Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

1988. OKTÓBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Elnöki Tanács ülése Bolt is, raktár is Hűtőgép­alkatrészek Budapesten Csatát nyerni politikai küzdelemben Berecz János beszéde a Killián Főiskolán Berecz János beszédét tartja A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. ok­tóber 23. 1957. május 1. kö­zötti időben elkövetett bűn- cselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Mentesül a büntetett elő­élethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam el­leni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékeny­séggel összefüggésben elkö­vetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélt, vagy aki­nek halálbüntetését kegye­lemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabad­ságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, (Folytatás áz 1. oldalról) tartására való fokozott tö­rekvések kedvezőtlenül ha­tottak ki a politikai munká­ra is. Ennek ellenére összes­ségében megállapítható, hogy a városi pártbizottság irányító, szervező, segítő és ellenőrző munkája az egyre nehezedő gazdasági és társa­dalmi környezetben is ered­ményes, a testület betölti hi­vatását, kezdeményezője a reform megvalósításának. Tervező és szervező munká­jában széles körű demokra­tizmus érvényesül, és ez a munká — amellett, hogy jól tükrözi a felsőbb pártszer­vek határozataiból adódó helyi tennivalókat is — meg­A beszámolási időszakban végzett kádermunkával kap­csolatos értékelés megállapí­totta, hogy a Központi Bi­zottság állásfoglalásában szereplő tennivalók megva­lósításához ugyan hozzálá­tott a városi pártbizottság, de tevékenységének ezen te­rülete még nem mentes a hiányosságoktól. A szocializ­mus építésének jelenlegi sza­kaszában fel tértékelődött szerepüknek megfelelő ala­possággal elemezte az írásos beszámoló és szóbeli előter­jesztésében az első titkár a város államai, társadalmi és tömegszervezeteinek, mozgal­mainak munkáját is, megál­lapítva, hogy a pártértekez­let óta jelentős a fejlődés, de kívánnivalót is hagy még ma­ga után. A pártbizottság és a városi pártszervek egyik legfontosabb feladatuknak tartották, és tartják a jövő­ben is, a gazdaság korszerű pártirányítását, a gazdasági fejlődés politikai feltételei­Az írásos beszámoló és az első tiktár szóbeli előterjesz­tésének meghallgatása utáni eszmecsere a szó igaz értel­mében aktív vita volt. A hozzászóló testületi tagok vi­tatkoztak a dokumentum egyes megállapításaival, és véleményüket is nem egy témában egymással is ütköz­tették. Többen is elismerően állapították meg a beszámoló kritikus és önkritikus voltát, de Kelemen Imre tsz-nyug- díjas hozzátette: lehetne mindez személyekre szólóbb is. A hozzászóló beszélt a pártegység erősítésének és a gazdasági gondok megoldá­sának kölcsönhatásáról, majd az eredményes párt­munkában béklyóként je­lentkező korábbi határozatok mielőbbi megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Az egészségügyi pártalapszerve- zet tagjainak véleményét tolmácsolva szólt az egész- légügyi alia/pelillátás színvo­nalának javítását nehezítő problémákról Nagy Sándor- né. Köjál-ellenőr, utalva egészségmegőrzés nemzeti programiából adódó helyi feladatok megvalósításának nehézségeiről is. Dr. Lovassy Ferenc körzeti orvos bátortalannak tartotta a beszámolót a közhangulat és a gazdasági helyzet meg­akit hazaárulás vagy kémke­dés miatt, illetve, aki az ál­lamellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyoko- zást követett el. Az Elnöki Tanács határo­zott új községek alakításá­ról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös ta­nácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezésé­ről. A határozat végrehajtá­sáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bi­zottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határo­zott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. felel a város sajátosságainak, a politikai szükségleteknek és a mindenkori aktualitá­soknak. Munkamódszereinek to­vábbfejlesztése jegyében a városi pártbizottság tovább szélesítette a döntéselőkészí- fés demokratizmusát, kidol­gozta a párt alapszer vezeti munka segítésének új, komp­lex módszerét. A testület munkamódsze­rének új eleme, hogy a párt- bizottság tisztségviselői a helyszínen tájékozódnak a hozott döntések megvalósí­tásáról, az elért eredmé­nyekről, a végrehajtás során esetleg jelentkező gondok­ról. nek biztosítását. A beszámo­ló ezzel kapcsolatos értéke­léséből-kitűnt, hogy a váro­si pántértekezleten hozott, a hatékonyság javítását, a szervezeti korszerűsítést, a jövedelemtermelő képesség fokozását segítő határozato­kat eltérő színvonalon és csak részben tudták megva­lósítani a városban gazdál­kodó szervezetek, amelyek­nek a tevékenységét is rész­letesen értékelték a tegnapi tanácskozáson. Még nem kielégítő — hallottuk a meg­állapítást — a szocialista tu­lajdon működtetésének ha­tékonysága, és sok a kihasz­nálatlan tartalék, a csaknem teljes foglalkoztatottság el­lenére is a munkaerő haté­kony hasznosításában. A gazdasági építőmunkában mutatkozó hiányosságok okai között sorolta föl önkritiku­san az értékelés a páotszer- vek és az alapszervezetek nem eléggé céltudatos gaz­daságpolitikai munkáját is. ítélésében. A később hozzá­szólók közül többen vitat­koztak azzal a javaslatával, hogy csak a megyei pártbi­zottság október 7-i ülésén hozott határozatok ismereté­ben fogadja el feladattervét a városi pártbizottság. Véle­ménye szerint az ideológiai megújulás nem képzelhető el anélkül, hogy a megalkuvást szigorúan félretéve a párt meg ne tisztítsa önmagát azoktól, akik nem állnak ki kellő határozottsággal a po­litika mellett. Szegő László, a Vörös Csillag Tsz elnöke vitatta a beszámolónak a tsz gazdálkodási színvonalá­ra vonatkozó megállapítása­it, mondván, hogy a testület nem olyan szakmai összeté­telű. hogy a közös gazdaság tevékenységének, a szövetke­zeti kollektíva munkájának megítélésében csak a ' saját értékítéletére támaszkodhas­son. Hangsúlyozta a testü­let tagjainak felelősségét az emberek önbizalmának, a ki­bontakozás iránti hitének visszaszerzésében, majd egy fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. Történetesen ar­ra, hogy a városban is rossz gyakorlat az, hogy ha„fut a csikó” akkor jó az igazgató, a szövetkezeti elnök is, és a hiányosságokat általában csak a csődbe jutás kapcsán tárják fel. A pártmunka esz­A Hűtőgépgyár Szervizel­látó és Aggregátgyártó Le­ányvállalata alkatrészboltot nyitott Budapesten, a Sza­bolcs utcában. Az alkatrészbolt 1200 négy­zetméteres magasraktár, ahol számítógépes nyilván­tartásba vették a 13—15 millió forintos készletet. A Lehel-termékek szervizcélú alkatrészeinek vevői a kü­lönböző szervizek, elsősorban az ő számukra létesült a raktár, de az egyszerű vá­sárló is betérhet oda vala­milyen hűtőszekrény-tarto­zékért. / köztárából nem hiányozhat — mondotta — a korrekt, elvtársi és nyílt bírálat, amellyel idejében fel kell hívni a vezetők figyelmét munkájuk esetleges hiányos­ságaira. A város népességmegtartó és -eltartó képességének fo­kozásával foglalkozott majd a fővárosban és a vidéki vá­rosokban elérhető kereseti lehetőségek közötti különb­ségek párttagságot és lakos­ságot egyaránt ingerlő vol­tára hívta fel a figyelmet Kontra Lajos, a Tiszántúli Autójavító Vállalat műveze­tője. Dékány Béláné peda­gógus a munka- és a tárgyi feltételek javítását sürgette az oktató-nevelőmunka szín­vonalának javítása érdeké­ben. B. Buday Judit, a HNF városi titkára pedig segítsé­get, konkrét érveket a kris­tálytiszta ideológia hiányá­ban kétkedő, kérdőjelekkel teli párttagok meggyőzésé­hez, s javasolta, hogy a párt­szervek és szervezetek is fordítsanak nagyobb figyel­met a hátrányos helyzetű — idős és kis jövedelmű — em­berekre. Ne papírt váró és küldözgető, jelentéseket gyártó, hanem politizáló pártunk legyen — fogalmaz­ták meg Cseh Sándor szak­középiskolai igazgatóval együtt többen is. Megújult a testület Fodor Gyula, a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte a tanácskozást, majd hangsúlyozta: a párt csak akkor tud minden te­rületen megújulni, ha nem­csak a végrehajtásban szá­mít az emberekre, hanem a valós alternatívák kidolgo­zásánál is igényli javaslatai­kat, véleményüket. Ma már nem lehet formális értékek­kel — a tagygűlések rendsze­rességével, a hozzászólások arányával, a munkatervek színvonalával — mérni a pártmunka milyenségét, an­nak értékmérője a jövőben csak az lehet, hogy a párt milyen mértékben tudja megnyerni ügyének környe­zetét, amelyben működik, és milyen hatással tud lenni a környezetében végbemenő politikai, társadalmi, gazda­sági folyamatokra. Heten kértek még szót a több mint öt órán át folyta­tott vitában, amelynek mér­lege: húsznál több javaslat, kilenc kritikai észrevétel, felsőbb pártszerv részére to­vábbítandó hét és helyben megoldandó tíz feladat. Az eszmecserét Simon Ferenc foglalta össze, majd a testü­let egyhangúan elfogadta a besizámolót, valamint a vá­rosi pártbizottság további feladataira tett javaslatot. A pártbizottsági ülés a testület személyi összetételének meg­újítására készült javaslatok megvitatásával és elfogadá­sával ért véget. Tíz személyt mentettek fel városi párt­bizottsági, végrehajtó bizott­sági illetve munkabizottsági tagságából, helyükre négy tagot a tegnapi ülésen koop­tált tagjai közé a városi pártbizottság, hat új tagot pedig az alapszervezetek de­legálnak a testületbe. T. F, A Politikai Bizottság tag­ja, a párt Központi Bizottsá­gának titkára elöljáróban köszöntötte a fegyveres erők napja alkalmából az aktíva résztvevőit, átadva Grósz Károlynak, a párt főtitkárá­nak, valamint Kádár János­nak, a párt elnökének üd­vözletét. Ezután arról szólt, hogy e jeles nap többek kö­zött arra figyelmeztet: a bé­kés építőmunka feltételeinek megteremtéséért, a társadal­mi haladásért igen sokat kel­lett harcolni. A Magyar Nép­hadseregről szólva hangsú­lyozta: olyan demokratikus hadsereg, amely képzettségi szintjével, felszereltségének gazdagságával járul hozzá a szocializmus építéséhez. Fel­vetik bizonyos körökben a kérdést — mondotta — nem kellene-e egyoldalú leszere­lést végrehajtani, s az egé­szében nem túl sok de mégis jelentős összeget, amelyet a fegyveres erők fenntartásá­ra fordítunk, gazdasági prob­lémáink megoldására fel­használni ? E kérdésre vá­laszként fogalmazta meg, hogy az ország biztonsága el­szakíthatatlan a nemzetközi biztonságtól,' Ugyancsak e — Ismét különleges körül­mények között kell helytáll - nunk, politizálnunk — mon­dotta. — Gyökeres és lénye­ges fordulatra van szükség társadalmi életünk minden területén. A pártértekezlet kimondta: a vezetés megújí­tása kulcskérdés — ez nem­csak azt jelenti, hogy egy nemzedékkel fiatalabb ge­neráció került a vezetésbe, hanem azt is, hogy másként kell csinálni mindent a gaz­daságban, a társadalmi de­mokráciában, a pártmunká­ban, tehát valójában gyöke­res fordulatra van szükség. A reformot sokan bűvös szó­nak tekintik, azonban ha re­formnak neveznek el vala­mit, ez önmagában még nem jelent előrelépést. A refor­mot olyan folyamatnak tar­tom, amely hordozza a teg­napi tanulságokat, a tegnap értékeire tekint, de tartal­mazza a szükséges átalaku­lásokat is. Megújulást; más­ként, mint tegnap! — mind­ez egy forradalmi, történel­mi jelentőségű, önmagában is feszültségekkel járó „lá­— Nagyon nehéz egy mun­kásállamban dönteni úgy, hogy átmenetileg munkás­csoportok válnak munkanél­külivé. Nem alakult ki az a húzóágazat, amely hirtelen magával ragadná a gazdasá­gi fejlődést. Éppen ezért meg kell hoznunk a döntéseket a gazdasággal kapcsolatban, még akkor is, ha ez feszült­ségeket okoz, akkor is, ha ezek tovább fokozódnak, s politikai konfliktusokkal járnak. Szociális feszültsé­gek vannak — kezdte az e témakörhöz fűződő második gondolatcsoportot — annak ellenére, hogy ilyen intézke­déseket nem hoztunk, és konfliktusokat sem vállal­tunk. Következménye ez többek között annak, hogy szociálpolitikánk össztársa­dalmi jellegű volt, ingyenes­ségre törekedett, s szétszó­ródtak az erre fordítható összegek. Vannak olyan ré­tegek, amelyek a létbizony­talanság határáig jutottak el. Megvalósítani egy gazda­sági programot, amely mű­szaki fejlesztéseket követel, s ugyanakkor megteremteni egy minimális szociális er­nyőt — mindez jelentős anyagi forrásokat kíván. Ugyanakkor hangoztatjuk, hogy szükséges a teljesít­mény szerinti differenciálás, amely szociális szempontból irritáló. A változtatás lényegéhez tartozó mozzanatként állapí­totta meg Berecz János, kérdés kapcsán Berecz János többek között szólt arról, milyen jelentős hatással van a fiatalok névelésére, szelle­mi fejlődésére, fizikai álla­potára a hadsereg, hiszen a maga szellemiségével, köve­telményeivel tudást gyara- pít, jellemszilárdságra, szol­gálatkészségre, öntudatos magatartásra nevel, s ki­emelkedő szerepe, hogy kö­zösséget kovácsol. Ezután társadalmi életünk aktuális kérdéseiről szólott. zas” állapot, amely elképzel­hetetlen ütközések, társadal­mi feszültségek nélkül. így volna még ez akkor is, ha szellemiségünkben egysége­sek lennénk, s ha a szüksé­ges társadalmi-gazdasági ke­retek gyorsan módosíthatók lennének. Az emberek a vál­tozás szükségességének fel­ismerése után a változás lé­nyegét várják az intézkedé­sekben, ez a folyamat azon­ban nem légüres térben zaj­lik. Berecz János e megálla­pítást négy fő gondolatkör­rel illusztrálta. Elsőként említette azt, hogy gazdasá­gunkhoz igen sok válságje­lenség kapcsolódik. Alkal­mas volt arra, hogy megala­pozzon egyfajta életszínvo­nalat, de nem idomult a vi­lággazdaság követelményei­hez. A párt Központi Bizott­ságának titkára úgy fogal­mazott: „szanálást görgetünk magunk előtt”. Fel kell ten­ni a kérdést: szanáljunk vagy sem, mibe kerül az egyik, s mibe a másik. ,, hogy noha közéletünk, má­sokéhoz viszonyítva, nem volt fejletlen, a mostani kö­vetelményekhez képest tár­sadalmi demokráciánkon nagyon sok rés akadt. Bizonyítja ezt, hogy van al­kotmányunk, amely az alap­vető szabadságjogokat bizto­sítja, de nincs olyan tör­vény, amely ezeknek a gya­korlását szabályozná. Nincs vitakultúránk, indulatok csapnak össze ebben az idő­szakban, s nem a „fennhan­gon” való gondolkodás jel­lemző jónéhányukra. De­mokratikus intézményrend­szerünk nem eléggé műkö­dőképes. Végül e gondolatkör utolsó jellemzőjekómt arról szólt Berecz János, hogy az MSZMP sem készült fel er­re a fordulatra. — Korábban nem volt elég nyitottság ahhoz, hogy az emberek megismerjék a párt vezetőinek véleményét, nem tudta a közvélemény, milyen viták zajlottak a párt vezetésében. A pártértekez­leten ki kellett kényszeríte­ni a személyi változásokat a fordulat előrelépéséhez. A konferencia előtt a legfőbb kérdés szinte nem is komp­lett program megalkotása volt. A Központi Bizottság ezekről a kérdésekről vitat­kozott legutóbbi ülésén, s úgy döntött, hogy e vitát a következő ülésen folytatja. Ezután Berecz János arról beszélt, milyen irányban cse­lekedjünk? Első helyen em­lítette, hogy a gazdaságot ki kell mozdítani jelenlegi hely­zetéből. — A tulajdonviszonyok át- alamtasavai szükséges meg­ragadni a lényégét. Megszok­tunk néhány dolgot, példá­ul azt, hogy a termelőerők és termelési viszonyok össz- toangjának biztosításához ál­lamosítani kell. Az állami tulajdon legfőbb termelőerő­ként működik — de rosszul. Azokat a tulajdonformá­kat kell alkalmazni, ame­lyeknél a termelőerő a leg­hasznosabban működhet •— ezt próbáljuk biztosítani a társasági törvénnyel, amely­nek lényege abban fogal­mazható meg: felszabadítani a tulajdon felett gazdálkodó ember lehetőségeit. A tulaj­dont hasznosságán mérjük, s az legyen konkrétan annak a gárdának a rendelkezésére bocsátva, amely gazdálkodik vele. A bukás kockázatával is. A vállalkozást mindenki­nek kötelezővé kell tenni. A működő tőkétől nem kell tartani, a törvényes lehető­ségeket figyelembe véve az gazdálkodási garanciával bír. Létezésének egyetlen politi­kai feltétele van, hogy tár­sadalmunk stabil legyen. Önbizalom és magabiztosság — A cselekvés fő irányá­hoz elengedhetetlenül szük­séges, hogy a párt vissza­nyerje a reformfolyamatok irányításában és a politikai határok kijelölésében önbi­zalmát és magabiztosságát. Mozgalmunknak ütőképe­sebbnek kell lennie. Alapve­tő kérdés a Központi Bizott­ság s a Politikai Bizottság egysége. Mindemellett az alapszervezetekre kell fordí­tani a legnagyobb figyelmet. Az alapszervezetek működő­képesek legyenek, területü­kön a politikát tudják befo­lyásolni, s ha kell, tudjanak szakítani azokkal, akik poli­tikai nézeteikkel, cselekede­teikkel elszakadtak a párt­tól. Szükséges, hogy áttekint­sük szervezeti felépítésünket — a munkahelyi alapvető szervezeti keretek megőr­zésével erőink jelentős ré­szét át kell csoportosítani a választási körzetekbe, S az alapszervezetek mellett na­gyobb gondot kell fordíta­nunk a különböző testületek­ben tevékenykedő kommu­nista frakciókra. — Az állami apparátust, a szakszervezetek központját és a fegyveres testületeket meg kell védeni az eróziótól. A párt vezetésének meg kell mondani, hogy számítunk ezeknek a testületeknek olyan magatartására, hogy mindenki érezze és tudja, ha a helyzet szükségessé teszi akkor ezek az erők akcióké­pesek. Az állampolgároknak, és 'testületeknek is azzal a szilárd tudattal kell dolgoz­ni, hogy ez a nagy forradal­mi átalakulás olyan keretek között bonyolódjék, amely a stabilizáció fenntartásával jár. A párt vitákkal, politi­kai küzdelemben kívánja ezt a csatát megnyerni — mondotta végezetül Berecz János. Városi pártbizottsági ülés Túrkevén Céltudatos gazdaságpolitikával fiktív vitában, tizennyolc hozzászóló A társadalmi feszültségek elkerülhetetlenek Demokratikus intézmény- rendszerünk nem működőképes

Next

/
Oldalképek
Tartalom