Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 18. Globális áttekintésilehetőség Földünk — magasból IA tudomány világa ) Alkalmazott kutatás hozza az eredményeket Hol tart a magyar müanyagkutatás? Évente száz vagy még annál is több kutatási téma a műanyagok köréből, műanyaggyártók, alapanyag-előállítók és -felhasználók részére. A megbízók: tekintélyes nagyvállalatok, olyanok mint .a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK), a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK), a Nitrokémia Ipartelepek, a Hungária Vegyiművek, a Magyar Viscosagyár, de mellettük kisszövetkezetek is, valamint az OMFB és az Ipari Minisztérium is említhető. Évente 260—270 millió forintos forgalom, amelyből 10—14 százalék az intézet nyeresége, amely 1968 óta önfenntartó vállalatként működik, pedig nevében és funkciójában is a kutatás a döntő. A hazai műanyagkutatás majd negyven éves tudományos műhelyéről, a Mű- anyagipari Kutató Intézetről van szó. Az intézet, amelynek tevékenysége az alapkutatástól, a szintézistől az alkalmazástechnikáig, a feldolgozás-technikáig terjed, jelentős helyet foglal el a tudományos és gazdasági életben. Ezért is kérdeztük meg dr. Doubravszky Sándort, a Müki igazgatóját, hol tart a hazai műanyagkutatás? Elméleti világátlag — Magyarországon, egykét elméleti témától eltekintve, követő kutatás folyik. Ilyen minőségben a hazai műanyagkutatás nem áll rosszul. Ha vannak is, márpedig vannak, eredeti vegyipari technológiáink, nincs hozzá megfelelő vegyipari gépgyártásunk. Érthető ezért, hogy a hazai vállalatok is komplett kémiai technológiákat vásárolnak külföldről, mert ehhez berendezést is kapnak. Ha tehát úgy vetem fel a kérdést, mit tudunk mi a laborban, azt válaszolhatom, ott sokat. Sok jó, sőt kiváló vegyészünk van, elméletben elérjük a jó világátlagot. A „szűk keresztmetszet” azonban a technologizálás, a gépészeti vonal. — Akkor mire jó a mi műanyagkutatásunk ? — A magyar műanyagipar igényeit — úgy vélem — jól ki tudjuk elégíteni. Már pedig ez az ipar nem fejletlen, sőt például a TVK-ban. a BVK-ban világszínvonalú eljárások vannak. Bekapcsolódunk a vállalati fejlesztésekbe, optimális esetben már a külföldi cégek ajánlatainak elbírálásánál, a vállalati döntés előtt vizsgálhatjuk a feldolgozás, az alkalmazás lehetséges hazai módját. Máskor a már megvásárolt technológia, licenc. knowhow hazai adaptációját bízzák kutatóinkra. Foglalkozunk a gyártandó termék hatékony hazai feldolgozási területeinek felkutatásával, az import alapanyagok hazai helyettesítésével. — Az intézet számára ez többéves kutatási program — mondja dr. Kovács Gábor osztályvezető —, mert egy- egy membrán csak egy területre alkalmas; más-más a követelmény hatásfokban, áteresztő-képességben például savas közegben, magas hőfokon vagy egyéb körülmények között. Rövidesen elkezdődik a Borsodi Vegyi Kombinátban a poliuretán egyik alapanyagának, az izocianátnak a hazai gyártása. A poliuretán a legkorszerűbb anyag, piaca évről évre növekszik, alkalmazása igen széles körű. A poliuretán habot — heverők, fotelek, ülések készítésére — használja a kárpitosipar, a járműipar, az építőiparban pedig a kemény poliuretánt a szigetelésnél alkalmazzák. Széles körű a felhasználás a cipőiparban (talpak, sportcipők gyártásánál) mindezidáig import anyagokból. Ugyancsak importot helyettesíthet a magyar poliuretán a lakk- és festékiparban. De lehet ebből a műanyagból gépipari alkatrészeket, gépjárművekhez karosszéria- elemeket (lökhárítót, stb.) készíteni. A világon sok mindent csináltak, csinálnak poliuretán- ból. Nálunk nagyon keveset. Áz iparnak óriási a fogadó- képessége, ezért intézetünk keresi az alkalmazási lehetőségeket. Késztermékeket, — A Müki-ben, az önök intézetében jelentős alapkutatások is folynak. Milyen területeken ? — Igen fontos és eredményes az intézet korábbi igazgatója. Hardy Gyula akadémikus, egyetemi tanár által vezetett folyadékkristály-kutatás. De említhetem a sugárkémia területén elért elméleti és gyakorlati eredményeinket. Ennek ellenére az alkalmazott kutatás a hangsúlyosabb. S a lehetőségeink olyanok, hogy az alkalmazott kutatás hozza — mintegy mellékesen — az elméleti eredményeket. S talán ez nem is baj. A tudomány és ipar együttműködését szemléltetően példázza az a téma, amelyben két üzem és két kutató- intézet is érdekelt. Az együttműködés során a műanyag szűrőmembránok hazai előállítása, fejlesztése a cél. A mikroelektronikától az élelmiszeriparig számos területen igény van a nagytisztaságú anyagok nyerésére, az egyes anyagok elválasztására. Az élelmiszeriparban — például a gyümölcslevek, pürék, koncentrátumok készítésénél — a korábbi főzési, sűrítési módszer helyett a vizet műanyag szűrőkkel választják el. Használható a műanyag szűrőmembrán, — és ez környezetvédelmi szempontból is fontos — a szennyvizek tisztítására, az erőművek vizének só- és ionmentesítésére. A membránszűrők használatában érdekelt lehet a gyógyszeripar, a sör-, a bőrgyártás is. rendszereket, alapanyagokat vizsgálunk, minősítünk. 1989-ben a BVK-ban beindul az izocianát üzem. A technológia továbbfejlesztésével, az Indiai kutatók hét egyformán erős és magas termetű teherhordóval egy-egy azonos súlyú terhet, zsákot vitettek egy ik'iométeres távolságra. A kísérleti személyek a zsákokat különböző módon vitték: az egyik a fején, a másik a hátán, a harmadik a vállán, a negyedik hátizsákban, az ötödik faváll jármon , a hatodik úgynevezett nepáli módon (a hátán lógó zsákot a homlokát átszorfitó hevederrel tartva), végül a hetedik a karján. Annak a munkásnak, aki a vállán vitte a súlyt., terhét két egyforma. kötéllel összekötött zsákban osztották el. A célba érő teherhordóknak elkészítették a kardiognaimmját, egy különleges műszer pedig 'megállapította, hogy mindegyikük mennyi energiát ihiasznált el. Mindent egybevetve a szakértők arra az eredményre jutottak, hogy a legjobb 'módszerek azok. amelyekhez rendszerint csak igen ritkán folyamodnak. Inalapanyag más anyagokkal való kombinálásával, új felhasználási lehetőségek keresésével már most foglalkozik az intézet. — Legnagyobb partnerünkkel, a TVK-val évtizedes a kapcsolatunk — folytatja Balajthy Zoltán tudományos főmunkatárs. — Két éve indított második polietilén gyáruk és a most terve-' zett harmadik beruházásához is kértek tőlünk segítséget. — A Tiszai Vegyi Kombinát nagyon korszerű amerikai—olasz technológiát vásárolt polipropilén gyártáshoz. A polipropilén tömegműanyag, igen sokféle felhasználási lehetősége van. Magyarországon az ipar évente hétezer tonna műszaki műanyagot használ fel, amelynek legnagyobb részét külföldről szerezzük be. (Igen drága anyagokról van szó, kilónként 3—12 dollár között mozog az áruk.) A TVK új technológiával gyártott polipropilénje műszaki felhasználásra is alkalmas. Intézetünk részt vesz a technológia adaptációjában, a termék vizsgálatában, a referencia anyagok üzemi fel- dolgozási próbáin. Most pedig a piacot készítjük elő. a felhasználók igényeinek felmérésével, ajánlatok készítésével. Keresik a felhasználókat Különösen fontos a kutatói segítség, amikor olyan gyár rendezkedik be műanyag- gyártásra, amelyik korábban ezzel nem foglalkozott. A Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) kapcsolatba lépett az olasz Montedison céggel, ahová most benzolt szállít. Ezért az olasz cég sztirollá feldolgozott anyaggal fizet, és felépít Magyarországon egy polimerizáló üzemet, amelyben habosított és ütésálló polisztirolt gyártanak majd. A későbbiekben közös vállalatként létrehoznak egy benzolfeldolgozó monomer üzemet a DKV-nál. Ez a téma is 2—3 éves feladatot ró a kutatóintézetre az üzemi feldolgozási próbáktól az alapanyag kipróbálásán keresztül a késztermék vizsgálatáig. Az ipar még a tervezésnél. a beruházás előkészítésénél tart, a kutatás már a felhasználói kör keresésénél. Kádár Márta Praktikus teherhordás diában például a terhet leginkább a fejen vagy vál'ljár- <mon viszik, a tapasztalat tanúsága szerint azonban ezek a módszerek a többihez képest 30 százalékkal több fizikai erőkifejtést igényelnek. Kiderült, hogy a legköny- nyebb és a legpraktikusabb a vállon való teherhordás, vagyis az, amikor a súlyt két csomagra osztják; legneAmikor az 1960-as évek elején nyilvánosságra hozták azokat a fényképfelvételeket, amelyéket az űrhajósok készítettek Földünk felszínéről, a több száz kilométeres magasságból elénk táruló — színekben, árnyalatokban és formákban rendkívül változatos — látvány bámulatba ejtette a szakembereket, és az érdeklődőket egyaránt. Azóta a sok száz mesterséges hold és sok ember vezette űrhajó, űrállomás már több millió televíziós és fényképfelvételt készített a Földről. Ezek kiértékelését jó ideje már rutinszerűen végzik a legkülönbözőbb tudományágak szakértői-külön, leges fényképészeti eljárások, sőt a számítógéptechni- ka segítségével. Az könnyen belátható, hogy a nehezen megközelíthető sivatagok, magashegységek, óceáni szigetek vagy sarkkörüli területek vizsgálatára a kozmikus 'technika úgyszólván az egyetlen lehetséges módszer, hiszen "e vidékekről még részletes topográfiai és földtani térképeink sincsenek. Az azonban már nem ennyire magáitól értetődő, hogy a Föld nyersanyagainak és erőforrásainak a kutatásában miféle előnyei vannak a kozmikus technikának. A földkorüld, orbitállds pályáról készült felvételek értékelésekor a geológusok is meglepődtek: még a jól ismert területeken is, amelyekről megbízható domborzati, földtan i és geofizikai térképek készültek, felismerhetők új, korábban fel nem derített törésvonalak, vulkáni tevékenység nyomai. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy magasság elleAz őslénytan kutatói már a felső Kréta időszakából találtak rovarevő emlős-maradványokat, tény tehát, hogy legalább 70—80 millió éve léteznék, s így bizonyosan ők a magasabbrendű emlősök legősibb csoportja. Ezeket az állatokat tekiint- . he tjük annak az alapnak, amelyből a magasabbrendű emlősök a jelenkorig fejlődtek. Már az eocén korban élték vákondokok és ci cká- nyok, a miocénben sündisznók, amelyeknek a szervezete felépítésben és működésben lényegében nem sokban különbözött a továbbfejlődő utódokétól. Ha a rovarevők olyan nagyra nőnének, mint például a medve, az oroszlán vagy hezebb pedig a terhet karon vinni. Az afrikai nők sokszor hatalmas, saját testsúlyuknak akár a 70 százalékát kitevő terhet is elvisznek a fejükön. Kenyai szakemberek azt vizsgálták, hogy miképp alakul az ekkora terhet hordó nők energiafogyasztása. Abból indulták ki, hogy ez arányos az oxigén-fogyasztásukkal. Ezért kísérleti személyeket teherrel és teher nélkül egy taposómalmon járattak, miközben azt mérték, mennyi oxigénre volt szükségük. Ha testömegük- nek csak a 20 százalékát hordták a fejükön, oxigén- fogyasztásuk nem lett nagyobb. Elleniben a saját testsúlyuk 70 százalékával megrakva oxiigénfogyasztásuk 50—60 százalékkal is növekedett. Ez • jóval kevesebb mint amennyire a katonákat a hátukon hordott „borjú” terheli meg. Képünkön egy, a fején jelentős súlyt vivő zulu nőt láthatunk. nére egy-egy táj bizonyos földtani sajátosságait egyedül csak a kozmikus felvételeik képeseik feltárni — éppen a nagy magasság jóvoltából. A nagy magasság következtében egy-egy felvételen szokatlan nagy terület látható. Egy műhold-felvétel 185x185 kilométer nagyságú, vagyis több mint 34 000 négyzetkilométeres területet mutat, teljesen azonos megvilágításiban és tónusban. (A hagyományos légifelvételek legfeljebb 6—15 kilométeres területekről készülnek.). Ez a globális áttekintési lehetőség azért rendkívül fontos a földtan számára, mert így — egyetlen pillantással átfogva a hegységrendszerek, a törésvonalaik csapásirányát, egymással való összefüggést, a tigris, és úgy elszaporodnának. mint ma az ormányos ciokányok, valószínű, hogy minden élő állatot ki- pusztítanánák, felfalnának. Ha csak az állkapcsukat képzeljük ed oroszlán! méretekre felnagyítva, félelmetes képet kapunk. Bár a metszőfogaik száma változó, rendszerint az alsó és a felső állkapocs mindkét oldalán 3—3, összesen tehát 12 található belőlük: egy tucat erős, hegyes tőr. Különösen a legkülsők fejlettek és erősek. A metszőfogak mellett fönn és lenn mindenütt egy- egy gyengébb, hegyes szemfog nő. Ezekhez teljesen hasonlók a kúp alakú előzáp- fogalk, amelyek zárt sort alkotnak alul és felül mindkét óldalon. A rovarevőiknek 30— 44 foguk van. Hegyes fogaikkal megfogják a zsákmányt, keresztülfúrják azt, de nem képesek feldarabolni és szétrágni. Állkapcsuk rágó- izomzata éppen ezért nem erős. A ma élő rovarevők aránylag kis állatok, sőt elmondható, hogy az emlősök között csaknem a legkisebbek. A valamikor földrészünkön nagyobb számban előforduló törj» ciékány a legkisebb emlősállatnak számított. Felnőtt korára 7,4— stb. — összességükben tanulmányozhatjuk az adott terület szerkezeti viszonyait. A műholdt egyetlen felvétele esetenként akár 3000 légi fényképet is helyettesít. Ugyanakkor az űrhajóról készült felvételek mozaikolás- sal összeül leszthetők, s az így készült összefoglaló képen minden eddiginél 'nagyobb területeket tekinthetünk át egyszerre. A nagy összefüggéseket mutató kozmikus felvételek egyúttal arra is módot adnak, hogy — bármennyire is hihetetlenül hangzik is — egyre nagyobb mélységekbe lássunk a földkéregbe. Képürikön: Afrika marokkói partja a műhold felvételen. Jód látszik az Atlaszhegység, melyet ketté oszt a Sous-folyó völgye. (KS). 11 cm hosszúságúra nő, s ebből jól fejlett farka kb. 3,4 om-t tesz ki, Afrikában honosak az ormányos oiökányfélék. Erősen megnőtt hátsó lábukkal úgy ugrálnak tova, mint a sivatagi ugró egerek, egyébként azonban jellegzetes rovar- evők. A rovarevők hosszú orra ennél az állatnál különösen fejlett, ormányszerűen megnyúlt, s ezt a külső vonásukat viselik a nevükben ■is. Néhány fajnak szabadon kiálló, lebenyekkel nagyob- ibított füle van. Nyugat-Afri- kában. élnek a vidracickány- fólék, Dél-Afrikában pedig az aranyvakond-félék. Észak- Amerdkámak is megvannak a rovarevői. Érdekes viszont, hogy sem Ausztráliában, sem Dél-Amerikában nem találtak rovarevő ősmaradványokat. Ezt a két földrészt ugyanis megszállták annak idején az erszényesek, amelyek még a többi földrésztől való elkülönülése előtt elérték e tájaikat. Úgy látszik viszont, hogy a rovaré vők nem jutottak el ide. Képünkön: elefántorrú cickány; egész Afrikában elterjedt, nagy fajgazdagságban. A termeszeket pusztítja, ezzel jelentős hasznot hajt. (KS). A piacot készítik elő Munkabírásuk nagyobb, gazdaságosabb Aránylag kis állatok ~fl legősibb emlősök
