Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 18. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE A választásokról szóló törvény szabályainak első értéke­lését és kritikáját az a több száz sajtócikk jelentette, ame­lyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolításá­val foglalkoztak. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a tapaszta­latok értékelése. A Hazafias Népfront megyei bizottságai, valamint Országos Tanácsa, továbbá a párt- és tanácsi szer­vek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tö­megkommunikációs Kutató Központ a lakosság körében közvéleménykutatást végzett. Az MSZMP Társadalomtudo­mányi Intézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formáit. A választások tapasztalatairól készült országos elemzés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kér­dések, új problémák is felvetődtek, esetenként ellentmondá­sos. tisztázatlan helyzetek adódtak, amelyek feloldásra vár­nak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a választási rendszer továbbfejlesztési lehetősé­geinek számbavételét tudományos igényű megalapozás se­gítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacso­port is széleskörűen elemezte a választási rendszer kérdé­seit. A kidolgozott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer továbbfejlesztésének különféle lehetőségeit. Az el­képzelések szakmai fórumok véleményei, javaslatai alapján csiszolódtak, s váltak a politikai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt Központi Bizottsága 1983. júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosítá­sának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szeptemberi száma. A politikai állásfoglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a Minisztertanács a társadal­mi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a követ­kezőkben foglalhatók össze: váljon világosabbá, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanács­tagi választás politikai tartalma .határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvános­ságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Az új Alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politi­kai rendszer működésének alapvető szabályait az Alkot­mány állapítja meg. Az alap­elvek módosítására nincs szükség, mert kiállták a gya­korlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvet­len a választójog, a szavazás titkosan történik. A válasz­tási szervek az államigazga­tástól függetenül működnek, a választás alapvető szabá­lyait az Országgyűlés álla­pítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók, névjegy­zéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény mó­dosításának társadalmi vitá­ra bocsátott tervezete dön­tően az Alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartal­maz. Természetszerűen fel­vetődhetnek a társadalmi vi­tában olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a köz­readott törvényjavaslaton, így például szóba kerülhet az Országgyűlés, a tanács­testületek szerepének válto­zása, az új társadalmi köz- megegyezés mechanizmu­sának kialakítása, amelyek a választási rendszernek a törvénytervezetben nem érintett intézményei újragon­dolását is igényelhetik. A társadalmi vitának az is cél­ja, kiderüljön a javasolt vál­toztatások alkalmasak-e ar­ra, hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az Alkotmány felülvizsgála­ta. Megalakultak az előké­szítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmá­nyos szabályozásának kidol­gozásával. Hasznos, és előse­gíti az Alkotmány felülvizs­gálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájá­ban elhangzanak olyan ál­lásfoglalások és javaslatok, amelyek az-említett kérdé­seket is érintik. Ennek so­rán megfogalmazódhat: cél- szerű-e az Alkotmány fe­lülvizsgálatának befejezé­se előtt a választási tör­vényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új Alkot­mány elfogadását követően kerüljön sor. Közbenső meg­oldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, ame­lyekben kialakul a társadal­mi egyetértés, most szabá­lyozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülö­nülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthe­tik valamelyik változatot, és alapjául szolgálhatnak a döntésnek. A törvénytervezet nyitott A törvény tervezete min­den szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldön­tött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járul­hatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a ter­vezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési válto­zatot, alternatívát tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldá­sok egyikét vagy másikát támogathatja, hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kialakíthat. Egy időben vagy külön A képviselői és a tanácsta­gi megbízatás tartalma kü­lönböző az országos és a he­lyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tük­röződik eléggé a jogi szabá­lyozásban. Esetenként a gya­korlatban is összemosódnak a feladatok és a szerepfelfo­gás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problé­mák megoldására buzdítják a választók, és ennek alap­ján ítélik meg tevékenysé­güket. Ezt a keveredést á választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választásokon sem az egyéni programokban, sem a vá­lasztási eljárásban, az agitá- cióban nem vált el egyértel­műen az eltérő jelleg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban jelenje­nek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az ér­dekképviseleti különböző­ségek. Döntő változás attól várható, ha ez a forma meg­felelő tartalommal telítő­dik: a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzo­lódó, önálló arculalú_válasz- tásí programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás sza­bályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos po­litikai előnye, hogy a vá­lasztási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszé­lesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szét­választással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek tag­jai munkaterhének növeke­dése, a költségek duplázódá­sa, a választási eljárás szin­te állandó folyamattá válá­sa. Az érvekre és ellenér­vekre tekintettel a törvény szövege két változatot tartal­maz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői választás, a má­sik szerint 1990-ben még azonos napon lennének. A jelölés kritikus pontjai Egyhangú a vélemény ab­ban, hogy az 1985. évi vá­lasztások egyik legizgalma­sabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre ke­rültek a jelölési rendszer el­lentmondásai. így többek között az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a je­löltnek javasoltak kiválasz­tása és maga a jelöltállítás. A jelenlegi szabályozás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölő­gyűlésen ad alkalmat. A je- lölőgyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez hozzájárult, hogy a jelölő­gyűlések lebonyolításának jogi szabályozatlansága visz- szás helyzeteket is teremtett. A jelölőgyűlésen való rész­vételi,. szavazási jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zavarok az adott esetben szükségte­len feszültségek forrásává váltak. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatá­nak megújítását igénylik. A jelölés folyamata a módosí­tás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból áll: a jelöltajánlás, a jelö­lést előkészítő bizottságok munkája és a jelölőgyűlés. Jelöltajánlás Annak érdekében, hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött ténylegesen közös po­litikai akarat, közösségi gon­dolkodás és cselekvés áll­hasson, indokolt a jelölt- ajánlás jogának kollektív jogként való megfogalmazá­sa úgy, hogy minden alkot­mányosan működő szervezet­nek, kollektívának jelölt­ajánlási joga legyen. A mó­dosítás szerint a képviselője­lölt személyére írásban aján­lást tehetnek a választókerií- letben működő, jogi személyi­séggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesületek, gazdál­kodó szervezetek, intézmé­nyek dolgozóinak, illetőleg tagjainak közösségei és a la­kóhelyi kollektívák. Lakóhe­lyi kollektívák alatt például a lakó- és utcabizottságok, a társasházi közösségek és la­kásszövetkezetek érthetők. Ebben az értelemben tehát az egyének jelöltajánlási jo­ga kollektív joggá integráló­dik, hiszen valódi képvisele­ti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. A kollektív ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kér­dése lesz. Azt kell tisztán látni, hogy a javasolt meg­oldás előrelépést jelent. Meg­szűnik az az ellentmondás, hogy a jelölőgyűlésen az ott helyben, először felvetődő személyre kelljen szavazni: jelölt legyen-e vagy sem. Tartalmilag az egyéni jelölt­ajánlási jog eddig is csak ak­kor tudott érvényesülni, ha megfelelő mértékű kollektív támogatást szerzett. Az új keretek között egyértelműb­bé válik, hogy ki kit képvi­sel, az ajánlott személynek mekkora a támogatottsága. Jelölést előkészítő bizottság A jelöltajánlás új rend­szerének kialakítása felveti új választási szerv a jelölést elkészítő bi­zottság létrehozását minden képviselői választókerület­ben. A javaslat szerint a bi­zottság 31—5i tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizott­sága választja meg, a válasz­tókerület politikai, társadal­mi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák által javasolt vá­lasztópolgárok közül. A bizottság tevékenységé­nek nyilvánosnak kell lennie, mert csak a nyilvánosság te­remtheti meg azt a közbizal- mat, amely elengedhetetlen feladatai ellátásához. A bi­zottság működése. — ülése nyilvános, mely­nek idejét és időpontját köz­zé kell tenni; — munkájában tanácsko­zási joggal részt vehet a je­löltet ajánló kollektíva kép­viselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — ülésén bárkinek hozzá­szólási jogot adhat. A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánlá­sokat; — konzultációkat folytat­hat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdeké­ben, hogy esetleg közösen tá­mogatható programokban és személyekben állapodjanak meg; — A javaslatokat támoga­tottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölőgyűlés elé ter­jeszti. A bizottság nyilvános ér­dekegyeztető fórum, tevé­kenysége szigorúan kötött a törvényességhez. Minden ajánlással érdemben köteles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvényes feltételeknek nem felel meg (pl. nincs választójoga). A támogatottság mértékétől függetlenül valamennyi aján­lott személyről tájékoztatja a jelölőgyűlést. A támogatottság mértéké­nek megállapításánál több összetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban az ajánló kollektívák és ezek tagjai­nak száma, az ajánló kollek­tívának a választókerület­ben betöltött társadalmi, po­litikai súlya, az ajánlott sze­mélynek a választókerület érdekében végzett tevékeny­sége. A társadalmi vita re­mélhetően tovább pontosít­ja a támogatottság mértéké­nek tartalmi meghatározását. Az előkészítéskor felme­rült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat tar­talmaz a következő kérdé­sekben is: — a képviselőnek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; — a jelöltet ajánló kollek­tíva csak egy vagy több sze­mélyt javasolhat képviselő- jelöltnek. Jelölögyülés Változatlan a jelölőgyűlés­nek az a joga, hogy kizáróla­gosan dönt arról, ki legyen jelölt. A jelölőgyűlés részt­vevői csak a kollektívák ál­tal előzetesen ajánlott szemé­lyekről szavazhatnak. A je­löltekre vonatkozó javaslato­kat elhangzásuk sorrendjé­ben egyenként kell sza­vazásra bocsátani. Az 1985. évi választások ta­pasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik vá­lasztási programjukat. Az elgondolás szerint — a jelenlegi egyharmad helyett — a jclolögyűlésen résztve­vök felének igenlő szavaza­ta szükséges a jelöltté válás­hoz, kifejezrve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott sze­mélyek közül a leginkább támogatottak legyenek jelöl­tek. Sok kifogás érte 1985- ben a választási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a jelölőgyűlésen a választóke­rületben lakó választópolgá­rokon kívül a munkahelyi közösségek tagjainak is volt szavazati joga. „Az jelöljön, aki választ” fogalmazódott meg a tapasztalatok összeg- zésekor.A módosítás szerint a jelölőgyűlésen szavazati jo­ga kizárólag a választókerü­let lakosainak van. További kérdésként merül fel és a tervezetben alternatív javas­latként szerepel: a képvise­lői választókerület lakosai minden jelölőgyűlésen vagy csak egy akalommal élhet­nek a szavazati joggal. En­nek eldöntésénél kétféle, egymásnak ellentmondó le­hetőséget kell mérlegre ten­ni: ha a jelölőgyűlés részt­vevői csak egy gyűlésen sza­vazhatnak, akkor kiküszö­A választások népfront jellegének egyik hagyomá­nyos megjelenési formája a választójogi törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a jelöltnek írásban nyilatkoz­nia kell a Hazafias Nép­front programjának elfoga­dásáról. Politikai intézményrend­szerünk reformja kapcsán ■nem zárható ki a választá­sokból azok az alkotmányo­san megalakult szervezetek, amelyek a politikai szerve­ződés eddigiektől eltérő út­ját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megvá- laszthatóságnak az Alkot­mány. az alkotmányos jog­szabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektívák és a jelöltek, il­letőleg a választók és a meg-, választott képviselők között. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektíva az aján­lott személy választási prog­böljük az „utaztatást”, ugyanakkor meggátoljuk, ihogy az ajánló kollektíva minden választókerületi jelö­lőgyűlésen támogathassa sa­ját jelöltjét. A törvényi garanciák erő­sítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszámlá­ló 'bizottság működik. A tör­vény a jelölőgyűlésre vonat­kozó további részletszabá­lyok kialakítását (pl., a hoz­zászólások időtartamának korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) demok­ratikusan a többségi elv be­tartásával a jelölőgyűlés résztvevőire bízza. E megol­dás azért látszik célszerűnek, mert csak ott kell kiegészítő részletszabályokat megálla­pítani és alkalmazni, ahol erre igény mutatkozik. A tanácstagok választásá­nál a jelölést előkészítő bi­zottság feladatait a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. A tanácstagi jelölés­nél a jelölőgyűlésen továb­bi személyekre is javaslatot tehetnek a választópolgárok. ramjához javaslatokat is te­het, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt követően a válasz­tást megelőző napig ismer­tetheti választási program­ját. A választási agitációban, á lakossággal való kapcsolat- tartás szervezésében az aján­ló kollektívák támogathatják a jelöltet annak érdekében, hogy minél kedvezőbb és nagyobb ismertségre tegyen szert. A választási agitációnak törvényes kereteket kell szabni: részben a jelölttől elvárható tisztességes maga­tartás normáinak kialakítá­sával, részben a választási agitációra fordított pénzesz­közök felhasználásának nyil­vánosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő kö­zött a kapcsolat nem szakad­hat meg. A javaslat ezt az­zal is kifejezésre juttatja, hogyha a vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánlókollektíva is kezdemé­nyezheti visszahívását. Országos választási lista Az országos listatovábbfej­lesztése két megközelítésből indokolt: váljék egyértel­műbbé, hogy a listán indu­ló jelöltek milyen érdekeket, mely szervezeteket képvisel­nek. továbbá minden jelen­tős. a politikai intézmény- rendszerben meghatározó je­lentőségű országos szervezet kapjon helyet a listán. Ez szükségessé. teszi az országos listán megválaszt­ható képviselők számának növelését, a jelenlegi 35-ről mintegy 50-re. Ennek ará­nyában csökkenne az egyéni képviselői választókerületek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ál­tal megállapított számban közvetlen jelölési jogot kap­nak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ. a Gazdasági Kamara, a TOT, a SZÖ- VOSZ, az OKISZ és a Kl- OSZ. A jelölt személyéről az országos vezetőtestületek döntenek. A nemzetiségek szövetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Tanács jelölheti. Reális al­ternatíva az országos lista jelenlegi szabályainak meg­tartása is. A tanácselnök választása Hosszabb ideje feloldásra vár az az ellentmondás, amely abból fakad, hogy a tanács­elnök. mint tanácstag egy választókerülethez, mint a tanács elnöke pedig a tele­pülés egészéhez kötődik. Feloldható az ellentmondás azzal, ha például a tanács el­nökét a testület nemcsak a tanácstagok közül választ­hatja. A helyi tanácsok önkor­mányzati jellegének fejlesz­tése, a testületek meghatáro­zó szerepének növelése igényli, hogy a település la­kossága minél közvetle­nebb befolyást tudjon gya­korolni a tanácselnök tevé­kenységére. Ezért új kötődé­si pontokat kell kialakítani, amelyek szélesítik az önkor­mányzat vezetőjének társa­dalmi bázisát, ugyanakkor egyértelmű felelősségi viszo­nyokat teremtenek a lakos­ság előtt. Erre tekintettel a módosítás tervezete tartal­mazza. hogy a település vá­lasztópolgárainak egésze vá­lassza meg a helyi tanács el­nökét. Ennek előnyei első­sorban ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete lehe­tővé teszi, illetőleg biztosít­hatja. hogy a választók köz­vetlenül ismerhessék a ta­nácselnökjelöltet. Ezért a ja­vaslat két változatot tartal- maz. Az egyik szerint valameny- nyi helyi tanácselnököt köz­vetlenül választaná a lakos­ság, a másik változatban a fővárosi kerület és a megye- székhelyen működő városi, megyei városi tanács elnöké­nek választása — a lakos­ság luigy száma miatt — nem közvetlenül történne. (Folytatás az 5. oldalon) Választási programok

Next

/
Oldalképek
Tartalom