Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-05 / 212. szám

1988. SZEPTEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozás Lakitelken Megalakult a Magyar Demokrata Fórum Demokratikus szellemi-po­litikai mozgalommá, függet­len társadalmi szervezetté nyilvánította magát a tavaly szeptember 27-én Magyar Demokrata Fórum néven a Bács-Kiskun megyei Lakitel­ken megalakított csoportosu­lás. A Magyar Demokrata Fórum mintegy 370 képvise­lője — nagyrészt a magyar szellemi élet köréből — szombaton Lakitelken tartot­ta tanácskozását, amelyen megvitatták és elfogadták a mozgalom ideiglenes alap­szabályát és alapítólevelét. A tanácskozás elé terjesz­tett dokumentumok felett élénk, nemcsak a konkrét programot, hanem a politi­ka, a társadalom, a gazda­ság, a kultúra időszerű, sür­gető feladatait is számba ve­vő eszmecsere alakult ki. Bár elhangzottak egymásnak élesen ellentmondó vélemé­nyek is, a felszólalók több­sége egyetértett azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egész országra, illetve a magyarságra kiterjedő füg­getlen szellemi-politikai moz­galomként kíván tevékeny­kedni. A felszólalók egyet­értettek a mozgalom alapító- levelében megfogalmazottak­kal: az MDF-nek saját útján kell kibontakoznia, nem fo­gadja el sem a kormánypár­tiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kény­szereit. Bár a többpártrend­szer kialakulását szükséges­nek és elkerülhetetlennek tartották a demokratizálás folyamatában, hangsúlyoz­ták, hogy a jelen körülmé­nyek között nincs szándé­kukban párttá szerveződni. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a Magyar De­mokrata Fórum részt kíván venni az átfogó társadalmi reform következetes végigvi- telében, a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lásában. Ugyancsak aktívan tevékenykedik az ország ha­tárain kívül élő magyar nemzetiség létérdekeiért.­A laki telki tanácskozáson bejelentették, hogy megala­kult a Magyar Demokrata Fórum elnöksége. Az elnök­ség tagjai: Bíró Zoltán iro­dalomtörténész, Csengey Dé­nes költő, Csoóri Sándor köl­tő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos törté­nész, Joó Rudolf politológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtör­A lakitelki tanácskozás­ról szólva Marosán György JooV/nányszóvivő a (rádió 168 óra című műsorában elmondta: abban, hogy ál­lampolgárok egy csoportja új mozgalom megalakítá­sát kezdeményezi, semmi meglepő nincs, s aggoda­lomra sem ad okot. Az elmúlt években százával alakultak különböző önte­vékeny közösségek. Ez egyébként egybevág a párt politikájával és a kor- ____________________________ ténész, Lezsák Sándor költő. A tanácskozáson és a szü­netben megtartott sajtótájé­koztatón is bejelentették, hogy várhatóan novembertől kéthetente megjelenik a Hi­tel című, az MDF szellemi­ségét képviselő független tár­sadalmi és művelődési lap. A késő esti órákba nyúló tanácskozáson szóltak a ro­mániai magyar nemzetiség helyzetéről, kifejtették el­képzeléseiket a demokrácia és a parlamentarizmus to­vábbfejlesztésének lehetséges módozatairól, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítéséről. A továbbiakban egyebek kö­zött ismertették a közel­múltban lezajlott szárszói találkozó záródokumentu­mát. Végül szervezeti, ügy­rendi kérdéseket vitattak meg. mány tevékenysége szem­pontjából kifejezetten ör­vendetes. A kormányszóvi­vő nagyon fontosnak mon­dotta, hogy a tanácskozás hangvétele kifejezetten együttműködési készségre utalt. Mint mondotta, a kormány az állampolgárok és közösségeik cselekede­teit a hatályos törvények alapján ítéli meg, és a mostani kezdeményezésnek is végig kell járnia a meg­alakulás törvényszabta út­ját. Ezernyi rendőrt helyettesítenek Lőtér — konténerben • _«I O nfinflnszíyozflsi cicftclc Megújulási törekvések a munkásőrségben Ez az országos sajtótájé­koztatóval egybekötött két­napos gyakorlat, melyet Bács megyében, „Bugac ’88” né­ven rendezett a munkásőr­ség, alapjaiban más volt, mint a korábbiak. Régeb­ben a feltételezett diverzán- sok elfogása, az objektumok fegyveres védelme állt a gyakorlatok középpontjá­ban, most viszont — részben a nemzetközi helyzet javu­lásának betudhatóan — a közrend, a közbiztonság erő­sítése, a természeti és ipari katasztrófák idején pedig a lakosság életének, az anyagi javak mentésének gyakorlá­sa került előtérbe. Nem merőben új kezdemé­nyezések ezek, hiszen mint Dósa István munkásőr ve­zérőrnagy, az országos pa­rancsnok első helyettese hangsúlyozta ez alkalommal: a testület alapvető feladata megalakulása óta a szocia­lizmus építése és védelme egységének megteremtése. És mivel ez a munkásőrök köz­életi szereplését is feltétele­zi, napjaink több új jelensé­ge is szóba került ezen a sajtótájékoztatón. Például az: mit csináljanak azok a munkásőrök, akiknek a dol­gozótársai sztrájkba lépnek? Dósa István válasza az volt, hogy politikus megoldást kell keresniük. A pécsi bányá­szok sztrájkjánál például ők indultak először a tárnákba. A közrend, a közbiztonság megteremtésében is megbe­csülendő szerepet töltenek be a munkásőrök. Szolgálati feladataik ellátásával há­romezer rendőr munkáját helyettesítették. Dósa István munkásőr ve­zérőrnagy szólt arról is, hogy a testület ügyel a taka­rékosságra. Ennek érdekében például több mint húsz szá­zalékkal csökkentették a hivatásos és a parancsnoki állományt (ami egyébként is kicsi, az egész állománynak alig két százaléka), önfinan­szírozási törekvéseik is fi­gyelemre méltók. Ezek meg­nyilvánulnak szolgáltatóház nyitásában, vadászfegyve­rek javításában és egyéb módon. A takarékos megoldás egyik igen jó példáját lát­hatták a kiskunhalasi lő­téren a gyakorlat vendégei. Újdonságként egy konténer­be szerelt lőteret mutattak be a munkásőrök. A kon­ténerből egy kis traktor húzta ki a kábeleket, vitte a lőtáblákat. A telepítés kez­detétől számított huszadik percben megindulhatott a lövészet. A konténerben el­helyezett számítógépek re­gisztrálják, hogy ki milyen eredménnyel használta fegy­verét. Ennek a mozgatható lőtérnek haszna akkor ér­tékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy az állandó lő­tér kiépítése — a jelentős társadalmi munkák ellenére is — sok millió forintba ke­rül. Ez a gyakorlat a munkás­őrség erejét is demonstrál­ta, mégpedig nemcsak a re- peszgránátokkal és a tíz centiméteres vaslemezt is átütő gránátokkal tarkított lövészettel, hanem azzal is, hogy a gyakorlaton közre­működtek a határőrség, a rendőrség, a tűzoltóság, a rendőr forradalmi ezred, a büntetésvégrehajtási pa­rancsnokság és a polgári vé­delem egységei is. A mun­kásőrök tehát nem elszige­telten látják el szolgálatai­kat. S. B. A mozgatható lőtér telepítése Beszéljünk róla Ki lesz a nos? Levelet kaptam, érdekeset. Sz. Gábor olvasónk írta, egy magyar, de Ameriká­ban játszódó film kapcsán talált rá a gon­dolatra, a Fi lm viliág egyik számában. Idé­zi: „Manapság tiszta hősökről nem lehet filmet csinálni. Ma a gazemberek az igazi hősök”. Vagyis az erény nem fotogén? — jegyzi meg levelében. Különös véletlen, de az írással egyidö- ben került a kezembe az a kis tanulmány, amelyet szerkesztőségünk munkacsoportja alkotott arról, — éppen két esztendeje — hogy miképpen változott az emberábrázo­lás a sajtóban és lapunkban az elmúlt év­tizedekéhez képest. Kinek jutott a főszerep korábban, s mely tulajdonságok vitték el a pálmát, s találtak követésre méltónak? A tanulmányból kiderül: a változás szem­betűnő, alapos, nemcsak ezeken a hasábo­kon, amit kezében fog az olvasó, máshol is. A mindent legyőző sematikus arcú em­ber vonalas portréja helyett egy aprólé­kosabb tükröt mutatott fel már pár éve is a sajtó. Érzések, sikerek és kételyek ár­nyalatai tették gazdagabbá a képet. Az­után 1987-ben már kezdték olyan jellem­zők megkopni, mint a vállalathoz való hű­ség, a családdal szembeni, munkáért való önfeláldozás, s ezekkel ellentétben erőtel­jesebbé váltak olyanok, mint például a vállalkozó-, a kezdeményezőkészség. Az álarcon könnyebb változtatni, mint az arcon mondja egy bölcs. És azokon az arcokon, amelyek egy-egy újságcikk sorai­ból egy hasábokra, a filmvászonra rajzolt portréból néznek rá — ezeken lehet-e mó­dosítani? Nem lehet, kall. De kik legyenek ezeknek a különleges hónapoknak a hőséi? Talán az a feltaláló, aki elmondja miképpen kötötték gúzsba a szabályozók? Az a gmik-s, aki verseny- semlegességért kiált. Főszereplője ennek az időszaknak az a szemüveggyári vezér, aki rövidlátón ’50-es évekbeli vezetői módszereket alkalmaz? Vagy főszereplő lehet az a kormánybiztos, aki a bányá­szokkal együtt utazik a fővárosba tisztázni a sztrájk megválaszolásának lehetőségeit? Ki lesz a hős? A riporter, aki kikerülit a pártból és alapítványdíjból az Egyesült Államokban tanul? Az értelmiségi, aki fó­rumot alapít, Demokratikusát? Vagy azaz ember, aki képes megvenni a Szolnoki Centrum Áruházban 180 ezer forintért kapható műholdas antennát? Sz. Gábornak igaza van, amikor azt mondja íMi az? Az erény nem fotogén? Csakis az erény lehet az, ami tollvégre kí­vánkozhat mint érdemes, vagy kamerák elé mint láttatni való. Ha ennek ellenkező­je történik, az is csak ezért lehet. De kér­dés, hogy ami tegnap erény volt, annak számít-e ma is és holnap? Azt bizonyítja az említett szerkesztőségi tanulmány is: gyakori az eset, hogy nem. Szögezzük le azonban, hogy olyan gyorsan nem rohan­nak a napok és nem olyan irányba siet­nek, ha tempóznak is, hogy a legalapve­tőbb emberi értékek elveszítsék fényüket. Beszéljünk inkább arról, hogy minden kar, így ez a mostani néhány hónap is kiala­kítja, mondhatnánk, kiköveteli azokat a legfontosabb emberi tulajdonságokat, ame­lyek a haladáshoz szükségesek. (Persze, vannak olyanok, amelyekről, mint később kiderült ,csak úgy véltük, hogy ehhez el­engedhetetlenek) . Ismerősöm kérdezi ismerősünkről: re­former-e? Hogyne reform— merne! Hi­szen ma már alig van olyan ember, aki ne mondaná magáról, hogy reformista. Olyan meg egyáltalán nincs, tudják, akit ne hagynának „reformul” gondolkodni és cselekedni. De vegyünk példának egy má­sik jellemvonást. Emlékszünk rá, nem is olyan régen volt olyan időszak, amikor egy párttaggyűlés szünete izgalmasabbnak tűnt, mint maga a rendezvény. Mert ott ■kinn zajlott a vita. Talán ezért alakulha­tott ki az, hogy a párttagjaink időnként mást mondanak kint, mint bent. Szóval időnként kívánatos lenne a tagság köré­ben a „párt-pártiság”. S ha már itt tartunk, az sem elhanya­golható, ha egy ember ország párti, még akkor is, ha nem tagja a pártnak Sorolni lehet részletezni oldalakon át a ma em­berének kívánatos tulajdonságait, ami alapján kiderül ki lesz a hős? A ma írásai­nak a holnap filmjeinek hőse. Annyi bi­zonyos, át kell írni a táblát amire tegnap a „ma emberének” legkívánatosabb voná­sait írták. Persze, a táblákkal, óvatosan kell bánni, legyenek azok egy tanteremben vagy éppen felvonulók kezében. Egy professzorom esete figyelmeztetett erre, aki emeletes táblákra írt. Miután minden táblája betelt, megpróbálta a fenn lévőket, hogy letörölhesse, lecibálni Húzta, vonta őket, — már-már nevettek rajta. A görgőkben vagy a vezetékekben vagy magában a táblában volt a hiba, nem tud­ni, hiába cibálta őket, azok nem engedtek. Visszafordult hallgatósága felé megje­gyezve: „Áh, okos enged!” És a táblák megindultak. Hajnal József Két év szünet után ismét ter­mel a jászkiséri téglagyár. A Szolnoki Profil Mérnöki Iro­da és a Jászkiséri Költség- vetési Üzem alapította Bau- nit Kft a közelmúltban in­dította be a termelést. A gyár korábbi hatvan létszá­mú gárdájával szemben har­minc-harmincöt ember dol­gozik, s évente mintegy öt­millió darab kisméretű tég­lát fognak értékesíteni (Fotó: T. K. L.) Mozgalmas hétvége a határban (Folytatás az 1■ oldalról) kultúrákban 3400 tonnára becsülik a kukorica, napra­forgó, cukorrépa, valamint a háztáji kukorica termés- kiesését, s ezek értéke meg­közelíti a nyolc és félmillió forintot. A feladat most egyértelműen az, hogy a meglévő termést szervezet­ten és ütemesen helyezzék biztonságba. Az őszi betaka­rítást augusztus 31-én a nap­raforgó és a hibridkukorica törésével kezdték meg, az 1270 hektárnyi napraforgó magjának a betakarítását Claas Dominátorok segítik. Az 1820 hektár közös és háztáji kukorica, félezer hektár cukorrépa, valamint a 130 hektár szója törése, sze­dése szeptember húszadika körül veszi kezdetét. A tsz egyébként kellő gondosság­gal készült fel a nagy őszi munkacsúcsra. Az aszály miatt a kultúrák zöme egy­szerre érik, számítani kell a torlódásra. Ami a talajmun­kákat illeti, könnyített az elmúlt napok csapadéka, a porhanyósabb talajon növe­kedett az erőgépek teljesít­ménye, csökkent a géptöré­sek, meghibásodások száma, ha viszont a továbbiakban nem lesz eső, akkor a talaj­munka nehézségeivel szá­molnak, ami költségben négy-öt millió forint több­letet is jelenthet. A mezőhéki Táncsics Tsz határában a háztájiban ter­melt vöröshagyma szedésé­vel vette kezdetét az őszi munkacsúcs, a családi brigá­dok tucatjai szedték fel a péntek éjjeli esőzés követ­keztében porhanyósabbá vált földekről a magról ve­tett ételízesítőt, amelyből negyven hektár termése vár betakarítására. Az 1000 hek­tár napraforgótáblán is sür­gölődnek már a kombájnok, a beérett magvak betakarí­tásán tíz kombájn és öt szállítójármű dolgozik. Az aszály a mezőhéki határt sem kerülte el, 18—19 mil­lió forintra értékelik a vár­ható terméskiesést a külön­böző kultúrákból. A mosto­ha helyzeten némiképpen az öntözés segített, a szuperin- tenzív kukoricatáblákon 11 tonnára teszik a várható ter­mésátlagot, szemben a szá­raz művelésű kukorica 3,5—5 tonnás hozamával. Az öntözés hatására a kertészeti kultú­rák,— a paprika és a pet­rezselyem — is hozzák a várt termést. Az esőzés a cukorrépának még hasz; nált, úgy számítják, hogy legalább tíz százalékkal nö­veli a répatömeget és emeli a cukortartalmat is. A kunhegyesi Kunság Né­pe Tsz-ben a hétvégi felada­tot a betakarítás és a szán­tás jelentette. A háromezer hektárnyi őszi érésű kultúrák begyűjtését a silókukoricá­val, az étkezési és vetőmag­nak szánt babbal kezdték meg. Tizenegy kombájnnal 7-én kezdik meg az 1350 hek­tár napraforgó magtermésé­nek a betakarítását, ezt követi a kukorica és a cu­korrépa. A jászkiséri Lenin Tsz-ben a kukorica silózását és a 325 hektár lucerna betakarítását végezték a hétvégén. Az eső jótékonyan hatott a lucer­nára, javította a még lábon lévő takarmány tömegét Hétfőn látnak hozzá a két­száz hektár napraforgó lombtalanításához, és ezt követi majd a betakarítás. A torlódó őszi munkák mene­tére pontos tervet készítet­tek, veszteségmentes beta­karítással is igyekeznek csökkenteni az aszály miatti 20—30 százalékos termés­veszteséget. Az őszi betaka­rításra 18 kombájnt, répasze­dő gépsort és silózógépet ké­szítettek fel, így várhatóan időben végeznek a betakarí­tással, biztos fedél alá kerül a 2139 hektár őszi kultúra termése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom