Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 20. Országos KISZ Értekezletre készülve * , ; . , Ülést tartott a megyei bizottság Az Országos KISZ Érte­kezletre való felkészülés je­gyében tartotta meg tegnapi .ülését a KISZ Megyei Bi­zottsága. Közismert, hogy november 18—20-án Székes- fehérváron tartják a KISZ országos értekezletét, ame­lyen határoznak a mozgalom jövőjéről. Ahhoz, hogy az ér­tekezlet résztvevői valóban a KlSZ-tagság érdemi vélemé­nyét képviseljék, közös gon­dolkodás, vita kezdődik ezek­ben a napokban országszerte, így nálunk, a megyében is. A KISZ megyei bizottsága tegnap döntött a küldöttek megválasztásának módjáról illetve egy felhívás közzété­teléről. Az ülésen élesen kritizál­ták az ifjúsági szövetséget. A sajnálatos tények között említették meg. hogy a me­gyében nincs harminc év alatti országgyűlési képvise­lő, a párt, a tanácsi és a szakszervezeti testületekben ritkaságszámba megy a fia­talok részvétele. Mindez csu­pán néhány jelenség, példa arra, hogy a megyében az ifjúsággal való érdemi törő­dés háttérbe szorult — álla­pította meg tegnap a bizott­ság. Az önkritika sem hiány­zott az ülésről. A megyei tes­tület tagjai elismerték, hogy a KISZ adminisztratív esz­közökkel fenntartott fontos­sága a tagsággal való érde­mi párbeszéd nélkül ered­ménytelen érdekérvényesí­téssel párosult. Nem vélet­len, hogy az előző kongresz- szus óta közel egyharmaddal csökkent az ifjúsági szövet­ség tagjainak száma a me­gyében, a KISZ politikai be­folyása elenyésző a megye társadalmi folyamataiban. A KISZ megyei bizottsága mindezért érzi saját vitatha­tatlan felelősségét, ám úgy vélekedtek a bizottság tag­jai. hogy e felelősség nem csak a fiatalokat terheli. Vé­leményük szerint a megyé­ben a párt szervezeteinek egyre csökkenő befolyása, a párttal szemben növekvő bizalmatlanság, a KISZ „ké­zi vezérléssel” történt köz­vetlen irányítása a fiatalok sokaságát fordította el az if­júsági szervezettől. A késle­kedés. a további egy helyben topogás csak a feszültségek növekedését jelenti. Ebből a helyzetből ki kell lépni, ám nem akciókra van szük­ség. hanem a fiatalok alap­vető érdekeit számba vevő, átgondolt cselekvésre. Ebben a folyamatban a KISZ megyei bizottságának fontos, de nem mindent el­döntő szerepet szánnak. A megoldás ifjúságcentriku- sabb megyei politikában ke­resendő. A KISZ partnersé­get ajánl a megyében is a A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága pályázatot hirdet azon KISZ-szervezetek, -kö­zösségek részére, amelyek megvitatják a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség politikai platformjának ter­vezetét. az ifjúsági szövetség megújításának lehetséges irányait, és javaslatot tesz­nek az Országos KISZ Érte­kezleten résztvevő megyei küldöttek mandátumának kialakítására, a közösségük véleményét, érdekeit leghí­vebben képviselni tudó hat küldött személyére. Pályázhat: minden olyan KlSZ-szerve- zet. amely vitájának összeg­zését (maximum 2 oldal ter­pártnak. de elutasítja a köz­vetlen beavatkozás korábbi gyakorlatát. A társadalmi és a tömegszervezetekkel az együttműködés csak az érde­kek azonosságáig terjedhet. Felhagynak a korábbi lát­szatképviselet gyakorlatával. jedelemben) és a közösséget képviselő nevét, lakcímét megküldi a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága (5000 Szolnok. Vörös csillag u. 8.) címére. Beküldési határidő: 1988. november 5. A pályázó közösségek kép­viselőit a KISZ megyei bi­zottsága meghívja az 1988. november 11—12-én rende­zendő Politizáló hétvégére, ahol mód lesz a javaslatok megvitatására. E rendezvé­nyen választják meg a részt­vevők a pályázó szervezetek képviselői közül azt a hat küldöttet, akik részt vehetnek az Országos KlSZ-értekezle- ten. ^ Felhívás Fiatalok! „Történelmi sorsfordulót élünk” — kezdődött 1987. tavaszán a KISZ „Jövőnk a tét!” akciójának gondo­latsora. Időszerűsége mit sem csökkent az azóta el­telt időben. Akkor főként gazdasági változásokat sürgettünk. Mára világos­sá vált. hogy elkerülhetet­len a politikai intézmény- rendszer — ennek része­ként a KISZ — megújítá-. sa, reformja is. Tapasztaljuk. hogy a közéletiségtől, politizálás­tól való alfordulás me­gyénk fiataljait is jellem­zi, pedig ma csak a hatá­rozott. kezdeményező poli­tikai magatartás lehet kö­vetésre méltó. A társadal­mi-gazdasági folyamatok — akár tudomást veszünk róluk, akár nem — egyre gyorsulnak körülöttünk, a fiatalok helyzete romlik. Elhatározott szándékunk, hogy ne csak szemlélői, hanem alakítói is legyünk a változásoknak. KISZ-tagok! Szervezetünk jogosítvá­nyai formailag megterem­Válasszunk tették a lehetőséget az if­júság érdekeinek képvise­letére. Holnaptól azonban csak politikai küzdelem­ben érvényesíthetjük tö­rekvéseinket. Minden ko­rábbinál világosabbá vá­lik, mit akarunk, kiket képviselünk. Elgondolása­ink kialakításához nélkü­lözhetetlen a Te vélemé­nyed ismerete is. Ezért hívunk Téged is! Hogy látod a fiatalok helyzetét? Hogyan képze­led a KISZ megújítását? Hogyan gondolkodsz más ifjúsági szervezetek alakí­tásának lehetőségéről, a hozzájuk fűződő viszonyok formálásáról? Kérünk, hogy vegyél részt az Or­szágos KISZ értekezletet megelőző vitákban. Vá­runk Szolnokon a Politi­záló hétvégén — novem­ber 11—12-én. Keressük együtt azt a tizenöt küldöttet, akik képviselni fogják érdeke­inket és véleményünket az Országos KISZ Értekezle­ten! KISZ Szolnok Megyei Bizottsága küldötteket! Az őszi napfényben csodálatos színekben pompáznak a ti* szakürti arborétum fái. A még itt-ott zöld levelek sárgára, majd barnára váltva hullanak alá, s takarják el a pázsitot. A látogatók is ritkulnak, zömmel csak hétvégén tesznek egv- egy sétát, hétközben inkább iskolás gyerekek kutatnak a lehullott levelek között makk után. Dede Géza felvételei az arborétum csöndes őszi hangulatából adnak ízelítőt A dorgálás a gyerekeké, a becézésböl az unokáknak jut „Nekem a kérés nagy szégyen. Ad jon úgy is, ha nem kérem". (Nagy László) A többgyermekes anya megfontolt szigorúsága, fe­lelősségteljes gondoskodása csendüli a hangjában, ha a gyerekek viselt dolgairól, változó szorgalmáról, a min­dennapi „koccanásokról” be- saaél. Azután a nagyszülő mindent megbocsájtó szere- tététől (lesz simagatóain me­leg ugyanaz a hang, amikor a 9 éves Lacika, az egy esz­tendővel nagyobbacska Gab­riella vagy a 14 éves Csaba ügyességét, jó tulajdonsága­it sorolja. Jászberényben az álmos úti takaros házában Emki Ferencné „terelgeti” egyszer kemény szóval, máskor meg becézve a család három örökmozgóját. Szükség is van a váltakozó hangnemre, hiszen egy személyben anya és nagymama. Ngvel és dé­delget, ha kell dorgál, de olyankor is szeretve a há­rom életvidám, egészséges és természetesen pajkos gye­rekeket. Elhunyt lányának gyerekeit, az ő drága uno­káit. — Régebben még peres­kedtem a sorssal, amiért az életem nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Első .házasságom nem sike­rült, két lánygyermekem volt, amikor elváltunk. Az­után megbékéltem. Második férjemmel jól megértjük egymást, neki is két gyere­ke volt, amikor megözve­gyült. összekerültünk, né­pes családdal vállaltam má­sodszor is az asszonysorsot, de nem bántam meg. Rövid idő alatt elfeledtük, hogy melyik gyerek kié, egyfor­mán szerettük őket, de ők is minket. Együtt örültünk, amikor megtalálták a bol­dogságukat a házasságban, férjem kisebbik lánya, ne­velt lányom is, aki velünk maradt. Sajnos az ő boldog­sága nem volt tartós, nem jöttek ki egymással, válás lett a vége, pedig akkor már három gyereke volt. Három unoka, akiket pólyás koruk óta babusgatok, leg­először én für osztott em őket, aztán a fürösztés az én re­szortom maradt. Tekintetét végighordozza a falon, szemével megsimo­gatja a három unoka arcké­pét, de elkomorul, amikor nevelt lánya fényképén pi­hen meg. Aztán sorolja a szomorú eseményekhez kö­tődő évszámokat, pontosan, tévedhetetlenül, mint az, akinek mindegyik szám egy- egy tragédiát jelentett az életében. A Hűtőgépgyárban 29 évet dolgozott le, 1981-ben leszá­zalékolták, idő előtt nyug­díjba' kényszerült. Nevelt lánya 1982-ben vált el a fér­jétől, aztán megbetegedett, olyan súlyosan, hogy a mun­kahelyétől is el keltett bú­csúzni. Az utolsó két évben már ápolásra szoruló beteg volt, és tavaly — 1987 nya­rán — meghalt. Férje Pes­ten dolgozott, az idén készül nyugdíjba menni, így őrá, a nagymamára maradt a gye­rekek nevelése, annak ide­jén beteg lánya ápolása, és az egy utcával odébb lakó, most 83 éves édesanyjának a gondozása. —1 Akkoriban zúgolódtam, ma már a sors rendeltetésé­nek tekintem, hogy koráb­ban mehettem nyugdíjba. Amikor lányom halálával csapásként szakadt rám a gond, vigyáznom kellett ar­ra, hogy az unokáim minél kevesebbet érezzenek meg ebből. Tudtam, egész em­berre van szükség, aki főz, mos, iskolába indítja a gye­rekeket, és hazavárja őket. Valójában, azt tettem, amit azelőtt, legfeljebb több gon­doskodással, nagyobb sze­retettel. Segítséget is kap­tam, a Hűtőgépgyár többek között tanszervásárlási se­gélyt ad minden évben, de eleinte máshonnan is támo­gattak. Egy darabig kaptuk a nevelési segélyt, ingyen­ebédet kaptak a gyerekek az iskola napközi otthonában. Mondom egy darabig mert az idén januártól — amióta kapjuk az árvasági segélyt — megszűnt az imgyenebéd, nem jár a nevelési Segély, és változatlanul késik vagy hosszú időre elmarad a csa­ládi pótlék. — Csak megemlítem a gondokat és nem panaszko­dom. Nem is tenném, mert ha arra gondolok, hogy van­nak olyan nagyszülők, akik­től eltiltják az unokát, akkor én. még boldognak is mondhatom magúimat. Gyá­szolom a lányomat, de az unokáim velem vannak, gondoskodhatok róluk, sze­rethetem őket. Nem taga­dom elszomorít, amikor be­megyek a gyerekekkel az áruházba és mind a négyen eliszömyülködünk azon, hogy mibe kerül egy pár gyerekcipő, egy semmi ing vagy egy valamirevaló dzse­ki. Ilyenkor elgondolkozom azon, hogy hová lett annak az embernek, a család­nak a becsülete, a meg­becsülése, aki gyereke­ket nevel. Az is eszembe jut, vajon mit szól á gyermek­holmi vásárlása közben az a hivatalnok, aki olyan jól tudja, hogy. az én unokáim­nak már nincs szüksége se kedvezményes ebédre, se más támogatásra, és tudja azt iss hogy kéregetni én nem járok a nyakukra. Az­tán elcsitul a haragom, hi­szen mindenki a dolgát te­szi, csinálja azt, amit tud. ök tudják, hogy mit írnak elő a paragrafusok, én azt, hogy mit kell vállalnia egy anyának, az én esetemben egy nagyszülőnek. Tudom azt is, hogy nincs szebb és szentebb dolog a világon, mint a gondozásunkra bí­zott gyerekeket szeretni és becsületes emberekké ne­velni. — illés — Megkezdődött a képzés Környezetvédelmi technikusok Középszintű környezetvé­delmi szakemberek képzése kezdődött meg, egyelőre kí­sérleti jélleggel, a Pest me­gyei Dunaharasztin, a Bat- kay Elemér Vízgazdálkodási .Szakközépiskolában. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um kezdeményezésére és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával az idén az egyik első osztályban húsz gyerek heti két órában sajá­títja el a legfontosabb ide­vágó szakismereteket. Az első osztályban elsősorban a szemléletformálás a cél, ez­ért ökológiai alapismereteket tanulnak. Ennek* keretében több természetvédelmi te­rületet, tájvédelmi körzetet és nemzeti parkot is felke­resnek. Az órákat részben gyakorló környezetvédelmi szakemberek, részben szak­tanár tartja. A második osztály tan­anyagát most állítják össze: ebben a tervek szerint a ter­mészetvédelem alapkérdéseit taglalják. A harmadik osz­tályban a műszaki tárgyakat — a zajártalom s a talaj- és levegőszenpyezés elleni véde­kezés, a hulladék- és a szennyvízkezelés módszereit oktatják majd. ■tJpJS mm& %jgagafjiJKJtv j' 7 f V

Next

/
Oldalképek
Tartalom