Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

8 Kulturális magazin 1988. OKTÓBER 22. Ezt olvastuk Fekete Gyula — Laczkó András monográfiája Több mint két évtizede indult útjára a Szépirodal­mi Kiadó Arcok és vallomá­sok című sorozata, amely­ben nemrégiben jelent meg Laczkó András monográfi­ája Fekete Gyuláról. A so­rozat állandó alcíme sze­rint az írót „alkotásai és vallomásai tükrében” is­merhetjük meg. Igen ám, de ahány író, annyiféle alko­tás. annyiféle viszony a „vallomáshoz”. S írók a könyveik szerzői is, akik másként és másként íogják fel feladatukat, nemcsak azért mert a műfaj lehető­ségeit egy adott íróra kell alkalmazni hanem azért is, mert különbözőképpen ér­telmezik a műfaj feladata­it és lehetőségeit. A sorozat jellege szem­pontjából kell meglátni, hogy Fekete Gyula „hálás” téma. A nyitott típusú alko­tók közé tartozik, közéleti ember, akit vereségei és se­bei legfeljebb időlegesen kényszerítettek visszavonu­lásra. Gondolatrendszerét, életrajzának eseményeit kö­vetve és közvetlenül is gyakran föltárja munkáiban. Nem sokszoros áttételeken keresztül kell hát kihámoz­ni az életrajzi anyagot az ars poeticát, amelynek be­mutatása e sorozat célja. A könyvet végigolvasva, a ké­peket végigszemlélve mégis meglepődve tapasztaljuk, hogy ez a kitárulkozó író voltaképpen zárkózott em­ber, abban az értelemben, hogy magánéletét magán­ügynek tekinti. Laczkó And­rás pályaképe elsősorban nem az életrajzra figyel, azt csak addig részletezi, amíg el nem jutunk az íróságig, tehát a gyermek- és ifjúkor, a tanulás és a közvetlen po­litikai tevékenység eszten­dei kapnak szélesebb teret. A további információk a függelékként közölt életraj­zi adatokban találhatók meg. Érdekes, s azt kell monda­nom, helyes eljárás ez. Hi­szen élő alkotóról van szó. S bár jeles alkotóknál az élet és a mű egyaránt fon­tos lehet, végsősoron mégis a mű a döntő. S Fekete Gyu­la munkásságának van egy sajátossága, nevezetesen az, hogy egyszerre, egyforma hangsúllyal közíró és szép­író. s ez rögtön azt is jelenti, hogy a közíró munkáiban viszonylag közvetlenül jelen vannak az életrajz sugallta gondok is. az emberi-alkotói ars poetica is. Pályaképnek neveztem Laczkó András könyvét. s ezzel azt is mondtam, hogy az igényesebb szakmai utat választotta. Túl sok előz­ményre nem támaszkodha­tott, hiszen leginkább csak kritikák s heves vitacikkek gyülekeztek a szatkirodalom- ban, s azok sem túl nagy számban. Üttörő munka hát ez, amelynek megállapítá­saival, hangsúlyaival rendre egyet lehet érteni. A mű­ben mindvégig érződik a szeretetteljes beleélő-képes- ség. Ezel együtt tud a szerző ..távolságot tartani”, követ­kezetesen érvényesíti a kri­tikus szemléletet. Nem egy- részt-másrészt méricskél, hanem az érték- és igazság­szempontot érvényesítve elemzi az egyes műveket. Talán csak a pályakezdés írásainál elnézőbb, mert bár csak előjátéknak tekinti őket. ezt nem hangsúlyozza kellőképpen. Gazdagabb le­hetne viszont a pályakép, ha többrétű volna a bekap­csolás a kortárs irodalomba, ha a kritikai szemlélet mel­lett hangsúlyosabban érvé­nyesülne az irodalomtörté­neti is. Fekete Gyula olyan alko­tó. aki pontosan látja, hogy az emberi létezés a szemé­lyiségjegyek és társadalmi jegyek bonyolult hálózatá­nak függvénye. A teljesebb emberi élet lehetőségéért pe­rel, hogy az ember tudja és tegye azt, ami neki is, és a közösségnek is jó. Ezért szólhat széles olvasórétegek­hez, s ezért öröm, hogy ezek az olvasók most kalaúzt kaptak ehhez az irói világ­hoz. V. G. Műemlékek Pécsuőradon Régészeti emlékeink kö­zül az egyik legérdekesebb a Pécsváradon található monostor, amely már Géza fejedelemségének idején is várszerűen erődített udvar­helyként szolgált téli szál­lásául a fejedelem számára. I. István itt töltötte ifjúko­rának egy részét, s hogy mennyire értékesnek tekin­tette a későbbi időkben is ezt a helyet bizonyítja, hogy a koronát a pápától elhozó Asztrik apátnak ajándékozta a monostort, amely kitűnő helyen épült a legfontosabb utak találkozásánál. Az 1957-ben megindult ásatások eredményeként a ma erre járó túrista is láthatja a ko­rabeli templom maradvá­nyait az itt talált értékes kőfaragásokat, a töredékek­ből helyreállított edényeket és a gótikus templom alap­jait. Szerves része lett a Ba­ranya Megyei Idegenforgal­mi Hivatal által helyreállí­tott műemlékegyüttesnek Borsos Miklós István király szobra, valamint 'a régebben itt alkotó, nemrég elhunyt Kígyós Sándor műveinek állandó kiállítása, s az Ist­ván király szálloda, amely az eredeti falrészek felhasz­nálásával szemet gyönyör- ködtetően illeszkedik a mű­emlékegyüttesbe. A Zengő lábánál fekvő történelmi nevezetességű nagyközség szállodája Kiállítási kalauz: a kecs­keméti Magyar Naív Művé­szek Múzeumában a magyar származású, sokáig Venezu­elában, ma Salzburgban élő festőművész. Maria De Posz tárlatát láthatjuk az érdeklődők december 11- ig. Anna Margit Érdemes Művész kiállítását a szent­endrei Műhely Galériában tekinthetik meg október 31- ig. november 1-jén zár a Jona Gudvardardottir kerá­miáiból és Frobstner János grafikáiból rendezett tárlat a budapesti Váci utcai Dü­rer Galériában. A Régi muzsika és a népek zenéje hangverseny- sorozat keretében a buda­pesti Néprajzi Múzeum dísz­termében ad hangversenyt holnap délelőtt 11 órai kez­dettel a Jászsági Afész Szé­kely Mihály vegyeskara Túri Márta vezetésével. Az irodalmi progresszió lehetőségei és feltételei — Hagyomány és újítás napjaink irodalmában cím­Dióhéjban mel kétnapos tanácskozást rendeztek október 26—27- én a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Az eszmecseréről — melyen Sándor Iván tart vitaindí­tót, s amit Balassa Péter, Csoóri Sándor, Görömbei András, Mészöly Miklós, Ne­mes Nagy Ágnes, Sükösd Mihály, Szilágyi Ákos és Za­lán Tibor korreferátuma követ — az Alföld irodalmi folyóirat közül majd össze­állítást. Megjelent az 1989-es Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál előzetes programja. Jövőre március 17—26 között ren­dezik meg a nagyszabású rendezvénysorozatot, mely­nek érdekessége lesz többek között, hogy szerzője szüle­tésének 150. évfordulóján nemzetközi előadógárda közreműködésével mutat­ják be Muszorgszkij Salam- bo című operáját. A Múzeumi és műemléki hónap keretében a ceglédi Kossuth Múzeumban Festett mennyezetű templomok az Alföldön a XVIII. században címmel Nagy Varga Vera néprajzkutató tart előadást október 26-án 17.30 órai kezdettel. November 2-án középkori Ceglédet mutatja be Tari Edit régész. Két előadással gazdagodott ebben a hónapban az egri Gárdonyi Géza Színház ez­ért repertoárja. Október kö­zepén mutatták be Oszt- rovszkij Tehetségek és tisz­telők című kétrészes komé­diáját. Tegnap este volt a másik premier: Déry—Pres­ser—Adamis—Pós Képzelt riport egy amerikai popfesz­tiválról című musicaljének bemutatója. A 180 évvel ezelőtt szüle­tett reformkori író, Vajda Péter emlékházát nyitották meg a hónap elején szülő­helyén. a Veszprém megyei Vanyolán. Heti tárlatunk Vas megye népművészete Hosszú ideje nélkülözünk egy reprezentatív, állandó népművészeti kiállítást a fővárosban. Vidéki múzeu­maink legtöbbjében pedig — érthetően — a tájegység népművészeti anyagát gyűj­tik, állítják ki. Mégis, ha valaki a magyar népművé­szet jeles és jellegzetes alko­tásaiban akar elmélyedni, valamelyik megyei, városi múzeumban kell elutaznia. Hacsak nem vendégeskedik éppen Budapesten a gyűjte­mény. Még a nyolcvanas években indult európai hódító útjára a szombathelyi Savaria Mú­zeum néprajzi gyűjteményé­ből összeállított kollekció. A nyugat-magyarországi népi díszítőművészet híres kiállí­tását Bárdosi János, a mú­zeum néprajzi osztályának azóta elhunyt tudós igazga­tója szorgalmazta. És a rend­kívül gazdag anyag sikerrel szerepelt Prága, Szófia. Var­só. Krakkó. Berlin és Bécs kiállítótermeiben. Ezt a vándorkiállítást kibővítve 1984-ben bemutatták Szom­bathelyen is. És most egy évig Budapesten, a Nép­rajzi Múzeumban láthatjuk a Népi díszítőművészet Vas megyében című bemutatót, a túristaszezonra legalább így csökkentve a nemzeti kiál­lítás hiányát. A nép nem alkot, öncélú művészi tárgyakat, hanem csak használati eszközeit díszíti. E használati tárgya­Farkasfa: szobrászélet ősrégi agyagedények kon megjelenő művészetet nevezi a szakirodalom a nép díszítő művészetének. Bizo­nyos használati eszközöket — tükrösöket, borotvatartó­kat, mángorlókat, sulykoló- kat, pásztorbotokat, juhász­kampókat — a tárgyakban anyagukhoz illeszkedő tecn- nikával. állandó motívu­mokai díszítettek. A Vas megyei gyűjtemény különösen gazdag pásztor­faragásokban. Különleges és korai anyaggal is rendel­keznek. A 18. században geometrikus. ékrovásos technikákkal, később a tájra jellemző spanyolozással, karcolt díszítéssel vagy domború faragással készültek e tárgyak. Az előbbiek mértani díszítményeit a szabadabb vonalvezetésű nö­vényi ornamentika, a virág­díszítés követi, majd a múlt század elején megjelent az alakos ábrázolás is. A spa­nyolozásról az 1830-as évektől van emlékünk Vas megyéből. A fa kivájt, kifa­ragott mélyedéseibe spa­nyolviaszt nyomkodtak. A pásztor saját magát és sze­retőjét, cimboráját, a be­tyárt gyakran faragja csak­úgy. mint vallásos és hazafi­as jelképét. Az alakok hí­ven ábrázolják a kor öltöz­ködési szokásait, viselettör­téneti dokumentumot szol­gáltatva ezzel. A néprajzkutatást Vas megyében a 18. században Bél Mátyás neve fémjelzi. Itt folytatta Sebestyén Gyu­la és Vikár Béla a népköl­tészet gyűjtését. Kárpáti Kelemen; az első múzeum­igazgató 3600 tárggyal ala­pozta meg 1900 és 1914 kö­zött a néprajzi gyűjteményt, amelyet a két világháború között Pável Ágoston emelt magas szintre. Dömötör Sándor néprajzos igazgató 1949-től 1956-ig Vas megyei kutatásaival a magyar et­nográfia történetébe írta be nevét. Az elődökhöz méltán folytatta a gyűjtést-kutatást- Bárdosi János. Az ő emléke előtt tiszteleg ez a kiállítás. Kádár Márta Lemezek közt “A Verseghy gimnázium válogatva ______leánykara is énekel A Hungaroton az ünnepekre készül Jóllehet korainak tűnik még, a szűkülő pénztárcák ellenére is lassan elkezdő­dik a karácsonyi készülő­dés. Az ajándékok kiválasz­tásához is segítséget nyújt­hat az a tény, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, a Hungaroton nemrégiben megjelentette negyedik ne­gyedévi kiadási tervét. A komoly- és népzenei koron­gok között válogatva állítot­tuk össze azt az ajánló „jegyzéket”, amely bizonyá­ra megkönnyíti az érdeklő­dők számára az ünnepekre való tudatos készülődést, vagy a már meglévő hang­lemezgyűjtemények kiegé­szítését. A Hungaroton és a CBS társaság koprodukciójában jelenik meg Mozart C-dur fuvola-hárfaversenye. vala­mint az Esz-dur sinfonia concertante. A felvételt a Liszt Ferenc Kamarazene- kar készítette Rolla János vezetésével és nemzetközi művészgárda részvételével. Az Antiqua olasz nyelvű le­mezei között adják ki Ales­sandro Scarlatti Judit című oratóriumát, illetve Bella madre de fiori című kantá­táját közreműködik egyebek mellett a Capella Savaria korhű hangszereken. Johan­nes Brahms I. (C-moll) szimfóniáját a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Ze­nekara rögzítette Lehel György vezényletével. A magyar reformáció énekei­ből gyűjtött össze egy cso­korra valót a Debreceni Kollégium Kántus, ezt ad­ja elő egy önálló korongon Karasszon Dezső orgonamű­vész közreműködésével. Philips felvételen, latin és német nyelven jelenik meg Bach két műve. Ugyancsak e két nyelven hangzik fel a jellegzetesen barokk kará­csonyi zene a Peur natus in Betlehem címet viselő le­mezen. A felvételt a Szom­bathelyi Énekegyüttes se­gítségével készítették el Németh Pál vezényletével. Hamarosan a boltokba ke­rül Richard Strauss Imi­gyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye is, melyet a New York-i filhar­monikusok játékával a CBS rögzített. Az operakedvelők számára jelentetik meg is­mét Verdi Don Carlos című halhatatlan művének olasz nyelvű felvételét — Placido Domingo, Montserrat Cabal­lé, Shirley Verrett, Ruggero Raimondo. Sherill Milnes és Giovanni Foiani közremű­ködésével. A lemezen a Co­vent Garden Opera zenekara játszik Carlo Maria Giulini vezényletével. Ismét kiadják Mozart négyfelvonásos víg­operáját. a Figaró házassá­gát. Az olasz nyelvű Decca lemezen Solti György ve­zényli a Londoni Filharmo­nikusok Zenekarát. Két antológiát jelentet meg — mindkettőt latin nyel­ven — a fiatal zeneszerzők csoportja. Az Éneklő Ifjúság mozgalom lemezfelvételei­nek sorozata a tizedik kö­tetéhez érkezett. A kilenc kórus között szerepel a le­mezfelvételen a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázi­um leánykara is. Az egyre népszerűbb nép­zenei lemezek között lesz a Bukovinai székelyek Ma­gyarországon című korong, melynek anyagát Sebő Fe­renc gyűjtötte és szerkesz­tette. Kutasföldi, gyimesi, moldvai csángó dalokat ad elő egy másik korongon a Mákvirág együttes. A harma­dik felvétel gyimesi nép­zenét tartalmaz: hegedűn Halmágyi Mihály, ütőgardo- non Ádám Gizella játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom