Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 29. Tájékozódnak, vitáznak Megyei képviselők eszmecseréje a dunai vízlépcsőről Az országgyűlési képviselők amolyan családias légkörben tartják összejöveteleiket. Legtöbben korábban érkeznek a kezdés időpontjánál és a ráérő időben kiki elmondja, mi történt vele a legutóbbi találkozás óta. Legutóbb meghívottként részt vett a képviselők csoportülésén Nagy István, a Közép-Tiszai Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Ha pedig vízügy — akkor Bős—Nagymaros. így a gyülekező képviselők szinte érkezési sorrendben mondták el véleményüket — egyelőre kötetlen formában — ám mégis meglepően egyezett a mondandójuk. Hogy nem tájékozatlanok a témában, az kitűnt akkor, amikor azokról az élményeikről szóltak, melyeket a dunai bejárás során szereztek. Nemcsak a zajló építkezést nézték meg ugyanis, hanem szemrevételezték Ausztriában a korábban elkészült és már műicó- dő dunai objektumot, így hát megfelelő muníciójuk volt a hirtelen kerekedett vitához. Nos, a Szolnok megyei képviselőknek az a véleményük, hogy a vízlépcső kivitelezési munkái már annyira előrehaladtak, hogy értelmetlen dolog lenne az építkezést abbahagyni. Ami pedig a felparázsló indulatokat illeti, erről úgy vélekedett, hogy a Duna most egy olyan témát adott az ország közvéleményének, amibe mindenki állást foglal. „Az ellentéteket már réges régen nem szakmai okok gerjesztik. tehát ebben a csatározásban ne az országgyűlési képviselők legyenek a döntőbírók. Czibulka Péter azt mondta, hogy már eddig is szóba hozták vitapartnereik, miszerint a hajóút során nekik csak a szépet, és a jót mutatták meg a szakemberek. Ez nem igaz: elmondták azt is a szakértők, mire kell vigyázni, mire kell különös gonddal figyelni ahhoz, hogy a következmények ne a baljóslatokat igazolják. Amit a tudomány mai állása szerint prognosztizálni lehet — azt az építők prognosztizálják. Más kérdés, hogy senki sem jós, így egyértelműen nincsenek kizárva a kör- / nyezetvédelmi és egyéb problémák. De ha a dunai vízi erőmű nem marad olyan befejezetlen, mint a Tisza II, hanem az utolsó gyeptégláig minden a helyére kerül — biztos, hogy több lesz az előnye, mint a hátránya, mondta a képviselő. Többen szóba hozták, hogy miért a miskolciak, budapestiek tiltakoznak, amikor a környékbelieknek jószerivel nincs kifogásuk az építkezés ellen? Sőt, a Duna-kanyar- környéki képviselők elmondták, hogy a fogadóóráikon nagyon ritka az, akinek aggálya van az építkezéssel kapcsolatban. Dr. Király Ferenc tisza- földvári képviselő is úgy vélekedett. hogy most már késő a mérlegelés, az építkezést nem szabad abbahagyni. A vélemények summázása pedig az lehet, hogy ne a Parlament foglalkozzon a „legyen vagy ne legyen” kérdésével, — de ne is népszavazás döntsön a Bős- Nagymaros ügyében, hiszen így olyanok kezébe kerülne e nagy horderejű beruházás sorsa, akik elsősorban az indulataikra és nem a szakértelmükre hallgatnának. Hogy a dolog mégsem ilyen egyértelmű azt a Parlament illetékes bizottságának legutóbbi ülése is igazolta, ahol bőségesen sorjáztak az ellenérvek is építéssel szemben. Az utolsó szót e vitában az országgyűlés október 5-én kezdődő ülésszaka mondja majd ki, mindenesetre tanulsága máris van a dolognak: ilyen fontos döntés előkészítéséből semmiképp sem szabad kihagyni az ország nyilvánosságát. — pb — Egy híján húsz érdeklődő Ügy tűnik, a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói közül nagyon sokan járatosak a napi politika kérdéseiben, ismerik az egyesülési és gyülekezési jogról szóló vitatervezetet, hiszen a százhúsz perces kötetlen beszélgetés — amelyet a TIT és a népfront megyei bizottsága rendezett — nem szűkölködött hozzászólásokban. Igaz, döcögve indult a vélemény- nyilvánítás, ámbár ki tudja hányadszor igazolódott a régi megfigyelés: csak a kezdet nehéz, a folytatás már olajozottabb. Érdekes párhuzamként hangzott el: az olimpia fehéren feketén bizonyította és bizonyítja, hogy a tehetség, a szorgalom, az egyéni teljesítmények terén a világ legjobbjai közé tartozunk, de ha csapatmunkáról van szó — és ez nemcsak a sportversenyekre értendő — már csikorog az együttműködés, ki előre, ki oldalra húz, ki pedig csak biztat, de az égvilágon semmit sem csinál. Megjegyezték azt is, hogy a tapasztalatok szerint a magyar jogrendszer olyan, hogy aki mindent a paragrafusok szerint végez, valószínűleg mást sem tesz, csak a törvényeket, azok alkalmazását, magyarázatát tanulmányozza. Mindezt azzal kapcsolatban mondták, hogy ebben a tervezetben is tökéletességre, teljességre törekedtek, így a terjedelemben nincs is hiány. Ugyanakkor látható, hogy sokkal több benne a tiltás az igenlésnél. Mintha az egészet nem az alapvető állampolgári jogok minél egyszerűbb. sallangmente- sebb bevezetése érdekében hozták volna, hanem azért, hogy az államot védjék az ál lampolgároktól. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy a tervezet nem segíteni, hanem, eléggé nya- katekert módon, gátolni igyekszik a demokratizmust. Valószínű, tilalmi korlátot itt nem lesz nehéz átlépni, hiszen egy törvénytervezetnek nem az a dolga, hogy megmondja, hány személy szükséges egyesület létesítéséhez, de ugyanúgy mosolyogni való az is, miért kell öt nap annak eldöntéséhez, hogy egy rendezvény vagy felvonulás jogos-e vagy jogKétórás fórum főiskolásokkal tálán. Ügy tűnik, kinyitottuk a kaput, és gyorsan igyekszünk bezárni a lehetőségeket hat kulccsal. Ezek kicsinyes, gyerekes megkötések, fűzte a vitához az egyik ott lévő szakember. „ Az is felvetődött: hiába bújja az ember a lapokat, hallgatja, olvassa, nézi a híreket, változatlanul ellenőrizhetetlen a költségvetés. Nincs az embereknek pontos információjuk arról, hová folyik <jl a sok pénz, a különféle súlyos adókból beszedett összeg. Tapasztalható, hogy a korábbi ígéretek ellenére a jól dolgozók változatlanul a veszteséges, élet- képtelen cégeknek is keresnek. Ugyanakkor azt sem hallgatták el, hogy ebben a programban az önálló útkeresés a legszebb és legdicséretesebb. Az, hogy ezt a kezdeményezést vállalni kell, mert ha ez magyar kitaláció, jobban meg lehet nyerni az embereket. Szó volt arról is, hogy ez a lehetőség nem sok újat hozott paragrafusoktól hemzsegő jogrendszerünkben. Ráadásul bonyolult, nehéz szövegét másképpen értelmezi az átlagember, mint a jogász. Vagy éppen ez volt a cél? — kérdezte az egyik fiatal, aki szerint inkább korlátozást, mint előrelépést jelent a tervezet. Ráadásul mindez addig nem jelent érdemi változást, míg a feltételrendszert; azaz az alkotmányt, a BTK-t, a rendőrségnek ide vonatkozó jogszabályait, a szabálysértési kódexet nem módosítják. Látszólag ezen az összejövetelen az elhangzott vélemények időnként távol álltak a vita témájától, noha azt többen is megjegyezték, hogy a valóságban az észrevételek nagyon is összefüggenek egymással, így kár volna őket elválaszthatat- lanként kezelni. Akár egyetértünk, a megjegyzéssel, akár nem a kétórás vita arra mindenképpen jó volt, hogy a főiskolás fiatalok kötetlen formában véleményt nyilvánítsanak arról, hogy ők hogyan látják a tervezetet, a kibontakozás, a demokratizálódás lehetőségeit. Éppen ezért minden felvetést postáznak a népfront megyei bizottságához, ahol ezekben a napokban összegzik a több mint százhúsz hasonló ankét tapasztalatait, legtöbbször elhangzó észrevételeit. D. Szabó Miklós Tanácskozás a vizuális nevelésről H munka, az alkotó ember tiszteletére késztet Díjkiosztással zárult a VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle Szerdán délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében tanácskozással folytatódott a VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle programja. A résztvevők az előadásokban, korreferátumokban és az ezt követő igen élénk vitában arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyiben segíthetik a képző- es iparművészeti alkotások, illetve témájukat a kulturális élet e területéről merítő filmek a vizuális nevelést, az ismeretterjesztést a közoktatásbán és a közművelődésben. A tanácskozás igen sokoldalúan — a képző. és iparművészet, a filmművészet, az alkotók és alkotások, a művészettörténet, valamint a mai oktató-nevelő munka gyakorlata szemszögéből — közelítette meg a felvetett problémákat. A vizuális nevelés jelentőségét hangsúlyozva egyetértettek a vitá- zók abban, hogy a képzőművészeti filmek, túl azon, hogy a műalkotásokat és alkotóikat közelebb hozzák a közönséghez, az ember és a munka tiszteletére, megbecsülésére késztetnek, a művészetben megfogalmazott általános emberi értékek feltárásához és elfogadásához járulnak hozzá. A beszélgeA filmszemle díjkiosztó ünnepségének elnöksége: Gulyás Gyula, Horváth Z. Gergely, Lugossy László, Dajka Miklós és Kukri Béla. Belső képünkön Sárkány Sándor veszi át az első díjat Kádár János Miklóstól téssé oldódott vita tanulsága az is, hogy ma is, mint korábban, kultúránk révén válhatunk elsősorban európaivá, s ezt a folyamatot segítheti elő a maga eszközeivel a képző- és iparművészetben, a filmművészetben rejlő lehetőségeket megfelelően kihasználó és kamatoztató vizuális nevelés is. A VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle versenyét Lugossy László, Horváth Z., Gergely és Gulyás Gyula elnökletével három szakmai zsűri bírálta el. Mellettük Kukri Béla, a Szolnoki Galéria Baráti Kör Kulturális Egyesület elnöke vezetésével társadalmi zsűri is közreműködött a háromnapos progA díjkiosztó ünnepséget követően arról kérdeztük Lakatos Iván filmrendezőt, miért épp Gulácsy Lajos sorsát választotta díjnyertes filmje témájául. — A varázsló kertje, Gulácsy maga teremtette, a világtól hermetikusan elzárt élete számomra máig ható tanulságot, példát jelent. Ebbe a világba ugyanis embert roppantó erővel tört be az első világháború, a történelem: a művészt olyan sokkhatás érte, amivel soha többé nem tudott megbirkózni. Ez az élet, következésképp a róla készített filmem, de a filmszemle ma délelőtti, sok kérdést érintő vitája is arról győzött meg, hogy az embernek, ha még oly tehetséges, sokra hivatott is, nem lehet kivonulnia saját korából, a történelemből, a világból, ami körülveszi. Benne kell élnie, érte kell tennie, hogy ne legyen baj se az emberrel, se a korral, se a történelemmel. 'ramban: a díjkiosztó ünnepség tehát a bírálók véleményének összegzésével kezdődött. Az igen egyenletes színvonalú „mezőnyből” is kiemelkedett alkotásaival Lakatos Iván, aki a mozifilmek kategóriájának első diját nyerte el A varázsló kertje című filmjével, a közönség díját p>edig A fém művészei című alkotás rendezéséért kapta meg. Az amatőrfilmek kategóriájának első díját a szolnoki Sárkány Sándor kapta a Kiállítás, illetve a Debussy; Harangok a lombkoronán át című vi- deoesszé jéért. A televíziós alkotások közül megosztott első díjban részesült Osskó Judit Makovecz Imréről készített portréfilmje, amely ezzel együtt közönségdíjas lett, valamint B. Farkas Tamás Szorongó csend című alkotása. A társadalmi zsűri külön- díjjal jutalmazta Sifflis Zoltán Gecse Árpádról készített filmjét, valamint Zsoldos Vanda Stációk című videó- filmjét. A fentieken kívül egy második és hét különdí- jat adott át a legjobb alkotóknak Kádár János Miklós, a Képző- és Iparművészeti / Szövetség alelnöke, akinek zárszavával ért véget a VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle.- b. j. Máriapócson Győrfi Sándor újabb köztéri alkotása . Alig egy hónapja adtunk hírt arról, hogy Mezőtúron felavatták Győrfi Sándor szobrászművésznek a helyi kubikosok emlékére mintázott kompozícióját. A karcagi művész most a Sza- bolcs-Szatmár megyei 'híres búcsújáró hely, Máriapócs Templom terére tervezett újabb alkotást. A köztéri szobor a napokban készült el, s csütörtökön délelőtt 11 órakor avatják fel a szabolcsi nagyközségben. Az idén ősztől Szolnokon a volt Áchim Üti Petőfi Sándor Általános Iskola épületében a Szolnoki 633-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet kihelyezett tagozata kapott helyet Fotó: D. G. Ragó Antalra, úttörőcsapatuk névadójára emlékeznek Váltófutás, emléktábla-avatás, üzenet az utókornak, találkozás veteránokkal, táncház és kirándulás, zenés ébresztő és tábortűz Ragó Antalra, úttörőcsapatuk névadójára, valamint az iskola fennállásának tíz évére emlékeznek mától Szolnokon, a dr. Csanádi György Körúti Általános Iskolában. Ma nem lesz tanítás az iskolában. Nyolc órától az iskolarádióból hallhatják a gyerekek és a pedagógusok azokat a díjnyertes pályamunkákat, amelyekben Ragó Antalról és munkásságáról szólnak a gyerekek. Ugyancsak reggel rajtol a Széchenyi városrészben található Ragó Antal utcából nyolc általános iskola csapatainak részvételével a Ragó Kupa nevet viselő váltófutás, amelynek befutói éppen a 9 órakor kezdődő ünnepi megnyitóra érkeznek. Akkor felavatják az iskola falán elhelyezett Ragó Antal-emlék- táblát, majd emlékfát ültetnek. Elhelyezik a földben azt a fémhengert is, amelyben a mai iskolások hagynak üzenetet az utókornak. Délelőtt a szolnoki veterán klub tagjaival találkoznak a gyerekek. Olyan idős kommunistákkal, akik Ragó Antal munkatársai, ifjúkori barátai voltak. A délelőtti programot a Tisza Táncegyüttes előtáncosainak közreműködésével táncház és pol-beat műsor zárja. Holnap a kisebbek a Mil- lérre, a nagyobbak az újszá- szi parkerdőbe kirándulnak, a nyolcadikosok pedig Pilis- vörösvárra, Ragó Antal egykori búvóhelyére indulnak. Szombaton a Killián zenekara szolgáltatja a zenésébresztőt a Csanádi körúton. Várják őket 8 órától egy egész délelőtti családi sportvetélkedőre az iskola tornatermében, illetve az udvaron. Hétfőn vetélkedőket és klubfoglalkozásokat tartanak, kedden tombolasorsolással egybekötött zsibvásárt rendeznek. Este ugyancsak az iskolaudvarra várják a gyerekeket és szüleiket a tábortűz mellé. Az egyhetes rendezvénysorozat október 5-én rádiósvetélkedővel és az iskola tehetséges tanulóinak bemutatkozásával zárul. A hét folyamán az iskolában kiállítás látható azokról a rajzokból, versekből, pályaművekből, amelyek szintén a Ragó-pályázatra érkeztek. — E —
