Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 27. I Heti világhiradó I Reagan levele Grész Károlyhoz Szovjet és amerikai gyerekek karneváli hangulatban vonul­tak fel az Arbat utcában, akik A gyermekek a XXI. század formálói című barátsági tábor keretében tartózkodnak a szovjet fővárosban (MTI — Telefotó) SZOMBAT: Életbe lépett a tűzszünet az 1200 kilométeres iraki—iráni frontvonal teljes hosszában — Iszlámábádban eltemették a repülőszeren­csétlenségben elhunyt Ziaul Hakk pakisztáni elnököt — Az ír Köztársasági Hadsereg elnevezésű szélsőséges szer­vezet Eszak-lrországban fel­robbantott egy brit katoná­kat szállító autóbuszt. A merényletben 8 katona meg­halt, 28 súlyosan megsebe­sült. VASÁRNAP: Több mint ezer ember meghalt az Indiában és Nepálban pusztító föld­rengés során — A moszkvai Puskin téren a Demokra­tikus Szövetségnek nevezett szervezet engedély nélkül tüntetést tartott az 1968-as csehszlovákiai események évfordulóján. A néhány száz főnyi tömeget a rendőrség szétoszlatta — Ugyanezen al­kalomból Prágában mintegy négyezren tüntettek; a rend­őrség itt is közbelépett és többeket őrizetbe vett. HÉTFŐ: Az ENSZ és az Af­rikai Egységszervezet kezde­ményezésére nemzetközi kon­ferencia kezdődött Oslóban a dél-afrikai menekültek kérdéséről — Angola. Kuba és a Dél-afrikai Köztársaság képviselői aláírták a há­rom ország katonai vegyes­bizottságának létrehozásáról szóló dokumentumot. A bi­zottság az angolai—namíbiai határon életbe lépett tűz­szünetet ellenőrzi. KEDD: Ausztriában Schwe­chat és Schwardorf között súlyos szerencsétlenséget szenvedett egy magyar tu­ristákat szállító autóbusz. Az utasok közül tizenketten meghaltak, öten súlyosan megsebesültek. SZERDA: A ciprusi kérdés rendezéséről tárgyalt Géni­ben Georgiosz Vasziliu és Rauf Denktas, a ciprusi gö­rög, illetve török közösség vezetője. CSÜTÖRTÖK: Genfben meg­kezdődött a béketárgyalás az iraki és az iráni külügymi­niszter között — Takesita Noboru japán miniszterelnök hivatalos látogatásra Peking- be érkezett — Üiabb tünte­tés volt a Karabah-hegyvi- déki Autonóm Terület szék­helyén, Sztyepanakertben. PÉNTEK: Sikertelenül feje­ződtek be Panmindzsonban a KNDK és Dél-Korea oarla- menti képviselőinek tárgya­lásai a KNDK olimpiai rész­vételéről. Milyen tanulságokkal szol­gálnak a lengyel vezetés szá­mára az augusztusi sztráj­kok? A Lengyelországból érkező hírek a sztrájkhullám visz- szavonulásáról szólnak. Szi­léziában már csak néhány vezetés határozott lépéseket tett a törvénytelennek minő­sített sztrájkok letörésére. Nyilvánvaló viszont, hogy a „tűzoltás” messze nem ele­gendő, átfogó intézkedésekre van szükség a helyzet nor­malizálásához. Hamarosan összeül a LEMP Központi Bizottsága és sürgősen ösz- szehívták a lengyel parla­ment, a Szejm őszi üléssza­kát. A legális szakszervezeti mozgalom nem értett egyet ugyan a munkabeszünteté­sekkel, de a helyzet elmérge­sedéséért egyértelműen a kormányt, annak gazdaság- politikáját tette felelőssé. A bírálat egy részévei a veze­tés is egyetért, és a refor­mok következetesebb megva­lósítását ígéri. A jelenlegi körülmények között azonban súlyosabbnak tűnik az a megállapítás, hogy nincs megfelelő mechanizmus a gazdasági nehézségek miatt törvényszerűen keletkező fe­szültségek kezelésére. A dol­gozók egy része úgy látja, hogy véleményének kifejezé­sére és hathatós képviseleté­re a sztrájk az egyetlen esz­köze. A lengyel vezetés évek óta hangoztatja, hogy a párbe­széd, a nemzeti közmegegye­zés építésének híve. Az au­gusztusi sztrájkok ugyanak­kor arra figyelmeztetnek, hogy az ennek érdekében tett eddigi lépések nem igazán eredményesek: a közmeg­egyezést elutasító erők képe­sek saját érdekeiknek meg­felelően kiszélesíteni a bel­Eddig arra hivatkozott, hogy ha a terület független len­ne, ott szabadon szervez­kedhetnének a fajgyűlölő re­zsim felszámolásáért harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszus fegyveresei. Hasonló indo­kokkal törtek be a dél-afri­kai csapatok Angola terüle­tére: ott — úgymond — a Namíbia függetlenségéért küzdő Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezet (SWAPO) bázi­sait kellett felszámolniuk. Emellett Pretoria elengedhe­tetlen feltételnek szabta, hogy távozzanak Angolából a kubai csapatok, amelyek ép­pen a dél-afrikai agresszió miatt érkeztek 1975 novem­berében az afrikai országba. Hosszú éveken át semmi esély sem látszott kompro­misszumra. A regionális vál­ságod kezelésének logikájá­ban bekövetkezett változás azonban itt is eredményre vezetett. Már az komoly en­gedmény volt, hogy a közve­títő szerepet egyedül az Egyesült Államok játssza. Angola és Kuba a rendezés érdekében elfogadta, hogy a kubai csapatok távozzanak. (Ennek feltételeként Wa­shington és Pretoria gyakor­latilag lemondott arról a kö­veteléséről, hogy az angolai kormány ossza meg a hatal­mat az UNITA nevű ellen- forradalmi szervezettel.) A Dél-afrikai Köztársaság vál­lalta, hogy szeptember 1-ig kivonja Angolába betört csa­patait. A SWAPO elfogadta az ideiglenes fegyverszüne­tet, sőt a szervezet elnöke, Sam Nujoma azt is közölte, hogy hatalomra jutása ese­tén a SWAPO semmiféle ba­rátságtalannak minősíthető lépést nem tesz a Dél-afri­kai Köztársasággal szemben. A kubai csapatok kivoná­sának menetrendjéről ma ér­nek véget a tárgyalások a kongói fővárosban. A kezdet­ben alaposan eltérő állás­pontokból valószínűleg itt is sikerül közös véleményt for­málni. Ezzel megteremtőd­nek a feltételek ahhoz, hogy hozzá lehessen kezdeni a Biztonsági Tanács tízéves határozatának végrehajtásá­hoz. Mark Palmert, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követét, kérésére, fogadta Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes. A nagykövet átnyújtotta Ronald Reagan elnöknek Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához in­tézett levelét. Ronald Reagan üzenetében a főtitkár láto­gatását a fejlődő magyar— amerikai kapcsolatok fontos szakaszának nevezte. Az amerikai elnök kifejezte kor­mánya meggyőződését, hogy a magyar vezetés az elkö­vetkező évtizedben is foly­tatja a nemzet érdekeit szol­gáló politikáját. II lengyel kormány ellen fiz ÖPZZ bizalmatlansági indítványt fontolgat A legális lengyel szak- szervezeti mozgalom orszá­gos vezetése bizalmatlansá­gi indítvány beterjesztését fontolgatja a kormány ellen — mondotta Franciszek Ciemny, az OPZZ országos tanácsának szóvivője egy rádióinterjúban. Mint isme­retes az OPZZ országos ta­nácsának végrehajtó bizott­sága már a múlt hét szom­baton rendkívüli parlamenti ülés összehívását követelte a kormány gazdaságpoliti­kájának felülvizsgálatára, mert azt teljesen elhibázott- niak tartja. Ciemny a rádiónak el­mondta, hogy a kormány hi­vatalos válasza után is fenn­tartja a mozgalom korábbi véleményét, amely a kor­mány rossz gazdaságpoliti­káját, mindenek előtt az el­hibázott ár- és bérpolitikát tartja a jelenlegi feszültség és sztrájkok fő okának. A szóvivő jelezte, hogy az OPZZ a LEMP Központi Bizottságának közelgő ülé­sén. de a szejmben is fel fogja vetni a szakszervezeti törvény módosítását és a szakszervezetek szereoének alkotmánvos rendezését fog­ja javasolni. Burma Tömegtüntetés Békés, vértelen hatalom- átvételre szólította fel az összegyűlteket pénteken, Burma történelmének legna­gyobb tüntetésén Aung San Suu Kyi, az ellenzék leg­újabb vezetője. A hírügynökségek jelenté­sei szerint legalább egymil­liós tömeg előtt mondott be­szédet Aung San Suu Kyi. A 42 éves asszony Aung San tá­bornoknak, Burma egyik leg­nagyobb nemzeti hősének, a gyarmati uralom elleni fel­szabadító harc egyik vezető­jének leánya. Három, hagyományos ruházatba öltözött iraki asszony sétál az iraki—iráni háború egyik egykori célpontjának, Baszrá- nak utcáin (MTI — Telefotó) Gőzön István ENSZ-közvetítéssel bányában tart a munkabe­szüntetés, Szczecinben — igaz a katonák közreműkö­désével — teljesen zavarta­lanul működik a tömegköz­lekedés. A gdanski kikötő egyes körzeteiben szintén megindult a munka. Ha nem is ismétlődött meg 198Ű augusztusa, a mos­tani sztrájkok komoly figyel­meztetést jelentenek a len­gyel vezetés számára. Senki nem vitatja, hogy a tiltako­zás a romló életkörülmények miatt kezdődött — így pél­dául a 100—120 százalékos infláció miatt a dolgozók 50 százalékos béremelést sürget­tek — ám a gazdasági köve­telések szinte azonnal politi­kai jellegűvé váltak. Minde­nütt jelszó lett a hét éve be­tiltott „Szolidaritás” szak- szervezet újbóli engedélyezé- se. A lengyel állami és párt­politikai nehézségeket. Mi tette lehetővé, hogy na­pirendre kerülhessen a na­míbiai függetlenség megadá­sáról hozott ENSZ-határozat végrehajtása? Egy hónap híján 10 éve született meg az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 435-ös számú, határozata arról, hogy a korábbi német gyarmat Namíbiának biztosítani kell önállóságát. E határozat mindeddig papíron maradt. Most úgy tűnik, sikerül meg­oldást találni. A délnyugat­afrikai rendezés néven is­mertté vált folyamat néhány hónapja alatt Angola, Kuba és a Dél-afrikai Köztársaság elfogadta a megállapodás elveit, és most a végrehajtás gyakorlati lépésein dolgozik. Namíbiát létfontosságú te­rületnek tartotta — és tartja — biztonsága szempontjából a Dél-afrikai Köztársaság. Folytatódnak az irak-iráni béketárgyalások Teherán az 1975-ben rög­zített iraki—iráni határvonal megújított elismerésétől te­szi függővé a megbékélést. Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter pénteken, az ENSZ-közvetítéssel folyó genfi béketárgyalások máso­dik napján ismertette a saj­tó előtt Irán feltételeit. Eszerint ahhoz, hogy a tűzszünet tartós békeállapot­tá fejlődjék, három okmány tartalmát kell elfogadni és tiszteletben tartani. Ezek: az ENSZ Biztonsági Taná­csának 598. számú határo­zata; Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár terve a fenti BT-határozat megvaló­sítására; valamint az Irak és Irán által 1975-ben kötött al­gíri szerződés. A megbékélés teheráni fel­tételeinek legérdekesebb pontja a harmadik, vagyis az algíri szerződés melletti kiállás. A szóban forgó ok­mány úgy állapítja meg Irak és Irán határát, hogy hajózási jogokat biztosít Iránnak a Satt El-Arab ví- ziúton. Ez a határfolyó, il­letve annak környéke volt nyolc esztendővel ezelőtt az ellenségeskedések kirobba­násának színtere. A háború 1980. szeptember 22-i kezdete előtt egy héttel Irak fel­mondta az algíri szerződést, arra hivatkozva, hogy az kényszer hatására jött létre. Rendelet a letéti jegyekre! (Folytatás az 1. oldalról) A lakásszövetkezetek a jövőben a lakóházak felépí­téséről és fenntartásáról va­ló gondoskodás mellett fog­lalkozhatnak lakóházaik kör­nyezetének alakításával, tag­jaik életkörülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszö­vetkezetek a jövőben úgy is létrehozhatók lesznek, hogy a lakóházban lévő lakások a szövetkezet tulajdonában állnak, és a tagot a lakás ál­landó használatának joga il­leti meg. Megnyílik a lehető­ség arra, hogy a lakást vá­sárolni nem tudó leendő la­kásszövetkezeti tagok kisebb ellenérték fejében juthassa­nak a használat jogán ala­puló lakhatási lehetőséghez. A nyugdíjasházi elhelyezés iránti növekvő igény folytán az új szabályozás lehetővé teszi a lakások használatá­nak jogán alapuló nyugdí­jasházi lakásszövetkezet A letéti jegy olyan új értékpapír, amelynek be­vezetésével a kormány megteszi az első lépést a lakosság és a gazdálkodó szervezetek bankkapcso­latait elhatároló korlátok megszüntetésére — tájé­koztatta az MTI munka­társát Rusznák Tamás, a Pénzügyminisztérium jogi főosztályának munkatársa. A letéti jegyet a pénzin­tézetek, magán személyek és jogi személyek részére egyaránt kibocsáthatnak és az korlátozás nélkül át­ruházható. Ennek az ér­tékpapírnak a kamatait a pénzintézetek szabadon alakíthatják, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott felső korlátot. Még nem született döntés a kamat felső határáról, ez várha­tóan a hároméves OTP- takaréklevél kamata körül fog alakulni. A biztosító­kat kivéve valamennyi pénzintézet kibocsáthat le­téti jegyet, így ebbe az akcióba bekapcsolódhatnak a kereskedelmi bankok, az OTP, a takarékszövet­kezetek, valamint