Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 29. Új fejezet a magyar—román találkozók sorában (Folytatás az 1. oldalról) tek bevonásával. A tanácskozást követően az épület dísztermében nemzetközi sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Grósz Károly és Ni- colae Ceausescu rövid bevezető után válaszolt az újságírók, tudósitók és riporterek kérdéseire. Elsőként Nicolae Ceausescu foglalta össze a tárgyalások tapasztalatait, hasznosnak, szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó eredményekre vezetett. A továbbiakban elmondta: a nyílt, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken érintették a két ország és a két párt kapcsolatait. véleményt cseréltek az együttműködés fejlődéséről. Szó volt a találkozón a két ország életének alakulásáról, valamint nemzetközi kérdésekről is. Rámutatott: „A kérdések széles körét megvitatva, azokból az elvekből indultunk ki, amelyek államaink kapcsolatainak alapjait képezik, és amelyek benne vannak a két ország együttműködési és barátsági szerződésében — hangsúlyozta. Megállapítottuk: mindkét nép érdekei azt kivánják, hogy fejlesszük együttműködésünket, megfelelően alakuljon a jószomszédi viszony mindkét fél gazdasági és társadalmi haladása, a szocializmus építése, a magyar és a román nép anyagi és szellemi színvonalának emelése érdekében. Közös egyetértésre jutottunk abban — jelentette ki Nicolae Ceausescu —, hogy a gazda- sági-műszaki-tudományos és kulturális együttműködésben, a különböző cserekapcsolatokban, mint pl. a turisztika, mindez megvalósítható a jelenlegi körülmények között: nevezetesen, hogy szükség van a tapasztalatcsere kiszélesítésére, hogy jobban megértsük egymás országának problémáit, hogy megtalálhassuk az együttműködés lehetőségeit mind szélesebb területen. — Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbségek maradtak — utalt rá a román főtitkár. Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témákat, amelyekben azonos, vagy nagyon közeli az álláspontunk. Az általános kérdéseket illetően pedig tovább kell munkálkodnunk álláspontjaink közelítésén, azon, hogy az együttműködés során megértésre jussunk azokban a témákban is, amelyekben továbbra is nézetkülönbségek vannak. Abból indulunk ki. hogy a szocializmus országonként különböző feltételek között épül — minden pártnak és népnek önállóan kell megválasztania a szocialista építés útját. Maga az élet is bebizonyította, hogy ez az egyedüli helyes út ebben az irányban. A mostani megbeszélés során ebben a kérdésben megegyeztünk. Úgy véljük: amennyiben egyes általánosabb elméleti vagy gyakorlati kérdésben vannak is nézetkülönbségek közöttünk, ezeket nem kell eltúlozni, arra törekedjünk, hogy jobban megértsük egymást, helyezzük előtérbe azokat a témákat, amelyekben közös az álláspontunk. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb kérdésben, beleértve a szocialista építés kérdéseit is, közös álláspontot sikerült kialakítani. Maradtak még meggondolandó és megvitatandó kérdések természetesen, de az a keret amelyben megegyeztünk, jó és széles perspektívákat nyújt, így népeink és pártjaink között az együttműködésben. Az egyetlen, aki eldöntheti, hogy milyen politikát folytatunk, az az adott ország népe. Senki sem tekintheti magát az igazság letéteményesének valameny- nyi kérdésben. Nicolae Ceausescu végül kifejezte meggyőződését, hogy a most született megegyezések fontos mozzanatai lesznek a két párt és a két nép további kapcsolatainak. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizottsága Nicolae Ceausescu meghívását. — Nagy várakozással jöttünk, várakozásunkban nem csalódtunk — mondta. — A hasznos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy eszmét cseréljünk kétoldalú kapcsolatainkról. Tájékoztathattuk a Román Kommunista Párt vezetését az MSZMP törekvéseiről, megismerhettük véleményüket a kétoldalú kapcsolatokról, valamint azt a gondolkodásmódot, ahogyan román elvtársaink vizsgálják a szocializmus építésének kérdéseit. Minden kérdésről szót váltottunk, ami a magyar közvéleményt, a párt tagságát foglalkoztatja, amely hatással lehet jövőbeni együttműködésünkre. Vannak olyan kérdések is, amelyek megközelítésében felfogásunk eltér. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy szinte minden kérdésben segítő szándékkal válthattunk szót, cserélhettünk véleményt, és meg vagyok arról győződve, hogy közös akarattal a vitatott kérdések is megoldhatók. — Tárgyalásunkat végigkísérte az a felelősségtudat, amellyel népünknek tartozunk politikánk alakításakor, a szocialista világnak és az egyetemes emberi érdekeknek, törekvéseknek. Hasonló a véleményem tárgyalópartneremmel: politikánk minősítése a gyakorlati tapasztalatok alapján elsősorban és mindenekelőtt népeinkre vár. Egyöntetűen arra törekedtünk, hogy az együttműködés lehetőségeit keressük, ezért mindenekelőtt a termeléssel összefüggő kérdésekben állapodtunk meg. Úgy gondoljuk, hogy e téren már eddig is szép eredményeket értünk el, de mégsem lehetünk elégedettek, hiszen úgy látjuk: kölcsönösen nagy tartalékaink vannak még. Fontosnak tartottuk kölcsönösen, hogy ne csak a politikusok, hanem a nép is folytasson diplomáciai tevékenységet. Ezért bátorítjuk a turizmust: népeink ismerkedjenek meg egymás országának életével, természeti kincseivel, adottságaival, élvezzék a barátságból származó előnyöket. Ügy látjuk, a történelmi múlt is sok kérdés feltárását teszi indokolttá, ezért a történelmi vegyes bizottság munkájának bátorításában állapodtunk meg, s a kulturális vegyes bizottságot is arra kérjük; szervezze kulturális kapcsolatainkat, munkálkodjon a kulturális együttműködésen. Közös szándékkal kiszélesítjük az újságírók cseréjét, hogy a tömegtájékoztatás útjain keresztül is még több reális információt, ismeretet juttassunk el népeinkhez. Kijelenthetem: a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi és politikai kötelességének tartja, hogy minden korábbi jelenlegi megállapodást maradéktalanul betartson, és a politika eszközeivel szervezze az állam, a társadalom, a gazdaság különböző szervei közötti kapcsolatok elmélyítését. A sajtókonferencián a továbbiakban kérdésekre válaszoltak a főtitkárok. A nap folyamán Szűrös Mátyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművén. A kegyeletes megemlékezésen jelen volt Szűts Pál. A sajtókonferenciát követően ünnepélyes keretek között búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A magyar és román zászlóval, valamint a két párt főtitkár fényképével díszített megyeháza előtti téren felsorakozott a díszőrség, amelynek tisztelgő sorfala előtt elvonult a magas rangú vendég és vendéglátója. Felcsendült a magyar és a román Himnusz, majd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu búcsút vett egymástól. Ezt követően az MSZMP főtitkára gépkocsiba szállt, elindult Magyarország felé. Grósz Károly és kísérete a késő esti órákban érkezett vissza Magyarországra. Az MSZMP főtitkára Szegeden interjút adott a televízió számára. Szervezetesdi helyett politizálni kell (Folytatás az 1. oldalról) végül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi időszakban a KISZ-nek nem szervezetesdit kell játszania, hanem politizálnia kell, és tömégimunkát kell végeznie. A testület megerősítette korábbi határozatát az országos KISZ-értekezlet ösz- szehívásáról. Időpontjául a november 18—20. közötti időszakot jelölte meg, helyszínéül pedig Székesfehérvárott a Videoton oktatási központját választotta. A küldöttek kiválasztásának módjáról — élénk viták után — úgy határozott, hogy egyes választott tisztségviselők küldöttként vegyenek részt az értekezleten. A Központi Bizottság mandátumot és lehetőséget adott arra, hogy csoportok szerveződhessenek a KISZ-ben a különböző kérdések megvitatására, a közös álláspontok kialakítására, ennek érdekében akár különböző szintű fórumok összehívására. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy ez az alulról kezdeményezett szerveződési folyamat nem vezethet a KISZ szétveréséhez. A KB úgy döntött, hogy a KlSZ-érte- kezlet választási jogköréről később határoz. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot több módosítással elfogadta a KISZ Központi Bizottsága, s a végleges kidolgozással Hámori Csabát bízta meg. Az ifjúsági szövetség vezető testületé a következő ülését október 1-jén tartja. Ekkor tesz javaslatot a KISZ-értekezlet vitaanyagaira és technikai kérdéseire. Ezen az ülésen tájékoztató hangzik majd el az országos munkaerőhelyzet alakulásáról, a fiatalok elhelyezkedésének idei tapasztalatairól, s javaslatot terjesztenek elő ezzel összefüggésben a KISZ feladataira. Ugyancsak javaslatot tesz a KB és a KISZ állásfoglalásának alapelemeire a foglalkoztatáspolitika átfogó továbbfejlesztésével kapcsolatban. Végezetül a testület Szabó Györgyöt, a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőhelyettesét kinevezte a KISZ képviselőjévé a DlVSZ-iben, s ő a szokásoknak megfelelően a DÍVSZ főtitkári posztját tölti be. Szabó Györgyöt egyben megválasztotta a KISZ KB titkárságának tagjává. KÖZŐS KÖZLEMÉNY Közös megállapodás, alapján 1988. VIII. 28-án Aradon munkatalálkozóra került sor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke között. A megbeszéléseken magyar részről jelen volt: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Szűts Pál Magyarország bukaresti nagykövete, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, KB-titkár, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Traian Girba, a Román Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának elnöke, Traian Pop külügyminiszter-helyettes ült asztalhoz. A két pártvezető kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk szocialista építésének időszerű feladatairól, széles körű véleménycserét folytattak a magyar—román együttműködésről, a baráti és jószomszédi viszonyról, valamint a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A munkajellegű konstruktív légkörű megbeszéléseken hangsúlyozták közös óhajukat, hogy feltárják a két párt és a két nép közötti együttműködés erősítésének módjait, tevékenykedjenek a magyar—román kapcsolatokban tapasztalható problémák leküzdéséért, a baráti és jószomszédi kapcsolatok további erősítéséért. Aláhúzták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az új társadalmi rend építése, a jólét és a civilizáció szintjének növelése, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett aktív együttműködésüknek. Hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések és véleménycserék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gazdasági és műszaki-tudományos potenciálja, valamint a gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtsenek a gazdasági cserék kiszélesítésére, a termelési együttműködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltségét, hogy fejlesztik a kulturális, a tudományos és a turisztikai kapcsolatokat. a delegációk — közte újságíró küldöttségek — cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös megismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és barátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két ország és nép gazdasági és társadalmi fejlődését segítő magyar—román kapcsolatok erősítése hozzájárulást jelent az európai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőben minden olyan alkalommal, találkozzanak. amikor azt a közös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceausescu ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebéden a főtitkárok pohárköszöntőben éltették a magyar —román barátságot, az együttműködés erősítését szorgalmazva. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a mostani magas szintű találkozó és a megbeszélések fontos eseményt jelentenek a kétoldalú kapcsolatok jövőbeni fejlődésében, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság, az MSZMP és áz RKP, a magyar és a román nép közötti barátság és jószomszédság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművénél. a LEMP KB ülésén Kritikus, önkritikus szellemben B kambodzsai kérdésről Kínai—szovjet tárgyalások „Immár látni egy kis fényt a kambodzsai alagút végén” — jelentette ki szombaton a pekingi repülőtéren Igor Ro- gacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki egy hétig tartó tárgyalásokra érkezett a kínai fővárosba. Kína és a Szovjetunió között első ízben lesznek külön megbeszélések a kambodzsai kérdésről. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy Kína a közelmúltban — ráadásul Csao Ce- jang KB-főtitkár személyében — több figyelemre méltó bejelentést tett a kambodzsai kérdésben. Csao Ce-jang egy korábbi állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína nem kívánja a „vörös khmerek” kizárólagos kormányzását a délkeletázsiai országban. Mint ismeretes, a „vörös khmerek” legfőbb támogatója, minden tekintetben, éppen Kína. Szintén megfigyelők mutatnak rá arra, hogy egy esetleges siker megnyithatná az utat a kínai—szovjet csúcstalálkozó előtt. Kína úgy véli, hogy a kambodzsai kérdés megoldatlansága képezi a legfőbb akadályt a két ország viszonyának teljes normalizálása előtt. Az irak—iráni fonton Csak kisebb incidensek Genfben vasárnap délután folytatódtak a tárgyalások az ENSZ főtitkárának közvetítésével az iraki és az iráni külügyminiszter között. A két küldöttség szombaton — Pérez de Cuellar javaslatára — egynapos tárgyalási szünetet tartott. Szlavko Jovics jugoszláv tábornok, az iraki—iráni tűzszünetet ellenőrző ENSZ- erők parancsnoka vasárnap Bagdadban kijelentette, hogy a két fél eddig betartotta az augusztus 20-án életbe lépett fegyvernyugvást. A fronton azóta csak „kisebb incidensek” történtek — mondta. Eközben Irak és Irán egyaránt azzal vádolta a másik felet, hogy az megsérti a tűzszünetet. Kritikus, de mindenekelőtt önkritikus szellemben folytatta ülését vasárnap a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A Politikai Bizottság szombaton előterjesztett két beszámolója után, arra mintegy válaszul, Zbigniew Messner kormányfő és Zdzislaw Sadow- ski, a reform megvalósítását irányító miniszterelnök-helyettes, aki nem tagja a LEMP-nek, egyaránt védelmébe vette a kormány politikáját, bár beismerték, hogy az év eleji egyszeri áremelésekkel elképzelt egyensúlyjavító politika kudarcot vallott. Mindketten kitartottak amellett, hogy a kormány a Szejm által elfogadott reformprogramot következetesen végrehajtja. Messner kormányfő, aki egyben a LEMP KB PB tagja is, hosszú felszólalásában a még most is tartó sztrájkok politikai jellegét hangsúlyozta és úgy vélekedett, hogy az ott megfogalmazott gazdasági követelések teljesítése a lengyel gazdaság összeomlását eredményezné. Óvott attól, hogy az akkori hibát most megismételjék és javasolta: vezessenek be ár- és bérstoppot, amelynek időtartama alatt felfüggeszSzombaton Kabulban megkezdődött a Nemzeti Tanács (parlament) ülése. A tanácskozáson felszólalt Mohammad Nadzsibullah afgán államfő. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy az afgán vezetés a testvérháború beszüntetését tartja jelenleg legfontosabb feladatának. Az afgán elnök ismét leszögezte, hogy az 1987 elején meghirdetett megbékélési politika teljes mértékben megfelel az afgánok nemzeti érdekeinek. A szovjet hírügynökség tenének minden bértárgyalást. A többi felszólalást is a vélemények sokszínűsége, a javasolt megoldások változatossága jellemezte. A többség azonban a kormány felelősségét hangsúlyozta és gyors, határozott lépéseket követelt. Javaslat hangzott el arról is, hogy össze kellene hívni a LEMP rendkívüli küldöttértekezletét. Vasárnap délután még további felszólalásokkal folytatódott a vita, ezt követően határozatok meghozatalával fejeződött be a KB ülése. * * * A lengyel minisztertanács vasárnapi rendkívüli ülésén a kormány reformbizottságának javaslatára elvetette az ár- és bérstop bevezetését. A LEMP KB Politikai Bizottságának beszámolójában szereplő és a KB ülésén is többször megfogalmazott indítvánnyal szemben foglaltak állást a nagyüzemek vezetői és a szakszervezetek is és így éles vita után született meg a döntés. A kormányt még az ország parlamentje hatalmazta fel ez év májusában rendkívüli hatáskörrel, amelyben szerepelt az ár- és bérstop bevezetésének lehetősége is. szombati beszámolója szerint kivonták a központi kormány csapatait az ország középső részén fekvő Bamiján tartományból. ahol eddig heves harcokat vívtak a kormány- ellenes fegyveresekkel. A tartományban a helyzet „rendkívül feszültté vált” — közölte a TASZSZ az afgán hivatalos hírügynökséget idézve. A szovjet csapatok a kivonulási menetrendet betartva már elhagyták az afganisztáni tartomány területét. Afgán parlament A legfontosabb feladat a testvérháború beszüntetése
