Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

-r* 1988. JULIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kulisszák mögött Diszletfestcl vagy képzőművész? Gyűjteményes kiállítás a Szolnoki Galériában Ahogyan a műalkotások születnek Beszélgetés Gyurcsek Ferenc szobrászművésszel Régi adósságot törleszt a város azzal, hogy Ta­núhegy című szobrának lelep­lezése után tizen­három évvel mű­veinek gyűjtemé­nyes kiállítására kérte fel Gyur­csek Ferenc Mun- kácsy-díjas szob­rászművészt. A Szolnoki Galériá­ban csütörtökön, késő délután nyílt meg a szeptem­ber közepéig lát­ható tárlat, amely anyagát tekintve csak a szolnoki közönség számára új, hisz a bemu­tatott 47 bronz-, márvány-, gipsz-, kő- és a művész ól + ol kikísprlpf.p­Egy Gyurcsck-kompozíció (Fotó: H. L.) A beszélgetés helyszínéül a Szigligeti Színház műhe­lyét jelöltük ki, többnyire abból a megfontolásból, hogy így legalább bekukkanthatok a „szípházcsinálás” rejtel­meibe, már ami a kellékeket illeti. Most nyár van, a szín­házi munka még nem kezdő­dött meg. Az alkotóműhely csöppet sem szellős udvarán az elmúlt évad (évadok?) ki­szolgált díszletei sorakoznak. Mellettük — kissé elkülönít­ve — feldolgozásra, vagy ha úgy tetszik, ,szerepekre” vá­ró faanyagok, fémek tömke­legé. Néha végképp nem tudom eldönteni, valójában hol vagyok most; a Tüzép- vagy a MÉH-telepen. Bizo­nyára kialakult rend van itt is. Csak a kívülállónak tű­nik mindez áttekinthetetlen, de izgalmas káosznak. A díszletfestő műhelyé­ben tágasabb tér fogad. A falon híres festmények olaj­jal festett másolatai. A föl­dön üveglapra kinyomott tempera. Katona József (már a neve is a színház világá­ba predesztinálja) díszletfes­tő éppen egy kifeszített vászonnal bíbelődik. Megál­lók a készülő kép előtt, s elcsodálkozom; valahogyan mindig azt hittem, a díszlet­festő munkája pusztán tech­nikai megoldások sorából áll, s lám, most egy olyan kép születésének vagyok szemta­núja, amely bízvást megáll­ná a helyét egy képzőművé­szeti kiállításon. — Tudja, a képzőművé­szet sajátos hierarchiájában — mondja Katona József — díszletfestőnek lenni köztes állapotot jelent, munkánk amolyan alkalmazott műve­szet. Nélkülözhetetlen részé a színházművészetnek. Én magam szobrász taní tvány volnék, plakettekkel foglal­kozom, de festek is egyúttal. Szóval igyekszem behatóan ismerkedni a képzőművészet különböző ágaival. Gyakran megfordulok alkotótáborok­ban, nemrég például Két- egyházáról tértem haza. Má­jusban pedig a csehszlová­kiai Breznóbányán szerepel­tem képeimmel. — Azt mondja, külföldön is t olt már tárlata. Vélemé­nye szerint a Szolnok megyei köz Ínség mennyire ismeri önt ? — Szinte sehogy. Szolno­kon még nem állítottam ki. Neri is találnék olyan he­lyet amely megfelelően in­tim lenne a képeimnek. — Elmondaná, hogyan szü­letik egy díszlet a színház­ban ’ — A kiválasztott darabot kövrtően a díszlettervező megtervezi a színpadképe , a látv ányt, majd ha ezt elfo­gad iák. következik az állí- tópi óba. Ez azt jelenti, hogy régebbi díszletfalakboi — a vis2 onyítás érdekében — „bedlítják” a teret. Utána mej kapjuk mi a terveket, s nek láthatunk a munkáknak. — Mire kell ügyelniük? — Elsősorban arra, hogy egy díszletnek nem szabad az űőadás rovására mennie, eile ikezőleg, segítenie kell. Az irányokat, a színek dina­mikáját különösen szem előtt kell tartanunk. De mi nem­csal festéssel, hanem tér- plaí ztikával is íoglalko- zun i. Szerteágazó munkánk­ra 1 öbbek között jellemző az is, hogy mi készítjük a dísz­leteiét a pesti Katona Jó- zsel Színháznak is. Ügy ér- zerr most egy eléggé ütőké­pes gárda jött itt össze. — Melyiket érzi a legsike­rültebb munkájának? — A díszleteket illetően már száz fölött járok, és miután én Békéscsabáról jöttem ide. az ottani Cyrano előadásának díszletét vélem kiemelkedőnek. Szolnokon pedig a Sötét galambét. Itt hadd jegyezzem meg, hogy a közönség sok helyen kizá­rólag csak a színészek pro­dukcióját jutalmazza taps­sal, de én voltam már olyan színházban is. ahol. amikor felgördült a függöny, a né­zők tapsoltak a díszletnek. Ilyet Szolnokon még nem tapas7.taltam. — ön korábban dolgozott a szegedi és a békéscsabai színháznál is, most pedig Szolnokon él. .. — Nos, vonzott engem a szolnoki színház alkotómű­helye, amely mindig arról volt híres, hogy tág teret nyújt a kísérletezésre. Az már viszont más kérdés, hogy a műhelyben elég ne­héz körülmények között tu­dunk dolgozni. — Befejezésül említene egy vidám ,díszletes" szín­házi sztorit'! — Készséggel, ebből több is akad a tarsolyomban, bár egyik sem Szolnokon történt. Szóval Békéscsabán játszot­ták egyszer a Limonade Joe-t. A színpadon — a for­gatókönyv szerint — vereke­dés „tör ki”, s a főszereplő fejébe — egészen a nyakáig — húznak egy hungarocell­ből készült asztalt. Sokszor futott az előadás, mígnem egy alkalommal valaki ki­cserélte igazira az asztalt. A többit képzelheti. Egy másik nagyon emlé­kezetes eset: egy Békés me­gyei faluban tájoltunk télen. A művelődési ház mennye­zetén, a színpad fölött jókora rések tátongtak. A figyelmes gondnok azonban trágyával betapasztotta a lyukakat, mondván: „Ne fázzanak a művész urak!” Majd aztán jól befűtött. Az előadás a vé­géhez közeledett, a főhős ép­pen befejezte drámai mono­lógját. s a kardjába dőlt, miközben a tapasztás a fejé­re hullt... J. J. zett poliészterbe- ton-szobor között több. ko­rábban létrehozott műalko­tás is található. Az elsősor­ban köztéri szobrairól is­mert, kísérletező szellemű, mindig újat hozni kész mű­vész tartalmi és stílusbeli korszerűségről, politikus in­dulatról tanúskodó alkotásai között meglepve fedeztük fel Szerelem, élet című soro­zatát, lírai érzékenységet tükröző rajzait is. — A szobrászat igen szűk­szavú, szerettem volna ezt a líraibb részt is megmutatni magamból. Ez az egész így együtt a teljes kitárulkozást jelenti nekem, hisz a rajzok­ban olyan érzelmi szilánkok vannak jelen, ha tetszik, elő­tanulmányok, töredékek, amik később szobrokban vagy megjelennek, vagy sem. Mert nem lehet minden té­mát megfogalmazni plaszti­kában. Szerintem ilyen mondjuk Rodin Csókja óta a szerelem. — Lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor az ön szá­mára fontosabb lesz ez a ki­fejezési forma? — Erről szó sincs, csak idővel, a korábbiakhoz ké­pest a felfogásom változott meg. Azt a folyamatot is szeretném bemutatni, amiből a nagy szobrok születnek. Azzal a befogadót, a kiállí­tás látogatóját is segítem, ha megadom a lehetőséget, hogy pillantson be a műhely­be, a „vegykonyhába". Ez­zel még a vizuális kultúra elterjesztéséhez is hozzájá­rulhatok a magam eszkö­zeivel. Ezek a rajzok persze önérvényű műalkotások is egyben. Beszélgetésünk közben a szeme sokszor megpihen egy-egy, hozzánk egészen kö­zel lévő plasztikán. Étért kérdezem meg: meg van a kiállítással elégedve? — Persze. De tudja, meny­nyire más itt látni, mint a műhelyben! Jobban észre- veszem a hibákat. Azt is, amit a kritikusok nem. A hetvenes évek közepe óta kevesebbet hallottunk Gyurcsek Ferencről. Pedig Szolnokhoz sosem maradt hűtlen. — Négyszer voltam lenn — mondja, itt készítette el a gödöllői Tanácsköztár­saság-emlékművet, amit 1979-ben állítottak fel. — Nagyon szeretem ezt a várost. Váccal sosem tudtam megbarátkozni, lehet, hogy épp a hagyományai miatt. Szolnokon viszont nem kell alkalmazkodni semmi ilyes­mihez. Mindig azt érzem, hogy állandó forrásban, fej­lődésben van, dinamikus, szinte kézzel foghatóan tet­ten érhető pillanatokban ala­kul az élet. Nincs benne semmi ortodox, ezért bárkit befogad, az ember maga ala­kíthatja ki a saját világát. Egy művész számára ez rendkívül fontos. Nekem legalábbis, ez az elsődleges. — b. j. — 'L, SCUDERI KI50SSZONY E.T. P. HOFFMANN ■SEdÉNST NHOMÖN ÍRTÉ): BÓLINT JUDIT , KOJZOLTB : 1ERENTI BELŐ AZ ESEMÉNYEK UTÓK/ A KISASSZONYT KÜLÖNÖS NYUGTALANSÁG GYÖTÖRTE, LELKE MÉLYÉBŐL YA- LAM! HOMÁLYOS EMLÉK TÖRT t/Tfír MAGÉNAK MÁR LÁTTA VALAHOL AZ /Kid ARCOT, YONÁ&AiT! VE MÓL. ÉS M//(OK ? M0SN0P, SÖR MEG CSAK KORA REGGEL VOLT, KÉRTE , MÖGT MARTIÉI ERE ASSZONY ÖLTÖZTESSE FEL , MAJD AZ ÉKSZERES LAT)/KŐFAL AZ ARANYMŰVES-MEZ HAJ­TATOTT. A H/CA/SE UTCA FELÉ ] AHOL CARD ILL OC LAKOTT, CSAK ÚGY ÁRADT A NÉP ■ A TÖMEG ÖSSZEGYŰLT A KAPU E - LŐTT, VIHAROS KIÁLTOZÁS ÉS LÁRMA KÖ­ZEPETTE 8£ AKART _ RONTANI... ÜT VÉGRE MEGJELENIK VESGRA/S EHbEREtvEL i EZB( UTAT töknek A SŰRŰ tömegben. A KAPU TE ■.pattan ÉS EGY FIATALEMBERT VEZETNEK KJ.. yiGyjEK ezr a GYILKOST a vizs­gálati 3ÖRTÖN3E ■ ÉKKOR AZ0H&0N EGY ElfíTfíL lány ropom kj a pázsől, or­cán vad FÉLELEM, VIGASZTA­LAN KETSEGtEESES , AMINT ■VESGPA/S UTAM VETI MAGÁT..

Next

/
Oldalképek
Tartalom