a sza­kosított pénzintézetek. Az értékpapír lekötési ideje három év, ám lehetőség van arra, hogy a pénzin­tézetek ennél rövidebb idő­re is kibocsássanak letéti jegyet. A kibocsátásban olyan nagyfokú szabad­sággal rendelkeznek, hogy minden egyes ügyféllel kü­szervezését. A törvényerejű rendelet október I-jén lép hatályba. A letéti jegy a középtávú lakossági, vállalati és szö­vetkezeti megtakarításokat szolgálja, és kibocsátására bankok, valamint szakosított pénzintézetek jogosultak. Az új kamatozó értékpapír kor­látozás nélkül átruházható. A letéti jegy lejárati ideje minimálisan egy, maximáli­san három év. és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szeptember 15- én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről hatá­rozott, bírákat mentett fel és választott meg, és kegyel­mi ügyekben döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei ha­tállyal művelődési miniszté­riumi államtitkárrá kinevez­te. lön is megállapodhatnak különböző, a befektetőnek legmegfelelőbb lekötési időben. Hasonló a helyzet az értékpapír-címletek meghatározásánál is. Vár­ható, hogy a bankok a köt­vényekhez hasonlóan meg­határozott címletű érték­papírokat fognak kibocsá­tani, de arra is lehetőség van, hogy a címlet érté­két a befektetővel közösen megállapodva határozzák meg. Várhatóan ez az érték­papír egyaránt kedvező befektetési formát kínál a lakosságnak, és a vállala­toknak. A szakemberek ar­ra számítanak, hogy már a kezdeti időszakban igen keresett lesz. A lakásfi­nanszírozás jelenlegi rend­szerében azonban egyelőre nem kívánatos, hogy az OTP-nél elhelyezett lakos­sági betétállomány csök­kenjen. Ez szolgál fedeze­tül ugyanis az OTP által nyújtott lakossági hitelek­nek, amely egyik legfonto­sabb forrása a lakásvásár­lás, a lakásépítés finanszí­rozásának. Ezért a Ma­gyar Nemzeti Bank más pénzügyi tervező szervek­kel együttműködve közö­sen meghatározza az év során kibocsátható, a la­kosság által is megvásá­rolható értékpapírok mér­tékét. Ezt a keretet a pénz­intézeteknek figyelembe kell venniük a letéti jegy kibocsátásánál. Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) testületé pénteken, kétnapos­ra tervezett ülésén. A testület elé terjesztett írásos javaslat vázolja az if­júság helyzetét és a várha­tó folyamatokat. Arra törek­szik, hogy megfogalmazza az ifjúságpolitika hangsú­lyait, kiemelve, hogy nem külön ifjúságpolitikára van szükség, hanem olyan jövő­centrikus társadalompoliti­kára, amely ifjúságpárti. Az ifjúsági intézményrendszer­rel kapcsolatban a fiatalok körében elkezdődött folya­matokra, valós szándékokra és az alulról jövő kezdemé­nyezésekre építve villantja fel a struktúrálódási lehető­ségeket, és jelzi az ifjúsági szövetségnek a más ifjúsági szerveződésekkel kialakítan­dó viszonyát. A párt ifjúsá­gi szervezetével foglalkozó Irész a párt és a KISZ szer­vezetének újszerű kapcsola­tát, az ifjúsági szervezet tar­talmi munkájának tovább­fejlesztését. valamint szerve­ződési-szervezeti kereteinek lehetséges változatait taglal­ja. A KISZ mandátumot kér a Politikai Bizottságtól a szervezet politikai platform­jának és felépítésének ki­dolgozására. Az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében Nagy Imre, a KISZ KB titkára ki­fejtette: az ifjúságpolitikától elválaszthatatlan a KISZ jö­vőjéről való gondolkodás. A KISZ is változásra érett, ezért mélyreható, az alapo­kat érintő reformok kelle­nek. Ez a változtatás nem öncél, nem jelentheti mind­annak gyengítését, és külö­nösen nem szétrombolását, ami működik, ami ma érték. A KISZ történetének legna­gyobb átalakulása előtt áll. Ennek az átalakulásnak a célja nem a felszámolás, ha­nem éppen ellenkezőleg az erősítés. A KISZ Központi Bizott­ságának tagjai írásban kap­ták meg a javaslatot az or­szágos KISZ-értekezlet kül­döttválasztásának rendjére, időpontjára és helyszínére. A javaslatokról a résztvevők 12 csoportban folytattak vi­tát. A késő esti órákig tartó tanácskozás szombaton ple­náris üléssel folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom