Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
2 SZOLNOK MF.GYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 5. Az SZKP pártértekezletének határozatai A TASZSZ szovjet hírügynökség hétfőn este nyilvánosságra hozta az SZKP nemrégiben lezajlott országos értekezletének azokat a határozatait, amelyeket kedden közölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló határozat az egyik legfontosabb pcVtikai feladatnak minősíti a nyilvánosság fejlesztését. Hangsúlyozza: a nyilvánosság légköre tette lehetővé a pártnak, az egész szovjet népnek, hogy jobban megértse múltját és jelenét, felszínre hozza a gátló tényezőket, roppant hazafias erőket mozgósítson az ország javát, a szocializmust szolgáló aktív és céltudatos munkára. A nyilvánosság az átalakítási folyamatok elmélyítésének, visszafordíthatatlanná tételének egyik legfontosabb feltétele. Nemzetközi szinten az államok és népek álláspontját tükröző nyilvánosság segíti a béke és' az együttműködés ügyét, az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtése, a korszerű, civilizált nemzetközi kapcsolatok kialakítása eszméinek megszilárdítását. A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat a nép érdekeit szolgálja, a társadalom politikai rendszerének nyitottságát tükrözi, erejét, politikai életrevalóságát, erkölcsi egészségét tanúsítja. Az országos pártértekezlet határozatában ugyanakkor rámutatott, hogy maga a nyilvánosság is elmélyítést és támogatást igényel. Még mindig számottevő információmennyiség nem hozzáférhető a társadalom számára, még mindig jelentős információkat nem használnak fel a társadalmi-gazdasági és a szellemi fejlődés meggyorsítására. a tömegek politikai kultúrájának és az irányítást végzők politikai kultúrájának emelésére. Az is előfordul, hogy a nyíltságot egyéni és csoport-ambíciók érdekében használják’ fel. R nyilvánosság a demokratizmus forrása A pártértekezlet nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság következetes kiszélesítése elengedhetetlen feltétele a társadalmi élet valamennyi szférájára kiterjedő demokratizálódási folyamatok kibontakozásának, a szocializmus megújhodásának. Amikor a párt fejleszti a nyilvánosságot, abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy a tömegeknek mindent tudniok kell. mindenről ítéletet kell formálniok és tudatosan kell cselekedniök. A kommunista pártnak. a szovjet népnek szüksége van az igazságra, szüksége van teljes és tárgvilagos információra mindenről, ami a társadalomban zajlik. A nyilvánosság kibontakoztatásában legyen kezdeményező példakép a párt — mutat rá a határozat. A pártértekezleti határozat valamennyi szinten a pártvezetők. valamint a választott pártszervek tagjai kötelességévé teszi, hogy rendszeresen számoljanak be munkájukról mind a pártszervezetek. mind pedig a dolgozó kollektívák és a lakosság előtt, A pártértekezlet különösen fontosnak tartja a nyilvánosságot a káderpolitiká- oan. a vezető káderek kiemelése olyan demokratikus mechanizmusának megie- remtésében. amely a közvéleményre támaszkodik. A nyilvánosság, a tömegek részéről gyakorolt ellenőrzés és bírálat iránti nyíltság az államhatalmi szervek hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele. A nyilvánosság kötelező oldala a népi ellenőrzés, a jogvédelmi szervek tevékenységének. A nyilvánosságról szóló határozat hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni az indokolatlan korlátozásokat a társadalom életére, a környezeti helyzetre vonatkozó statisztikai információ fel- használásában, ki kell alakítani a korszerű információs technológiára épülő adatgyűjtési, adatfeldolgozási és terjesztési rendszert, biztosítóm kell az összes könyvtár hozzáférhetőségét, törvényben kell szabályzoni a levéltári anyagok felhasználását. A határozat külön kiemelte a tömegtájékoztatási eszközök szerepének fontosságát a nyilvánosság kiszélesítésében. Megengedhetetlennek nevezte a sajtó bíráló megnyilatkozásainak elfojtását ugyanúgy, mint a nem hiteles információk nyilvánosságra hozatalát. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság feltételezi a tömegtájékoztatási eszközök társadalmi, jogi és erkölcsi felelősségét. Senkinek nincs monopóliuma az igazságra, senkinek nem lehet monopóliuma a nyilvánosságra sem, — mondja a határozat, amely a továbbiakban állást foglal a nyilvánosság jogi biztosításainak megteremtése mellett, ami magában foglalja a szovjet állampolgárok tájékoztatási jogának alkotmányos rögzítését is. A határozat kitér arra, hogy szabatosan körül kell írni a szükséges titkosság, a szolgálati titkok határait, meg kell jelölni a felelősséget állami és katonai titkot képező értesülések, valamint olyan egyéb értesülések terjesztéséért, amelyek sértik az állampolgárok törvényes jogait, kárt okoznak a közrendnek. a biztonságnak, a lakosság egészségének és erkölcsiségének. Nem érvényesíthető a nyilvánosság a szovjet állam, a társadalom érdekei, a személyiség jogai rovására, háború és erőszak, fajgyűlölet, nemzeti és vallási türelmetlenség hirdetésére, a kíméletlenség propagandájára és pornográfia terjesztésére. Nemzetiségi politika Lenin szellemében A szovjet pártértekezlet határozatot hozott a nemzetek, nemzetiségek közötti viszonyról. A határozat megállapítja, hogy a soknemzetiségű szovjet állam kialakulásának kezdeti szakaszára jellemző dinamizmust megtörte a nemzetiségi politika lenini elveitől való eltávolodás, a törvényesség megsértése a személyi kultusz időszakában, a pangás ideológiája és pszichológiája. Abszolutizálták a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket, olykor problémamentesnek tűntették fel a nemzeti viszonyokat, nem vették kellően tekintetbe az egyes köztársaságok, autonóm közigazgatási egységek és nemzetiségi csoportok társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének szükségleteit. Nem oldottak meg idejében sok olyan súlyos kérdést, amelyet a nemzetek és népcsoportok fejlődése vetett fel. Társadalmi elégedetlenség jelentkezett, s ez olykor konfliktusjelleget öltött. A szovjet pártértekezlet ebben a határozatában történelmi fontosságú feladatnak nevezte a nemzetiségi politika lenini normáinak megerősítését, a torzulások kiigazítását. A határozat szorgalmazza a szövetséges köztársaságok és az autonóm közigazgatási egységek jogainak bővítését, mégpedig oly módon, hogy határolják el a Szovjetunió és a szovjet köztársaságok illetékességét, decentralizálják az irányító funkciók jelentős hányadát, fokozzák a köztársaságok önállóságát és felelősségét a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlesztés, valamint a környezetvédelem terén. Legyen minden köztársaság érdekelt saját gazdasági tevékenységének végeredményében, amely alap lesz saját jólétének, a szovjet állam közös gazdasága és hatalma gyarapításának — mutat rá a határozat. A pártértekezleti okmány kiemeli, hogy a gazdaság és az egész társadalmi élet in- ternacionalizálódása törvényszerű folyamat, s hogy a nemzeti korlátoltságra irányuló bármilyen törekvés csak gazdasági és szellemi elsatnyuláshoz vezethet. Törvényben kell meghatározni a köztársasági és helyi költségvetések kialakításának minőségileg új mechanizmusát, s lényegesen fokozni kell ezek szerepét o területi egységek társadalmi és gazdasági fejlesztését _ érintő kérdések megoldásában — hangsúlyozza a határozat. amely további közvetlen kapcsolatokat sürget a szövetségi köztársaságok között. Szorgalmazza a politikai rendszer azon intézményeinek aktivizálását, amelyek révén felszínre hozhatók és egyeztethetők a nemzeti. nemzetiségi érdekek. Fontos, hogy minden nemzeti területegységben szellemi haladás kísérje a gazdasági és a társadalmi haladást, támaszkodva a nemzetek és népcsoportok kulturális sajátszerűségére. Legyen a soknemzetiségű szocialista kultúra egész' társadalmunk eszmei-erkölcsi konszolidációjának hatalmas tényezője — mondja az okmány. Gondoskodni kell arról, hogy a saját állami-területi egységeik határain túl élő vagy ilyennel nem rendelkező nemzetiségek több lehetőséget kapjanak kulturális igényeik kielégítésére, kulturális központok létrehozására, a tömegtájékoztatási eszközök használatában és vallási téren. A pértértekezleti határozat szerint a soknemzetiségű szovjet állam egyik legfontosabb elve az, hogy minden állampolgár szabadon fejleszthesse és egyenjogúan használhassa anyanyelvet, elsajátíthassa egyszersmind az orosz nyelvet, amelyet a szovjet nép, a nemzetek, nemzetiségek közötti érintkezés eszközéül önként választott. A határozat állást foglal minden nemzeti nihilizmussal. mind pedig a nemzeti elkülönültséggel szemben. Megkülönböztetendőnek tartja a valóságos nemzeti érdekeket azok nacionalista eltorzításától. A nemzeti kizárólagosságra való bármiféle igény megengedhetetlen és sértő, egyebek között arra a népre nézve is, amelynek nevében megfogalmazzák. A szovjet pártértekezlet a nemzetek, nemzetiségek közötti viszonyról elfogadott határozatában végezetül hangsúlyozta, hogy minden nemzeti, nemzetiségi probléma körültekintő megközelítést igényel az adott konkrét helyzet mélyreható elemzése és elfogulatlan értékelése alapján. E problémákat nyugodtan, rendkívüli felelősségérzettel, a szocialista demokrácia és törvényesség keretei között kell megoldani, elsősorban egymás irányába tett lépésekkel. A pártértekezlet határozata támogatja az SZKP Politikai Bizottságának azt az indítványát, hogy a Központi .Bizottság szentelje egyik ülését a nemzeti, nemzetiségi viszonyok kérdéseinek. Átfogó jogi reform készül Külön határozatot hozott az SZKP országos konferenciája a jogi reformról. A következő években az országban átfogó jogi reformot kell bevezetni, amely biztosítani hivatott a törvények uralmát a társadalom életének minden szférájában, erősíteni kell a szocialista jogrend fenntartásának mechanizmusait a néphatalom fejlesztésével. Javítani kell a Szovjetunió, a szövetséges és az autonóm köztársaságok legfelsőbb hatalmi szerveinek törvényalkotó tevékenységét. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy mindaz megengedett, amit nem tilt a törvény. Különösen fontos demokratizálni a törvényhozó folyamatot, s itt a nyilvánosságra, a törvényjavaslatok szakszerű, tudományos értékelésére és széles körű társadalmi megvitatására kell támaszkodni. A jogi reform elidegeníthetetlen része a törvényalkotás alapos felülvizsgálata, rendszerességének biztosítása. Itt a gazdálkodásnak, a társadalmi élet humanizálásának és flemokratizálásá- nak új feltételeit kell tekintetbe venni. Elsőrendű figyelmet érdemel a személyiség jogi védelme, a szovjet emberek politikai, gazdasági, szociális jogainak és szabadságjogainak szavatolt érvényesítése. Ugyanakkor természetesen fokozni kell minden egyes állampolgár felelősségét munkahelyi kollektívájával, az állammal és a társadalom egészével szemben. A jogi reformról szóló határozat állandó figyelmet követel a rendőrség munkájának javítása, a belügyi szervek munkatársai kulturáltságának és szakmai hozzáértésének fokozása, a szocialista törvényesség legszigorúbb betartása, a visszaélések kiküszöbölése iránt. A pártértekezlet fontosnak minősítette az ügyvédi intézmény mint önigazgatáson alapuló jogsegély-szevezet szerepének fokozását, halaszthatatlannak nevezte a jogi reform személyi feltételeinek biztosítását. A határozat hangsúlyozza, hogy a pártszervezetek, minden kommunista kötelessége érvényt szerezni annak az elvnek, amely szerint az apparátus a választott szerveknek van alárendelve, és azokat szolgálja. Alkotmányellenes minden olyan eljárás, amely az állami törvények és döntések eltorzításához, kilúgozásához vezet. Az apparátusi munka követelménye a nyitottság, a társadalmi ellenőrizhetőség. A pártértekezleti határozat a káderkiválasztásnál és szorgalmazza a nyíltságot, a pályázati módszer alkalmazását. Megköveteli a vezetők elvhűségét, elvtársi magatartását, ugyanakkor felelősséget az őket megválasztó kollektívákkal szemben. A pártszerveknek — mutat rá — meg kell vonniuk bizalmukat azoktól a párttagoktól. akik felelős tisztségekben formalizmust mutatnak, közömbösek az emberek szükségletei iránt. Az ilyen személyektől minden tétovázás nélkül meg kell szabadulni, megakadályozva, hogy más vezető posztokba kerüljenek. Biztosítani kell a párttag vezetők beszámoltatását a pártalapszervezetek előtt, el kell érni, hogy minder, vezető szoros kapcsolatot tartson a tömegekkel, példát mutasson szakmai felkészültségből, szorgalomból, szerénységből. embertársai megbecsüléséből. Arab (PerzsaHbtil Találgatások az iráni gép leiövése körül Érthetetlennek tartják a megszólaltatott szakértők azt, hogy az Egyesült Államok haditengerészetének legkorszerűbb célfelderítő berendezései nem tudták megkülönböztetni az iráni légitársaság utasszállító repülőgépét egy harci repülőgépétől. Az amerikai televíziós hálózatok hétfő reggeli híradóikban több szakértő véleményét is kikérték, s közülük csupán egy jelentette ki, hogy „bizonyos körülmények között” a radarképernyőkön látható jel a két gép esetében hasonló lehet. A szakértők szerint az Aegis-berendezésnek 15 másodperc alatt egyértelmű jelzést kell adnia, s kizárt dolog, hogy kevés idő maradt a pontos döntés meghozatalára. Irán ENSZ-nagy- követe televíziós nyilatkozatában ennek nyomán tudatosan megfontolt, előre elhatározott véres tömeggyilkosságnak nevezte a 290 emberélet kioltását és kijelentette, hogy országa fenntartja magának a jogot a megfelelő válaszra. Mohammad Mahallati nagykövet tagadta, hogy az iráni utasszállító gép kilépett volna a polgári légiforgalom számára kijelölt légifolyosóból és azt is valótlan állításnak nevezte, hogy az amerikai hadihajó, a Vincennes automatikusan azonosítást kért a géptől. Szerinte erre Iránnak megfelelő bizonyítékai vannak. Irán az ENSZ állásfoglalását kérte az ügyben és kérte azt is, hogy a világszervezet vegyen részt a vizsgálatban. Az amerikai televíziós hálózatnak adott hétfői nyilatkozatában Gennagyij Gera- szimov szovjet szóvivő elítélte az iráni gép lelövését. Hozzáfűzte azonban, hogy a Szovjetuniónak nem áll szándékában olyan propaganda-hadjáratra felhasználni az incidenst, mint amilyet az amerikai vezetés és a sajtó folytatott annak idején a dél-koreai légitársaság utasszállítójának szovjet terület felett történt lelö- vésé miatt. Turgut özal török miniszterelnök vezeti azt a személygépkocsit (középen), amely elsőként halad át a Boszporusz felett átívelő, Európát Ázsiával összekötő második közúti hídon, az 1988. július 3-i ünnepélyes megnyitón Isztambulban. (MTI—Telefotó) Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalás Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere hétfőn baráti munkalátogatást tett a szlovákiai Komáromban, és ott megbeszéléseket folytatott Bphus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel. A rendszeres határ menti találkozók sorába illeszkedő megbeszélésen a két külügyminiszter a magyar— csehszlovák kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycserét. Várkonyi Péter helyi vezetőkkel is találkozott, és tájékozódott a jelentős részben magyarok lakta járás életéről és eredményeiről. A külügyminiszterek rpeg- elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai minden téren érdekeikkel összhangban kedvezően fejlődnek, hozzájárulnak feladataik megoldásához és népeik barátságának elmélyítéséhez. Gazdasági téren a korszerű együttműködési formák további elterjedésének szükségességét, a kulturális és tudományos kapcsolatokban pedig 1986-ban aláírt államközi egyezmény végrehajtásának fontosságát hangsúlyozták. BUDAPEST Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az Amerikai Egyesült államok nemzeti ünnepe alkalmából. MOSZKVA Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével hétfőn katonai küldöttség érkezett Moszkvába a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soron következő ülésére. FRANKFURT Hétfőn szovjet szakértők érkeztek az NSZK-ba, hogy a helyszínen ellenőrizzék az ottani amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolását. Az amerikai eszközök megsemmisítését az 500— 5500 kilométer hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról decemberben kötött szovjet—amerikai szerződés írja elő. Ugyanez a dokumentum rendelkezik arról is, hogy a felek a helyszínen ellenőrizhetik a végrehajtást. PRÁGA Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, Magyarország állandó KGST-képviselőjének vezetésével hétfőn Prágába érkezett a magyar küldöttség, hogy részt vegyen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kedden kezdődő 44. ülésszakán.
