Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
1988. AUGUSZTUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felvásárlás ellentmondásokkal A Mezőgazdasági Minősítő Intézet egyik ígéretes, Viki névre „keresztelt” napraforgójával ismerkednek a szakemberek a Béke Tsz nagy üzemi kísérleti tábláján (Fotó: Temesközy) (Folytatás az 1. oldalról) latok alapján a jelenlévők — a termesztési, ezen belül is a növényvédelmi és a növényápolási technológia szigorítása, valamint a potenciálisan és perspektivikusan legnagyobb hozammal biztató, betegségeknek, időjárási viszonyoknak jobban ellenálló hibridek nagyobb arányú alkalmazása ellensúlyozhatja a napraforgó termesztésben a közgazdasági feltételek romlását. A legjobb hibridek minél gyorsabban történő elterjedését a köztermesztésben segítik azok a fajtakísérletek, amelyekben egyik partnere a Kitének a törökszentmiklósi téesz. Idén csaknem hatvan hektáron, a szegedi és a noviszádi kutatóintézetek. valamint a Mezőgazda- sági Minősítő Intézet ötven- hét napraforgó fajtáját próbálták ki nagyüzemi keretek között, a nádudvariak termesztési technológiájával és a leghatékonyabb növényvédőszerek alkalmazásával. Nem önzetlenül ad otthont ezeknek a kísérleteknek a Béke Tsz, hiszen így első kézből jutnak hozzá a helyi viszonyok között legjobb eredménnyel termeszthető fajták vetőmagjához, a leggazdaságosabb technológiákhoz. A jelenlévő szakembereknek be is mutatták tegnap a téesz tiszatenyői határrészén lévő kísérleti tábláikat, amelyeken a Viki, a Blumix és a Florakis fajták a legígéretesebbek. A tegnapi törökszentmiklósi szakmai eszmecserén a fajtapolitika alakításával, a betakarítási technika korszerűsítésével kapcsolatos témákon kívül a házigazda elnök által is elmondott ellentmondás váltotta ki a legszenvedélyesebb véleményeket. Egyik szövetkezeti vezető így fogalmazott: „Keresni kellene a lehetőségét és ebben partner lehetne a Kite is, az olajosmag felvásárlási monopólium megszüntetésének. A sörgyárhoz hasonlóan, alapanyagtermelői összefogással talán konkurenciát lehetne teremteni egy szövetkezeti növényolaj- gyár létrehozásával, és akkor talán csökkenne a távolság a világpiac és a gazdaságok között”. Természetes, hogy nemcsak a tegnapihoz hasonló eszmecseréken foglalkoztatják ilyen gondolatok a termelőket. Miközben ugyanis a hetek óta felhőtlen égre néznek, már tudják, hogy nemcsak a szárazság vesz ki napraforgó kilókat, olaj- tartalom százalékokat a zsebükből, hanem a monopolhelyzetben lévő felvásárló szervezet is kemény, a nehéz gazdasági helyzet mellett amúgy is nagyon szükséges forintokat. * * * Szakmai tanácskozást és fajtabemutatót tartottak tegnap Kunhegyesen is, a Kunság Népe Tsz-ben. Az Agrocoop Állattenyésztési és Takarmány termelési Rendszer szakemberei tájékoztatták az ágazati szakvezetőket a szudáni füvek és a cirokfélék termesztésének a gyenge minőségű földterületek hasznosításában., valamint a gazdaságos és biztonságos -tömegtakarmány ellátásban betöltött szerepéről. T. F. Hazai zöldség-gyümölcs kivitel Nőtt a világpiac érdeklődése Növekvőben van az érdeklődés a magyar gyümölcs és zöldség, valamint a tartósított kertészeti áruk iránt a külföldi piacokon — ezt bizonyítják a HUNGARO- FRUCT Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat első félévi eredményei. Bár az elmúlt év, különösen a gyümölcstermelésben nem völt túlságosan sikeres, néhány termék kivételével mégis sikerült eleget tenni a korábbinál nagyobb megrendeléseknek. A vállalat az első félévben — az elmúlt év azonos időszakáihoz képest — 15 százalékkal növelte az értékesítést külföldön, és a tervezettnél is mintegy 5,5 százalékkal több árut adott el a vásárlóinak, megrendelőinek. összesen 303 ezer tonna terméket exportáltak; a szállítmányok értéke mintegy 4.75 milliárd' forint volt. A külpiacon éreztette hatását, hogy a hagyományos paradicsomtermelő országok 1987-■ben a szokásosnál kevesebb árut adtak. így viszonylag jó elhelyezési lehetőség kínálkozott a magyar paradicsompürének, amely mind keresettebb külföldön, nem utolsó sorban jó minősége következtében. Kétszer annyit tudtak eladni belőle, mint egy évvel korábban, és' sikerült újabb vásárlókat is megnyerni. A csemege kukorica szintén jó cikknek bizonyult; többre is szükség lett volna, mivel az egyébként kitűnő terméket gyorsan megkedvelték, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A friss áruk közül különösen a hagyma-export volt eredményes. Hagyományos termékünk iránt a tavalyinál 60 százalékkal nagyobb volt a kereslet. Némileg megtorpant az értékesítés az almából, összefüggésben a szűkösebb árualappal. A málna az idén is jól értékesíthető terméknek számított, ám a HUNGAROFRUCT szakemberei szerint is rontja az értékesítési lehetőségeket, hogy az exportra elkötelezett vállalatok tevékenysége nyomán itthon árfelhajtást tapasztalni, miközben az értékesítésnél .külföldön a hazai exportőrök árainak letörése következik be. A konvertibilis elszámolású piacokon több, terméknél is emelkedő érák mutatkoztak, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a HUNGAROFRUCT javította eredményességét az elmúlt hónapokban. A rubel elszámolású piacon eleget tettek a követélményeknek, sőt egyes tételeket már az első félévben értékesítettek, holott szállításuk csak a második félévben lett volna esedékes. Egyebek között az NDK-ba indítottak — előszállításként — vegyesbefőttet s más terméket. Felhívás a fiatalokhoz Megalakul a MIOT . A magyar ifjúság különböző csoportjait tömörítő ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy ez év őszén megalakítják a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát. Az új fórum igyekszik majd a diákság, a fiatalság érdek- védelmi feladatait ellátni, s törekszik az ifjúság egészét érintő kérdésekben érdekegyeztetéssel — közös álláspontokat kialakítani. A MIOT-on belül valamennyi tagszervezet megtartja teljes önállóságát, tagjaira kötelező érvényű határozatot nem hoz. Döntéseit és állásfoglalásait az egységes álláspont kialakításának igényével hozza meg. Valamennyi tag egy szavazati joggal bír a MIOT legfelsőbb fórumán, a közgyűlésen, ahol a tagszervezetek képviselőik útján fogadják él az alapszabályt, választják meg a MIOT vezetőségét, elnökét és tisztségviselőit. A MIOT Előkészítő Bizottsága felhívja az ifjúság valamennyi alkotmányos alapon működő, a képviseletre igényt tartó tömörülését, hogy már a szervezési, alapítási munikäLaitökhoz csatlakozzon. A jelentkezéseket szeptember elejéig a MIOT Előkészítő Bizottságának címére (1360 Budapest Belgrád rakpart 24.) lehet beküldeni. Szembenézni a munkanélküliséggel Változások a megye munkaerőpiacán A foglalkoztatáspolitika főbb jellemzői A foglalkoztatáspolitika alapvető célja 1965-től kezdődően mintegy két évtizeden keresztül a teljes és hatékony foglalkoztatás együttes megvalósítása volt. E kettős követelményből a 80- as évtized közepéig a „munkanélküliségtől mentes teljes foglalkoztatásnak'’ sikerült többé-kevésbé eleget tenni. Az elmúlt két esztendőben, különösen pedig ez A munkaerő-kereslet a vizsgált — 1986 és 1988 első negyedéve között eltelt — időszakban az egyharmadá- val, 3000-ről 2000-re csökkent. A munkahelykínálat összetétele is számottevően módosult. A bejelentett álláshelyeken belül a magasabb iskolai végzettséget, illetve képzettséget kívánó szak- és betanított munkás-, valamint szellemi munkakörök hányada 86 százalékról 94 százalékra emelkedett, a segédmunkásoké pedig ugyanilyen mértékben csökkent. A megyében az országoshoz képest több betanított munkást és lényegesen kevesebb segédmunkást, továbbá ügyintézőt igényeltek a munkáltatók. A vállalatok, szövetkezetek egyre növekvő arányban, az utóbbi időben már szinte kizárólagosan csak teljes munkaidőben kívánták a dolgozókat foglalkoztatni. Jelentéktelen számban és igen kis A munkaerőpiaci változásokat jelzi, hogy amíg a kereslet fokozatosan mérséklődött, addig a kínálat jelentősen emelkedett. A megyében az első negyedévben a munkaerő-közvetítő szervek több mint 4900 fős forgalmat bonyolítottak le, 35 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. De a két évvel korábbihoz képest több mint másfélszeres volt a növekedés. Ennél azonban ténylegesen kevesebben kerestek murikat, hiszen a forgalmi adatokban — a halmozódások miatt — a visszatérők kétszer, esetleg még többször is szerepelhettek. Az utóbbiak 1986. első három hónapjában a 17, egy évvel később a 23 százalékát tették ki a bruttó forgalomnak az 1988. első negyedévi 55 százalékkal szemben. Ez is arra utal, hogy az elhelyezkedési esélyek az utóbbi esztendőben lényegesen rosz- szabbodtak. Az állást keresők egyre növekvő hányadának többször is meg kellett jelennie a munkaerő közvetítő szerveknél a megfelelő állásajánlat érdekében. A munkaerőpiaci feszültségek növekedését jelzi továbbá az is, hogy 1986. második negyedévétől kezdve ugrásszerűen megnövekedett a munkaviszonyban nem álló állást keresők száma és aránya. Két évvel korábban még létszámuk nem érte el a 200-at, amely 1988. első negyedévére a kilencszeresére (több mint 1600 főre), a jelentkezőkön belüli hányaduk pedig 7 százalékról 74 százalékra nőtt. Az elihélyezkedni kívánók 92 százaléka fizikai, ezen belül 11 százaléka szák-, 28 százaléka betanított és 61 százaléka segédmunkát igényelt. A szellemiek 2 százaléka vezető-irányítóként, 38 százaléka ügyintézőként és A munkaerő-kereslet és -kínálat az első negyedévben erőteljesen közeledett egymáshoz. A különbség két évvel korábban még megközelítette a 2800-at, mely 1988. első negyedévére 350-re apadt. Egy állást keresőre utóbb már csak 1,2 álláshely jutott az egy évvel korábbi 2-vel és a két évvel ezelőtti 16-tai szemben. Az előbbi év első negyedévében — az összegzett munkaerő-közvetítési információk szerint — igen lényeges változások történtek a megye munkaerő- piacán. A korábban évtizedeken át jellemző krónikus és intenzív munkaerő-hiányt a munkáltatók által felajánlott álláshelyek számának nagyarányú csökkenése váltotta fel. (egy százalékot el sem érő) mértékben szándékoztak irészmunkaiidősöket, nyugdíjasokat és mellékfoglalkozá- súakat alkalmazni. A bejelentett álláshelyekből — tendenciáját tekintve csökkenő, de — továbbra is meghatározó mértékben az ipar részesedett. Az év első három hónapjában meglévő 900 fős igény azonban csak alig több mint fele a két esztendővel korábbinak. Az építőiparban ezidő alatt megkétszereződtek (csaknem 250-re emelkedtek) a munkalehetőségek. A mező- és erdőgazdálkodásban az egy- harmadára mérséklődött a munkaerő-kereslet. A tercier ágazatok együttesen 14 százalékkal kevesebb, összesen 760 munkaerőre tartottak igényt. A többi népgazdasági ághoz képest azonban létszámfelvevő képességük javult, hiszen arányuk két év alatt 30 százalékról 38 százalékra nőtt. 60 százaléka ügyviteli dolgozóként akart elhelyezkedni. A munkát keresőknek 39 százaléka nő volt. Jellemző, hogy a fizikai munkalehetőségeket összességében a férfiak keresték többen, de a betanítást igénylő munkákra a nők vállalkoztak volna szívesebben. A szellemi munkakörök iránt a nők mutatták nagyobb érdeklődést. Az állásra várók többsége továbbra is a szakképzetlen és az alacsony iskolai végzettségűek közül került ki. Háromnegyed részük legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, középfokú végzettséggel rendelkezett 24, felsőfokúval pedig 1 százalékuk. Az elhelyezkedni kívánók kora is lényegesen befolyásolja a munkábaállíthatósá- gukat. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis gondot elsősorban a fiatal korúak és a legidősebbek elhelyezkedése okoz. Az első negyedévben a regisztrált munkanélküliek 26 százaléka 20 éves és fiatalabb, 5 százaléka pedig 50 évesnél idősebb volt. A munkaerőközvetítő irodák nyilvántartásai szerint a munkát keresőkön belül csaknem ugyanolyan (mintegy egyharmados) arányban részesedtek az egy hónapnál rövidebb ideje, az 1—3 hónapja és az ennél régebben állásajánlatra várakozók. E tekintetben szembetűnő eltérések vannak az országoshoz képest. Az egy hónapnál rövidebb ideje munkát keresők hányada a megyében csak egyharmada az országosnak, ezzel szemben az 1—3 hónapja nyilvántartottaknál háromszoros, a 3—6 hónapos kategóriába tartozóknál ötszörös, az ennél hosszabb idejűeknél hétszeres a különbség a megyei rovására. két mutató országosan 2,6 és 6 volt. A kereslet és kínálat ezekben az években jelentős strukturális és területi eltérések keletkeztek. A szak- és a betanított munkások állománycsoportjában továbbra is jelentős munkaerőhiány mutatkozott, de a választék itt is erőteljesen csökkent.. Az év első három hónapjában a szakmunkások 5—6, a betanított munkások 1—2 állás közül választhattak, a két esztendővel korábbi 167-tel és 31-gyel szemben. A vezető-iirányítók esetében egy állást keresőre még 19 bejelentett munkahely jutott, csak fele a két évvel ezelőttinek. Az ügyintézői munkakört keresőknek átlagosan 1—2 nyilvántartott állást lehetett felkínálni. Az előbbiekkel szemben a segédmunkások kilenctized részének és az ügyviteli dolgozók egytizedének már nem volt az elhelyezkedésre kilátása sem (1986. hasonló időszakában még egy munka- nélkülire az előbbi sorrendben 3, illetve 8 álláshely jutott). A jelentősebb területi feszültségek a megye 29 közvetítőhelyéből 4-ben, a szolnoki, a jászberényi, a karcagi és a tiszafüredi működési körzetében voltak. Ezek az országnak ahhoz a 35 közvetítőhelyéhez tartoztak, ahol legalább egy állomány- csoportban az állásajánlatok száma minimum 50-nel elmaradt a munkát keresőkétől. Átképzési támogatás, közhasznú munka Az előbbiekben bemutatott megyei, és az ország területén máshol is jelentkező, s fokozatosan növekvő súlyú foglalkoztatási problémák kiikónyszerítették a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítését. Az ennek keretéiben hozott kormányzati intézkedések megyei tapasztalatai röviden a következőikben foglalhatók össze. Az átképzési támogatás folyósítására — melyre 1983 óta van lehetőség 1988., első félévének végéig 15 gazdálkodónál, közel 850 fő részére, 6 millió forint értékben került sor. Ez öt termelő egységnél a termékszerkezet megváltoztatásában, négynél a külső, ugyancsak négynél a belső munkaerő-átcsoportosításban és kettőnél pedig a foglalkoztatási problémák enyhítéséhez kapcsolódott. A jogszabály hatálybalépése óta június 30-ig 10 főnél került sor a felmondási idő meghosszabbítására, közülük kilenc szellemi és egy fizikai foglalkozású volt. A szellemiekből négyen felső, a többiek középfokú végzettséggel rendelkeztek és általában 41—50 évesek voltak. Ezideig még egyetlen személy sem kapott elhelyezkedési támogatást. A munkaviszonyban nem állók részére átképző tanfolyamok szervezése jelenleg folyik: ezideig a foglalkoztatási alap terhére korengedményes nyugdíjazásra nem került sor. A gazdálkodók a félév végéig heten határoztak el munkahelyteremtő beruházásokat. A pályázatok közül egyet már elfogadták, kettő elbírálás alatt áll, négynek pedig a felterjesztése van folyamatban. Ha ezek az elképzelések megvalósulnak, 350 új munkahely létesül a megyében. A következő évekre vonatkozóan nagy valószínűséggel állítható, hogy a munkaerőpiac egyensúlyi viszonyai átmenetileg jelentősen romlanak. A munkanélküliség a gazdasági és a demográfiai tényezőik együttes hatására erőteljesen megnő. Rövidesen arra kell számítanunk, hogy a megyénkre eddig jellemző strukturális és területi munkanélküliséget a globális munkanélküliség váltja fel. Fekete-Szabó Sándor i gazga tóhelyettes Központi Statisztikai Hivatal Szólnék Megyei Igazgatósága Erőteljesen mérséklődő kereslet Kiugróan bővülő kínálat A strukturális és területi munkanélküliség
