Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
1988. AUGUSZTUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amerikai vendégek Szolnokon Tegnap Szolnokra látogatott az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének két munkatársa. Sandra Dembskit, a követség közgazdasági első titkárát, valamint Thomas Schleneker tudományos attasét a megyei pártbizottság székházában Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára fogadta, s folytatott velük eszmecserét a pártkonferenciát követő időszak társadalmi-gazdasági változásairól. A vendégek különösen gazdasági kérédések iránt érdeklődtek. A beszélgetésben választ kaptak arra. hogyan alakul megyénkben a kibontakozási program megvalósítása, milyen eredmények fémjelzik és milyen gondokkal jár a termékszerkezet átalakítása. Az eszmecserét követően a látogatás a megyei tanácson folytatódott, ahová Szűcs János kíséretében érkeztek a vendégek. Itt Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta az amerikai Az amerikai vendégeket tájékoztatja Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára nagykövetség munkatársait s tájékoztatta őket a megyét érintő gazdasági-társadalompolitikai kérdésekről. A tájékoztatón részt vett Misu- rák Dénes, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. Az egynapos" látogatás végül a Szolnok Megyei Néplap Szerkesztőségében ért véget, ahol a gazdaság- politikai propagandáról és a sajtónyilvánosság kérdéseiről váltottak szót a szerkesztőség vezetőivel a vendégek. Képviselői vita a letéti jegy bevezetéséről (Folytatás az 1. oldalról) ikötvényállomány sem emelkedett számottevően. Igaz, ebben szerepet játszhatott az is, hogy a rövidebb — három éven belüli — lejáratú kötvények egyelőre nem jelenték -meg az értékpapírpiacon. Létezik ugyan a rövid lejáratú kincstárjegy, hiányoznak azonban a középtávra szóló értékpapírok. Az államtitkár kiemelte, hogy a társulási törvénnyel összefüggésben az éntékpa- pírfonmáknak további jelentős megerősítésével kell számolni, amely Magyarországon alapvetően átalakítja a pénztőke mozgásának lehetőségeit. befolyásolja irányait, s élénkíti a gazdasági tevékenységet. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvénverejű rendelethez végrehajtási rendelkezések nem kapcsolódnak majd. A tvr., a bankókra bízza a letét működtetésének minden formáját. A vitában felszólaló Török Sándor (Szolnok megye) e gondolathoz kapcsolódva annak a véleményének adott hangot, hogy a letéti jegy megindítja a versenyt a kamatok ráígérésével a pénzintézetek között. Szerinte a kötvények iránt jelenleg igen alacsony a kereslet, a betétállomány kedvezőtlen alakulásában azonban a megtakarítási hajlam csökkenésén túl az értékpapírok, célrészjegyek megjelenése is szerepet játszik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a letéti jegy három éves futamidejével elkerülhetetlenül versenytársa lesz a kamatozó takarékbetétnek. Ez azonban azt a veszélyt is magában rejti, hogy a lakásfinanszírozási hitelek forrásai csökkenhetnék, ha a lakosság a kedvezőbb kamatozású jegyet részesíti előnyben. Éppen ezért szükségesnek tartotta a letéti jegyek működésének és kamat-platformjának központi szabályozását, mert a lakásfinanszírozási feladatok terheit — az állam támogatása mellett — nem viselheti egyetlen pénzintézet, az Országos Takarékpénztár. Tanlolyam kezdődött Számitógépes nyelvészet A számítógépes nyelvészeti kutatásokról rendez nemzetközi konferenciát Budapesten augusztus 22. és 26. között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság — jelentették be a szervezők szerdán megtartott sajtótájékoztatójukon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartandó COLING ’88 elnevezésű rendezvényire 32 országból több mint 500 tudományos kutató jelezte részvételi szándékát. A számítógépes szakemberek és nyelvészék 460 előiadástervezetet nyújtották be, s a bíráló bizottság ezek közül választotta ki azt a 137-et, amely a tanácskozáson elhangzik. Szerdán PRE-COLING néven számítógépes nyelvészeti tanfolyam kezdődött a MTESZ székházában. A magyar szervezők a holland BSO Számítástechnikai Fejlesztési Intézet szakértőivel együttműködve a gépi fordítás új irányzatairól tartanak szemináriumot ugyancsak a MTESZ székházában. Életét kockáztatva életet mentett Csajbók Magdi kitüntetése Az idén július 2-án, szombaton iszonyatos hőség hódította az embereket. Aki csak tehette, árnyék oltailmába, vagy a habok közé menekült. Benépesült a Tiszapüs- pölkiihez tartozó folyópart is, ahol benn a vízben gumimatracon játszott a hétéves Szabó Laci a nála négy évvel idősebb cimborájával. Noha az apró legénykének tilos volt a folyóra menni, amit ő nem közöd:* az őt kísérő asszonnyal, sőt azt állította: úszni is tud, nem lesz semmi baj. Tailán nem is lett volna, de egy közelgő hajó hullámverése miatt közelebb parancsolták őket a parthoz. A stég felé eveztek, majd át akartak ugrani egy 'kikötött csónakba, amikor Laci a folyóba zuhant. — Jaj, egy kisfiú a vízben ! Elmerült! — kiáltották, amire felfigyelt a közelben lévő tizenhárom éves szanda- szőlősi Csajbók Magdolna. Ámbár felnőttek is tartózkodtak a kornyéken, máért, miért nem, csak Magdi ugrott. Időköziben a gyors sodrású vízben az úszni nem tudó, vékony fiú kétszer is lemér ült, majd egyre beljebb felbukkant. A bátor próbálkozó a sodrással küszködve valahogyan odaevicfcélt a fuldokló legénykéhez; egyik kezével elkapta a derekát, a másikkal kapálózva a part felé vonszolta, sőt még a csónakba is segített beemelni, mivel ekkorra oda érkez-r tek a közelben süfcfcérezők. Szerencsére a merész le- génykónék az ijedtségen, meg pár deci nem éppen pa- tyólattiszta Tisza-víz pánikszerű lenyelésén 'kívül egyéb baja nem történt. A dologban az a legmeg- höfckentőbb, hogy Magdi is csak akkor tud úszni, ha nagyon muszáj. Hogy a három és fél méter mélységű, gyors sodrású vízben nem történt baja, az szinte a csodával határos. Tettéről nem túlzó az állítás: élete kockáztatásával életet mentett: A parton szárítikozva fogta fel istenigazában a helyzet veszélyét. Bár az is igaz, később a történtek mélyen megrázták a Szandaszőlősi Általános Iskola 8. a, osztályának tisztelettudó, lelkiismeretes tanulóját. Azóta eltelt néhány hét, szerencsére rossz hangulata már a múlté. Tegnap délelőtt szülei kíséretében kissé szorongva lépte át a megyei tanácsháza bejáratát. Ugyanis ebben az épületben nyújtotta át neki Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke a Minisztertanács által adományozott Életmentő emlékérem kitüntetést és a vele járó ötezer -foíintoti A piruló diák, kissé, restelkedve fogadta a > pénzes borítékot, mondván, mindezt nem ezért tette. Tudjuk.; De ha már a díjjal jár, semmi rossz sincs benne, sőt jó. Mint ahogyan az is jó volt, hogy azon a napon Csajbók Magdolna a szüleivel éppen ott nyaralt. Elgondolni is szörnyű: mi lett volna, ha éppen akkor nincs a közelben... D. Szabó Miklós A megújulás forrása: az erős pártszervezetek Beszélgetős a tagfelvételről Papp Lajossal, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárával Felkerestük Papp Lajost, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárát és a pártépítési munka helyzetéről. feladatairól beszélgettünk vele. Első kérdésünk így hangzott: — A városi pártbizottság tevékenységében milyen helyet foglal el a tagfelvételi munka? — Korábban is, de különösen napjainkban megkülönböztetetten fontosat. Meggyőződésem, hogy nem lehet fordulatról, reformról, megújulásról beszélni, mi több, azt következetesen végrehajtani erős pártszervezetek, jól felkészült párttagok nélkül. Erős pártszervezetek pedig elképzelhetetlenek egy folyamatos és tudatos utánpótlásnevelés és a politikai követelményeknek megfelelő tagfelvétel nélkül. — Sokan — köztük hivatásos pártmunkások is — vallják, hogy a jelen időszakban nehezebbé vált a pártépítés.. . — Ez tény, de ezzel együtt az is. hogy a magyar párt történetének voltak olyan időszakai, amikor összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között is — például az illegalitásban — volt szervezetépítés, tagfelvétel. A nehezebb vagy rosz- szabb körülményeket nem csupán megállapítani szükséges, hanem cselekedni is kell. Meggyőződésem, hogy az országos pártértekezlet döntései a pártépítő munkára már most kedvező hatással vannak, vagy lehetnek. — Milyennek ítéli térségükben a párttaggá nevelő tevékenységet? — A korábbi években rendjén lévőnek, az utóbbi időben viszont hullámzónak, mi több. jelentősen javítandónak. — Hosszú idők óta a párt- szervezetek vezetősége minden év elején számba veszi azokat, akik munkájuk, magatartásuk, közéleti szereplésük alapján alkalmasnak tűnnek a párttagságra. A jó elképzelés azonban gyakran rossz kivitelezéssel párosul. Nem mindig a legalkalmasabbakat veszik be például a pártépítési tervbe, amellett mereven ragaszkodnak ahhoz. így aztán a közéletben évközben feltűnt, tagfelvételre alkalmas embereknek „sorba” kell állniuk mert a vezetőségek nem kezelik rugalmasan a tervüket. A sem bizonyult jónak, hogy a hetvenes évek elejétől leszoktattuk az embereket arról, hogy önként jelentkezzenek sorainkban. Mindezek ellenére — főleg a városban — 1987 végéig nem voltak gondjaink. Évente száz-száztíz párttagot vettünk fel körzetünkben úgy, hogy a politkai követelményeket messzemenően érvényesítettük. Az újak között a munkások aránya 60—65 százalék között volt. Egyre inkább műveltebb, elfogadható politikai ismeretekkel rendelkezők kerültek a pártba. Hatvan-hatvanöt százalékuk középfokú, 13—16 százalékuk pedig felsőfokú képzettséggel rendelkezett, és a közéleti jártasságukat is bizonyították. — A múlt év végi és az idei kép azonban sokkal kedvezőtlenebb ennél. .. — Nagyon kevés párttagot vettek fel pártszervezeteink. Az idén az első hét hónapban mindössze harmincötöt. Pártszervezeteink 73— 74 százalékában nem volt tagfelvétel. Olyan jelentős munkahelyekre, mint a Finommechanikai Vállalat, a baromfifeldolgozó, a Mezőgép. a Gabonaforgalmi Vállalat, vagi' az örményesi gépgyár is jellemző ez. — Milyen okokra vezethető ez vissza? — Az okokat már régóta elemezzük. Bizonyos tokig az is erre kényszerített bennünket. hogy a tagkönyvcse- re alkalmával a háromezerháromszáz párttag közül százhatvanöten kiléptek a pártból. Olyanok is voltak köztük, akiket szerettünk volna megtartani. A pártépítésben tapasztalható megtorpanásnak több oka van. Közéjük sorolom azt is. hogy a pártszervezetek tisztségviselői — elsősorban a párt- titkárok körében — eluralkodott egy olyan rossz, bár valóságos napi gyakorlatból táplálkozó felfogás, hogy a párt iránti bizalomvesztésből adódóan nehezebb lett a tagfelvételi munka. Véleményem: kizárólag a bizalomvesztéssel nem lehet ezt indokolni. Lehet, hogy éppen a helyi alapszervezet dolgozik rosszul, megfeledkeznek arról, hogy egyetlen lagymatagon tevékenykedő alapszervezet sem lehet vonzó a pártonkívüliek számára. Mindegyik pártszervezetnek vannak „jogosítványai”, eszközei, némelyikük mégsem él velük, inkább „felfelé” mutogat. Mostanában, az egytestületű pártbizottságok megalakulásával valamennyi községi és üzemi pártbizottság tagfelvétel elbírálási és fegyelmi jogkört kapott, az érdemibb munkához bővült tehát a jogkörük is. Az is az okok közé tartozik, hogy az utóbbi időkben nem folyamatos, inkább kampányszerű a tagfelvételi munka az alapszervezetekben. Azzal is indokolják ezt, hogy igazodniuk kell a városi pártbizottság által támasztott statisztikai követelményekhez .pedig ilyenek nincsenek. Nem a statisztikához igazítjuk a tagfelvételi követelményeket, hanem a követelmények teljesítését mérjük statisztikával. Hiba az is, hogy a pártvezetőségeken belül a tagfelvételek irányítása többnyire a titkárra hárul. Kommunista gazdasági vezetők nemigen vesznek részt a pártépítésben, nem is kapnak ilyen megbízatást. Sokan hivatkoznak arra, hogy a közelmúltban az országos pártértekezletre való készülődés, az egytestületű pártbizottságok létrehozása nagyon leterhelte a pártszervezeteket és ezért nem tudtak kellő figyelmet fordítani a tagfelvételre. Ez azonban csak kibúvó még akkor is. ha van benne igazság, hiszen az utóbbi hónapok eseményei nemcsak leterhelést. hanem a pártonkívüli- ekre is jobban kisugárzó, aktív politikai munkára is jobb lehetőséget teremtettek, csak ezzel nem éltek kellően a pártszervezetek. Az okok sorát folytatva: visszahúzó erőt jelent párt- szervezeteink nagyfokú zártsága. Az emberek nem ismerik belső életüket. A párt vezetőségek nem egy esetben még a két taggyűlés közti időszakról sem adnak megfelelő tájékoztatást, a párttagságnak, nem hogy a pártonkívüliek elé tárnák munkájukat, elérendő céljaikat. Az állami, gazdasági vezetők többsége jól dolgozó pártszervezeteket igényel, de ahol a párttagok nem érzik, nem ritka az olyan hely sem, hogy szavuk, a szavuknak pedig súlyuk lenne. Ilyen körülmények között joggal kérdik a pártonkívüliek: minek lépjek közéjük? Sokan vélekednek úgy, hogy azért akadozik a párt utánpótlása, mert gyenge a KISZ tömegbefolyása. Azt viszont már nem mérlegelik, hogy pártszervezetük hogyan foglalkozik a helyi KISZ- szervezettel, milyen segítséget ad annak. A demagógia, a visszaélésekről szóló alaptalan vagy megalapozott szóbeszéd is árt a tagfelvételi munkának, a párt tekintélyének. A Fegy- verneki Vörös Csillag Tsz- ben ezért is kezdeményezett a városi pártbizottság NEB- vizsgálatot, aminek eredményét azonban még nem ismerjük. — Mit szándékozik tenni a városi párt-végrehajtóbizottság a helyzet megváltoztatása érdekében? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, el kell mondanom azt. hogy vannak rajtunk kívül álló okok is. Az például, hogy a párt néhány fontos kérdésben nem tudta beváltani ígéretét, az hogy romlanak a létviszonyok, sokan magasnak tartják a tagdíjat és így tovább. Azt hiszem, az okok magukban hordozzák tennivalóinkat. Mi legfontosabbnak a jó alapszervezeti munka kialakítását tartjuk. A tagfelvételi munka követelményeinek megítélésében eltérnek vélemények. Van, aki azt vallja, jobban közelednek hozzánk . a pártonkívüliek, ha leszállítjuk a követelmények szintjét. Mások szerint akkor kell szélesre tárni a párt kapuit, amikor nehéz a helyzet. Szerintem a párt érvényben lévő szervezeti szabályzatához kell alkalmazkodni, amely megszabja a párttagokkal szemben támasztott követelményeket. Az ezeknek megfelelőket kell felvenni. Ügy vélem, a munkások körében végzett tag- felvételi munka nélkül szegényes, féloldalas lenne a pártépítés, de az értelmiség előtt sem húzzuk le a sorompót és az alkalmazottakat iem szabad sorba állítani. Több fiatalt akarunk felvenni, mert ha kis mértékben is, de növekszik a párttagság átlagos életkora, kell az utánpótlás. — Köszönöm a beszélgetést. Simon Béla A Túrkevei Vegyesipari Kisszövetkezet egyik fő profilja az alumíniumból, illetve horganyzott lemezből készülő vízelvezető csatornák és csatornaelemek gyártása. Ebből a tevékenységből az idén mintegy 80 millió forint bevételre tesznek szert (Fotó: T. K. L.)
