Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1088. OKTÓBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Zala Megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült a . Sabaria Cipőgyár vasvári gyára. A 150 millió forintos költ­séggel felépített üzemben naponta két ezer pár cipőt gyárta­nak. A lábbelik egyelőre a hazai piacra kerülnek, de hama­rosan megkezdik a tőkés piacokon való értékesítésüket is (MTI fotó: Czika László) Jó példáért Jászberénybe Észt vendégek a lakásépítéssel ismerkedtek megyénkben A lakásépítés tanulmányo­zására háromtagú észt dele­gáció érkezett tegnap a Jász­sági Építőipari Szövetkezet­be. Az OKISZ vendégeként Magyarországon tartózkodó küldöttséget ezúttal nem a Szolnok megye és Észtország közötti hagyományos baráti kapcsolat hozta Jászberény­be. A házigazdák választását szakmai megfontolások ve­zették, A Jászsági Építőipa­ri Szövetkezet nívódíjat ka­pott a kertes, családi házas beépítésű Hűtőgépgyári lakó- telpért, és most folyik — korszerű technológiák és építőanyagok felhasználásá­val — az ÉVM mintalakóte­lep építése az Érp_arton. Az OKISZ tehát követhe­tő, tanulmányozható példát Terméket állít elé a Tiszántúli autójavító Vállalat (Folytatás az 1. oldalról) tos dolgozik az Aprítógép­gyár műhelyeiben, hetente ingáznak a megye két távo­li városa között. Jászberény­ben szükség van a munkás­kézre, az anyavállalatnál pe­dig úgy gondolkodnak, hogy a jól felkészült partnernél sokat tanulhatnak embereik és idővel otthon is megte­remthetik a feltételeit a nagyobb volumenű lakatos- ipari termelésnek. Erre ugyanis a helyi ' ter­melőkapacitások lekötése ér­dekében mindenképpen szükség lenne. Mostanában harminc túrkevei „afitos” jár át naponta Mezőtúrra, a KAEV-hoz, ennek a koope­ráció legfontosabb célja a kevi dolgozók foglalkoztatá­sa. Vasszerkezeti munkákat is az emberek foglalkoztatási érdekében végeznek bérmun­kában az Autójavító Válla­latnál a Vasipari Vállalat részére. Az utóbbi időben ugyanis a gépkocsijavítási megrendelések — az úgyne­vezett haszongépjárművek­ről és nem a magán személy- gépkocsikról van szó — ala­posan megcsappantak. A gyártási tevékenység fejlesz­tésére — a cél az, hogy az elkövetkezendő években a kapacitás 50 százalékát hasz­nosítsák ezeket a feladatokat megoldva — még akkor is szükség van, ha az Autójaví­tónak például a Volánnal gazdasági társaságot alakítva sikerül jól kihasználni a kü­lönböző jármű-fődarabok és motorok felújítására kínál­kozó technológiai lehetősé­geket, kínált Jászberényben az észt vendégeknek, akik ki­mondottan a magyarországi szövetkezeti építőipar iránt érdeklődnek. Panov Vladi- mirnek, az észt szövetkezeti jellegű építőipari szövetség, az Észtkolhoztroj elnökhe­lyettesének vezetésével ér­kezett delegáció baráti és szakmai kapcsolatokat kíván kiépíteni az OKISZ-szal, ta­nulmányozzák működésüket, szervezeti rendjüket. Szó van üzleti és kulturális kapcso­latok kiépítéséről is. Tegnap délelőtt a vendé­gek ismerkedtek a jászberé­nyi szövetkezet . gondjaival, eredményeivel, majd megte­kintették a két lakótelepet és több. a szövetkezet által kivitelezett épületet. (Folytatás az 1. oldalról) régi számok maradnák to­vábbra is érvényben). A posta illetékesei kérik az előfizetőket, hogy az új szá­mok ismeretében telefonál­janak. Ennek érdekében az új telefonkényvet is célsze­rű lapozgatni, aminek a tá-' jékoztató részében minden fontos tudnivaló megtalál­ható. Ezek a telefonkönyvek valamennyi szolnoki és me­gyei postahivatalban, a hír- iapáirusoknál vagy SzotLno- kora, a Beloiannisz utca 16. alatt lévő Ügyfélszolgálati irodában megvásárolhatók, egységesen 97 forintos áron. A telefomkönyv tartalmaz egy mellékletet, amelyben 400 előfizető ideiglenes szá­ma szerepel, ők ugyanis csak 1989. első negyedévében — amikor a hálózatbővítés be­fejeződik — kapják meg a telefonkanyVben lévő végle­ges kapcsolási számúidat. Ezért a telefonikönyv hasz­nálatát először mindig e melléklettel keil kezdeni. Árkedvezményt' ad az Ag- rotek Mezőgazdasági Terme­lőeszközkereskedelmi Vál­lalat a DON 1500-as típusú szovjet gyártmányú kom­bájnra azoknak a mezőgaz­dasági üzemeknek, amelyek november 1-jéig előjegyzik ennek a géptípusnak a vá­sárlását. Ebből a kombájn­ból az idei betakarítási mun­Találkozó a munkásmozgalmi klubban A szolnoki munkásmozgal­mi klub tagjai eszmecserére hívták meg Szabó Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát. Szabó István tegnap tett eleget a veteránok kérésének, és folytatott beszélgetést aktuá­lis kérdésekről a munkás- mozgalom régi harcosaival. Kunhegyesen Fórum Kambodzsáról Tegnap a délelőtti órákban Szolnokra érkezett rövid lá­togatásra Chim Nguon, a ’Kambodzsai Népköztársaság prágai székhellyel Budapest­re akkreditált nagykövete. A népfront székházában ■ a megyei bizottság titkára, Sándor László tájékoztatta a megye életéről, a mozga­lom tevékenységéről. Város­néző útja során — Juhász József városi titkár kíséreté­ben — megtekintette a Skála Tiszavidék Áruházat is a vendég, majd továbbutazott Kunhegyesre. A kunsági nagyközség párt-, tanácsi, gazdasági és társadalmi szereveinek veze-' tői a tanácsházán fogadták a kambodzsai nagykövetet. A vendéget Kontra József, a községi pártbizottság titkára tájékoztatta a település gaz­dasági és társadalmi életé­ről. A kambodzsai diplomata délután a Kunság Népe Ter­melőszövetkezettel ismerke­dett. majd vendéglátói kísé­retében megtekintett egy háztáji gazdaságot. Onnan útjuk a BHG kunhegyesi gyárába veezetett üzemláto­gatásra. Délután 5 órakor a gyár MHSZ-klubjában ren­dezett fórumon hazája életé­ről tartott előadást Chim Nguon nagykövet, majd vá­laszolt az érdeklődők kérdé­seire. Látogatása baráti esz­mecserével zárult. Az üzemibehelyezés után az előfizetők a távolsági beszélgetéseiket a 91-es szá­mon kérlhetifc. Szolnokon a táviratfeladás a 02-es, a hibabejelentés a 03-as szá­mot kapja, míg a mentők a 04, a tűzoltók a 05, a rend­őrség pedig a 07-esen érhe­tők el. Szolnok, Martfű és Üjszász, valamint. Szolnok megye előfizetőinek adatai iránt a 09-es számon ér­deklődhetnek. Az egyéb tu­dakozódásokat, üzenetköz­vetítést, az ébresztés bejelen­tését a 35—555-os számon várják. Á pontos idő hívó­száma 080. Az új központokra az üzemlbehelyezéskor csak a már megilévő előfizetőiket kapcsolják rá Harminc na­pos próbaüzem következik, ami utáá kedvező feltéte­lek esetén megkezdik az el­múlt hetekben, hónapokban előszerelt ezer kötvényes előfizető telefonjának a be­kötését is. Sz. P. kákban 25 vette ki a részét, s a tapasztalatok igen kedve­zőek. A szovjet gép gazdasá­gosan üzemel, teljesítmény­ben pedig felveszi a versenyt a jóval drágább kombájnok­kal. A kombájn irányára 1,4 millió forint, ebből enged 20 ezer forintot az Agrotek november 1-jéig a megrende­lőknek, Kombájnok kedvezményesen Üzembe helyezik Szolnok, Martfű és Űjszász új telefonközpontját Az élet minőségét befolyásolja Szakszervezeti szellemi érdekvédelem A tudomány, a kultúra, a szellemi alkotómunka hely­zete ismert, újat mondani alig lehet. A korábbi évek­ben elmaradt fejlesztések vá­ratnak magukra, bár az egyes területek egymás ro­vására kiharcolhatnak pilla­natnyi előnyöket. Változat­lan a kultúra, az oktatás maradékelvű finanszírozása, az itt dolgozók munkájának lebecsülése. A pejoratív cím­kézés a „nem termelő” ága­zat, s az annak megfelelő támogatás súlyos helyzetet okozott. Az 1988-ban bevezetett adótörvények tetőzik a gon­dokat: szakadás keletkezett a társadalmi célok és a felté­telek között. A kultúra el­veszti minden esélyét arra, hogy szervesen beleépüljön az emberek életébe, s a meg­újulási programokba. Peda­Az anyagi érdekek védel­me egyre inkább kiegészül a szellemi érdekvédelmi funk­ció vállalásával. Hiszen a kultúra, a tudomány, az ok­tatásügy védelme nemzeti érdek, amely a társadalom minden szférájában termé­kenyítőén hathat — persze nem mai helyzetében. Ez az érdek az egyes emberek éle­tében is -megjelenik, hiszen az élet minőségét befolyá­solja. Ma olyan döntések kerül­Az esélyek nem túl bizta­tóak. A SZOT és a kormány legutóbbi tárgyalásán is ki­derült, hogy a központi tá­mogatások nominál szinten is, de reálértéken is draszti­kusan csökkennek. A jövő évi infláció talán még az idei csúcsszámokat is meg­haladja. Növekedni fognak a működési költségek, emel­kednek a bérjellegű (pl. társadalombiztosítási hozzá­járulások) 'kiadások. Nagy kérdés, hogy sike­rül-e a kultúra számára vál­lalati támogatásokat elnyer­ni? A vállalatok nemhogy érdekeltek lennének a kul­túra, az oktatás támogatásá­ban, ellenkezőleg: az adó­törvény bünteti azokat, akik támogatják a kultúrát. Ez az ellenérdekeltség különö­sen elfogadhatatlan a mai helyzetben. Hisz a kieső köz­ponti támogatások pótlására, a vállalati erőforrások be­gógusok, kutatók, közműve­lődési szakemberek kifárad- tan, a létminimum határán élnek. Sokan közülük arra kényszerülnek, hogy képessé­geiknek nem megfelelő mun­kára pazarolják alkotó ener­giájukat, mások üzleti vál­lalkozásokba fognak, pályát változtatnak, és így elsza­kadnak attól a lehetőségtől, hogy részesei lehessenek a változtatásnak^ A szakszervezetek tudatá­ban vannak annak, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Erősíti a cselekvési szándékot a tár­sadalmi változások felgyor­sulása, az érdekvédelem ku­darcai és a tagság elégedet­lensége. Mindez mozgást, változást indított el a szak- szervezeti mozgalmon belül és felerősítette a kívülről jö­vő bírálatot, tagadási szán-. dékot is. nek napirendre, amelyek fo-. lyamatában újabb esély te­remtődött a szakszervezetek álláspontjának érvényesíté­sére. Az adórendszerek mó­dosítására konkrét javaslatot fogalmaztak meg a szakszer­vezetek a közművelődési tör­vény és az adótörvények kö­zötti ellentmondások kikü­szöbölésére. Változatlanul az a szakszervezeti vélemény, hogy a művelődési intézmé­nyek adózási besorolásán változtatni kell. kapcsolásával van csak re­ményünk. A helyi, tanácsi pénzek je­lentenék a másik forrást, melyre a pénzügyi politika épít. Itt sem rózsás a hely­zet. A személyi jövedelem- adó bevételei idén is elma­radtak a várakozástól. Jövő­re ugyanezek a helyi taná­csokhoz kerülnek, de lénye­ges változás így sem várható. A restrikció, a költségvetési gond a helyi tanácsokat is sújtja. A lakosság pénztárcájára sokan pályáznak, de a kul­turális terület csak apró­pénzre számíthat. A lakossá­gi források kimerültek. A fizetések az árakhoz képest nem nőttek, sőt egyes réte­geknél csökkentek. A lakos­sági fogyasztásban első he­lyen a létszükségleti pikkek állnak. Sokan még abban is takarékosságra kényszerül­nek. Ráadásul az egészség­ügy és az oktatás már a deklarációkban sem' minősül ingyenesnek, a kulturális termékek és szolgáltatások árainak rohamos emelkedé­se — a várható prognózisok szerint — a fizetőképes ke­reslet csökkenésével jár. A fent említett esélyek csak formálisan azok. Az ér­vek a humán szféra helyze­tének javítása mellett szinte pusztába kiáltott szónak tűnnek. Az ezen a területen dolgozók érdekérvényesítési esélyei valóban kisebbek pl. az egyes ipari csoportoké­nál, mert itt nem nyilván­való a felelősség a rossz dön­tésekért vagy azok elodázá­sáért. Az örökös ellenérv a ta­karékosság szükségessége, a költségvetés hiánya, illetve a költségvetés egyensúlyának megőrzése. A szakszerveze­tek nem fogadják el ezeket az érveket, mert ezekkel ön­magukban nem lehet vitat­kozni. Az a véleményük, hogy élhibázott beruházások, elfolyt milliárdok, hibás gazdaságpolitikai eredmé­nye ez a helyzet, amely már régen hivatkozási alap a te­rület hátrányos megkülön­böztetésére. Van-e valódi alkuhelyzet? A szakszervezetek válto­zást, a kultúra, az oktatás hátrányos helyzetének meg­szüntetését sürgetik. Azt képviselik, hogy a kultúra, a tudományra, oktatásra for­dított összegek nem juttatá­sok, hanem termelést segítő beruházások. Nem tartják járhatónak a különböző ága­zatok (ipar, mezőgazdaság, egészségügy, művelődés- ügy stb.) egymástól független fejlesztését. Olyan társadal­mi programok kidolgozását támogatják, amelyek egy­aránt tartalmazzák a cél el­éréséhez szükséges anyagi, műszaki, politikai és szellemi feltételeket. A kultúrális területen dol­gozók alkuhelyzete önmagá­ban valóban nem elég erős. De a szakszervezetek felfo­gása szerint ez a pozíció megerősíthető. Itt ugyanis nem a kultúra, a tudomány, az oktatás területén- dolgo­zók magánügyéről van szó, hanem arról, hogy lesznek-e olyan felkészült és tenni tu­dó emberek, akik képesek arra, hogy a kívánt változta­tásokat véghezvigyék. Ez pe­dig nem rétegérdek, ez az egész társadalom érdeke. Bárd Anna Válasz a kihívásokra Lesz-e több pénz kultúrára? Számítástechnikai kiállítás Kedden és szerdán a Nagy alföldi Kőolaj-' és Földgáztermelő Vállalat székházában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Tri­ton Számítástechnikai és Távközlési Kis­szövetkezet termékeivel. A Szolnok Me­gyei Távközlési Üzemmel és a MIGÉRT Vállalattal közösen szervezett kiállításon a gyártó cég telex-computereit, automatikus telefonhívó és hívószámtároló berendezé­sét és úgynevezett vivőfrekvenciás vonal­pótló készülékét mutatta be működés közben (Fotó: H. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom