Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

xxxix. évf. 205. sz., 1988. augusztus 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AUGUSZTUS 28-ÁN ARADON Magyar—román pártfőtitkári munkatalálkozó Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke augusztus 28-án, vasárnap Aradon munkatalál­kozót tart. II termelőnek minden forint számit Szabad egy injekcióra? Abdul Vakil Budapesten Külügyminiszteri tárgyalás Uj tanév kezdődik A jövő héten ismét bené­pesülnek az iskolák. A me­gyében ötvenötezer általá­nos iskolás, tízezer-négyszáz gimnazista illetve szakkö­zépiskolás, továbbá hétezer­ötszáz szakmunkástanuló szá­mára jelzi a vakáció végét a szeptember 1-jei becsenge- tés. ötezer-hétszáz hatéves­nek pedig a gondtalan kis­gyermekkor végét. Az óvoda játékait felcserélik a tan­könyvekkel, füzetekkel. Az utóbbi években sajnos egyre kevesebb az első osz­tályos kisdiák a megyében is. A jelenlegi nyolcadiko­sok még több mint nyolcez­ren kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Ez a korosztály jelenti a het­venes évek demográfiai hul­lámának legnagyobb létszá­mú évfolyamát. Ha sikere­sen befejezik tanulmányai­kat, akkor jövőre több mint- kétezerrel kevesebb diák tanul az általános iskolák­ban. S az előzetes számítá­sok szerint ezerrel nő a kö­zépfokú intézmények tanu­lóinak száma. Ez nem csekély feladatot jelent az oktatásirányítás s a középiskolák számára, de nem javul lényegesen az ál­talános iskolák helyzete sem. Az épületek egy része ugyan­is elavult, s a karbantartá­sok, felújítások sorozatos el­maradása sem tett jót az ötven-százéves iskoláknak. Noha az utóbbi évtizedben nem kis erőfeszítések árán új tantermekkel bővültek a meglevő intézmények, új is­kolák nyitották meg kapui­kat, a tantermek száma még­is csak kisebb mértékben gyarapodott, hiszen fel kel­lett számolni a szükségtan­termeket. Műszaki okok, avulás, szanálás stb. miatt 1981—1985. között 4300 osz­tályterem szűnt meg az or­szágban ! Az általános iskola fej­lesztése, valamint a közokta­tás a szükségesnél alacso­nyabb részesedése a nemze­ti jövedelemből azt a kö­vetkezményt vonta maga után, hogy a középfokú in­tézményhálózat bővítése el­maradt a kívánatos szinttől, így az ország több városá­ban, köztük Szolnokon is, középiskolává alakítanak át csökkenő létszámú általános iskolát. Bármennyire is fáj­dalmas ez elsősorban az érin­tettek számára, kényszerű lépés, hiszen a nyolcadiko­sok ezrei kopogtatnak évről évre a középiskolák kapuin, s már az idén is akadtak olyan 14 évesek, akik sehova sem nyertek felvételt. Olyan gyerekekről van szó, akik­nek a tanulmányi eredmé­nye éppenhogy elérte az elégségest. Az ő küdarcuk a nevelés-oktatás minőségéről is árulkodik. Akárhogy is szeretnénk az ellenkezőjét, a közoktatásra fordítható pénz összege nem éri el az idén sem a kívánt szintet. Tudomásul kell ven­nünk, hogy jelenlegi gazda­sági helyzetünkből annyire futja. A hiányzó forintok azonban nem adnak minden­re magyarázatot. Az iskola belső életének szervezése, de­mokratizmusa a tartalmi munka korszerűsítése, re­formja, a nevelés-oktatás minőségének javítása nem elsősorban pénzkérdés, h a- nem sokkal inkább a gyak­ran emlegetett „emberi té­nyező” függvénye. Hiszen számos példával igazolhat­nánk, hogy nehéz körülmé­nyek között is lehet előre­haladni, újítani, értéket te­remteni. Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivő­je pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Mint ismeretes, a ma­gyar—román viszonyt hosz- szabb ideje terhelő problé­mák megvitatása érdekében a magyar fél több alkalom­mal különböző szintű két­oldalú tárgyalásokat szor­galmazott. Ezt pártunk Köz­ponti Bizottságának a Román Kommunista Párt levelére júniusban küldött válasza is megerősítette, amelyben töb­bek között miniszterelnöki találkozót is javasoltunk. Az MSZMP főtitkára, Grósz Ká­roly több nyilatkozatban is hangsúlyozta tárgyalási kész­ségünket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu augusztus 25-én, csütörtökön diplomá­ciai úton indítványozta, hogy a hét végén legfelső szintű véleménycserére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bizottsága ma soron kívüli ülésen megvitatta a román kezdeményezést. A magyar A Rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága tegnap délelőtt tartotta idei, soros beszámoló részköz­gyűléseit, amelyen a vezető­ség számot adott az eszten­dő eddig eltelt részében végzett munkáról, és szó esett a jövő néhány kérdé­séről is. A téesz nagy terü­leti tagoltsága, s a jelentős távolságok miatt nehéz len­ne ilyen alkalmakkor egy nemzet iránti felelőssége tu­datában, a kialakult hely­zetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére ma­gyar részről elfogadjuk a javaslatot. A kétoldalú legfelső szin­tű megbeszélés tárgyalási készségünk megvalósulását jelenti. Párbeszédre ösztö­nöz bennünket az a körül­mény is, hogy a magyar—ro­mán viszonyt terhelő prob­lémák túlmutatnak a két or­szág kapcsolatain: zavarják a szocialista országok közössé­gének együttműködését és az európai enyhülés és biza­lom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a magyar, a román és az e tájon élő valamennyi nép egymásrautaltságát, törté­nelmi sorsközösségét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalások hívei va­gyunk, nincsenek kikötése­ink a párbeszéd megkezdé­séhez, a feszítő problémák rendezéséhez. A magunk ré­széről nyitottak vagyunk: fe­helyre gyűjteni a teljes tag­ságot, így már hagyomány, hogy ezeken a sajátos fóru­mokon, egy-egy terület köz­pontjába — Rákóczifalva, Szajol. Szandaszőlős — rész- közgyűléseket hív össze a vezetőség. A termelőszövetkezet 1982 és 1987 között nehéz idősza­kot élt át, s teljes mélypont­(Folytatás a 3. oldalon) lelősségteljesen mérlegelünk valamennyi román kezdemé­nyezést. Elvi álláspontunk alapján arra törekszünk, hogy a két nép valóságos ér­dekei és a kölcsönös előnyök alapján kétoldalú kapcsola­taink mesterséges akadályok nélkül fejlődjenek politikai, gazdasági, kulturális, lakos­sági és nemzetiségi téren egyaránt. Készséggel meg­tárgyalunk minden olyan kérdést, amely országaink, népeink, pártjaink közös érdeklődésére tarthat szá­mot, amely joggal aggasztja hazánk lakosságát és mind­inkább foglalkoztatja a nem­zetközi közvéleményt is. Meggyőződésünk: az MSZMP nemzeti és internacionalista kötelessége, hogy eddigi te­vékenységével összhangban, határozottan és felelősség- teljesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapuló együttműködés lehe­tőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román megbeszé­lések joggal tarthatnak szá­mot széles körű érdeklődés­re. Ebben is az utóbbi idő­ben kialakított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakor­latot kívánjuk követni — hangsúlyozta végül a szóvi­vő. Vidékfejlesztés Regionális kérdések Ma­gyarországon címmel tudo­mányos tanácskozást ren­dez októberben az MSZMP Politikai Főiskola a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem. A Gödöllőn megtartan­dó tanácskozáson áttekintik az elmúlt évtizedek terület- fejlesztését. A konferencián egyben emegemlékeznek arról, hogy harminc éve született meg az MSZMP Politikai Bizott­ságának határozata a vidéki ipartelepítésről, az Alföld fejlesztéséről. Abdul Vakil, az Afganisz­táni Köztársaság külügymi­nisztere, aki magyar partne­re meghívására csütörtökön érkezett hivatalos látogatás­ra hazánkba, pénteken meg­koszorúzta a Magyar Hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően megkezdőd-- tek a tárgyalások a Külügy­minisztériumban az afga­nisztáni diplomácia vezető­je és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter között. Abdul Vakil hivatalos lá­togatásra meghívta Várko­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az Országgyűlést az alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alapján október 5-én (szerda) 10 órá­ra összehívta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére ja­vasolja: a gazdasági társaságok­ról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vényjavaslatot; az általános forgalmi adóról és a szemé­lyi jövedelemadóról szóló Először fordult elő a KISZ történetében, hogy a KISZ Központi Bizottsága olyan témát vitatott meg a nyilvá­nosság előtt, amellyel az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozik majd. A párt if­júságpolitikájának korszerű­sítésére vonatkozó javaslatot Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB nyi Pétert az Afganisztáni Köztársaságba. A magyar diplomácia vezetője a meg­hívást elfogadta. A külügyminiszteri tár­gyalásokat követően Abdul Vakil és Várkonyi Péter az 1988—1990-es évekre szóló kulturális csereprogramot írt alá. Az Afganisztáni Köztár­saság külügyminiszterét pénteken az Országházban fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, vala­mint Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. törvény módosítását; a Bős­nagymarosi beruházás hely­zetéről szóló tájékoztatást, továbbá az ügyrend-előké­szítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés Ügyrendje korszerűsítésének állásáróL Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is meg­tárgyalták, az Elnöki Tanács módosította a lakásszövetke­zetekről szóló korábbi jog­szabályt, továbbá törvény- erejű rendeletet hozott a le­téti jegy bevezetéséről. (Folytatás a 2. oldalon) első titkára terjeszti majd elő a Politikai Bizottság ^szeptember 6-i ülésén. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot — már az orszá­gos KISZ-értekezlet előké­szítéseként is — tárgyalta az ifjúsági szövetség vezető (Folytatás a 2. oldalon) A Hűtőgépgyár jászárokszállási gyárában megkezdték a K 1200 E. T. típusú kétajtós hűtőszekrények gyártását. Az új energiatakarékos termék kis fogyasztású kompresz- szorral működik és elektronikus hőfokszabályzóval látták el, belső tere pedig kor­rózióálló. Méretei miatt inkább nagyüzemi konyhákba ajánlják. Ebben az évben 800— 1000 darabot szállítanak a hazai piacra ebből a típusból (Fotó: T. Z.) Kifelé a hullámvölgyből Rendelet a letéti jegyekről ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Napirenden a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítése Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága T. G, A búza Rákóczifalván is segített

Next

/
Oldalképek
Tartalom