Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 6. Fölösleges kilókkal küszködő tizenévesek Fuss, hogy fagyj! A fiúk, lányok most érkeztek a strandról. Lepakolnak és nemsokára kezdődik az újabb foglalkozás: ki kosárlabdázik, ki biciklizik, mások tollaslabdát vesznek a kezükbe. Az embernek az az érzése: sporttábort talált itt. a Tiszaligeti KISZ-tábor árnyat adó fái alatt. De a gyerekek alakja, testsúlya egyértelművé teszi a helyzetet: a fölösleges kilókkal küszködő tizenévesek háromhetes táborát nyitották meg a Tiszaligetben. Óriás repülőmodell Lőrinciben Szabó Róbert, az MHSZ lőrinci modellező klubjának és a magyar modellező válogatott keretének tagja, 500 órás munkával elkészítette a ZLIN Universal 726-os sportrepülőgép l:4-es kicsinyített mását. Az óriás modell rádió távirányítással ugyanolyan műrepülő programok bemutatására képes, mint az igazi sportrepülőgép. (MTI- fotó: H. Szabó Sándor) A Tisza-tó övezetének településeiről Átfogó topográfia készül A Hetényi Géza megyei kórház-rendelőintézet immár negyedszer rendezte meg a tábort. Dr. Adorján Ildikóval, a tábor szervezőjével és orvosával beszélgetünk a tollaslabdázó fiúk, lányok mellett. — Mitől kövérek ezek a tinédzserek? — Attól, hogy sokat esznek és keveset mozognak. — Tehát nem betegség, hanem az életmód okozza. — A kövér gyerekeknek csak 0,5 százaléka túlsúlyos hormonális okok miatt. A többiek azért szednek föl fölösleges kilókat, mert helytelenül élnek. — Amikor négy évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy rendezzék meg a tábort megyénkben is, mi volt a célja? — Mintát adni az életmódra. Három hét alatt megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kell élni; sokat mozogni és helyesen táplálkozni. Az ételeinket a kórházban főzik Kocsis Istvánná diétás nővér receptjei alapján. Ö nagyon jól érti a szakmáját, ezt mi se bizonyítja jobban, minthogy az Országos Élelmezéstudományi Intézet is kért már tőle receptet. — Milyen a napi menü? — Legfőbb szempontunk, hogy megfelelő mennyiségű szénhidrátot, fehérjét és rostot adjunk a gyerekeknek úgy. hogy 1000 kalóriánál többet ne fogyasszanak naponta. — Hogyan lehet ezt elérni? — Nézzük például a tegnapi étrendet! A reggeli fél zsömle és fél paradicsom, 2 dekagramm párizsi volt teával. Uzsonnára 15 dekagramm meggyet. kaptak: ebédre üres csontlevest, szójával dúsított rakott káposztát; uzsonnára egy tojást fél zsömlével, fél paprikával; vacsorára pedig korpakiflit, sümegi sonkával és rostos gyümölcslét. — Mi a tapasztalata; az itteni életmódot, étrendet továbbviszik, otthon is folytatják? — Sajnos, sokszor nem; otthon ugyanis azt esznek, amit a szülők eléjük raknak. — Akkor ez szélmalomharc? — Nem egészen, hiszen a gyerekek 30 százaléka a tábor befejezése után is fogy vagy tartja a súlyát. Mónika ősszel nyolcadikba megy. A magas, szőke hajú kislány kis mosollyal telepszik mellém a padra. — Ahogy így elnézlek: nem mondhatnám, hogy kövér vagy... — csodálkozom. — Nemcsak az mondható kövérnek, akin látszik is — magyarázza Gergely Ildikó táborvezető. — Mónikának például gyenge az izomzata, azért van itt köztünk. — Tavaly is voltam itt, akkor 3 kilót fogytam — meséli a kislány. — Mások azt mondják, minek jövök ide, nem is vagyok kövér, de én tudom, hogy fölösleg van például a hasamon. Szeretnék én is csinos lenni. — És miért nem megy? — Mert nem sportolok rendszeresen és szeretek enni, nem vigyázok az alakomra. Sokszor eszem, pedig nem is vagyok éhes. Erika is nyolcadikos lesz szeptemberben; rajta erősen látszanak a fölösleges kilók. — Szeretnék fogyni, mert kihíztam a ruháimat — fogalmazza meg egy kicsit bátortalanul mondanivalóját. — Otthon miért nem sportolsz? Idő nincs vagy társak nincsenek hozzá? — Idő sincs,- társak sincsenek. .. — Ez egy ördögi kör... — összegzi Gergely Ildikó táborvezető, aki Makón biológia-testnevelés szakos tanár. — A gyerek elhízott, nehezen mozog, hamar elfárad. a szülő kíméli, ezért a gyerek még kevesebbet mozog, és így sokkal könnyebben rakódnak le az újabb fölösleges kilók. — Négy éve minden nyáron vezeti a tábort. Mit tart a fogyáson kívül legnagyobb eredményüknek? — A gyerekek többsége szeretne így élni, ahogyan itt, csak otthon nincsenek meg a körülményeik. A túlsúlyos fiúkat, lányokat sokszor kirekesztik a közösségekből. Nemcsak arra gondolok, hogy gúnyolják őket, hanem arra is, hogy nem veszik be például a csapatjátékokba. Nem merik kipróbálni azokat a gyakorlatokat, játékokat, sportokat, amelyeket a többiek. Itt. a táborban azonban mindenki egyforma. Látják, hogy mások sem ügyesebbek náluk, mégis kosárlabdáznak, úsznak, tollaslabdáznak. Itt egymás között feloldódnak, nem félnek a kudarctól, sikerélményeik vannak, amelyek építik, fejlesztik a gyerekek személyiségét. P. fi. Román népzenei tábor Gyulán, a román kollégiumban megnyílt az első alkalommal megrendezett országos román népzenei tábor. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége által szervezett egyhetes tábon célja, hogy segítsen utánpótlást nevelni a románlakta falvak nemzetiségi zenekarainak. Az utak kövezetén ma már csak nagyritkán koppan meg, s ver a fülnek oly kedves ritmust a lovak megvasalt patája, de a kovácsműhelyek üllőin máig kézi munkával készülő patkó továbbra sem ment ki a divatból. Egyrészt átkerült a családi házak előtti vaskerítésekre, kapukra, afféle múltat idéző díszként, másképp meg, kicsinyített formájában, a szerencse jelképeként árulják. Veszik, s viszik haza a búcsúkból és a Vásárokból. Hogy mióta alkalmazza az ember ezt a különben igen praktikus, az igavonó állatok lábainak járófelületét védő burkolást, nem tudjuk pontosan. Egy biztos: a világhódító Nagy Sándor, aki i. e. 356-ban bekövetkezett haláláig szinte végigsöpört hadaival a fél világon, még nem ismerte a patavédés mesterségét, mert amikor Ázsia felé tört, éppen azért kellett visszakoznia, mert lovai a hegyes köveken le- sántultak. Az egyiptomiak az időszámítás előtti századokban még szintén nem alkalmazták a patkolást, de a A Tisza-tó üdülőövezetéhez tartozó negyven település teljeskörű történeti, biológiai, néprajzi és szociológiai feltárását végző ötven tagú munkacsoport befejezte idei, immáron negyedik nyári expedícióját. Négy megye — Heves, Hajdú-Bihar, Borsod és Szolnok — muzeológusai, történészei, levéltárosai, néprajzosai, diákok négy csoportban, június második felében, tíz napig végezték kutató, leletmentő munkájukat a térségben. A történészek a Tisza-tó Szolnok megyei részén lévő tizenhárom község topográfiájához gyűjtöttek anyagot, számba- vették az építészeti értékeket, szobrokat, világháborús emlékműveket, feljegyezték azok „életrajzát”, történetét. A rajzszakos diákok a régi építészeti szokásokról, tornácok, homlokzatok díszeiről készítettek eredeti rajzokat. A biológusok, természet- védők Tiszafüred-Kócs. Ti- szaderzs, Tiszaszőlős, Abád- szalók flóráját és faunáját, élővilágát, madarainak életét vették szemügyre és készítettek feljegyzéseket megfigyeléseikről. Gyógyszerész patákat már sarukkal védték — bizonyság erre II. és III. Ramszesz fáraó sírköve, amelyek képein jól ki lehet venni a valószínűleg sásból font saruk rajzát. A görögök majd a rómaiak föltehetőleg az egyiptomiaktól lesték el a saruhasználatot, s már nemcsak növényi szálakból fonogatták, hanem bőrből is szabták, varrták a régészek szerint leginkább a beteg patájú paripák lábára. Aztán elérkezett a fémből kovácsolt patkók korszaka is. A leletek úgy mutatják, hogy legelőbb francia és német földön, valamint a brit szigetekén formált ki ilyen meghosszabbított félkör alakú, szeglyukakkal áttört tárgyat az újításra kész őskovács. Bern környékén különösen szép számmal bukkantak ilyen — a lócsontokkal együtt földbe került — darabokra a régészek. S mivel e tájon egykor a kelták éltek, ez a patkótípus is a kelta jelzőt kapta. A kelták után a germánok váltak a patkolás mestereivé. ök már vastagabbra szabták a patkót és szinvezetésével érdekes adalékokat gyűjtöttek a népi gyógyászatról, a házi patikákról, azok hagyományairól. A néprajzosok csoportja kérdőíveken foglalta csokorba többek között Ároktő, Bor- sodivánka, Nagyiván, TiSza- örvény, Tiszaszentimre kultúráját, folklórját, lakóinak foglalkozásait, a víz és aj ember kapcsolatát, az ártéri gazdálkodás hagyományait és mai formáját. Gyűjtőút- juk során több értékes, kiveszőben lévő néprajzi tárgyat mentettek meg, közülük legértékesebb a múlt században készült öt festett menyasszonyi és komenciós láda. Az Egri Tanárképző Főiskola hallgatóinak közreműködésével dolgozó szociográfiai expedíció Tiszatler- zsen családi monográfiát készített. A megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság által anyagilag támogatott expedíció tagjai megkezdték az Írásos feljegyzések, fotók, rajzok feldolgozását, rendszerezését. Az anyag része lesz annak a kiadványnak, topográfiának, amely a 127 négyzetkilométeres tó körül lévő településekről készül' a jövőben. A XIII. században hazánkban használt patkó tén vaskos sarkakat is alkalmaztak. Patkószögeik feje pedig — akárcsak ma — négyszögletes volt. Azt a gyakorlatot, amelyet egy mai mester is elfogadna, a XVIII. században az itáliai kovácsok honosították meg. Ök vették észre, hogy más alakú patkó kell a jobb és a bal oldali, s ugyanígy az elülső és a há- tulsó lábakra, s azt is, hogy a különféle betegségben szenvedő patákra sarkos, félhold alakú, vagy éppen háromnegyedes patkó kell. Szintén az olasz iparosok teremtették meg a szóban jör- gó mesterség írásos tanácsadóit is, ezeket a számos részletükben máig használható szakmunkákat. A 18—19. században a brit Új KSH-kiadvány Statisztika a lakásokról A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH új kiadványa az állami építőipari vállalatok és az építőipari szövetkezetek lakásépítési tevékenységéről. Ebből egyebek között kitűnik, hogy az állami építőipar a ’70-es évek második felében építette a legtöbb lakást, évente 40—44 ezer új otthont. A legnagyobb teljesítményt 1975- ben érte el 43 985 lakás átadásával. Ezek az 52 négyzetméteres otthonok átlagosan 8,9 nap alatt készültek el, a lakásterület négyzetméterenkénti nettó építési költsége pedig 6072 forint volt. Azóta évről évre kevesebb új otthont adott át az állami építőipar; 1986-ban mindössze 21 970 lakást épített, de a korábbinál nagyobb; átlagosan 57 négyzet- méteres alapterülettel. A kivitelezésre fordított idő majdnem másfélszeresére, a négyzetméterenkénti nettó építési költség pedig több mint kétszeresére — átlagosan 12 914 forintra — növekedett. Az építőipari szövetkezetek munkájáról 1980 óta vezet részletes statisztikát a KSH. Ezekből az adatokból kiderül, hogy 1980. és 1986. között a szövetkezeti építőipar is csökkenő számban létesített lakásokat, az évente átadott új otthonok meny- nyisége 3233-ról 1211-re csökkent. műhelyek termékei váltak mind divatosabbakká, mégpedig azért, mert ezek már valóban tudományos alapon, a különböző paták szerkezetét figyelembe véve, szinte a formatervezés remekeiként készültek. Magyarországon a XII. századból származnak a legrégebbi patkóleletek — ezek zöme germán jellegű —, majd pedig itt is az angol módi kezdett hódítani. Arra pedig különösen büszkék lehetünk, hogy a patkolás mesterségének gyökeres megújítása szintén egy magyar állatorvosnak, nevezetesen dr. Sági Lászlónak a nevéhez fűződik, ö kezdte szorgalmazni, hogy a nehéz fémpatkók helyett a köny- nyebb műanyagokat, mégpedig a metanidot és a dana- midot alkalmazzák. Az 1960- as években sikeres kísérleteket ’folytatott e tárgyban, sőt a szögezést az úgynevezett csapos ragasztással váltotta fel. Ám hiába bírták ezek a műanyagpatkók a használatot akár négy-öt hónapig is, a próbálkozás mégsem vált divattá. Az ÜSA-ban, az NSZK-ban. Angliában már javában dívik ez az új eljárás, azzal a különbséggel, hogy ott meleg állapotában öntik rá a patkók műanyagát a patákra. A szerencsét azonban nyilván ezek hajtői is a régi jó vaspatkóktól várják ... A. L. Üzenet Egészségnevelési folyóirat Űj színfolttal gazdagodott a magyar újságírás: a Pallas Lap- és Könyvkiadó gondozásában most jelent meg és került az újságárusok standjára az Üzenet. A cím kifejező: a lap — mint beköszöntőjében is olvasható — azt a célt tűzte maga elé, hogy az egészséges embereknek életmódbeli segítséget nyújtson, akik pedig úgy érzik, hogy válság- helyzetben vannak, azoknak segítsen az eligazodásban, problémáik megoldásában. A havonként egyszer, tizenhat újságoldalon megjelenő Üzenet a szélesebb értelemben vett mentálhigiénia különböző témáit öleli fel a tudományos ismeretterjesztés legmagasabb szintjén. A szerkesztőség széles társadalmi körben tevékenykedő szakembergárdára — orvosokra, pszichológusokra, szociológusokra, jogászokra, pedagógusokra — támaszkodik munkájában. A Heves megyei Egerszalók határában jó negyedszázada olajkutatók bukkantak rá az ásványi sókban gazdag 65—70 fokos termálvízre. A kút környékén azóta heggyé emelkedett a lerakódó só, és a hegyoldalban természetesen kivájt kis teknők mellett kerek betonmedence áll a helybéliek és az egyre nagyobb számban megjelenő turisták rendelkezésére. (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) A patkó A szerencse jelképe, a lópaták védője
