Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

1988. AUGUSZTUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Ernst Múzeumban az átalakítás során új kiál­lítótermeket választottak le és bevezették a neon- világítást, hogy a kiállí­tott alkotások jobban ér­vényesüljenek. Most a Csók István Alkotókö­zösség kiállítása látható (MTI-fotó: Gere László) Nehéz körülmények között is jó színvonalon A kunszentmártoni városi könyvtár munkájáról Több szempontból az átla- osmiál is nehezebb helyzet­en teljesíti feladatát a kun- entmártoni városi könyv- ir. Nemcsak azért, mert az többi években általában is íökken az önművelésre és z olvasásra fordított idő lennyisége, hisz a gmk-'k 5 a háztáji gazdálkodás sú- a és szerepe nőtt a tele­ülés lakosságának életében. . kevesebb szabadidőben áttérbe szorult a művelö- és igénye — ez a jelenség Isősonban a 18 éven felüli orosztálynál tapasztalható ez pedig minden közmű- elődési könyvtár munkájá- 1 hatással van. A nehéz helyzetet inkább 5 jelenti, hogy a felnőtt- és i'erekkönyvtár, a szelevényl ä kungyalui fiókintézmé- yek, továbbá a 8—10 leté­könyvtár tárgyi feltételei, Jakmai berendezése és iiűszaki ellátottsága nem •i el a megye többi városi onyvtárához viszonyított tagos szintet. A zenei rész­ig karbantartására, fejlesz- •sére például éveik óta nincs énz, zsúfoltak a raktárak, icsi — a szükségesnek 30 o-a sincs — a könyvtár tápterülete. A gondokon, valamelyest enyhített, hogy a városi tanács az elmúlt év­ben 150 ezer forinttal járult hozzá az épület tatarozásá­hoz, illetve egy évvel koráb­ban egy 20 négyzetméter alapterületű raktár létesíté­séhez nyújtott segítséget. Hasonlóan a többi közmű­velődési könyvtár helyzeté­hez, Kunszentmártoniban is romlottak a kiadványok be­szerzésének feltételei első­sorban az áremelkedések mi­att. A csaknem 2500 beirat­kozott olvasó jelenleg egy 68 ezres állományból válogat­hat könyveket, időszaki ki­adványokat és hangzó anya­gokat. Az intézmény jelentős eredményként könyvelheti el, hogy a város lakosságá­nak 22—24 százaléka veszi igénybe rendszeresen a könyvtári szolgáltatásokat, ezzel a megye városai kö­zött sorrendben a harmadik helyen állnak. Az utóbbi időben fokozódott az érdek­lődés a társadalomtudomá­nyi, műszaki, a számítás­technikai és a háztáji gaz­dálkodásiban használható szakirodalom iránt, népsze­rű a fiatalok körében a ha­ditechnikával foglalkozó ki­adványok sorozata. A könyvtári rendezvények száma — a nehezebb gazda­sági helyzetre való tekintet- •tel — csökkent, az elmúlt évben 15 ilyen esemény volt a felnőtt könyvtárban, köz­tük a Park presszóban ren­dezett irodalmi est és a Bú­vár folyóirat szerkesztőségé­vel tartott ankét. A gyer­mekkönyvtár bekapcsolódik a tanulók nyári foglalkozta­tásába, egy-egy tanévben pedig külön programokkal nyújt segítséget az iskolák oktató-nevelő munkájához. Az intézmény dolgozóinak a belső szakmai tevékenység mellett még arra is van ide­jük, hogy kutatómunkát vé­gezzenek. Az elmúlt évben így készült összefoglalás az olvasómozgalom történeté­ről, illetve egy bibliográfia a Jászkunságban megjelent, Kunszentmártonnal és a körzet községeivel kapcsola­tos tanulmányokról és cik­kekről. A könyvtár a fenti­eken kívül még tíz községi könyvtár és a hozzájuk tar­tozó letétek módszertani irányítását is ellátja, ezzel nagymértékben hozzájárul a város középtávú művelődés­politikai programjának vég­rehajtásához. Eszmei és esztétikai „súlyok" Videobusiness Magyarországon A magyarországi videoüzletről szóló cikkek, tanulmá­nyok, hozzáértő szakemberek, kereskedők, gyártók, fo­gyasztók véleménye, különböző szempontból ugyan, de lé­nyegét tekintve megegyezik: rendezetlenek a viszonyok, kusza összevisszaságban keverednek tiltások és engedések, a piac túl- és alulszabályozott egyszerre. A videózás hátrányos helyzetét gazdasági, gazdál­kodási, kereskedelmi rend­szerünk struktúrája, vala­mint a kulturális kereskede­lem egészére nehezedő esz­mei, esztétikai „súlyok” okozzák. A hiánygazdaság és a devizagazdálkodás kö­töttségei fontossági sorren­det, hierarchiát teremtenek az egyes árucsoportok kö­zött. A video ebben a hierarc­hiában alulra szorult. Gyak­ran hangoztatott vád, hogy a video a kultúrszemét hor­dozója, a bűnözés táptalaja, az agresszió fokozója. Szín­vonala alacsony, butít, növe­li a szorongást, befelé fordu­lást eredményez, fokozza az emberek elszigetelődését. Paradox helyzet, de hosszú szünet után éppen ez az el­átkozott eszköz teremtett újabb közösségi együttléte- ket. Mint régebben, az „őstelevíziózás” idejében, ro­konok, szomszédok, ismerő­sök gyűlnek össze „házi­mozizni”. Kisebb lakótele­pek, lakóközösségek öntevé­keny módon bekábelezik la­kásaikat, s műsort adnak felnőtteknek, gyerekeknek. Persze az egész „magánká­beltévé” illegális, a vetített filmek sokszor tiltottak, igénytelenek, rossz minősé­gűek. A magánpiac így korri­gálja a rosszul működő hiva­talosat, így bírálja felül a ti 1 tás-tű rés -1ámo gat-ás ka te­góriáiban gondolkodó kul­túrpolitikát. Hogy mennyi­re rosszul működik a hiva­talos piac, milyen szegényes az elfogadott kínálat, jól mutatja az a tény, hogy nemcsak tömegigényeket ki­elégítő kaland-, karate-kri­mi- és egyéb produkciók hi­ányoznak, hanem még az egyébként támogatott opera- és komolyzenei alkotások is. Utánanéztem, jelenleg Ma­gyarországom 3 komolyzenei és 3 operafelvételt lehet vá­sárolni, illetve kölcsönözni. A piaci nyomás és a kü­lönböző érdekcsoportok har­ca valamint a strukturális tényezők együttes hatása sa­játos, kompromisszumos helyzetet teremtett. Az ideo­lógiai ellenérzések és a kor­látozott devizakeret ellenére van video (-magnó, -kamera, -kazetta), és van lakossági igényeket is figyelembe vevő műsoros kazetta. A kezdetek csillagászati áraihoz képest ma már olcsóbb készülékek­hez is hozzá lehet jutni, bár a többségnek ez is igen drá­ga. Ha korlátozott mérték­ben is, megindult a videó- gyártás (összeszerelés), és már nemcsak karácsonyi időszakban lehet látni a pul­tokon. A kompromisszumos megoldás azonban a kény­szerű meghátráláson, enge­dékenységen és ezen enge­dékenységért magas árat ké­rő rablógazdálkodáson, és nem korrekt üzleti elveken nyugszik. A műsoros kazetták im­portját a pénzügyi korlátö- zásokon túl erős központi, bürokratikus ellenőrzés ne­hezíti. Ez a kontroll hivatal­noki-értelmiségi értékrend- szeren, bizalmatlanságon, „felelősségvállaláson" ala­pul. A Filmfőigazgatóság és a Vámhatóság kezében van a 'karmesteri pélca, amit az állami vállalatoknak sem adnak át. Az importált fil­mek „forgalmazhatóságát” még a MOKÉP sem dönthe­ti el, ehhez csak a Filmfő- igazgatóságnalk van joga! Ez a helyzet a magánim­portot és a feketepiacot ösz­tönzi. A magánimport elő­nye, hogy rugalmas, piacér- zókeny, és akár védett áru­kat is, külön állami támoga­tás nélkül, ráadásul jól meg- vámolható módon szerzi be. Hátránya, hogy nagyteljesít­ményű, professzionális be­rendezéseket pénzügyi és vámkötöttségek miatt nem­igen tud behozni. A fekete­piac a műsoros kazettákban és forgalmazásában érde­kelt, az új sikerfilmekre akár megrendeléseket is le­het leadni. A magyarországi videoiizlet ellentmondásai ezen a téren is tetten érhe­tők: a videokalózkodás szer­te a világon gazdasági bűn- cselekménynek számít, és igen kemény büntetéssel sújtják (akár 5 év börtön is kiszabható), nálunk ez csak sajtórendészeti vétség. A videózás területén tehát „szervezett szervezetlenség” uralkodik, s ez a terület is magán viseli társadalmi, gazdasági életünk ellent­mondásait, paradoxonjait. A video mindenhol nagy üzlet, csak nálunk nem. Széles kö­rű (művészi, közművelődési, szórakozási, gazdasági, okta­tási stb.), felhasználási lehe­tőségei ellenére Magyaror­szágon a „szórakoztató elek­tronika” bélyegét kapta. A korlátozások és ellenérzések, a tőkehiány és a rövidlátó szemlélet, a hiánygazdaság és a bürokrácia gúzsba kö­tik a videózásban nagy le­hetőségeket látó emberek kezét is. A gyártók gyárta­nának, a kereskedők keres­kednének, a fogyasztók fo­gyasztanák, de nem tehetik. Az aktív támogatás 'hiánya még érthető, de az akadá­lyozás már semmiképp. Az állam a devizagazdálkodás védelme ürügyén korlátoz­za a gyártást és a kereske­delmet, etikai okok miatt a magánimportot és a hasz- nálícifck-kereskedelmet, po­litikai, esztétikai, ideológiai okok miatt a műsoroskazet- ta-piacot. Az eredmény: virágzik a feketepiac, a kedvezménye­zett szervezetek. monopol- helyzetbe kerültek, érdek- szövetséget teremtettek, és tágra nyíltak a kiskapuk. Éppen azok, amelyeket szeretnénk megszüntetni. Ny. Gy. "L, SCUDERI KISASSZONY E.T.fl. HOFFMANN ■REUcutE uvomSw 1 IRTP' 3ŐUNT JUDIT i ^ TflJZOLTP : SEgÉMtt TElO j 0 KHO&SZOW HORV MERE RSSXDUfRfi tŰLTO A LÖVY GOUOO- ZÖSÖT ÉS fí StOZiUPBO SIETETT. <16 IDŐ HÚlVfí a SIOLGO rontott se:- OESőRfí/S you nr... és .. oirou titok­zatos, .. olt on . CSŐK KÉR , CSŐK KONTO - 5o, poor íeezéloessek WEL. ÖNNEK OKPR LUUDENT EvOLLONL ! KÉRJÜK ,-HOLL- QSSfi HEG A ZE/SHERO QUűHÖéÖT. HEH KELL ÉLtílE 0 UYOHOtJULT- ~ÓL , EZÉRT KEZES-^ 'EDE TI kkvv.-­I V. A m mogyqn ? KltilOÉLJEK » SZÉKEN- CSETLEH ELUSER UZfU- MŐVOL , ÉS YÉRPODRP JUTTOSSffH ? - / HEH, VZSGM/S / wy AW/r EELTfíR ÖU ELŐTT. OZbOL Om-YiT- UOHV EL , ■ŰMENWTIT JÓUOK LETT. ŐZ. EJ CSENDJÉBEN, H/NDEn\ TELtŰnE5 NÉLKÜL KOZZUK EL OLIVIER mussoET. TŰZ- tokjuk nélkül , ziztdnsögzqn, SZAZODOKj éLHOND-NPT NINDENT. ...fi NEMES fiOLGr VÉGŰI £UG£DE7T fi KEKESN££. m K±GN/t K.JL - \ Dörr okihoz E&r ke -\ / ZESSEI, K/SGSSZ.OHK.. \ ( OLlVtEK 2MIÍSOM ÍZIKJTE I őrjöng , fifilóra öut | Lfiirfí... ________________ f ...fiflLLGfíTOH, DEEGMIS fi PDUG Gr..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom