Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 4 IA tudomány világa ) A K+F kiemelt programja Biotechnológia, a korszerű fejlesztés útja Divat a biotechnológia. Legalábbis az utóbbi időben úgy emlegetik, mint a társa­dalmi-gazdasági fejlődés új, nagy lehetőségét, egyben a jövő csúcstechnológiáját lát­ják benne világszerte. Lé­nyegében az új biológiai eredmények termelési célú felhasználását jelenti, mely néhány ágazat fejlesztésének legperspektivikusabb módja. Éppen ezért a világszerte ro­hamosan fejlődő biotechno­lógiai kutatásokhoz történő alkalmazkodásunk egyik leg­fontosabb tényezője lehet versenyképességünknek. A biotechnológia tehát korunk egyik legjelentősebb techno­lógiai újdonsága, mellyel kapcsolatosan az előrejelzé­sek a jövő nagy piacát a me­zőgazdaságban látják. Mi is a biotechnológia? A korábbi értelmezés szerint a természet által létrehozott szervezetekből kiválasztott, szelektált egyedeknek, bioló­giai folyamatoknak műszaki eljárásokban és az ipari ter­melésben való felhasználásá­val foglalkozik. Az új bio­technológia alapvető tartal­mi különbsége, hogy a ter­melési feladatokat előre programozott, genetikai tu­lajdonságú mikroorganizmu­sok, növények, állatok vég­zik. Alapkutatások a mezőgazdaságban 1984. január 1-jén kezdő­dött meg a biotechnológiai kutatás-fejlesztés és alkal­mazása a mezőgazdaságban és az iparban elnevezésű kormányprogram megvalósí­tása. A program a jövendő 10 évnek a tulajdonképpeni gazdasági céljait igyekszik előkészíteni és alátámaszta­ni. Az alapkutatási eredmé­nyek ennél régebbiek — mert ezt megelőzően már folyt egy biotechnológiai programszerű tevékenység —, de ekkor jött létre egy átfogó cselekvési program, mely főként az 1986—88. évi feladatokat tartalmazta. Ezt az országos középtávú prog­ramot az OMFB fogja ösz- sze és a pénzügyi menedzse­lést központi és saját forrá­sokból végzik. Gyakorlatilag 4 év tevékenysége után azt lehelt mondani, hogy kb. 40%-a a kutatás-fejlesztési' területnek az élelmiszergaz­daságban, 40%-a a gyógy­szeriparban, 20%-a a kör­nyezetvédelem területén rea­lizálódik. A MÉM, az MTA és az OMFB képviselői 1984-ben tárgyalták meg a mezőgaz­dasági alkalmazott biotech­nológiai kutatásról szóló elő­terjesztést. Felmérve a mű­szaki, gazdasági, politikai je­lentőségét, a MÉM-ben meg­alakult a Biotechnológiai Tanács. Ezt követően 1985- ben vált a program részévé a Gödöllőn létesülő Mező- gazdasági Biológiai Kutató Központ. Célja, hogy előse­gítse a mezőgazdasági terü­letén alkalmazható mole­kuláris biológia, növény- és állatbiológia, mikrobiológiai és technológiai jellegű kuta­tásokat és a mezőgazdasági szakemberképzést. Elmond­ható, hogy hazánkban 1971. óta nem épült tudományos kutató intézet, és 1990-ig ez lesz a legnagyobb, legjelen­tősebb tudománypolitikai beruházás. A biotechnológiai eljárá­sok alkalmazási területe rendkívül széles. A mezőgaz­daságban és élelmiszeripar­ban alkalmazott klasszikus biotechnológiai eljárások szerepe és súya a közeljövő­ben nő, ha gondolunk a napjainkban is széles körben alkalmazott tej-, sör-, bor- és sütőipari technológiákra. Az élelmiszeriparban a térmelési értékből 22—23%- ra becsülhetjük azokat a ter­mékeket, amelyek előállítá­sa során valamilyen biotech­nológiai lépés van. A ha­gyományos erjedési iparon kívül a húsipar, tejipar, konzervipar technológiáiban jelentős helyet foglal el. A tejipar tekinthető a bio­technológiák ősének, amely most jelentős mértékben megújult, termékeinek 42— 43%-a a már valami fajta erjesztett vagy enzimesen kezelt termék. A húsiparban is növekszik azoknak a ter­mékeknek az aránya, ame­lyeket valamilyen startel- kultúrával vagy enzimes ke­zeléssel állítanak elő. Hagyományosan, de megújulva Sajnos, a hazai hagyomá­nyos biotechnológiák meg­újulása is jelentős mérték­ben függ a külföldi készít­ményektől, hisz az ilyen mó­don előállított termékek mennyiségi növekedésének arányos importnövekedési vonzata is van a legtöbb te­rületen. Szép a felfutás, de ugyanakkor a külföldi tech­nikától való függőség is jel­lemzi a hazai biotechnológi­át. A hagyományos biotechno­lógia speciális alkalmazási területe a környezeti problé­mák megoldása, beleértve a szennyvízkezelés, a szennye­zőanyagok kibocsátásának szabályozását, az ivóvízke­zelési eljárások nitrátmente­sítési megoldásait, a szén­hidrogénbányászat során elkerülhetetlen talaj- ás talajvízszennyezések követ­kezményeinek felszámolását. Ezen a területen sürgetnek az egyre több napvilágot lá­tó problémák, a felhalmozó­dott hulladékok ártalmat­lanításának vagy hasznosítá­sának kérdése. Az új mód­szerfejlesztéseknél a techno­lógiai-biológiai beavatkozá­sokat együttesen kutatják, figyelembe véve, hogy azok mennyire és hogyan illesz­kednek a már meglévő el­járásokba. A növénytermesztés, kerté­szet terén már közvetlen se­gítséget a növényi szövette­nyésztési technikák ered­ménye. Az eljárással a nagy teljesítményű egyedek gyor­sabban elszaporíthatók. és a vírusmentes szaporítóanyag előállítást is megoldja. Gya­korlati alkalmazásának jó példája a burgonya-szaporí- tó anyag előállítás új rendsze­re, melyet az elmúlt években fejlesztettek ki. Eredménye a burgonya minigumó, amely a jövőben alapjaiban meg­változtathatja a vetőgumó előállításának eddigi rend­szerét. A növényvédelemben a biotechnológia sajnos szűk területet foglal el. Mindent figyelembe véve, napjaink­ban érthetően igen nagy az érdeklődés és igény e mód­szerek iránt. Ezzel a módszer­rel előállított biológiai és biotechnológiai növényvédő­szerek a természetben gyor­san lebomlanak, a környe­zetre veszélytelenek, és még egy sor előnyös tulajdonság­gal rendelkeznek. Az integ­rált növényvédelmi techno­lógiák fontos, esetenként nélkülözhetetlen eleme a biológiai védekezési módsze­rek gyakorlati alkalmazása. A széles körű tudományos kutatás, mely jelenleg is folytatódik, csak zárt ter­mesztőberendezésekben al­kalmazott biológiai védeke­zési eljárások terén hozott ez ideig átütő sikert egy-egy rovarkártevő leküzdésében. Az állattenyésztés terüle­tén a legújabb, a gyakorlat­ban már bevezetett biotech­nológiai eredmény az emb­rióátültetés. Ez mutatja azt, hogy a természet hogyan játszható ki. hogyan szület­het egy anyától egyszerre, egyidőben több utód, amit más anyaállatok hordtak ki. Az embrióátültetés további, eddig elképzelhetetlen lehe­tőségeket nyújthat. Az állattenyésztők régi álma a leendő állat ivarának meghatározása, befolyásoló sa. Jelenleg két módszer is- ^ mert mellyel, még nem gya­korlati körülmények között, de már embriókorban meg­határozható az ivar. Az új biotechnológia me­zőgazdasági alkalmazásának mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztés­ben új távlatokat biztosít a géntechnika. Az öröklődési anyag, a genetikai program ismeretében tudatosan be le- hétne avatkozni a haszonnö-. vények és állatok nemesíté­sébe, a genetikai mérnökség új lehetőségeket ad mindkét gazdasági Jerület fejleszté­sére. Az élő sejtek átprogra­mozása, tehát az örökletes tulajdonságok genetikai kód­jának mesterséges megvál­toztatása már napjainkban is ismert. Kártevőknek ellenálló növények Ennek a módszernek nö­vénytermesztési alkalmazá­sa az USA-ban nagyon elő­rehaladott. Előállítottak gyomirtószernek, vírusoknak, rovarkártevőknek ellenálló haszonnövényeket. Az elmúlt évben már génsebészetileg létrehozott növényfajták szántóföldi tesztelését is elkezdték, mely egyike volt az első kísérleteknek. A biotechnológia mező- gazdasági alkalmazásáról és az alkalmazás üzemgazdasá­gi és társadalmi hatásáról prognózist felállítani nagyon nehéz lenne. Ezen a területen a legin­kább megválaszolásra váró kérdések, hogy a főbb növé­nyek esetében mekkora az az időtávlat, amelytől a kuta­tott technológiát a gyakorlati termelésben alkalmazni le­het az eljárásokat ha alkal­maznák, milyen hatást gya­korolnak a termésátlagokra, teljesítményre, és az új technológiák alkalmazása hogyan változtatja meg a növénytermesztést, az állat­tenyésztés költségeit. Természetesen átfogó ké­pet még nehéz lenne alkotni a már bontakozó sokrétű ha­zai biotechnilógiai kutatá­sokról, hiszen igazi eredmé­nyek csak a hosszútávú együttműködésben mérhetők majd le. De a startpisztoly közel öt évvel ezelőtt eldör­dült. Jakó Tibor a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály főelőadója Ladák az NSZK-ban Adókedvezmény a katalizátoros gépkocsira Felvételünkön a legújabb Lada Szamara német nyelvű ajánló katalógusa (Fotó: H. L.) Az NSZK-beli Deutsche Lada Automobil GMBH, mint az a nevéből kitűnik, a Lada gépkocsik forgalmazá­sával foglalkozik. A kelet­európai autók általában meg­bízhatóságukkal, jó szerviz- hálózatukkal és olcsó áraik­kal jelentenek konkurenciát más autógyáraknak. A ha­sonló kategóriájú nyugati és japán autókkal szemben sok­kal olcsóbbak. A legolcsóbb Lada 8645 DM, a legdrágább 13 ezer 990 DM ez a sok extrával (légterelők, könnyű­fém keréktárcsák stb.) fel­szerelt Samara ára. A Nivák árai: 14 ezer 490-től 20 ezer 990 DM-ig terjed, az utóbbi a Cabriolet változat ára. Kedyező garanciális feltéte­lekkel is lehet csábítani a vevőket, az NSZK-ban a kombi és a limuzin változa­tokra az átrozsdásodás ellen hat év garanciát adnak. A fő darabokra kilométer-korlá­tozás nélkül két év a garan­cia. Az NSZK területén több mint 500 Lada-képviselet és -szerviz van, ez az egyik leg­kiterjedtebb szervizhálózat. A tőkés országokban pár hó­napja megkezdődött az „S” ajtós Szamarák árusítása. A magyarországi gyakorlattól eltérően külföldön háromféle motorral árusítják — 1100 cm3 39 kw (53 Le); 1300 cm5, 48 kw (65 Le) és 1500 cm 5 53 kw (72 Le) — a Sa­marákat. Egy ügyes kereske­dői fogással a kisebb kerese­tűek által hitelre is vásárol­ható a Lada, 10 százalék elő­leg befizetésével, 12, 24, il­letve 36 havi részletre. A környezetet megóvni szándé­kozók 1—2 éve már katalizá­toros Ladát is vásárolhat­nak. amit adócsökkentéssel honorál az állam. Nálunk — úgy tűnik — minderre még várni kell egy ideig. Bencze Attila Az új Fokker kevesebbet fogyaszt Digitális repülésirányítás Néhány hete Budapest re­pülőterén is leszállt a Fokker 100-as holland gyártmányú, rendkívül korszerű kisgép, amelyet a svájci Swissair lé­gitársaság üzemeltet. Az új lökhajtásos gép kiemelkedő­en magas hatásfokú Rolls- Royce Tay hajtóművel van felszerelve, ennek köszönhe­tő környezetkímélő, alacsony zajszintje. A svájci légitár­saság eddig használt DC—9 —32-es típusú gépeinél 10, a DC—9—51-es típusú gépeinél 15 decibellel kisebb a Fok­ker zajszintje, s ez az emberi fül számára az érzékelt zajt körülbelül a felére csökken­ti. Az új gép különlegessége, hogy a hajózófülkében jóval kevesebb a műszer, mint elődeinél. A korábbi gépek pilótafülkéinek személyzete több mint ötven műszert fi­gyelt, a Fokkernél mindössze tizennyolcat. Van viszont hat színes kijelző képernyője. A digitális repülésirányító rendszer lehetővé teszi, hogy a gép rendkívül kedvezőtlen látási viszonyok között is le tud szállni. Ezért minimum­ra csökkenthető a várakozá­si idő, és az esetleges más repülőterekre való átirányí­tás. A Fokker kényelmi szem­pontból is vetekszik elődei­vel. Ülései, valamint az osz­tályokat elválasztó fal moz­gatható. Üléshuzatai égéskés­leltető anyagból készültek. Említésre méltó tény,, hogy a Fokker alacsony üzem­anyag-fogyasztású gép, 15 százalékkal kevesebb üzem­anyagot használ el, mint a DC—9—32-es gép. Képünkön a Fokker 100-as repülőgép. (MTI—Press) Háztartásokban Is használhatják U Itrafagyasztó Az élelmiszer-csomagoló üzemek rendszeresen hasz­nálnak villámgyorsan fa­gyasztó eljárást. A gyorshű­tés révén ugyanis az élelmi­szer hosszabb ideig tárolha­tó, és felmelegítésekor ke­vésbé veszít természetes ízé­ből és tápértékéből. Egy egyesült államokbeli vállalat nemrég a háztartásokban is használható ultrafagyasztót hozott forgalomba. Ez lénye­gileg fagyasztó a fagyasztó­ban. Egy 23x23 centiméteres, parányi szélcsatornának ki­alakított térrészben a ventil­látorral létrehozott mínusz 34 Celsius-fokos levegőáram­lattól az élelmiszer kétszer olyan gyorsan hűl le, mint a szokásos mélyfagyasztókban. Az ultrafagyasztónak olyan időtartam-kapcsolója is van, amely további 5 Celsius-fok- kal csökkenti a mélyfagyasz­tó hőmérsékletét, s ezzel is növeli a tárolhatóság időtar­tamát. Cambridge-i kísérlet Alkohol hatása a petesejtre A petefészekből kikerülő érett peték még a megtermé­kenyítés előtt két érési osz­tódáson mennek keresztül. Ezekből egyetlen hiánytalan petesejt és három, szinte csak a magállományt magá­ban foglaló, csökevényes, ál­talában meg nem, terméke­nyíthető úgynevezett sarki- sejt képződik. A cambridge-i egyetemen (Anglia) egereken elvégzett kísérletek azt mu­tatták, hogy ezekre az osztó­dási folyamatokra nagymér­tékben hat az alkohol. Az ugyanis befolyásolja azt a folyamatot, amelynek során az utódsejtmagokba egyenlő­en kerülnek bele kromoszó­mák. Egerek 7 százalékos alko­holos oldatba helyezett pete- sejtjei úgy osztódtak, hogy az utódsejtek 20 százalékába a kelleténél vagy több vagy kevesebb kromoszóma ke­rült. Hasonlóan rendellenes osztódás következett be ak­kor is, midőn nőstény ege­rekkel — közvetlenül a meg­termékenyítésük előtt — al­koholt itattak. Az egerek pe­tesejtjeinek 20 százalékában ekkor is rendellenes volt a kromoszómaszám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom