Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

1988. JÚLIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tóth Istvánt, a párt- és munkásmozgalom régi harcosát, a Szocialista Hazáért érdem­rend kitüntetettjét hetvenötödik születésnapján tegnap a mezőtúri pártbizottságon kö­szöntötte Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsá­gának első titkára, és átadta a megyei pártb izottság ajándékát és köszöntő levelét. Az eseményen jelen volt Molnár Sándor, a Mezőtúri Városi Pártbizottság titkára. (Fotó: Mészáros János) Szolnokon megnyílt a Tisza Nyári Egyetem „Veteránok” a hallgatók között Tegnap a megyeszékhelyen negyedik alkalommal nyi­totta meg kapuit a hadtudo­mányokkal foglalkozó Tisza Nyári Egyetem. Az ünnepé­lyes megnyitón Bede László ezredes, a nyári egyetem in­téző bizottságának elnöke bejelentette, hogy a szolnoki hadtudományi nyári egyete­mek szervező munkájának elismeréséül Várnai Ru- pertnét, a TIT Szolnok Me­gyei Szervezetének társada­lomtudományi szaktitkárát és Nyáry Lászlót, a TIT Szolnok Megyei Szervezeté­nek titkárát a Haza Szolgá­latáért Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. A Tisza Nyári Egyetem nyolcvankét hallgatóját és a tegnapi nap előadóit, vendé­geit Bracsok István ezredes, a Magyar Néphadsereg párt- bizottságának titkára kö­szöntötte, s egyben megnyi­totta az egész héten át tartó rendezvénysorozatot. Érde­kességképpen éppen a meg­nyitó alkalmából talán meg­jegyezhetjük; a hallgatók között öten mindhárom ed­digi szolnoki hadtudományi egyetem résztvevői voltak, s most is itt vannak. A hon­védelmi neveléssel foglalko­zó pedagógusok, MHSZ ak­tivisták, a hadtudományokat elmélyülten tanulmányozó katonatisztek alkotta hallga­tóság foglalkozása meglehe­tősen széles skálán mozog amelyet jól szemléltet az öt „veterán” hallgató: dr. Haj­nal József, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem főtitkára, Hornyátc Já­nos határőr-alezredes, Fe- rencz Kornél, mezőtúri pe­dagógus, Kőszegi László, a TJT Nógrád Megyei Szerve­zete hadtudományi szakosz­tályának elnöke és Reményi Árpád, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem adjunk­tusa. Kiállítás és vitaindítók, fórum az első napon Ma: Rázsó Gyula had- történész tart előadást István királyról Délután: légiparádé a sportreptéren Holnap: belügyi technikai bemutató a Tiszaligetben A házigazdák nevében Ja- katics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője üd­vözölte a hallgatókat, majd a Zrínyi Katonai Könyv- es Lapkiadó kiállítása nyílt meg a Táncsics Mihály úti Helyőrségi Művelődési Ott­honban. Tegnap került sor az idei nyári egyetem fő témáit be­vezető előadásokra. Dr. Kor­sós László ezredes, a törté­nelemtudományok kandidá­tusa Háború, béke. leszere­lés, célok és realitás, a kato­nai erő szerepe a nukleáris korban címmel fejtette ki gondolatait, dr. Deák Péter ezredes, a hadtudományok doktora időszerű honvédel­mi és katonapolitikai kérdé­sekről tartott vitaindító elő­adást. A két témakörről al­kotott nézetek, vélemények a délutáni fórumon kaptak hangot. Ma délelőtt 9 órától foly­tatódik a Tisza Nyári Egye­tem programja. Dr. Kassai László ezredes, a Honvédel­mi Minisztérium igazságügyi főosztályának vezető-helyet­tese arról tart előadást, hogy a párt katonapolitikája ho­gyan tükröződik a fegyveres erők új szolgálati szabályza­tában. Tizenegy órakor kezdődik dr. Rázsó Gyula hadtörté­nész, a történelemtudomá­nyok kandidátusa nagy ér­deklődéssel várt előadása István királyról. Ebéd után a Magyar Hon­védelmi Szövetség munkájá­val ismerkednek a hadtu­dományi egyetem hallgatói. Csepregi Oszkár ezredes, az MHSZ főtitkár-helyettese a tanintézetekben működő MHSZ-klubok jelentőségé­ről szól, arról, miként vehet­nek részt ezek az iskolai kö­zösségek a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésében. Délután kiállítást is nyitnak, amely az MHSZ életébe, munkájába enged bepillan­tást, majd egy különlegesen érdekesnek ígérkező prog­ram következik. Fél 5-kor veszi kezdetét a Szandai réten, a Szolnoki Sportrepü­lőtéren az MHSZ látványos légibemutatója, amelynek említésekor külön is felhív­juk olvasóink figyelmét a nyári egytem rendezvényso­rozatának nyitottságára. Nos. a szolnoki snortrepülő- térre is bárki kilátogathat! Holnap a belügyi szervek feladataival ismerkednek meg a Tisza Nyári Egyetem hallgatói. Üj színfoltja ez a szolnoki hadtudományi nyá­ri egyetemek történetének, hiszen a négy év alatt elő­ször kerül sor e társ fegyve­res testület bemutatkozásá­ra. Ennek kapcsán megint csak egy különleges érde­kességre hívjuk fel az olva­sók figyelmét; délután 2-kor kezdődik Szolnokon, a tisza- ligeti KISZ-táborban a BM látványos technkai bemuta­tója. A megye takarékszövetkezeteiben Napirenden a lakásépítés támogatása Több mint százezer tagja van a Slzolnok megyei taka­rékszövetkezeteknek. Az el­múlt két évben a legnépe­sebb ágazattá vált ez a szö­vetkezés! forma. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-két nagyobb város kivételével, a többi településen szinte min­den család kapcsolatban áll velük. Az együttes részjegyalap meghaladja a nyolcvankét millió forintot és ez több mint kétszerese a tervidőszak induló vagyonának. Az erő­sebb pénzügyi versenyben megállták a helyüket, orszá­gos összehasonlításban is jobbak lettek. Szolgáltatóhá­zaink alapterülete másfél­ezer négyzetméterrel gyara­podott. A városi lakosság bevoná­sát, részvételét, olyan új szol­gáltatásokkal ösztönözték, mint a kedvezményes kama­tozású kölcsönök, a lakásvá­sárlások bankkölcsön-támo­gatása, saját számla terhére szervezett építkezések. Ez utóbbinál maradva, várható­an jövő év derekán értékesí­tenek először magánszemé­lyeknek, családoknak — többnyire vegyes rendeltetésű épületekben — takarékszö­vetkezeti finanszírozású és kivitelezésű lakásokat. Üzlet- helyiségek kialakításában ér­dekelt közületek bevonásá­val csökkentek az ilyen ösz- szetett célú beruházások költ­ségei, A tervezési, szerződés- kötési munkákba lakásszö­vetkezeti szakembereket von­tak be. Ezen a területen ugyanis kevesebbet költhet­nek lakásépítésre, az átmene­tileg szabad munkaerő a má­sik ágazatot segíthette. Már nem odázható el az ügyvitel fejlesztése. A szaba­don felhasználható pénzt gé­pek, programok vásárlására fordítják, mert a jelenlegi kis könyvelőgépekkel egyre nehezebb ellátni a megnöve­kedett feladatokat. A kor­szerű adatfeldolgozáshoz mo­dern számítógépek kellenek. A tervek szerint — a nagyobb szövetkezeteknél — 1990-ig rendszerbeállítják őket. Ez nem csak külön-külön köny- nyítené meg az irodák mun­káját, de feltétele egy mo­dern megyei információs há­lózat kialakításának is. Törvényre vérve Az egyesületi jelenség Társadalmunk életének egyik — s nem mellékes — jelensége az, hogy gomba- módra szaporodnak a társa­ságok, egyesületek, klubok. Érdekes lenne összehasonlí­tani — természetesen ez egyáltalán nem lehetséges a teljesség igényével —, hogy egy-egy korban a létező Az egyesület eredendően városi jelenség. A falvakban csak a polgári-kapitalista korban jelenik meg. Ka­rinthy nyilván azt írná, hogy már a régi rómaik is ismer­ték. Valószínű. Mégis úgy kell tekintetünk őket, mint a francia forradalom utáni kor gyermekeit. Így érvényes ez a magyar XIX. századra, ar­ra a nemzedékre, amelyre később ráakasztottuk a re­form jelzőt. Írók, művészek, politikusok jellemezték e kort, olyan személyiségek, akiknek kisugárzása van, embereket vonzanak. Az iro­dalomtörténet számos jelen­tős nevezetes „asztalt” is­mer, ilyen volt például a Pilvax kávéház. Volt egy pad a Városligetben, ahová Deák Ferenc ült le pihenni sétái közben. Néhány év múlva egyre többen sétál­tak arra, s a pad „Deák­párt’ ’bölcsője lett. A társaságok élete az ál­lam és a társadalom közötti bizalom fokmérője. Mi tör­ténik akkor, ha ez a biza­lom megszűnik? Természe­tesen áz állam ekkor felosz­latja az egyesületeket. Ez az állam számára jelent kudar­cot. Akár bevallja, akár nerri. Tanulságként álljon itt röviden a Horthy rendőr­ség által 1930 májusában be­tiltott Wesselényi Reform Klub története — melyet Kemény Bertalan dolgozott fel. (Egyesületi élet Buda­pesten 1948 előtt.. .) A társadalmi szerveződés rendszerint nem áll meg en­nél a szakasznál. A közössé­gek magukban rejtik a to­vábbfejlődés csíráját, az egyesületek még formálisan társaságok, de túlnőnek ezen. Országos szerevezetek alkuinak, vagy azonos pro­filú egyesületek lépnek szö­vetségre. Ezt a folyamatot nevezhetjük poszt-szakasz­nak. Az állam úgy vélheti, egyesületek működése és az állam intézményeinek tevé­kenysége hogyan is alakult. Mennyi az átfedés, az azo­nosság, a párhuzamosság vagy az interferencia? A kép változó lenne, de bizo­nyos általános szabályok és törvényszerűségek azért ki- tapinthatóvá válnának. A Wesselényi klubot a bu­dapesti egyetemista ifjúság alakította 1929. november 7- én. A társadalmi ellentmon­dásokra érzékeny fiatalok megdöbbentő realitással ér- zékletók az akkori helyze­tet. és tettekre kihívták a társadalmat. Követelték a nagybirtokok felosztását, óv­tak a revizionizmustól, s hirdették a Kárpát medence testvér nemzeteinek összefo­gását Kossuth szellemében, a kelet-középeurópai népek gazdasági együttműködését követelték. Így szóltak az országról: „az elmulasztott reformok szül'k a forradal­mat. .. ” Pethő Sándor 1930- ban arról beszélt; mennyire nem tölti be a szerepét a magyar parlament. A társa­ságot betiltó rendelkezés, amely ostoba és megmagya­rázhatatlan, két nap múlva érkezett. Valószínű, hogy a feloszlatott klub talán politi- kusabban, de változatlan elkötelezettséggel élt to­vább a falukutatók között, a Márciusi Frontban, a szár­szód konferencián... Az egyesületi szerződés legkorábbi szakaszában a szalonok és az asztaltársa­ságok voltak rendszeresen találkozó, többé-kevésbé már zárt csoportok, amelye­ket hasonló gondolkodású, érdeklődésű és érdekű em­berek alkottak. Nevezhetjük ezeket a társaságokat pre (korai formájának is. hogy pártok alakulnak, hogy legalábbis ezeknek az embrionális formájával van dolga. Egyébként is, mond­juk kisvárosi szinten egy- egy városszépítő egyesület konfliktusba kerühet a he­lyi tanáccsal. A bürokraták még nagyobb fenntartás­sal fogadhatják például a környezetvédőket, különö­sen, ha a környezetvédő egyesületek laza országos szövetséget alkatnak. A bürokrácia azonnal politi­kai veszélyre gyanakszik, pedig nagyon téved. Tény, hogy az új igények, az új társadalmi célok va­lamilyen módon mindig egyesületi formációban je­lennek meg. Ezért aztán ott, ahol az állam 'kiépített intézményrendszerének a statiikussága — változtatha- tatlansága — dogma, ott minden egyesületi formáció az államellenesség gyanú­ját keltheti. Az egyesületekkel szem­be gyanakvás, „ikultúrál- taibb” formája, ha üres, és hazug szavak hangzanak el arról, hogy az egyesületek elpazarolják a társadalmi energiákat, szétforgácsolják az erőket. Nyilvánvaló, hogy a bürokrácia számára a legjobb nem létező egyesü­let, elviselhető egy-egy or­szágos nagyegyesület, ám elviselhetetlen a törvényes egyesületi szabadság. A spontánul szerveződő egyesületekben ezért nagy az érzékenység néha a gyanakvás is. Ennek pedig az ország látja kárát. A konszenzus körvonalai A jelenlegi egyesületi jogszabályaink — s ezért várják nagyon sokan a be­harangozott egyesületi tör­vényt — a dualizmus korára mennek vissza. Nem a libe­rális 1918-as köztársasági, vagy az 1919-es tanácsköztár­sasági gyakorlatra. Pedig tény, hogy az egyesületek mozgékonyabbak, innovatí­vabbak, mint akár ideális esetben a minimális bürokrá­ciával terhelt állami intéz­ményrendszer. Kívánatos lenne ezért, hogy az egyesületek az állam és a társadalom közötti kon­szenzus — ha úgy tetszik, kompromisszum — megteste­sítőjeként jelennének meg. (Létezésük egyetlen kritériu­ma az alkotmányosság.) Mi ez a konszenzus? A társasá­gok alapszabálya, és az álla­mi hatóság (a felügyeleti szerv) jóváhagyása. Ezen a két pilléren épül az a híd, amely az egészséges párbe­széd alapja is. Így az alap­szabály és annak jóváhagyá­sa garantálhatja a társadalom és az állam együttműködési szándékát. Olyan egyetértés alakulhat ki, amely hasznos mindenkinek, s mindkét fél előnyökhöz juthat általa. R. L. Az egyesületek genezise Kulturált szerveződés Téltűrö szőlő Egerben Az egri történelmi borvidéken négy évti­zedes múltra tekint vissza a szőlészeti és borászati kutatás. Ma ezt a munkát az elődök nyomdokain haladva az EGERVIN — Eger—Mátra-vidéki Borászati Kutató Állomásának szakemberei végzik. A kuta­tók a terület klímájának megfelelő 10 új szőlőfajtát ismertettek már el, 660 szőlő­fajta, illetve fajtajelölt pedig kiértékelés alatt áll. A kutató állomás szakemberei a tájegységnek legjobban megfelelő borsző­lők kiválasztásával, meghonosításával se­gítik elő az egri borok minőségének, hír­nevének megőrzését. Képünkön Bereznai László, a magyar Medina és a szovjet Szaperavi szevemij fajta keresztezésével létrehozott téltűrő szőlőt vizsgálja. (MTI fotó: H. Szabó Sándor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom