Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 20. Személyi kérdésekről döntött a JKSZ KB ülése (Folytatás az 1, oldalról) meg tisztségükben, illetve Imiktől vonja meg a bizalmat, Suvar ezt követően ugyan­csak indítványozta, hogy a Központi Bizottságban is_ hajítsanak végre személyi változtatásokat, fiatalítsák meg, cseréljék ki tagjainak egyharmadát, amire a szer­vezeti szabályzat lehetősé­get ad. A Központi Bizott­ság új tagjait másfél hóna- - pon- belül demokratikus töb­bes jelöléssel, titkos szava- zással az alapszervezetek- től kiindulva kell megvá­lasztani. Airra kell töreked­ni, hogy főként a közvetlen termelőik és a tudósok közül minél többen kerüljenek be a párt vezető testületéibe. Az esti órákban, titkosan szavaztak a KB-elnökség 10 állandó tagja iránti biza­lomról. Andjelko Kovacsevics, a szavazás lebonyolítására megválasztott bizottság el­nöke hangsúlyozta, hogy a jugoszláv párt történetében ilyen eset még nem fordult elő és a szervezeti szabály­zat sem tesz róla említést. A szavazáson a KB 146 tagja vett részt. A bizalom megerősítéséhez az elnökség minden tagjának legalább 80 szavazatot kellett megkap - nia. A KB-elnökség állandó tagjai közül Ivan Brigics 128, Dusán Cskrebics 68, Radisa Gacsics 125, Stefan Korosec Branko Mikulics kormányfő, Dusán Dragoszavac és Joszlp Vrhovec az ülésen (MTI — Telefotó) 129, Marko Orlandics 128, Milan Pancsevszki 86, Ivica Rácsán 129, Stipe Suvar 126, Vaszil Tupurkovszki 128, Vi- doje Zsarkovics 120 szavaza­tot kapott. Így a Központi Bizottság Dusán Cskrebics (Szerbia) kivételével elnökségének ki­lenc tagját ismét megerősí­tette tisztségében, s öt új tagot kell majd választania. Nyomban a szavazás ered­ményének ismertetése után Dusán Cskrebics lemondott tisztségérőL A plénum végül egyhan­gúlag elfogadott határozat­ban rögzítette azt, hogy a JKSZ-re milyen feladatok várnak az ország jelenlegi politikai, gazdasági és tár­sadalmi válságának leküz­désében. A dokumentumot később hozzák nyilvánosság­Lapzárfcakor érkezett, hogy Belgrádban' szerdán a késő esti órákban ismét ösz- szeült a JKSZ Központi Bi­zottsága. A magas pártfó­rum újabb tanácskozásának kezdete és az előző, három­napos plénum befejezése között mindössze néhány óra telt el. Az újabb ülés napi­rendjén a jugoszláv alkot­mánymódosítás elvi kérdé­seinek megvitatása szerepel. A vitaindító beszámolót Vi- doje Zsarkovics, a KB El­nökségének tagja tartotta. India Lezuhant két utasszállító repülőgép Két indiai utasszállító re­pülőgépet ért szerencsétlen­ség szerdán reggel. A Gud- zsarát állambeli Ahmadábád repülőterének közelében az indiai Airlines Boeing 737-es gépe zuhant le landolás köz­ben: a fedélzeten tartózkodó 129 utas és a személyzet 6 tagja közül csupán öten él­ték túl a katasztrófát. Észak- Keleten, Asszám államban a Vajjudut légiszolgálat Fok- ker Friendship típusú utas- szállítója vágódott a talaj­nak Gauhati várostól öt ki­lométernyire. Harmincné­gyen haltak szörnyet az otta­ni szerencsétlenségben. Az Indian Airlines gépén néhány külföldi is utazott. Az utasok között1 volt öt gyermek is. A vizsgálat mindkét sze­rencsétlenség ügyében meg­indult. A PTI indiai hírügy­nökség első jelentésében azt írta: nem zárható ki, hogy a Boeing 737-es gép kataszt­rófáját a hajnali pára miat­ti rossz látási viszonyok okozták. MOSZKVA Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára — aki pértlküldöttség élén a Mongol Népköztársa­ságba és a Kínai Népköz­társaságba utazik —, szer­dán rövid időre megszakí­totta útját Moszkvában'. Megbeszéléseket folytatott Georgij Razumovszkijjal, az SZKP KB PB póttagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. BÉCS Az osztrák kormány meg­duplázza az ausztriai ma- gánigyűjtöakciókon a romá­niai német kisebbség szá­mára összegyűlt összegeket. Erről határozott egyhangú­lag szerdai ülésén az oszt­rák parlament képviselőhá­za. A javaslat megvitatásakor minden felszólaló képviselő elítélte a román kormány ■nemzetiségi politikáját, és a több ezer falut leimnibalás- ra ítélő „településrendezési” tervet. WASHINGTON Washington néhány na­pon belül bizonyos közele­dési lépéseket tesz a KNDK irányába, mondotta kedden a sajtó előtt egy vezető kormánytisztviselő. A nyi­tást, amely egyébként nem lesz „drámai”, már koráb­ban tervezték, s részleteit a dél-koréai államfő wa­shingtoni látogatását köve­tően hozzák majd nyilvá­nosságra. STOCKHOLM Három nyugatnémet 'ké­mikus, Johann Deisenho- fer, Robert Huber és Hart­mut Michel megosztva kap­ta a Svéd Királyi Akadémia 1988. évi kémiai Nobel-dí- ját. A három kutató a foto­szintézis kutatása terén el­ért eredményeiért nyerte el az elismerést. ANKARA Az Irakból Törökországba menekült kurdoik közül több mint 3500 más országban kí­ván letelepedni — jelenítet­te be a török külügyminisz­térium szerdán. A minisztérium tájékozta­tása szerint 1716-an Hollan­diába, 1500-an Szíriába akarnak továbbutazni, a többi kurd menekült pedig Kanadát, az Egyesült Álla­mokat, Nagy-Britairíniát, az NSZK-t, Svédországot, Ausztráliát, Ausztriát, illet­ve Norvégiát jelölte meg útioéllkónt. Jelenleg mintegy 60 ezer kurd tartózkodik Tö­rökország délkeleti részén öt menekülttáborban. BUENOS AIRES Argentínában jövő év má­jus 14-én köztársasági el­nökválasztást tartanak — jelenítette be kedd este a nemzethez intézett rádió- és tévébeszédében Raúl Alfon- sin argentin köztársasági el­nök. ' Alfonsin elnöki megbíza­tását 1983. október 30-án kapta, és hat évre szól. Az alkotmány értelmében nem választható újra elnökké. NSZK Streibl az új bajur kormányfő A bajorországi Landtag, a tartományi gyűlés szerdán az 56 éves Max Streibl szemé­lyében új miniszterelnököt választott a közelmúltbant váratlanul elhunyt Franz Jo­sef Strauss helyébe. Streibl eddig a miniszterelnök he­lyettese és pénzügyminiszter volt. Streibl 1962 óta tagja a Landtagnak, 1967-ben a Ke­resztényszociális Unió (CSU) főtitkárának tisztét töltötte be — Strauss elnöksége alatt. Megválasztása utáni első nyilatkozatában kitért a ba­jor szabadállam külkapcsola- tainak fontosságára, és jelez­te: elődjéhez, Franz Josef Strausshoz hasonlóan szintén nagy jelentőséget tulajdonít a kelet- és délkelet-európai szocialista országokhoz fűző­dő általános kapcsolatok fej­lesztésének. Széliában tárgyal lohn Whitehead A kedden délután hivata­los látogatásra Szófiába ér­kezett John Whitehead ame­rikai külügyminiszter-hé­lyettes szerdán Petar Mlade- nov külügyminiszterrel, Andrej Lukanovval, a kül­gazdasági kapcsolatok mi­niszterével és más bolgár vezetőkkel tárgyal Szófiá­ban. A megbeszélések irá­nyát és jó légkörét megszab­ta az amerikai politikus ta­lálkozója Todor Zsivkovval. A találkozóról kiadott saj­tóközlemény megállapítása szerint a két ország közötti magas szintű politikai dialó­gus élénkülése kedvező felté­teleket teremt együttműkö­désük fejlesztéséhez minden területen, az érdekek egyen­súlya alapján. Ellenőrük jelenlétében Megkezdődött a Pershing rakéták felszámulása Az Egyesült Államok NSZK-ban állomásozó fegy­veres erőinek Frankfurt— hauseni támaszpontján szer­dán megkezdődött az első kilenc Pershing—2 típusú ra­kéta szállítóeszközeinek és kilövőtalpainak megsemmi­sítése. A közép-hatótávolságú esz­közök felszámolásáról kötött amerikai—szovjet szerződés értelmében a lángvágóval és gépfűrésszel végzett műve­letre hétfő óta az amerikai katonai körletben lakó szov­jet ellenőrök felügyelnek, a műszaki eljárás megszemlé­lésén jelen voltak' díszvendé­gek, valamint újságírók. Palesztin—izraeli találkozó A Palesztin Felszabadí- tási Front küldöttsége, ame­lyet Mahmud Abbasz, moz­galmi nevén Abu Mazen Ve­zetett, Belgrádban megbe­széléseket folytatott Mah­mud Miari és Matti Peled izraeli parlamenti képvise­lőkkel a független palesztin- állam létrehozásának lehető­ségéről. A PFSZ jugoszláviai képviseletének közlése sze­rint az izraeli Haladó Lásta a Békéért — amelynek Mia­ri és Peled a legszűkebb ve­zetőségéhez tartozik — támo­gatja a palesztin nép önren­delkezési és önálló állam- alapítási jogának érvényesí­tését. Horn Gyula felszólalása az ENSZ-ben Horn Gyula külügyminisz- ítériumi államtitkár szerdán felszólalt az ENSZ közgyűlés politikai és leszerelési kér­désekkel foglalkozó főbizott­ságában. A nemzetközi viszonyok­ban elkezdődött mélyreható változásokról megállapította, hogy azok tükrözik az álla­mok egymásrautaltságának fokozatos felismerését. Egy­idejűleg növekszik az ENSZ szerepe a nemzetközi biz­tonság erősítésében, a lesze­relés, a helyi konfliktusok békés rendezésének előmoz­dítása és a megfelelő el­lenőrzési rendszerek létre­hozása terén. A világszerve­zet további politikai és szer­vezeti megújulását segítené elő, ha lehetőséget teremtene a nemzetközi konfliktusok kialakulásának előrejelzésé­re,, s a nemzetek közössége figyelmének felhívásával, valamint a szükséges meg­előző intézkedések koordiná­lásával azok megakadályo­zására.. Kifejtette, hogy a nemzet­közi leszerelési fórumok munkájának sikerét nagy­ban elősegítheti a nagyha­talmak közötti konstruktív kapcsolat, a bilaterális le­szerelési tárgyalások előre­haladása., Reményének adott hangot, hogy a politikai el­tökéltség megőrzésével, a kompromisszumok iránti fo­gékonyság növelésével mi­előbb sor kerül a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére. A magyar kormány szor­galmazza, hogy á bécsi utó- találkozó eredményes befeje­zését követően mielőbb meg­induljanak a leszerelési tár­gyalások, és a résztvevők be­látható időn belül kézzelfog­ható javulást érjenek el az európai biztonság erősítésé­ben. Olyan stabil biztonsági helyzetet kell kialakítani, amelynek legfőbb jellemzője a szembenálló erők kölcsö­nös támadásképtelenségen alapuló egyensúlya. Hazánk alapvetően érdekelt abban, hogy az összeurópai leszere­lés keretében mielőbb sor kerüljön a haderők és fegy­verzetek radikális csökken­tését célzó konkrét lépések­re. Horn -emlékeztetett, hogy a biztonság komplex szemléle­tű kezelése fogalmazódott meg a szocialista országok­nak a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszere megteremtésére vonatkozó javaslatában. A párbeszéd akkor lesz eredményes, ha az egyes részterületeken többoldalú megállapodások jönnek létre, kialakulnak a nemzetközi politikai és gaz­dasági együttműködés új for­mái, a különböző integráci­ós szervezetek közötti érde­mi kapcsolatok. Fel kell szá­molni az emberi jogi, illetve a humanitárius területeket ma még jellemző feszültség- forrásokat is. Ez utóbbi té­ren a világszervezet az em­beri jogok tiszteletben tartá­sát folyamatosan nyomon követő és ellenőrző intéz­ménnyé válhat. A CGT baloldali szakszervezet vezetője Henri Krasucki fel­hívására százezrek tiltakoztak október 18-án a francia fő­városban (MTI — Telefotó) Magyar-iráni kapcsolatok Kölcsönös előnyök alapján A Magyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kapcsolatai rende­zettek, azokat semmilyen vitás kérdés nem terheli. A két világháború között létesített diplomáciai kapcsolatok a má­sodik világégés idején megszakadtak, s 1951 óta váltak —az 1964-es esztendőtől nagyköveti szinten — ismét folyama­tossá. A két ország kapcsolataiban új feje­zet kezdődött az 1979 februárjábanle- zajlott iráni iszlám forradalom után; a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a forradalmat követően meg­alakult teheráni kormányt, majd az 1979 áprilisában kikiáltott Iráni Iszlám Köztársaságot. A magasabb szintű diplomáciai érint­kezés kezdete Várkonyi Péter külügy­miniszter 1983 novemberi iráni tárgya­lásaitól .datálható, látogatását Velajati iráni külügyminiszter egy évvel később viszonozta. 1979 és 1985 között számos miniszteri és miniszterhelyettesi szintű tárgyaláson vitatták meg a gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazda- sági és egészségügyi kapcsolatok fej­lesztésének kérdéseit.A kétoldalú kap­csolattartás eddig legfontosabb állomá­sa Mir Hoszein Muszavi iráni miniszter- elnöknek — magas rangú küldöttség élén — 1986 októberében tett magyar­országi látogatása volt; budapesti meg­beszélései újabb lendületet adtak a kontaktusok további fejlesztésének. Idén januárban Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár folytatott szí­vélyes és nyílt légkörű tárgyalásokat Teheránban. Parlamenti küldöttségek cseréjére is sor került: legutóbb Mo­hammad Szadeg Halhali hodzsatolesz- lám, a Madzslisz (parlament) külügyi bizottságának elnöke vezetésével szep­temberben járt Budapesten az iráni törvényhozás küldöttsége, amely Ko­rom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács elnöke vezette magyar parlamenti kül­döttség egy évvel korábbi iráni látoga­tását viszonozta. A harmadik világ államai közül Irán Magyarország legfontosabb kereskedel­mi partnerének számít. A magyar ex­port értéke tavaly megközelítette a 120 millió dollárt, de volt olyan esz­tendő — például 1982 —■, amikor a két fél 250—250 millió dollár értékben vá­sárolt egymástól. Jóllehet Irán jelentős erőfeszítéseket tesz exportszerkezetének javítására, az ország vásárlóereje első­sorban olajbevételeitől függ. így ennek ingadozása kihat a magyar áruk iráni értékesítési, lehetőségeire is. 1987-ben Magyarország 750 ezer tonna iráni kő­olajat vett. s további olajimportról folytatódnak a tárgyalások. (A megálla­podás az árkérdések rendezésétől függ.) 1984—1986 között a magyar export 12,5 százalékának megfelelő mértékben im­portáltunk olajtermékeken kívül egyéb cikkeket Iránból. A magyar kivitelben éveken át 65— 80 százalékot tettek k* az alapanyagok és félkésztermékek, de a nyolcvanas évek elejétől fokozott erőfeszítéseket teszünk gépek és berendezések, vala­mint komplett termelő létesítmények szállítására. A legnagyobb magyar ex­porttételek közé számít az Energiagaz­dálkodási Intézet és a Transelektro 40 millió dolláros szerződése, amelynek alapján Heller—Forgó rendszerű hűtő- berendezéseket szállítanak a Sahid Radzsa-i hőerőműhöz. Az ügylet előz­ménye az az 50 millió dolláros koráb­bi szerződés, amelynek értelmében az isfahani erőművet ugyanezzel a rend­szerrel látták el. Megállapodás született egy 11 millió dollár értékű kerékpár­gyár felépítéséről is az Iszlám Köztár­saságban, a Tungsram 4,3 millió dollár értékű izzólámpagyárat szállít Iránba. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat 4.5 millió dollár értékű baromfifeldol­gozó építésére és 6,5 millióért 16 hűtő­ház felszerelésére kötött szerződést irá­ni partnerekkel. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész részt venni Irán háború utáni újjáépítésében, s — a szakembe­rek megítélése szerint — elsősorban az energiahálózat, a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztésében nyílhatnak erre reális lehetőségek. Grósz Károly- nak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének küszöbön álló teheráni látogatása bizonyára hozzájá­rul a kétoldalú gazdasági kapcsolatok feltételeinek javításához is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom