Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 5. |A szerkesztőség postájából I Naiv haltai kis Püspökiben Augusztusban, egy pénteki estén fél tizenegykor lépett föl Zoltán Erika a tiszapüs- pöki közösségi házban — fegyverneki előadása után, törökszentmiklósi szereplése előtt. A műsoridő a ráadásszámmal és összekötő szöveggel együtt alig 30 perc volt, a költsége pedig 13 ezer forint. Felment a függöny: a lemezfelvétel magnókazettája a hangfalakba áradt, Zoltán Erika kiperdült, a fiatalok egymást nyakba emelve „lüktettek”. Talán észre sem vették a nem mindig szinkronban lévő play back-et. (A belépő ára 100 forint volt.) Elhangzott a négy legismertebb szám. kettőben táncolt a két laza fiú: „Ödön és Egon”. Ezek után Zoltán Erika könnyedén elbúcsúzott —i a közönség legnagyobb megrökönyödésére. A virággal köszöntő kislány az öltözőnél érte utol. Az ötödik ráadás szám még be volt ütemezve, de a csalódott fiataloknak ki kellett szólni, hogy visszát kiabáljanak. .. A beígért „Gyuri” Se veled, se nélküled című szám is elveszett valahol, no meg Erika színpadi átöltözései is elmaradtak. Felmerül a kérdés: Ki engedheti meg magának, a közösségnek az ilyen és ehhez hasonló zsákbamacskát? Mindenki jól tudja, hogy a községek kultúrházai, klubkönyvtárai részére, műsorszolgáltatásra (előadói est, gyerekműsor, színház, köny- nyűzene stb.) csupán néhány ezer forint szerepel a költségvetésükben. összehasonlításul: nemrég négyezerért játszott igényes, változatos nyolcvan percet a Pécsről is vállalkozó, öt tagú Szélkiáltó együttes, de a nagy Zorán sem röstellt szenzációs műsort adni, pedig akkor még ásatásokon keresztül bukdácsolt be a közösségi házba. Szélkiáltóék három fellépésüket a megyében egész napra osztották be. Egy szó mint száz: a fiatalok szeretik Zoltán Erikát és kár az illúziórombolásért — ha ráadásul drága is. Palásti Szabó László Tiszapüspöki Sátorkölcsönzés bosszúsággal . Gyermekem augusztus 10- én a szolnoki Ifjúsági és Diák Kölcsönzőből egy kétszemélyes sátrat bérelt három napra — napi 80 forint térítési díjért. A tájékoztatón az állt, hogy aki nem viszi visz- sza határidőre a bérleményt, dupla költséget fizet érte. Ezért augusztus 13-án. szombaton délelőtt elmentem a kölcsönzőbe, hogy még két napra meghosszabbítsam a használat idejét, de zárva volt. Az ajtón egy cédula: postára mentem. Az viszont nem, hogy mikor várható vissza. így bizonytalanul vártunk az ügyintézőre. Ezt a bosszúságot lenyeltem, de ami akkor történt, amikor a fiam visszavitte a sátrat, már nem tudom megemészteni: A sátort nézegetve, azt mondta az átvevő, hogy elrontotta a húzózárat. Fiam magyarázatára, hogy oda nem is kell húzózár, egy cölöpöt kért számon, majd amikor kiderült, hogy nem hiányzik az sem, addig-addig forgatta a nagyon viseltes, szakadozott sátrat, míg azt mondta, hogy 100 forintot fizessen ki az elszakításáért, mert ellenkező esetben feljelenti. Ezek után már hiába érvelt a fiam, hogy ugyanígy vette kölcsön... Annyit mégis mondott az átvevő: előfordul az ilyesmi, hiszen ' a sátrak elég régiek. Ha maguk is tudják, hogy mennyire elhasználódtak a sátrak, időnként selejtezzenek. A másik probléma: abban a. pici helyiségben nem lehet átvételkor széthajtani a sátorlapot és tüzetesen megnézni, hogy milyen állapotban van. Horváth Józsefné Szolnok Negyvenöt esztendőt töltött el fizikai munkában Túri Ferenc jánoshidai ácsmester. Nyolc évvel ezelőtt ment nyugdíjba — de mint mondja, kell a mozgás, mert hozzászokott. Így vállalta el a darálás mesterséget a helyi Vörös Hajnal Tsz-ben (Fotó: T. Z.) Balszerencsémre olvastam a buszon Augusztus 17-én a szolnoki autóbuszpályaudvarról 16.40-kor Tószeg irányába közlekedő busszal utaztam haza. Felszálláskor a vezetőnek felmutattam a bérletemet, majd leültem és szokásomhoz híven olvastam az Esti Hírlapot. Egy idő után órámra nézve látom, hogy késve indulunk és kitekintve az ablakon azt is. hogy egy karszalagos forgalomirányítóval jön a buszvezető. Gondoltam, valami baj van, esetleg műszaki hiba. s tovább olvastam. Azaz olvastam volna, de egyszer csak valaki hirtelen félretolja arcom elől az újságot, és a karszalagos urat látom magam előtt. Emelt hangon felszólít, hogy mutassam a jegyem vagy a bérletem. Csodálkozva és szégyenkezve mondom, hogy a felszálláskor bemutattam a busz vezetőjének, és miért csak tőlem kéri. Ne vitatkozzak — volt a válasz, mert az ellenőrzésre ő jogosult. Átnyújtottam a bérletemet, amit megforgatott, majd visszaadta — semmit se fűzve hozzá. Ekkor ismét rákérdeztem, hogy miért csak engem „szúrt ki” ellenőrzésre. Kissé meg enyhülve válaszolt: A buszvezető mondta, hogy egy utas. aki ott hátul olvas, nem hajlandó felmutatni a bérletét. Mint kiderült, valóban volt egy ilyen utas a busz első részében, és ugyancsak Esti Hírlapot olvasott. A Volán egyenruhás ellenőrétől utastársaim előtt tapintatot és udvariasságot vártam volna. Legalább utólag, amikor már kiderült, hogy nem „lógok” a buszon. Még annyit, hogy ezen a vonalon 15 éve utazom naponta és ennyi idő után a buszvezetőkkel már köszönő viszonyban vagyok, bár egyi- kükkel-másikukkal egymás nevét sem tudjuk. Pataki Antal Tószeg Kaszálják a füvet az árokszélen, a 32-es főközlekedési út mentén (Fotó: N. Zs.) Egymás örömére A Jászladányi Művelődési Ház nyugdíjas klubjának valamennyi tagja lázasan készül a szeptember 26-i, törökszentmiklósi Ki mit tud?- ra. Szállásadó gazdánk. Kalmár István igazgató foglalkozik velünk szeretettel és nagy türelemmel. Szép formaruhánk is elkészült már, aminek az árát a nagyközségi tanácstól kaptuk. Készülődésünk mellett igen mozgalmas klubéletet éltünk a nyáron: Szilvásváradra, majd egy másik alkalommal Székesfehérvárra látogattunk. A buszköltséget a Jászapáti és Vidéke Áfész, valamint a takarékszövetkezet vállalta magára. S nagy élmény volt számunkra, hogy augusztus 18-án a vadászházban rendezhettünk társas vacsorát. Ezért a vadásztársaság és az Egyetértés Termelőszövetkezet vezetőségének mondtunk köszönetét és mindazoknak, akik programunk megvalósításához segítséget nyújtanak. Megemlítem még, hogy nemrég tábori kemencében sütött kaláccsal vártuk vendégségbe az idősek klubjának — és a helyi szociális otthon lakóit, s egy kellemes délutánt töltöttünk el velük. Változatlanul azon fáradozunk, szorgoskodunk, hogyan tudnánk egymás életét szebbé, jobbá, könnyebbé tenni. Kiss Jenő Béláné Jászladány Válaszoltak, intézkedtek Felelősségre vonták az informátort Senki sem tud(ott) semmit címmel közöltük augusztus 1-jén a Szolnoki Bizományi Áruház dolgozóitól kapott levelet, amelyben szóvá tették, hogy a karcagi buszpályaudvaron július 20-án (16.40 és 17.10 óra között) senki sem tudott pontos felvilágosítást adni arról, honnan és mikor megy a legközelebbi busz a vasútállomásra. Máté János, a Jászkun Volán igazgatója a panaszt kivizsgáltatta, s a következőket válaszolta: „Megállapítottuk, hogy július 20-án vállalatunk illetéktelen személye adott téves felvilágosítást. (Megrovás fegyelmi büntetésben részesült.) A hasonló esetek elkerülése érdekében intézkedtünk: csak a forgalmi szolgálattevő tájékoztathatja az utasokat. Az áruház dolgozói valószínűleg az idő rövidsége miatt nem nézték meg a pályaudvar várójában lévő utasjáratok indulási jegyzékét, amelyen az indulási hely is szerepel. A téves információért, a kellemetlenségért elnézésüket kérjük, és jelzésüket köszönjük. Reméljük, hogy utazásuk során hasonló problémával nem találkoznak.” Nem tudnak további kedvezményt adni Igazságtalannak tartjuk címmel adtuk közre június 13-i számunkban L. J. szolnoki olvasónk levelét, melyet nyugdíjas társai és a diákok nevében írt. Vala- mennyiüket elszomorította, hogy ismét emelték az uszodai belépődíjak árát, s ez alól ők sem kivételek, holott mindenki azon fáradozik az országban, hogy milyen kéd- vezménnyel lehetne könnyíteni a helyzetükön. Kaposvári Kázmér, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a belépődíjak emelését többek között ezzel indokolta: „Vállalatunk 13 fürdőt üzemeltet, melyek fenntartása veszteséges, a fürdők árbevétele nem fedezi a kiadásokat. (Tavaly 20 millió forint volt a veszteség.) A Szolnok Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya felhívta a figyelmünket arra, hogy ez évtől kezdődően az állami költségvetésből többlettámogatást nem tudnak biztosítani. A fürdők üzemeltetéséből, fenntartásából adódó veszteséget a vállalatnak kell kigazdálkodnia. Gondjaink megértéséhez tájékoztatásként annyit: az elmúlt évben az egy fürdővendégre jutó ráfordítás 55 forint, míg az árbevétel 21 forint volt. Tehát minden fürdőző — kivétel nélkül — a belépés pillanatában kedvezményben részesül. A 25—30 forintos felnőtt jegyek áránál lényegesen alacsonyabb a nyugdíjasoké és a diákoké, ami 16 forint. Vállalatunk és a népgazdaság érdeke, hogy a beszedett díjak közelítsék a szükséges ráfordításokat, amit — mint kitűnik — az új árak alakításával sem tudunk elérni.” Kút ügy tanulsága A távírda trükkje címmel, július 25-i számunkban közöltük Nagy Mátyás szolnoki olvasónk panaszát. Szóvá tette, hogy a nevére, lakcímére pontosan címzett táviratot nem kapta meg. A szolnoki postahivatal kézbe- síthetetlen megjegyzéssel és azzal a magyarázattal küldte vissza a Hévízen lévő feleségének, hogy a címen (Szántó krt. 16. II. em. 10.) egy kertes ház van. Zombor Ferenc, a Debreceni Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettese erre adott válaszában a következőket írta: A kézbesítő a jelzett napon és időben a Szántó krt. 19. sz. alá vitt táviratot, s onnan visszatérve a Szántó krt. és Keskeny J. út sarkán lévő családi házat gondolta 16-os számnak. Szabálytalanul járt el. mert a kézbesítés megkísérlése nélkül vitte vissza a táviratot. Másnap derült ki. hogy a cím jó, így utólag kézbesíJogi tanácsadó Személygépkocsi-vásárlás mozgáskorlátozottaknak Egy mozgáskorlátozott fiatalasszony panaszolja, hogy amikor Tnabant-Hycomat gépkocsija megérkezett a Merkúrhoz, felkereste a tanács egészségügyi szakigazgatási szervét, és kérte azt a 'harmincezer forint támogatást, amit ilyen esetben adni szoktak. Am meglepetés érte. Azt válaszolták, mivel ■nem a megyei keretből kapta a gépkocsit, a harminc- ezerre sem tarthat igényt. Mielőtt ezzel a témával 'bővebben foglalkoznánk, a lényeget .kiemeljük: .készpénzfizetéssel valóban nem támogatják a Trabant-Hyco- mat kocsit vásárló rokkantakat, csakis a kiutalt gépkocsi árából vontató le a kedvezmény, és csakis azoknak, akik abból a keretből kapnak, amelyet az állandó lakóihely szerinti megyei (fővárosi) tanács egészségügyi szerve a rendelkezésre álló keretből szétoszt. Aki közvetlenül a Merkúrtól vásárol., nem számíttat támogatásra A gépkocsi rendszeres használatára egészségi okiból rászorult mozgáskorlátozott személy a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén — kérelmére — hat évenként egy alkalommal kaphat mozgáskorlátozott személyiek részére fenntartott személygépkocsi vásárlására jogosító engedélyt — mondja a jogszabály. Ezt az engedélyt annak a mozgáskorlátozott személyinek kell elsősorban megadni, akinek a gépjármű használata munkavégzésihez, illetve tanulmányai folytatásához (beleértve a rehabilitációs átképzéshez szükséges tanulmányokat) elengedhetetlen. Vannak olyan mozgáskorlátozottak, akik csak önműködő ten gelykapcsolós (például a Tnabant-Hycomat) vagy önműködő sebességváltós gépjárművet tudnak vezetni. Ezeket a gépkocsikat számukra tartják fenn. Más személygépkocsi vásárlására kaptat engedélyt az a gépjárművezetésre alkalmas mozgáskorlátozott személy, aki nemcsak az önműködő tengely kapcsolós vagy sebességváltós gépjárművet tudja vezetni. Vannak olyan mozgáskorlátozottak, akik nem alkalmasak rá, vagy nem is akarnak gépjárművet vezetni, de velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk vállalja szállításukat. Ebben az esetben is részesülhetnek a gépkocsivásárlási engedélyben. (És a feltételek fennállása esetén a harmincezer forint támogatásiban). Itt feltétel, hogy a hozzátartozónak ne legyen a tulajdonában három éven belül újként vásárolt személy- gépkocsi. A vásárlási támogatás sem automatikus. Az a mozgáskorlátozott személy jogosult rá, akinek a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinaik egy főre eső havi átlagos jövedelme a munkaviszonyon alapuló saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Kivételesen indokolt esetben az egyéni körülmények (például egyedül élés) figyelembe vételével vásárlási támogatásban részesíthető az is, akinek jövedelme ennél- legfeljebb huszonöt százalékkal magasabb. A személygépkocsi vásárlására jogosító engedély csak akkor adtató ki, ha a jogosult, illetőleg a majd öt szállító hozzátartozónak érvényes gépjárművezetői engedélye van. Dr. Kertész Sva tette. A Szolnok 1. sz. posta- hivatal saját hatáskörben eljárt az ügyben, a kézbesítőt munkáltatói figyelmeztetésben részesítette. A kellemetlenségért ezúton kéri az ügyfél szíves elnézését. E válaszával egyidőben érkezett az a levél is. melyet a Jobbegyenes, gyomorra című, augusztus 2-i írásunkra küldött. Ebben egy utcai verekedésről írtunk, mely Szolnok belvárosában, a hangszerbolt mellett történt augusztus 1-jén délután, a járókelők szeme láttára. Az esemény főszereplőjéről a posta tulajdonát képező gépkocsi árulkodott, amibe a verekedés után beszállt. A vizsgálat során kiderült, hogy a postai gépkocsivezető helytelenül — egy régi sérelmét torolta meg az utcán. A cikk nyomán a rendőrség vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, amit a felek meghallgatása után befejezett. A sértett írásbeli nyilatkozatot tett a kibékülésre és kérte, hogy a gépkocsivezető megbüntetésétől tekintsenek el. Ettől függetlenül a Debreceni Postaigazgatóság az érintett dolgozót felelősségre vonta. Hozzászólás cikkünkhöz Be kell látnunk... Jóleső érzéssel olvastam a Ragaszkodnak az orvoshoz, a rendelőhöz című, augusztus 2-i cikket a Néplapban, mely a körzethatárok módosításáról szólt. Még nagyobb érdeklődést váltott ki belőlem az augusztus 15-i írásuk, amiben megkérdezték, hogy járhatnak-e régi orvosukhoz a betegek. Ebben megerősítették a rendelőintézet igazgató főorvosának korábbi nyilatkozatát is, amely így szólt: Ha a körzeti orvos a volt betegeit befogadja, ehhez hozzájárul. Egyetértek Balogh főorvos válaszával, amikor azt mondta, hogy visszaveszi betegeit felettesei javaslatára, „de csak azonossági alapon”. Csak megerősíthetem, hogy betegséggel, korral jár a megszokott orvoshoz, helyhez való görcsös ragaszkodás. Az idős embereknek már nagyon nehéz e tekintetben is az átállás. De biztosak vagyunk abban, hogy volt orvosunknak sem közömbös a megszokott, ismerős arcoktól, betegektől elválni. Azonban be kell látni mindany- nyiunknak: a Balogh főorvos ereje, munkabírása is véges — ahogyan ezt mondta. Farkas Kálmánná Szolnok Szerkeszti üzenet S. Andrásné, Türke ve: A 20 százalékos adóalap levonása kislánya esetében helytelen volt. Azoknál, akik június 30-a után létesítették első munkaviszonyukat, továbbá a tartós fizetés nélküli szabadságról — például a gyesről és sorkatonai szolgálatból — ezt az időpontot követően álltak ismét munkába, adóelőleget mindaddig nem kell levonni, amíg főállású munkaviszonyból származó jövedelmük a 4g ezer forintot nem haladja meg. A szünidei diákmunkát az adóelőleg számítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az adott év június 30-át követően létesített első munkaviszony lenne. (Az iránymutatás megjelent az Adó c. folyóirat 1988. évi 3. sz., valamint a IV. adóreformmal kapcsolatos központi állásfoglalás SZJA gyűjteményében.) összeállította: Csankó Mlklósné
