel kapcsolatos kérdéseknek. A résztvevők ismételten hangsúlyozták országuk ar­ra irányuló törekvését, hogy a közeljövőben komoly ered­ményekkel záruljon az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet bécsi utó­találkozója. Ez megteremte­né a feltételeit annak, hogy még 1988-ban megkezdődje­nek a tárgyalások a fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről és az európai bizalom- és biztonságerőeítő intézkedé­sekről, lökést adna az együttműködés kiszélesítésé­nek a gazdaság, a kereskede­lem. a tudomány és a tech­nika szférájában, az ökoló­giai biztonság és a humani­tárius kérdések területén, valamint az emberi jogok érvényesítésének. Az ülésen Nyilatkozatot fogadtak el az európai bi­zalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről. A miniszterek megállapí­tották, hogy a regionális konflikutsok rendezésében mutatkozó elmozdulás ked­vező hatással Van a nem­zetközi helyzetre. Az ülés résztvevői kifejez­ték szilárd elhatározásukat, hogy fejlesztik ás elmélyítik a szövetséges szocialista, ál­lamok nemzetközi kérdések­ben folyó együttműködését. A Külügyminiszteri Bizott­ság ülése a barátság és elv­társi együttműködés jegyé­ben folyt le. A következő ülést Berlin­ben tartják meg. * * * A Varsói Szerződés Kül­ügyminiszteri Bizottsága ülésének befejeztével a ta­nácskozás házigazdája, Vár- konyi Péter külügyminisz­ter a tárgyalások helyszínén, a kormány vendégházában találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A magyar diplomácia ve­zetője rövid bevezetőjében a külügyminiszteri tanácskozás „felhívás erejű” nyilatkoza­tának jelentőségére hívta fel az újságírók figyelmét. Mint mondotta, a dokumentum­ban megfogalmazott kezde­ményezések a helsinki folya­mat egyik igen jelentős ele­mét, az európai biztonság és a bizalom problémakörét érintik. ílymódon alapvető céljuk a stockholmi konfe­rencia eredményeinek . to­vábbfejlesztése. Kérdésekre válaszolva a magyar külügyminiszter a budapesti kezdeményezések szerves kapcsolatát hangsú­lyozta az európai biztonsági és együttműködési folyamat más elemeivel. A bizalom kérdéseivel foglalkozó stock­holmi konferencia sikeres volt, ám a mandátumnak csak felére terjedt ki. Ezért a bécsi utótalálkozó befeje­zése után szükség lesz egy, a Stockholmban megkezdett folyamatot elmélyítő, kiszé­lesítő tanácskozásra. Ennek körvonalai már kezdenek ki­bontakozni. Ugyanakkor egy ilyen összeurópai tanácskozás szo­ros kapcsolatban lenne a VSZ és a NATO 23 tagálla­mának tervezett, a hagyo­mányos fegyverzet leszerelé­sére vonatkozó tárgyalásá­val. Hazánk — mint azt már számos alkalommal kinyil­vánította — támogatja a ha­gyományos leszerelési konfe­rencia gondolatát, s azt sze­retné, ha a leszerelési intéz­kedéseknek már első fázisá­ban részese lehetne. Várkonyi Péter szólt ar­ról is, hogy a VSZ-külügy- miniszterek tanácskozásait mindinkább a munkajelleg határozza meg. Igény mu­tatkozik arra, hogy a jövő­ben olyan „operatív” talál­kozókra is sor kerüljön, amelyek mentesek minden­féle protokolláris kötöttsé­gektől. A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei vasárnap elutaztak Buda­pestről. Genscher Pekingben Négynapos hivatalos láto­gatásra vasárnap Pekingbe érkezett Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter — jelentette az Űj-Kína hírügynökség. Az NSZK diplomáciájának ve­zetőjét kínai kollégája, Csi- en Csi-csen hívta meg. Az Üj-Kína közlése sze­rint Genscher vendéglátóival elsősorban a kétoldalú kap­csolatok helyzetéről tárgyal majd. Peking és Bonn viszo­nyát mindkét fél nagyon jó­nak értékeli. Az NSZK je­lenleg az EGK-tagországok közül az ázsiai ország leg­jelentősebb kereskedelmi partnere. Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke október 29-én, a Komszomol megalakulásának 70. évfordulója alkalmából felesége társaságában ellátogatott a Moszkvai Ifjúsági Köz­pontba, ahol találkozott s kötetlen beszélgetéseket folytatott a szervezet fiataljaival és veteránjaival, s beszédet is mondott (MTI — Telefotó) LISSZABON Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter Há­gából Lisszabonba érkezett. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) európai regio­nális szervezetének elnöke­ként annak a konferenciá­nak a munkájában vesz részt, amely az európai or­vosképzés helyzetét elemzi az elkövetkező napokban. MOSZKVA Andrej Szaharov szovjet tudós Moszkvában az „Em­lékezési Mozgalom” nevű szervezet ülésén sürgette egy olyan emlékközpont létreho­zását, amely amellett, hogy szervezi a sztálini évek tör­vénysértéseinek áldozatai­ról való megemlékezést, ki­vizsgálja azok egyéb vo­natkozásait is. Szaharov kö­zölte azt is, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és a szovjet kor­mány — miután megismer­kedett a szervezet céljaival — teljes mértékben támo­gatásáról biztosította annak tevékenységét. TUNISZ A palesztin felkelés egye­sített parancsnoksága vasár­nap általános sztrájkot hir­detett meg november 1-jére, az izraeli választások nap­jára, és bejelentette, hogy november 15-én megünnep- lik a „palesztin független­ség napját”. SAN JÓSÉ Imelda Marcos, a Fülöp- szigetek volt diktátor-elnö­kének felesége szombaton magánrepülőgépen indult a Hawaii-szigetekről New Yorkba, hogy ott bíróság előtt szembesüljön az őt és férjét ért, nagyszabású pénzügyi csalás vádjaival. Az asszony útközben rövid időre megállt Kaliforniában. BANGKOK A hónap elején Vietnam­ban pusztító viharok és he­ves esőzések 100 ember ha­lálát okozták — jelentette vasárnap a vietnami rádió. A jelentés szerint félmillió ember vált hajléktalanná, 28 személyt eltűntnek nyilvánítottak. A természe­ti csapásban 500 ezer hek­tár rizsültetvény semmisült meg, más mezőgazdasági kultúrákban mintegy 250 ezer hekáros területen sú­lyos károkat okozott a szél­sőséges időjárás. TOKIÓ A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság tömegtá­jékoztatási szervei azzal vá­dolják az Egyesült Államo­kat, hogy légierejének gé­pei kémkedést hajtottak végre a távol-keleti ország területe fölött. Osztrák küldöttség— Román lemondás A román parlament el­nöksége az utolsó pillanat­ban lemondta egy héttagú osztrák parlamenti delegá­ció november 1. és 5. közötti romániai látogatását. Az osztrák képviselők a falu­rendezési terv által érintett területeken kívántak szemé­lyes tapasztalatokat szerez­ni. Josef Höchtl, az osztrák néppárt emberi jogi szóvi­vője a látogatás kapcsán el­mondta, hogy már júliusban jelezték a román félnek utazási szándékukat. Terveik között szerepelt azoknak a Bukarest környéki települé­seknek a felkeresése, ahol már megkezdték a „sziszte- matizálási terv” végrehajtá­sát. Ellátogattak volna Bras­só környékére és Nagysze- benbe, ahol osztrák szárma­zású lakosok élnek. Höchtl kijelentette, hogy a látogatási engedély meg­tagadása a román hatósá­gok rossz lelkiismeretéről tanúskodik. Hangsúlyozta: Ausztria a legélesebben fel­emelte szavát a 8000 falu tervezett felszámolása ellen. Az osztrák parlament július 6-i ülésén egyhangú határo­zatban ítélték el a román falurombolási terveket, és a különböző nemzetközi fóru­mokon is felhívta a figyel­met a tervezett intézkedések veszélyeire. Szakszervezeti konferencián Családi jövedelemadót javasolnak a vasasok, a bányászok elutasítják a munkanélküliséget Szombaton a vitával foly­tatódott a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dol­gozók Szakszervezetének or­szágos konferenciája. A fel­szólalók támogatták a szak- szervezet szövetséggé való átalakulását, sürgették egy, a mainál hatékonyabb ér­dekegyeztetési mechanizmus érvényesítését, a választott tisztségviselők ellenőrzését. A vitában felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Véleménye szerint a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom legnagyobb szakszerve­zetében, a vasasoknál erő­teljes, határozott érdekérvé­nyesítésre is kész és képes mozgalom arculatának a kialakítása érződik. Az ál­talános belpolitikai hely­zetről szólva kifejtette: má­jusban az ország politikai vezetése bizalmat kapott., ám ez a bizalmi tőke úgy tűnik, fogyóban van, ami­nek a legfőbb oka az, hogy a gazdaságban nem kezdőd­tek meg a fordulatszerű vál­tozások. A politikai vezetés­nek szerinte a legutóbbi időkig nem volt áttekintése az ország helyzetéről, tény­leges pénzügyi terheiről, az egyensúlyi problémák mér­tékéről, hogy lenne akkor áttekintése a közvélemény­nek? Nem lehetséges a tény­leges stabilizáció, s nem le­het a közvéleményt sem megnyerni akkor, ha nem beszélünk arról — mondot­ta —, mi a mai helyzet oka, hogyan jutottunk ide, s mi az, ami ebből tanulságként levonható. Ezután a bérreformmal kapcsolatban elmondta, hogy az ezzel összefüggő kérdések elodázhatatlanok, és vitatta azt a kormányzati álláspon­tot, amely szerinte a fő ter­heket a lakosság vállára rak­ja. Az álláspontokat feltét­lenül közelíteni szükséges — jelentette ki. Ezt követően Paszternák László, a vasasszakszerve­zet főtitkára foglalta össze a vitát. A konferencia do­kumentumaihoz 137 módosí­tó javaslat érkezett, közü­lük 56-ot beépítettek a SZOT-hoz küldött állásfog­lalásba, illetve a szakszer­vezeti feladatokról szóló anyagba. Az állásfoglalásokban kö­vetelik, hogy a kormány mó­dosítsa nemrég kidolgozott ifjúsági feladattervét. Fon­tosnak tartják, hogy a csa­ládi pótlékot kiterjesszék azokra a családokra is, akik­nek gyermekük felsőoktatá­si intézmények nappali ta­gozatán tanul. Javasolják a tagdíjbevételek elosztási rendjének módosítását, még­pedig az alapszervezetek ia- vára. Szorgalmazzák a csa­ládi jövedelem adó rend­szerének kimunkálását, a GYED időtartamának növe­lését, a nyugdíjak reálérté­kének mindenkori megőrzé­sét, a közép- és felsőfokú szakképzés reformját. * * * Az MSZMP Politikai Fő­iskoláján szombaton iparági bányászkonferenciát ren­dezett a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete. A ta­nácskozáson mintegy 280 küldött: szb-titkárok, főbi­zalmiak, gazdasági, párt- és KISZ-szervezeti vezetők te­kintették át az iparági szak- szervezetnek a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáját és a mozgalom megújításának feladata­it. Megjelent a tanács­kozáson Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, továbbá részt vett a vitában Pet- rovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Sólyom Fe­renc, a SZOT titkára is. Kovács László, a szak- szervezet főtitkára összegez­te az utóbbi majdnem há­rom évben végzett munka tapasztalatait és a feladato­kat. Egyebek között kifejtet­te hogy az életkörülmények rosszabbodásával össze­függésben a tagság az ed­diginél határozottabb cr- dekvédelmet és érdekképvi­seletet követel. Azt kérik to­vábbá, hogy a mozgalmi munkában a szakszervezet erősítse a demokratikus ele­meket és így juttassa job­ban kifejezésre a részérde­kek védelmét is. A konferencia vitája is — amelyben húszán szólaltak fel — megerősítette: a bá­nyászok úgy érzik, hogy problémáikra eddig csak tü­neti kezelést kaptak, s a végső rendezés még elma­radt. Ezért is sürgetik, hogy iól megalapozott komplex energiaprogramban hatá­rozzák meg a bányászat helyzetét és rendezzék a dolgozók alapvető gondjait, tehát egy ilyen ésszerű re­formot támogatnak. A kon­ferencia résztvevői a szak- szervezeti mozgalom meg­újulására ajánlásokat dol­goztak ki, amelyeket majd a szakszervezetek országos ér­tekezlete elé terjesztenek. Egyebek között azt szorgal­mazzák: a magyar szak- szervezeti mozgalom hoz­zon nyilvánosságra olyan ál­lásfoglalást, amelyben kife­jezésre juttatja, hogy nem ért egyet a bérből és fizetés­ből élők életszínvonalának további csökkentésével. Az ajánlásokban rögzítették azt is, hogy a bányászszakszer­vezet elfogadhatatlannak tartja a munkanélküliséget és ennek még a gondolatát is kategorikusan elutasítja. Az iparági tanácskozás vé­gül külön állásfoglalásban szögezte le, hogy a szakszer­vezet — a kormányzati el­képzelésekkel szemben — továbbra is szükségesnek tartja a vállalati kollektív szeződések megkötését. Megalakult a Nyilvánosság Klub A nyilvánosság intézmé­nyeinek megújítását, a szó­lás- és sajtószabadság érvé­nyesülésének elősegítését tűzte ki céljául a Nyilvá­nosság Klub országos egye­sület. amely szombaton ala­kult meg. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen tartott alakuló közgyűlés résztvevői — a nyomtatott és elektronikus sajtó munka­társai, társadalomtudósok, írók. — megvitatták, majd elfogadták az egyesület alap­szabálytervezetét, s a fő cél­kitűzéseket tartalmazó ala­pítólevelet. Ebben a többi között hangsúlyozzák: a Klub küzd azért, hogy a tár­sadalmi élet minden terüle­tén érvényesüljön a véle­ménynyilvánítás, a bírálat, az alternatív elképzelések és programok előterjesztésének és népszerűsítésének joga, s hogy maradéktalanul meg­valósuljon a vitaszabadság. A közgyűlésen felolvasták azt a köszöntő levelet, amit a Nyilvánosság Klub Egye­sület felügyeletét vállaló Pozsgay Imre államminisz­ter intézett a résztvevők- höz. A megalakult egyesület kilenc tagú vezetőséget vá­lasztott. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom