Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
1988. SZEPTEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzletkötés — majdani haszonnal Egy háromszög, s ami mögötte van Novembertől a TVM-ben készül a Persil A Tiszamenti Vegyiművek az őszi BXV-n is kiállított Tomi mosóporcsaládja sikeresen szerepelt a Kiváló Áruk Fórumán (Fotó: Nagy Zsolt) A nyolcvannyolcadik Budapesti Nemzetközi Vásár lassan a finiséhez érkezik, hisz vasárrmp véget ér a fogyasztási javak legnagyobb hazai seregszemléje. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre inkább felgyorsulnak az események, zajlik az élet, egyik szakmai bemutató és üzletkötés a másikat követi, s a pavilonok között járkáló krónikásnak igencsak fő a feje, hogy éppen melyik sajtótájékoztatón vegyen részt. A vásáron adták át többek között a Kiváló Áruk Fórumának díjait is — s mint már arról beszámoltunk, ezen az erőpróbán megyénk vállalatainak termékei szép sikereket értek el. Így például a Tiszamenti Vegyiművek Tomi mosóporcsaládját is alkalmasnak találta a szakértő zsűri a KÁF-emb- léma viselésére. Az ünnepi ceremóniát követően kértük rövid beszélgetésre Szalai Lászlót, a TVM vezérigazgatóját. — örül? — Hát persze, mert úgy gondolom, hogy jó érzés, ha egy terméken látni ezt a címkét, hisz jelzi a vásárlónak, hogy az illető áru kiváló minőségű. Tehát a vevőnek valamiféle biztonságot jelent, annál is inkább, mivel a KÁF-termékeket állandóan ellenőrzik, s ha a minőség romlik, vissza is vonhatják ezt a jelzést. Pontosan ez a tény az, ami ösztönöz bennünket arra, hogy állandóan figyelemmel kísérjük termékeink minőségét. Hisz gondolja csak el, milyen szégyen az, ha időközben a bíráló bizottság esetleg úgy dönt, hogy a hanyatló minőség miatt alkalmatlanná vált az adott termék a KÁF-emb- léma viselésére. Megírják az újságok, bemondja a rádió, a tv, s ez bizony nagyon könnyen azt is jelentheti, hogy elveszthetjük meglévő piacainkat. Eddig szerencsére még ilyen eset nem fordult elő, pedig mi már több mint egy évtizede veszünk részt ezen az erőpróbán. — Akkor ezek szerint értékesítési gondjaik sincsenek? — Nézze, a mosószerek piacán nem alakult ki igazi verseny, mert az import mosószerek egy-két kivételtől eltekintve nem állják meg helyüket a hazai piacon. Ha összevetjük azokat az itthon gyártót hasonló termékekkel, akkor kiderül, hogy az egyik fajtának az ára magasabb, a másiknak meg a minősége rosszabb. Ezt felismerve mi két és fél, három esztendő alatt beruházásaink eredményeképpen duplájára emeltük a mosószerek termelését, ami ma eléri az évi 24 és fél ezer tonnát. Ez többek között annak is köszönhető, hogy pontosan erre az időszakra esik az automata mosógépek hazai elterjedése, s tulajdonképpen ez hozta meg a cég piaci áttörését, mivel a gépi mosóporok több mint a fele a TVM-ben készül. Persze nem állunk meg, hisz a termelés további növelését tűztük ki célul. S hogy erre lehetőség is van, mondok egy példát: Magyar- országon az egy főre eső mosóporfogyasztás jelenleg hat kilogramm, míg az NSZK- ban pedig tizenegy kilogramm. Ez a két szám, gondolom, érzékletesen mutatja, hogy bőven van még lehetőségünk a fejlesztésre. Annál is inkább, mivel azt tartjuk, hogy mindig egy lépéssel meg kell előznünk a kon- kurénciát, s így egy pillanatra sem vesszük le napirendről a hogyan tovább kérdését. — Tudna erre példát mondani? — Igen. Éppen azért, mert mi folyamatosan fejlesztettük technológiáinkat, korszerűsítettük termelésünket, alkalmassá váltunk arra, hogy már az idén belefoghatunk egy, a világon már mindenfelé ismert mosópor gyártásába. Arról van szó, hogy az NSZK-beli Henkel cég — amely a Persil mosóporokat gyártja — Magyarországon is forgalmazni akarja ezt a termékét. Ennek érdekében alakult egy nyugatnémet— magyar közös vállalat, amely végül is minket bízott meg a Persil hazai gyártásával, mivel úgy látták, hogy a TVM műszaki adottságai garanciát nyújtanak arra, hogy ezt a terméket jó minőségben készítsük el. Novemberben kezdjük a termelést, s az idén ezer tonnát, jövőre pedig már háromezer tonna Persilt gyártunk majd. — Nem féltik saját termékeiket, hisz ez a piacon egyfajta konkurenciát jelent saját maguk számára. — Miért féltenénk, hisz ez is a mi termékünk lesz, s biztos vagyok abban, hogy hasznot hoz majd a cégnek. És ez a lényeg. N. T. Jászberény Napirenden a tejellátás Kibővített vezetői értekezlet a jászberényi pártbizottságon Kibővített vezetői értekezletet tartottak a hét elején a jászberényi pártbizottságon a város és a Jászság tejellátásáról. Kovács Miklósnak, a városi pártbizottság első titkárának vezetésével a tejellátásban jelentkező gongok megszüntetéséről tárgyaltak a jelenlévők, az ellátásban érintett szervek, gazdasági egységek vezetőinek, képviselőinek részvételével. Az országos pártértekezleten meghirdetett új munkastílus jegyében ültek össze az illetékesek, hogy a közhangulatot régóta kedvezőtlenül befolyásoló ügyben tájékozódjanak és előrelépjenek. Bár a tejellátásban az évekkel ezelőtti szinthez képest javultak a higiéniai, műszaki feltételek, a Tejipari Vállalat jászberényi üzemében féltartós tej gyártásával is bővítették a választékot, a helyzet mégsem megnyugtató. A minőségi kifogások rendszeresen visz- szaköszönnek, a tanács vb az év első felében napirendre tűzte az üzem beszámoltatását, egyeztetések, szemlék, tárgyalások követték egymást, az eredmény mégis elmaradt a várakozástól. Elsősorban a tej minőségével volt gond, de előfordult hiány is. A vállalatnál érzékelték a problémákat, de az átmeneti javulás (mint korábban is) gyorsan megtorpant. A különböző irányító szervek által hozott intézkedések is legfeljebb átmeneti megoldást hoztak, az össze nem hangolt döntések következménye egy helyben topogás lett. A mennyiségi és minőségi problémák mellett az üzemben kevés a szakember, nagy a fluktuáció, kicsi a raktár, baj van a higiéniai követelmények megtartásával, a társadalmi tulajdon védelmével. A fogyasztó a kereskedelmet okolja, az a tejipart hibáztatja, az üzem a téeszektől, kisgazdaságoktól érkező alapanyag miatt méltatlankodik... Közben szakszerűtlen volt a minőségellenőrzés, emberi mulasztások követték egymást, műszaki problémák akadályozták a folyamatos termelést. A vezetői értekezleten csak önmaga számára határozott meg feladatokat a párt. Á helyi gondok megoldásában kulcsszerep hárul az üzemi pártalapszervezetre. Pártbizottsági segítséggel az ott folyó'munkát kell erősíteni, az akcióképességet megteremteni. Meg kell teremteni annak is a feltételeit, hogy az üzem kommunistái d vállalat hosszú távon megfelelő koncepciója alapján lépjenek fel a még mindig jellemző problémák megoldásáért. Itt szó van a szakmai képzésről, a bérezésről, a minőségellenőrzésről, a konkrét termelési, szervezési feladatokról. Természetesen ezek megoldásában a vállalat közvetlenül is érdekelt, már csak azért is, mert a közeljövőben a helyi Kossuth Tsz is tejfeldolgozó üzemet létesít. A városi tanács már korábban meghatározta a teendőket, a határozatot azonban nem tudta kellő erély- lyel érvényre juttatni. Az a feladat vár rá, hogyha kell, hatósági eszközeivel kényszerítse ki az illetékesekből a nélkülözhetetlen lépéseket. Ebben segítheti a megyei tanács. A kereskedelemtől és a tejtermelőktől pedig, saját gazdasági érdekeiknek megfelelően kért és vár határozott tetteket a városi párt- bizottság. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) ménykutatás. Sajnos azonban mindez nem eredményezte azt, hogy ennek megfelelően emelkedett volna az alternatív döntési javaslatokat tartalmazó előterjesztések száma. (Mindössze négy alternatív javaslat került a testület elé.) Indokolt tehát az a tárgyilagos önelemző Ez tűnt ki a beszámoló vitájában elsőként felszólaló tiszafüredi tanácselnök, Rente Ferenc mondandójából s, aki mindenekelőtt az 1914 óta eltelt időszak fontos, a végrehajtó bizottság tevékenységét befolyásoló intézkedések sorát idézte fel. a járási tanácsok megszűnésétől az egységes tanácsi gazdálkodáson át a kétszintű igazgatásig. Szólt a megyei tanácstagok passzivitásának okairól is, hangsúlyozta, hogy megválasztásukban a helyi tanácsoknak van döntő szerepük, mégpedig éppenséggel azért, mert a rátermettség, az alkalmasság kérdésében csak helyben adható megnyugtató válasz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi önállóság tartalmas segítése alapvetően a végrehajtó bizottság feladata. Benedek Gáborné, a Törökszentmiklósi Városi Tanács tagja a testületi munka formális elemeit bírálta, ezek okát többek közt a kötelező ügyrendben látta. Az alternatív javaslatok hiányával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy többnyire a testületi ülést megelőző bizottsági tanácskozásokban alakul ki vita. ameiy később már úgymond sima, A napirend vitájában kért szót Szabó István, aki elmondta, hogy a népképviseleti önkormányzati szervek, vagyis a tanácsok és testületéi munkájára az utóbbi időben megkülönböztetett politikai figyelem irányult. Napjainkban különösen indokolt a tanácsok helyzetének, ennek kapcsán a végrehajtó bizottság tevékenységének körültekintő, kritikus és önkritikus áttekintése, a tapasztalatok összegzése, a legfontosabb teendők megfogalmazása, indokolt esetben a feladatok újrafogalmazása "— hangoztatta, majd arról szólt, hogy ezt az áttekintést, a tennivalók megjelölését természetesen nemcsak a tanácsok területén kell elvégezni. Elengedhetetlen a társadalmi élet minden területén, valamennyi szervezet önmaga heyzetét értékelve, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyéhez igazodóan fogalmazza meg feladatait és teljesítse őket. Ennek szellemében — mondotta Szabó István — a megyei pártbizottság is soron következő október 7-i ülésén megtárgyalja a megyei pártvégrehajtóbizottság jelentését a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, és várhatóan elfogadja politikai munkaprogramját, az annak végrehajtását szolgáló — 1990-ig szóló — feladattervét. Az említett dokumentumok megyénk lakossága, a közvélemény előtt széles körben ismertté váltak. Úgy ítéljük meg, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés megtorpanása, a nehézségek növekedése a megyében is megmutatkozik. Újratermelődnek mindazok az ellentmondások és feszültségek, amelyek az elmúlt évtizedben felerősödtek, jellemzővé váltak, Ugyanakkor az a véleményünk, hogy kibővített megyei pártbizottsági ülésen is képesek vagyunk a megyei helyzet reális értékelésére, legfontosabb feladataink mentalitás, amely a megyei tanács tegnapi ülésén is mind a beszámoló, mind pedig a hozzászólások felfogásában érezhető volt, hiszen a megváltozott feltételek igénylik a végrehajtó bizottság testületi tevékenységének megújítását, egyes elemeinek tovább fejlesztését, az új követelményekhez való igazítását. ellenvélemény nélküli döntéshozatalt eredményez. A testület változási készségének szándékát tükrözi a jelentés — állapította meg Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára. Politizáló testületté kell válnia — hangoztatta. Azt emelte tehát ki, ami a testület számára most a legidőszerűbb feladat: céltudatosabbá kívánja tenni tevékenységét. A felszólaló szerint ehhez javítania kell problémaérzékenységét. arra van szüks'g, hogy fontos, időszerű, az élet követelte témák kerüljenek tárgyalásra, melyen nagyobb szerepet kell kapnia a nyíltságnak, nyitottságnak, s ami ezekkel összefügg: szorosabb és oldottabb kapcsolatot kell kialakítani a lakossággal. Ennek sorában a tanács és a HNF együttműködésének korszerűsítése időszerűségére utalva fejezte be beszédét. A vitában felszólalók között .volt, aki konkrét javaslatokkal kívánta a testület munkáját az eddigieknél hatékonyabbá tenni. A tisza- földvári Csatos Imréné például az igazgatási társulások létrehozását szorgalmazta, Sziráki András, országgyűlési képviselő pedig indítványozta. hogy a képviselőket fokozottabban vonják be a testületi munkába. megjelölésére, a megújulást szolgáló szervezeti és személyi intézkedések megtételére. Határozott törekvésünk és elhatározásunk, hogy öntevékenyen és kezdeményezően is részt veszünk a párt megújulásában. előmozdítjuk a reformok kibontakoztatását. Mindenekelőtt tehát saját feladatainkat, azok jelentőségét és saját felelősségünket érezzük. Ebben a munkában együttműködünk minden valóban tenniakaró szervezettel, mozgalommal és egyes emberrel, s számítunk is a cselekvő támogatásra — mondta, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságáról szólva állapította meg, hogy a végrehajtó bizottság munkája az eltelt időszakban fejlődött. — A politikai intézmény- rendszer működésében megindult súlyponti változások következtében növekszik a tanácsok szerepének jelentősége. Ezzel összhangban felerősödik a politikai törekvés is. hogy az irányításban váljon meghatározóvá a testületek szerepe. Ezt a követelményrendszert és helyzetet a ma gyakorlatával ösz- szevetve azt állapíthatjuk meg, hogy bár erősödött a testületek irányító szerepe, így a végrehajtó bizottság szerepe is, megjelentek a döntések előkészítésének demokratikus módszerei. a megoldásra váró feladatokat szem előtt tartva a munka eredményességében az előre-- lépés még nem kielégítő. Úgy ítéljük meg, hogy * testületek munkájában, bár ez nemcsak a megyei tanács ra, hanem a heljTi tanácsokra is jellemző, továbbra is jelen vannak a működés egyes formális elemei. Kevés az érdemi vita. elenyésző a testületek érdemi döntését segítő konstruktív javaslat. A kedvező fellendülést követően visszaesett a kétfordulós tárgyalások száma, csökkent a társadalmi vitán alapuló döntés-előkészítések aránya, és részben a gazdálkodási feltételek romlása okozta érdemi döntési pozíció hiánya miatt nem vált gyakorlattá az alternatív döntési javaslatok előterjesztése. Mindezek következtében úgy ítéljük meg. hogy a testületi döntések esetenként kevéssé érdemiek, nem eléggé konkrétak, így végrehajtásuk és a közvélemény általi elfogadtatása is nehezebb. Beszédéből . kitűnt, hogy feltétlenül szükséges a megyei tanács testületéi munkájának javítása, a formális elemek lehetséges visszaszorítása, az érdemi vita fokozása, a konstruktív szellem erősítése. Ezért határozott az a politikai törekvésünk — fűzte tovább a gondolatot —, hogy a népképviseleti szervek, a tanácsok testületéi az eddigieknél nagyobb mértékben váljanak a nyílt politizálás, az érdekviszonyok megjelentetésének, az eltérő érdekek ütköztetésének és a közérdek alapján történő összehangolásának fórumaivá. Fokozott jelentőségű ebben a vonatkozásban az, hogy az állami szervek, jelen esetben a tanácsok hatalmi helyzetükben is partnerként viselkedjenek az állampolgárokkal való kapcsolatukban mondotta, majd társadalmi életünk demokratizálódási folyamatainak követelményeiről szólt, megemlítve ezek között a tanácsi köz- szolgálatban dolgozó vezetőkkel szembeni megnőtt erkölcsi és szakmai igényeket is, majd így folytatta: — A növekvő politikai súlyú népképviseleti szervek tevékenységében nélkülözhetetlennek tartjuk a párt politikájának megjelenését, képviseletét, a párt vezető szerepének érvényre juttatását. Megyénk elengedhetetlenül szükséges társadalmi, politikai, gazdasági kibontakozása nagy mértékben függ attól, hogy az állami — ezen belül is elsősorban a tanácsok — ,de más szervek is mennyire lesznek képesek vállalni a megyei pártbizottság politikai programját, mennyire lesznek képesek annak cselekvő megvalósításában részt venni. Az a véleményünk, hogy a megyei tanács, de a helyi tanácsok is nehezebb feltételek között, sok társadalmi gond és feszültség mellett is képesek új szemléletű és gyakorlatú testületi munka végzésére. A megyei pártbizottság nevében ebben a szellemben végzett munkát kérünk a megyei tanács minden tagjától — fejezte be beszédét Szabó István. Beszámoló, jelentés, előterjesztés A megyei tanács ülésén két, ugyancsak nagy közérdeklődésre számot tartó napirend következett. Előbb jelentés hangzott el arról, hogy a megyében a piacok, vásárok, illetve a magánkereskedők milyen szerepet töltenek be a lakosság ellátásában, majd a tanácstagok az ipari osztály beszámolóját vitatták meg, melyben behatóan elemezték az osztály árhatósági tevékenységét. A tanácsülésen — miután a testület a beszámolókat és a jelentést egyaránt elfogadta — több előterjesztésre is sor került. A megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya osztályvezető-főorvosi munkakörének betöltésére terjesztették föl dr. Molnár Imrét, akit a tanácsülés egyhangúlag megszavazott, csakúgy mint a többi előterjesztést, köztük a megyeközpont 1988. évi költségvetési tervében szereplő fejlesztési támogatások átcsoportosítását. A tanácsülésen végezetül az elhangzott interpellációra Hídvégi Péter környezetvédelmi titkár udott választ, melyet az interpelláló Szu- nyogh Antal és a testület elfogadott. Döntéshozatal vita nélkül A legfontosabb feladat
