Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

1988. OKTÓBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE (Folytatás a 4. oldalról) A tanácselnököt a közvet­len választáskor a Hazafias Népfront helyi bizottsága je­löli. A jelölésre javaslatot a Az állami szervezeti rend­szerben a népképviseleti-ön­kormányzati jelleg új megfo­galmazását tartalmazza a javáslat azzal, hogy a közsé­gi közös tanácsot a társközsé­gekben megválasztott elöljá­róságok alkotják. A társköz­ségekben a választópolgárok elöljárósági tagot választa­nak, aki egyben tanácstag is. E módosítási javaslat je­lenleg elvi jelentőségű és deklaratív jellegű. Teljes ér­tékűvé az új tanácstörvény azzal teheti, ha kialakítja az alulról építkező állam­szervezeti rendet: minden községnek lehessen saját, önálló tanácstestülete. amely A szavazólapon hagyomá­nyosan a jelöltek nevei ábé­cé sorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy min­den választó előtt ismertté váljon a jelölés során elért támogatottság mértéke, a szavazólap ennek megfelelő sorrendben tartalmazza a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a vá­lasztáshoz, mint a semleges ábécé sorrend. A szavazólap e két formája döntési válto­zatként szerepel a javaslat­ban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan al­ternatíva található: — Az egyik változat a pót- választások számának csök­kentése érdekében bevezet­A kötelező kettős jelölés bevezetése tette élővé a pót­választás intézményét. A korábbiakhoz képest jelen­tősen megnövekedett a pót­választások száma, amelyek a gyakorlatban nehézkesnek, esetenként formálisnak vagy ellentmondásosnak bizonyul­tak. A jelölőgyűlések kötele­ző megismétlése érthető el­lenérzést keltett azzal, hogy a választás napján többezer vagy többszáz szavazatot el­nyert képviselő és tanácstag­jelölt ismételten megméret­tetett az elenyésző létszámú Társadalmunk fejlődésé­nek' jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az al­kotmányos garanciák ér­vényre juttatáséban. A jog­település bármely lakosa te­het és ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyil­vános ülésén kell megvitatni. Tanácselnöknek egy vagy több személy is jelölhető. maga dönthet — a szakigaz­gatás 'kivételével — a saját hatáskörében, illetőleg a kö­zös tanács útján ellátandó feladatokról. A módosítás vitát nyit ar­ról is, hogy megváltozzon-e a fővárosi, megyei tanács­testületek összetétele. Ha a jelenlegi szabályozástól elté­rően a fővárosi, megyei ta­nács tagjait csak a helyi ta­nácstagok közül lehet vá­lasztani. akkor nyilvánvaló­an növekszik a helyi ön­kormányzatok érdekképvi­seleti lehetősége és megvál­tozik a területi tanácstestü­let szerepköre. né már az első fordulóban a relatív többség elvét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a meg­választott képviselő, tanács­tag, aki a választáson a leg­több, de legalább az érvé­nyes szavazatok egynegyedét megkapta. — A másik változat fenn­tartaná az abszolút többség elvét, mely szerint a válasz­tás első fordulójából az ke­rül ki győztesen, aki az ér­vényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte­A szavazás ideje és a vá­lasztás eredményének megál­lapítása alatt o sajtó képvi­selői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön engedély nél­kül — jelen lehetnek a sza­vazóhelyiségben. jelölőgyűlésen. A pótválasz­tásnak szervezésen kell kap­csolódnia a választási folya­mat egészéhez, ugyanakkor egyszerű, gyors eljárást kell lehetővé tennie. A módosítás tervezete sze­rint a pótválasztáson az a két személy indul, aki a vá­lasztás napján a legtöbb sza­vazatot megkapta. Jelölögyű- lést csak akkor kell tartani, ha bármely okból nincs két jelölt. Ha egy jelölt van, ak­kor csak a hiányzó másik jelölt pótlásáról kell dönte­nie a jelölőgyűlésnek. államiság gondolati körében fogalmazódik meg a válasz­tásokkal kapcsolatos kifogá­sok bírósági felülvizsgálatá­nak szükségessége. A bíró­sági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a vá­lasztás előkészítésével, lebo­nyolításával. eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal lehessen élni, Pl.: — a választói nyilvántar­tásba való felvétel vagy ab­ból való kihagyás miatt — a jelölt ajánlás elutasí­tása — a jelölőgyűlés tevé­kenysége és döntése — a sza­vazás törvényes feltételeinek hiánya — a választás eredményé­nek megállapítása ellen. A választópolgár á jogsza­bálysértőnek tartott intézke­dés, döntés ellen először az érintett választási szervhez fordulhat (pl.: a jelölést elő­készítő vagy szavazatszedő bizottsághoz). Amennyiben kifogását elutasítják az ille­tékes választási elnökséghez fordulhat panaszával. A vá­lasztási elnökség elutasító döntését lehet bíróság előtt megtámadni. A bíróság né­pi ülnökök közreműködésé­vel, gyorsított eljárás kere­tében dönt. határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság megalapo­zott kifogás esetén a tör­vénysértő intézkedést ha- tálytalanítia (pl. megsemmi­síti a jelölőgyülés eredmé­nyét. a választási eredményt) és intézkedik a törvényes rend helyreállításáról. A választási törvény mó­dosításának tervezete több, az előzőekhez képest kisebb jelentőségű kiegészítő, pon­tosító módosításra is javas­latot tesz. így: különbséget tesz a választójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozot­tak között, növeli a válasz­tási szervek feladat- és ha­táskörét. a választási eljárás időtartamát, a választások­kal kapcsolatos hirdetmé­nyek, közlemények nyilvá­nosságát, pontosítja a visz- szahívás szabályait. Társadalmi vita A választási törvény mó­dosításának társadalmi vi­táját a Hazafias Népfront szervezi 1988. október utol­só hetétől. Minden állampol­gár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, ja­vaslatot írásba foglalnak, melynek összegzését a me­gyei népfront bizottságok, végső soron az országos ta­nács végez el és az összeg­zést a törvényalkotóhoz ter­jeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd . meg a mó­dosítás tartalmát, formáját, időpontját. A tanácsrendszer új elemei A szavazás A pótválasztás egyszerűsítése Bírósági jogvédelem Szabadtéri szoborkiállítás nyílt Kaposvár belvárosában a megyei tanács előtti parkban. Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész húsz különböző méretű és különböző anyag­ból készült szobra készteti megállásra a járókelőket. A jövő évtől rendszeresen lesznek Itt kiállítások és a megyei tanács egy-egy alkotás megvásárlásával mecénásként is segíti a kiállító művészeket. Képünkön a „Keresztek” című alkotás (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) Nevelák Tanfolyamok, kiadványok, az iskolapadban továbbképzési nap A megyei pedagógiai intézet munkatervéból Ahogy benépesültek az is­kolák, szinte egyidejűleg el­kezdődtek a megyei pedagó­giai intézet tanfolyamai, to­vábbképzései is. Az idén az előző évekhez hasonlóan ezerkétszáz nevelő vállalko­zott rá, hogy tanfolyami ke­retek között mélyíti, bővíti tovább ismereteit. Az intézet az idén külön kiadványban jelentette meg mindazokat a továbbképzési lehetőségeket, amelyekből válogathattak az érdeklődők. A kötetet eljuttaták minden óvodába, iskolába, s a peda­gógusoknak lehetőségük nyí­lik arra, hogy valamelyik tanfolyam egy-egy előadását meghallgassák. Ez valószínű­leg kedvfező visszhangra ta­lál majd a nevelők körében, hiszen sokan a legjobb szán­dék ellenére sem tudják vál­lalni a tanfolyam kötöttsége­it, de az iskola is lehet olyan helyzetben, hogy nem tudja helyettesíteni minden alka­lommal a továbbképzésre je­lentkezett tanítót, tanárt, így az idei tanévben a tan­folyamok egy-egy előadását biztosan többen fogják majd meghallgatni, mint ahányan jelentkeztek. Az intézet speciális tanfo­lyamokat indított igazgatók­nak, helyetteseknek, munka­közösség-vezetőknek. Az óvodapedagógusoknak négy, az általános iskolai nevelők­nek tíz, míg a középiskolai tanároknak négy kurzus iá­dul. A tanfolyamok között a legtöbb az anyanyelvi neve­léssel, a matematikatanítás­sal. valamint a számítógép­pel foglalkozik. Természetesen az idén Is rendeznek továbbképzést gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, nevelőotthoni nevelőknek, gyermekfelügye­lőknek, valamint a drámajá­tékot alkalmazó pedagógu­soknak. Az intézet egyedülálló kezdeményezése, hogy no­vember 14-én továbbképzési napot szervez a középfokú nevelési-oktatási intézmé­nyekben dolgozó tanárok­nak. A program szerint min­den tantárgyból az oktatás időszerű kérdéseit vitatják meg a résztvevők. A to­vábbképzésnek a megye kö­zépiskolái adnak otthont, de a biológusok például a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án dr. Láng István, az aka­démia főtitkára A világstra­tégia 2000-ig című előadását hallgatják meg. A földrajz szakosok a Szolnoki Csillag- vizsgálóban a naprendszer hatásának legújabb eredmé­nyeiről kapnak tájékoztatást dr. Horváth Andrástól, a Planetárium igazgatójától. Az ének-zene szakosok a Budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolára láto­gatnak el, ahol Páskai István tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást. Ugyancsak a fővárosban kerül sor a gyors­gépírást tanítók továbbkép­zésére, míg a könyvtárosoké­ra Békéscsabán, a megyei könyvtárban. Az intézet tanfolyamain kívül a megye nevelői közül az idén százhúszan jelent­keztek intenzív továbbkép­zésre az ország pedagógus- képző felsőoktatási intézmé­nyeibe. Valamivel keveseb­ben, mint a korábbi évek­ben. Ez jórészt a távollévők helyettesítése, az iskolában lévő üres állások miatt ala­kult így. Jövő év tavaszán ismét megtartják az immár hagyo­mányos fórumot, amelyet a Debreceni Akadémiai Bizott­sággal közösen rendez az in­tézet időszerű művelődésel­méleti kérdésekről. A továbbképzés egyik sa­játságos formája a különbö­ző kiadványok készítése, ter­jesztése is. Az idei tanévben 24 kötetet jelentet meg az intézet. Ezek egy része a Pedagógiai Füzetek sorozat­ban lát napvilágot, s tan­tárgypedagógiával. módszer­tannal foglalkozik. Négy se­gédanyagot adnak közre az intézet bázisiskolái, hatot pedig a pályaválasztási cso­port. Várhatóan még az idén megjelenik az adatok Szol­nok megye ifjúsága testi fej­lettségéről és fizikai erőnlé­téről című kötet, amely a 80-as években végzett vizs­gálatokat teszi közzé. Egy másik könyv az idén ta­vasszal megtartott irodalom­tanítási konferencián el­hangzott előadásokat tartal­mazza. Végül egy tematikus szó- és kifejezésgyűjteményt adnak ki az oroszt tanító ne­velők számára. A kiadványok mellett a havi program-tájékoztatót és a Pedagógiai Tükör című ne­gyedévenkénti lapot megje­lenteti az idén is az intézet. A Pedagógiai Tükör máso­dik száma a napokban jut el az iskolákba. A lapban töb­bek között dr. Pethő László, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola adjunktusa 300 ta­nító című tanulmánya, Ba- gaméri Gáspárné Tanári ideálokról írt értekezése. Lo­vász Gáborné a környezet- védelemre nevelés megyei tapasztalatait összegző dol­gozata olvasható. A galéria rovatban Tóth Lajos grafi­káival ismertetik meg az ol­vasót, míg az alkotó pedagó­gusok rovatban dr. Fábián Zoltán, a tanítóképző főigaz­gatója vall pályájáról, mun­kásságáról. T. G. Szól a rádió Szombaton Szolnokon Fedezzék fel a fotográfia világát! A Magyar Úttörők Szö­vetsége és az Ofotért Válla­lat a fényképezés feltalálá­sának 150. és a „Barátunk a fénykép” című fotós játék 10. évfordulója alkalmából országos fotópályázatot hir­det diákoknak. A pályázat célja, hogy a gyerekek fe­dezzék fel a fotográfia vilá­gát, ugyanolyan biztonsággal használják a fényképezőgé­pet gondolataik kifejezésé­re. rögzítésére, mint a tollat, ceruzát. A pályázaton résztvevők három feladat közül választ­hatnak. Az első a fotószak­köröknek szól, a zsűri tíz olyan képet vár, amelyet a diákok családjukról készí­tettek. A 13x18 centiméteres fekete-fehér fotókat novem­ber 15-ig kell elküldeni a balatoni úttörővárosba. Zán- kára. A második feladatra olyan pályázóktól várnak képeket, akik 1979 és 1988 között már részt vettek a Barátunk a fénykép című fotós játékban. A képek témája szabadon választott, a beérkezési ha­táridő 1989. január 31-e. A pályázat harmadik fel­adata sportolást megörökítő képek készítése. A felvéte­lek készülhetnek testnevelés órán, tömegsport-rendezvé­nyeken versenyeken. Ebben a kategóriában 10 fotót vár egy-egy pályázótól a zsűri. A képeket jövő év március 30- ig kell eljuttatni Zánkára. A felvételeket szakembe­rekből álló bírálóbizottság értékeli illetve díjazza. A legsikerültebb alkotásokból kiállítás nyílik a balatoni úttörővárosban. Még a múlt hét közepén hallottam a szolnoki stúdió bejelentését: szombaton fó­rum lesz, a lakásgazdálko­dásról, várják a hallgatók kérdéseit. Gyorsan megnéz­tem a Rádióújságot. abban nem jelezték a fórumot, de hát az ember inkább hall­gasson a friss bejelentésre, mint a tíz, tizenkét napja kinyomtatottt szóra. Így szombaton reggel csak Szol­nokot akartam hallgatni. Valósággal készültem rá. Eszembe jutott — sokszor jó, ha van az embernek mire emlékeznie —, hogy mennyi­re szerettem valaha a rádió­ban, s a szolnoki stúdió mű­sorában is az élő, egyenes adásokat. Szép, szépre, jóra sikerülhet egy előre rögzített riportműsor, de az élő, egye­nes beszéd mégis szebb. A riportot, az előre fölvetettet ugyanis úgy szabja (vágja) készítője, hogy a legjobb legyen. Az élő adásban erre nincs lehetőség, mégis, az élőszó is hozhat fordulatos, érdekes, hallgatható műsort Hirtelen a közelmúltból eszembe is jutott egy — 1975-ben, a szolnokiak jelen­tős évében olyan élő mű­sort adott a szolnoki stúdió, amelyben megszólaltak a megye vezetői, országos szak- tekintélyek. A kérdezők ..te­leülték” a stúdió nagy zenei termét de lent. az irodákban is szólt minden telefon. Ne­héz műsor volt ez, de sike­res. Persze azóta a szolnoki rá­dió körül sok változás tör­tént Legjobban fájlalom (együtt azokkal, akik párt­nál, szakszervezetnél s más fórumokon tiltakoznak is miatta), hogy megváltozott a műsoridő. De még mennyire! Pontosabban: a másfél órás szolnoki műsor már nem délután 17—18.30 között hall­ható. mint évtizedeken át hanem reggel hattól fél nyolcig Micsoda különbség! E táj embereinek döntő több­sége akkor indul munkába, iskolába, legfeljebb nyugdí­jasok, háziasszonyok és be­tegek hallgathatják végig a szolnoki rádiót Mennyivel jobb volt este hatkor oda- csavami az Alföldi Króniká­ra, meghallgatni a megye s a környező megyék napi tör­ténéseit aztán fél héttől hallgatni a Kossuthon az or­szág-világ eseményeit. Szó­val én is azokkal tartok, akik azt mondják, akárki döntött, de hallhatat­lanná tette a vidéki stúdi­ókat Pedig épp«i most a belpolitikai élet ezernyi vál­tozása éppen mást sürgetne! De hát a szombati fórum­ról akartam írni. Egy bekez­désnyi helyem van még — sajnos elég lesz rá. A fórum ugyanis nem is tudom, miért kapta ebben az esetben a ne­vét Igaz. élő volt igaz. há­rom vendége kész volt a vá­laszra, igaz, volt is néhány kérdés, még izgalmas is, igaz, válaszoltak is rá, —az­tán tíz-egynéhány perc után már „le is keverték” — aka­rom mondani, vége is volt Csak ültem a rádióm mel­lett és csodálkoztam. Kánom­ban még az is eszembe ju­tott. micsoda előiskolái vol­tak hajdanán a vidéki stú­diók a „nagy rádiónak”! Nevek, évszámok peregtek gondolataimban, befutott ma is elismert emberek nevei — de hát ez most és Szolnokon aligha vigasztaló. (SJ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom